Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

(Folytatás az 7. oldalról) minden részletében minden önnek, feleségének és kísérő- népeinek jobb együttéléséhez, aláíró ország maradéktalanul tének, valamint a számunkra Hőn kívánjuk — adott han- végrehajtsa. oly becses, emlékünkben és got kívánságának —, hogy a A pápa végezetül ezeket imáinkban mindig jelenle­konferencia záróokmányát, mondotta: ezzel a kívánsággal vö magyar népnek. Szálljon amelyet az európai államok együtt üdvözletünket és jóki- le rá a Mindenható áldása” legtöbb vezetői írtak alá, vánságainkat is tolmácsoljuk — zárta szavait. Nemzetközi sajtóértekezlet Rómában Kosos közlemény Kádár Jánosnak, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának olaszországi látogatásáról Kádár János, a vatikáni Iá- re, a turizmusra és más ha- togatás után nemzetközi saj- sonló területekre. Kölcsönösen toértekezletet tartott az olasz azt állapítottuk meg, hogy na­és a Rómában akkreditált kül­földi sajtó képviselői, s a ma­gyar újságírók részvételével. A nemzetközi sajtókonfe­renciát Randé Jenő, a Kül­ügyminisztérium sajtófőosztá- lyának vezetője nyitotta meg. Köszöntötte a nagy számban megjelent újságírókat, s átad­ta a szót Kádár Jánosnak. A Központi Bizottság első titká­ra bevezetőben rövid nyilatko­zatott telt: Korrekt sajtómunka gyón jó lehetőségünk van a sokoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a jó lehetőségek kiakná­zása megfelel mindkét nép, mindkét ország érdekeinek. — Nagy jelentőséget tulaj­donítok annak, hogy bár két különböző szövetségi rend­szerhez tartozó országról van szó, mégis igen jó együttmű­ködésre van lehetőség. Tud­valevő, hogy Olaszország a NATO-hoz, illetve a Közös Piachoz, a Magyar Népköztár­saság viszont a Varsói Szerző­Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagja, Giulio Andreottinak, az Olasz Köz­társaság miniszterelnöke meghívására hivata­los látogatást tett Olaszországban. A látogatás során Kádár Jánost fogadta Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnö­ke. Ezen kívül látogatást tett Amintore I'an- faninál, a szenátus, valamint Pietro Ingraó- nál, a képviselőház elnökénél. A szívélyes, baráti légkörű megbcszélése- hogy megköszönjem a pápa, ken Kádár János és Giuüo Andreotti beható a Vatikán erőfeszítéseit, ame- eszmecserét folytatott a magyar—olasz kap- lyeket a béke ügye, a békés csoiatok fejlődéséről, valamint a közös erdek­lődésr számot tartó nemzetközi kérdésekről. Megbeszélésre került sor Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és A maid o Forlani, az Olasz Köztársaság kül­ügyminisztere között. Dr. Bíró .József külke­reskedelmi miniszter Rinaldo Ossola olasz külkereskedelmi miniszterrel folytatott esz­mecserét. A tárgyaló felek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság kapcsolatai az utóbbi tem a Vatikánban töltött né­hány óra alatt. Megengedhe­tőnek és jogosnak ítéltem meg, egymás mellett élés, az eny­hülés és különösen a helsin­ki megállapodás érdekében tett. Kértem, hogy Belgrádra is hasonló szellemben készül­jünk. Arra a közismert tény­re gondoltam, hogy a pápa és a Vatikán szavára többen hallgatnak, mint ahány ál­lampolgára van a Vatikánnak. VI. Pál pápa a mai talál­kozót úgy értékelte, hogv kap- , . . , , ...... , csolatainkat illetően jelentős vekben erecmenyesen fejlődtek déshez, illetve a KGST-hez — örülök, hogy olaszorszá- tartozik. Ennek ellenére esemény: lezárja a katolikus egyház és a magyar állam gi látogatásom során taiálkoz- együttműködésünk jó gyakor- viszonya rendezésének folya­lati példája a különböző tár sadalmi berendezkedésű or­szágok együttműködésének békés egymás mellett élésé­nek. hatom a sajtó, a rádió és a tv munkatársaival. Köszöntőm önöket az olasz és a nemzet­közi sajtó tisztelt képviselőit, s megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az olasz sajtó munkatársainak korrekt £ •/ .. i i - ■ munkáját, amelyet mostani re- tßftettebb gaZUUSa^l mai látogatásommal kapcsolat- . . . ban végeztek. Az egyik lap napCSOtatOK matat, és ez üdvözölhető. Ne­kem személy szerint az a meggyőződésem, hogy a szo­ugyan azt írta rólam, nogy a „kompromisszum robotosa” vagyok, de szeretném meg­mondani: rámnézve nem sér­tő ez a jelző. Régen híve va­gyok mindem olyan kompro­misszumnak, amely segiti azt az ügyet, amelyért dolgozom és harcolok. — Amint önök is tudják az Olasz Köztársaság miniszter- elnökének meghívására látó­Kifejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy a két ország miniszterelnökei által 1975. no­vember 12-én aláírt magyar—olasz közös nyilatkozatnak megfelelően a jövőben is mindent megtesznek népeik barátságának el­mélyítéséért. országaik együttműködésének cialista magyar állam, a Ma- fejlesztéséért gyár Népköztársaság sok-sok Mindkét fél üdvözölte a gazdasági egyült- nemzedéken át fenn fog áll- működésben elért eredményeket. Megallapí- ni és még nemzedékeken át tották, hogy a vonatkozó egyezmények vég- az egyházak is létezni fognak, rehajtása kedvező irányban halad. Az aszán- Kötelességünknek tartjuk — üékuk, hogy a jövőben még fokozottabban érdekünk is fűződik hozzá —, élnek azokkal a meglevő lehetőségekKei, hogy az állam és az egyház amelyek a hosszú távú gazdasági Kapcsolatok viszonya rendeződjék. Olyan létesítését szolgálják. Ennek érdekében to- műszert még nem találtak föl, vábbi erőfeszítést tesznek az 1974-ben alá- amely megmutatná: ki igazi írt, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki hívő, ki nem. Szám szerint együttműködési megállapodásban foglaltak nem lehet megmondani, hogy teljes megvalósítására. Magyarországon hány hívő A felek súlyt helyeznek a kereskedelmi _ Az ilyen jellegű tárgya- van. De_ bizonyos, hogy van- forgalom kiegyensúlyozott bővítésére, oly • l ásoknak, amilyeneket tegnap, hív° emberek. Az állam, módon, hogy lehetővé teszik az árucsere ma- tegnapelőtt az Olasz Köztár- ®s, az egyház éles konfrontá- gasabb szintre emelését, a még meglevő aká_ saság vezetőivel folytattunk, fV^a °ket feloldhatatlan lel- dályok fokozatos csökkentése és felszámolása" általában nem lehet feladatuk kiismereti problémák elé ál- révén. gazdasági együttműködés “tana- KU1«errtnetem, hogy Aláhúzták az ipari és a mezőgazdasági ter­A CORRIERE EUROPEO (olasz gazdasági hírügynökség) tudósítója arról érdeklődött, hogy várhatók-e konkrét eredmények a gazdasági egy üttm űködésben 7 gattam Olaszországba. Ehhez a egyes kérdéseinek konkrét és Magyarországon ilyen proble- melési kooperáció s a harmadik piacon való látogatáshoz kedvező alapot részjetes megvitatása. A fő te- ma nincs- együttműködés jelentőségét. Ezzel és az ér­teremtett az, hogy a Magyar fületekkel és témákkal foglal- Igaz, sok éven át dolgoz- vényben levő megállapodásaikkal összhang- Népköztársaság es az Olasz koztunk, azokat ajánlottuk tunk a Vatikán megbízottjai- ban támogatják a gazdasági intézmények és Köztársaság kapcsolatai az kölcsönösen egymás figyelmé- val, míg rendezni tudtuk az szervezetek között szükséges kapcsolatokat, utóbbi időszakban jól alakul- jje A többi a végrehajtás em- állam és a római katolikus a gazdasági együttműködést előmozdító in­nak és minden lehetőség meg- hereinek a dolga. Az olasz ve- egyház viszonyát Magyaror- formációk cseréjét. van arra, hogy a kapcsolatok ^ők megígérték, hogy az szágon. De hazánkban a hívő a két fél hangoztatta, hogy a fenti célok a jövőben sokoldalúan tovább együttműködésre fogják ösztö- embereknek nincs lelkiismere- elérésében fontos szerepe van a két ország fejlődjenek. nözni az olasz gazdasági élet ti problémájuk. A vallás sza- gazdasági kapcsolatainak ösztönzésére 1974­— Most, amikor a hivatalos tényezőit. Jómagam is talál- had gyakorlásába, az egyhá- létrehozott vegyes bizottság tevékenységé- program már véget ért, meg- koztam a gazdasági élet egyes zalt életebe nem avatkozunk nek elégedéssel szólhatok arról, vezetőivel. Tapasztalatom sze- he. Ki-ki belátása szerint, ha hogy az Olasz Köztársaság rint megvan a készség ben- akár vasárnap elmegy a mi­•jj| ’ m -----....................... sére, az istentiszteletre — az á llammal nem kerül szembe. az nagyra becsült vezetőivel jó légkörben folytatott megbeszé­léseinken kölcsönös törekvés nyilvánult meg a két ország együttműködésének további el­mélyítésére és kiszélesítésére, a lehetőségek fokozottapb ki­aknázására. — Meggyőződésem, hogy a magyar—olasz kapcsolatok fej­lesztése jól szolgálja mindkét nép érdekeit, előmozdítja a béke ügyét, hozzájárul a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok békés egymás mellett éléséhez és az enyhü­lés megszilárdításához. — Mint az ismert, ma dél­előtt felkerestem a Vatikán ban VI. Pál pápát, hasznos eszmecserét tam az időszerű nemzetközi kérdésekről, a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán kap­csolatairól. Ezt követően Kádár Já­nos az újságírók válaszolt. nük, hogy fejlesszük a kölcsö­nös érdeknek megfelelő gaz­dasági kapcsolatokat. Egyetér­tő volt a fogadtatása annak a véleményünknek is, hogy nem A felek ezúttal is megerősítették készsé­güket, hogy megvizsgálják kulturális, tudo­mányos, művészeti, oktatási és egészségügyi együttműködésük fejlesztésének lehetőségét. A magyar—olasz közös nyilatkozatban fog­laltaknak megfelelően elősegítik a két or­szág állampolgárainak rendszeres érintkezé­sét és látogatásait. Elégedetten állapították meg, hogy a kétol­A római katolikus egyház magyar szóvivői hivatalosan kinyilatkoztatták, hogy a Ma­korlátozzuk a magyar—olasz gyár Népköztársaság alkotmá- kapcsolatokat egyszerűen az nyos törvényeit betartják és a árucsere-forgalomra, tehát az maguk eszközeivel támogatják „adok-veszek”-re hanem a a magyar nép építő terveit, clalú együttműködés legfontosabb területeit tudományos kutatástól kezdve Többet mi az egyház emberei- szabályozó államközi egyezményeik gyakor- minden lépcsőt járjunk végig tői nem kívánunk. lati alkalmazása eredményes. Kinyilvánítot­Megköszöntem a pápa kép- ták készségüket, hogy ahol kölcsönös az ér- viselőinek és természetesen dek, új egyezményeket kötnek a két ország magának a pápának a fáradó- együttműködésének fejlesztésére, zást, viszonyaink rendezésé- A nemzetközi helyzetről folytatott eszme­és keressük meg a fejlettebb gazdasági együttműködés le­hetőségeit. Ezek közé tarto­zik például a termelési koope­ráció vagy akár a harmadik piacon megvalósítandó ma­gyar—olasz gazdasági együtt­működés. Biztos vagyok ab­ban, hogy mostani tárgyaié- . , . . , ., akivel saink — és nem utolsósorban ' egretia/t/UK amiben folytat- a sajtó konstruktív hozzájá­rulása — új lendületet és ősz- megegyeztünk tönzést adnak a magyar— ért. Kölcsönösen elégedetten szóltunk jelenlegi viszonyunk­ról. csere során a felek kifejezték eltökéltségü­ket, hogy hozzájárulnak az enyhülési folya­mat továbbfejlesztéséhez, az országok együtt­működésének kiszélesítéséhez, függetlenül azok társadalmi és gazdasági rendszerétől. Véleményük szerint az európai biztonság és együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a helsinki záróokmány ajánlásainak olasz gazdasági kapcsolatok- Persze, a tárgyalásokon né- maradéktalan végrehajtása. nak. És mivel kölcsönös az ér- ha bonyolult kérdések kerül- dekeltség, bizonyos vagyok nek szóba, sokáig tart a tár­kérdéseire benne, hogy rövid idő eltelté- gyalás, lassan születik meg a vei az itt tárgyalt kérdések megegyezés. De örömmel szól- a konkrét megvalósulás sza- hattam arról is, hogy mindkét kaszába lépnek. fél korrektan végrehajtja azt, Az OSSERVATORE ROMA- amiben megegyezünk. Mind- NO-nak, a Vatikán* lapjának ketten elégedetten állapíthat- tudósitója a VI. Pál pápánál tűk meg, hogy szándékaink ta­téit látogatásra utalva, azt lálkoznak: a Vatikán és a hogyan értékeli a tárgyalások kérdezte Kádár Jánostól, mi- Magyar Népköztársaság kor­eredményeit, s ezek alapján ként ítéli meg a magyar ál- mányzata kölcsönösen arra milyen lehetőséget lát a ma- lám és az egyház viszonyát, és törekszik a jövőben is, hogy várható-e, hogy e látogatás ez a kedvező folyamat to- nyomán a kapcsolatok tovább vább folytatódjék. Hallgassuk Hangsúlyozták az ez évi belgrádi találkozó fontosságát. Elhatározott szándékuk, hogy te­vékenyen hozzájárulnak a záróokmányoan a találkozó elé tűzött célok eléréséhez. Vannak lehetőségek NÉPSZABADSÁG: hivatalos látogatásának befejeztével, A felek nagy fontosságot tulajdonítanak a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatásá­nak, olyan intézkedések révén, amelyek ki­egészítik a politikai enyhülést és megerősítik a biztonságot Európában és az egész világon. Remélik, hogy a stratégiai fegyverek korláto­zásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb sikeresek lesznek. A két fél ismét aláhúzta a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkenté­séről és a kapcsolódó intézkedésekről Bécs- ben folyó tárgyalások fontosságát és kifejez­te kívánságát, hogy azok pozitív eredmény­re vezessenek. Kiemelték annak szükségességét, hogy olyan konkrét és hatásos intézkedések tör­ténjenek, amelyek lehetővé teszik az előre­haladást az általános és teljes leszerelés irá­nyában, beleértve mind a hagyományos, mind a nukleáris leszerelést, hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett. E célok elérését a genfi leszerelési bizottságban való részvéte­lükkel is elő kívánják segíteni. A felek meg vannak győződve arról, hogy az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka és — megfe­lelő előkészítés után — a valamennyi nuk­leáris fegyverrel rendelkező ország részvéte­lével megrendezendő leszerelési világértekez- let elősegítené a leszerelés problémájának megoldását. Egyetértettek abban, hogy az enyhülés megszilárdítása nem korlátozódhat az euró­pai földrészre. Kifejezték aggodalmukat a világ különböző térségeiben létező feszültség­gócon miatt. Ismételten megerősítették, hogy Magyar- ország és Olaszország álláspontja a közel- keletJ helyzet békés rendezését illetően közel . áll egymáshoz, ahogy azt az 1975. november 12-én aláírt magyar—olasz közös nyilatkozat megállapította. Hangsúlyozták a genfi értekezlet fontossá­gát a közel-keleti helyzet átfogó rendezésé­ben és síkraszálltak az értekezlet munkájá­nak felújítása mellett. A felek véleménycserét folytattak az Af­rika déli részén kialakult helyzetről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyarma­ti népek és országok függetlensége megadá­sáról szóló nyilatkozata és más vonatkozó határozatai alapján. A ciprusi helyzettel kapcsolatban a két fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy a görög és a török népközösség képviselői közvetlen tárgyalásokat kezdtek az ENSZ-főtitkárának égisze alatt. Kifejezték reményüket, hogy e tárgyalások érdemiek és tartósak lesznek, s a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, terüle­ti épségét és szuverenitását szavatoló meg­oldást eredményeznek. A két fél szándékában áll, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozot­tabb és méltányosabb szerkezetének kialakí­tásáért tevékenykedjék, amelyen belül igaz­ságosan megoldhatóak a fejlődő országok problémái is. Ismét kijelentették, hogy teljes mérték­ben támogatják az ENSZ céljait és elveit, valamint szerepének és hatékonyságának erő­sítését a béke, a nemzetközi biztonság és igazságosság megszilárdításában, továbbá a társadalmi és gazdasági haladás előmozdítá­sában, az emberi jogok és az alapvető sza­badságjogok védelmében. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy nézetük számos kétoldalú és nemzetközi kér­désben hasonló vagy közel áll egymáshoz. Kádár János olaszországi látogatása a két ország viszonyának fontos eseménye volt, je­lentős mértékben hozzájárult Magyarország és Olaszország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítéséhez, a kölcsönös bizalom erősíté­séhez. Kádár János megújította Giovanni Leone köztársasági elnök és Giulio Andreotti mi­niszterelnök magyarországi hivatalos látoga­tásra szóló meghívását. Az Olasz Köztársa­ság elnöke és az olasz minisztertanács elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel el­fogadja. Róma, 1977. június 9. gyár—olasz kapcsolatok sok­oldalú továbbfejlesztésére? — Látogatásomat eredmé­nyesnek értékelem. A rendel­kezésre állt rövid idő alatt az ’ Olasz Köztársaság politikai életének számos vezetőjével találkoztam, és olyan benyo­mást szereztem, hogy kölcsö­nös a szándék a magyar— fejlődnek? — Azt hiszem, világnézete­met ismerik, tehát objektív­nak fogadják el véleménye­met: a római katolikus egy­ház jelentős erkölcsi tényező. A Vatikán a világ egyik leg­meg egymást, vegyük figye­A CORRIERA DELLA SE- magyarországi RA tudósítója a Magyaror- kus egyház szágon működő többi egy­ház helyzetéről érdeklődött. — Amit az állam és az egyház viszonyának rendezett­ségéről mondtam, az a Ma­gyarországon működő lembe és tartsuk tiszteletben eßyhazakra vonatkozik­a másik fél érdekeit. Magyarországon az állam és kisebb területű, a legkisebb olasz kapcsolatok sokoldalú lélekszámú állama, amelynek súlyos kérdésekről van fejlesztésére. Vonatkozik ez fegyveres ereje nincs, de poli- Jómagam megértem, az államközi, a politikai tikai súlya van. Illőnek tar­kapcsolatokra. a gazda- tottam, hogy Rómába jőve fel­sági együttműködésre, a keressem VI. Pál pápát, kultúra területére, a lakosság Elmondhatom, hogy rendkí- legszélesebb körű érintkezésé- vül jó benyomásokat szerez­NÓGRÁD - 1977. június 10., péntek szó. hogy olykor az egyház oldaláról nézve sem egyszerű a dolog. De távolabbra kell előre néz­nünk és az általános érdeke­ket kell figyelembe vennünk. Abban a meggyőződésben jöt­tem el a Vatikánból, hogy ezt ségeket az utat járjuk. hogy a római katoli- jövőben sem lesz komoly viszonya bonyo- konfliktusunk egyetlen ma- lult, és nehéz volt, nagy sze- gyarországi egyházzal sem- repe volt Mindszenty érsek- A firenzei LA NAZIONE nek. Alighanem ezért került és a bolognai IL RESTO DEL legutoljára sor a katolikus CARLINO című lap tudósítói egyházhoz fűződő viszonyunk arra kértek választ, hogy a összes rendezésére. Körülbelül két szocialista országok összehan- éve azonban, normalizálódott golják-e politikájukat egy- a viszonyunk, és ez számunk- házi ügyekben? ra rendkívül fontos és jó. _ Nem állítanónli hogy — Egyik egyházzal sínese- összehangolják- de tapaszta- különösebb lataikat időnként kicserélik, problémák hiszen fontos társadalmi kér- az állam alaptörvényét, mi mindig adódhatnak és bizo- désről van szó- A szocialista tiszteletben tartjuk az egy- nyára adódnak is. Az ilyesmi országok általában érdeklód­házak autonómiáját és bizto- más partnerek között még a nek a magyarországi tapasz­sítjuk a vallásszabadságot- legjobb családban is elő szo­— Magyarországon a pro- kott fordulni- A leghatáso­sabb recept ebben a vonatko­zásban is a türelem. Ahhoz, hogy kérdéseket rendezzünk, meg kell érteni a másak fe­A felszabadulás óta élteit harminc év alatt egymáshoz az egyház viszonya tartósan való viszonyunk rendeződött, rendeződött. Az elvi alap ugyanaz: az nek napirenden Bizonyára megértik, hogy az egyházak tiszteletben tartják viták. Persze, állam szempontjából sokszor testáns egyházakkal már ko­rábban rendeztük viszonyun­kat- Nem vagyok ' illetékes arra, hogy egyházi személyi­minősítsek- Abban falatok iránt, és ezeket kész­séggel rendelkezésükre bo­csátjuk. De az egyázakat érin­tő kérdéseket minden or­szág maga intézi. A sajtóértekezleten még let is- Nagyon bizom abban, számos lap képviselője tett fel magyar állam és a hogy miként jelenleg nincs, a kérdéseket. (MX#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom