Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-08 / 133. szám

Változások az építési engedélyezésben 1977. április elsejével az építési engedélyezés rendsze­rében változásokra került sor. Egyes építési munkákat en­gedély, míg másokat bejelen­tés alapján lehet elvégezni. Bejelentés alapján végezhető lakó- és üdülőtelken az or­szágos építésügyi szabályzat szerint elkezdhető olyan mel­léképület és melléképítmény építése. bővítése, felújítása, helyreállítása és átala'kítása, amivel nem jön létre lakás­vagy üdülőegység, vagy . tulaj­donszerzési korlátozás alá eső más helyiség. (Kiskeres­kedelmi, kisipari, illetőleg szolgáltató helyiség, orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, személygépkocsi- és motor­kerékpár-tároló). Amennyiben az építtető nem közület, hanem állam­polgár, úgy bejelentés alap­ján végezheti az alábbiak­ban felsorolt építési mun­kákat: Üzlethomlokzat (portál) ki­rakatszekrény, védőtető, vagy üzleti ernyőszerkezet létesíté­se. átalakítása, az épület tető­zetén, közterületről, látható homlokzatán vagy a kerítésen egy négyzetméternél nagyobb cég- vagy címtábla elhelyezé­se. Építési engedély és beje­lentés nélkül végezhetők a következő építési munkák: Épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítása. Épület­ben válaszfal vagy osztófal építése vagy lebontása. Ezek­nél az építési munkáknál fel­tétel azonban az, hogy az épület rendeltetése, vagy használatának módja, illetve a helyiségek száma ne vál­tozzon meg. Ezenkívül enge­dély nélkül végezhető 1,5 méternél alacsonyabb kerti növényház, rendes háztartási szükséglet kielégítésére szol­gáló szabadkemence építése, közintézmények címtábláinak elhelyezése. 150 légköbméter­nél kisebb térfogatú, nem la­kás céljára szolgáló épület, továbbá bármilyen felvonulási épület lebontása, ha ez a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. Községben — nem üdülőterületen — nincs szük­ség bejelentésre az egyébként bejelentési kötelezettség alá eső építési munkák elvég­zése esetén. Azonban az építési engedély és be­jelentés nélkül végezhető építési munkákat is csak a rendezési tervek és hatósági előírások megtartásával lehet elvégezni. Amenyiben azt a terület jellege . szükségessé teszi, tanácsrendelet egyes bejelentéshez kötött építési munkákat is építési engedély­hez köthet. Bejelentéshez kötheti meghatározott köz­utak, terek mentén az épü­letek homlokzatának vagy te­tőzetének felújítását. A szakhatóságok közremű­ködése tekintetében is válto­zásra kerül sor a jövőben. Abban az esetben, ha állam­polgár az építtető, úgy a szakhatóságok vélemdhyét az építésügyi hatóság szerzi be. Az érdekelt közművek nyilat­kozatát pedig mindig a ter­vező tartozik beszerezni. Lényeges változást jelent a korábbi helyzethez képest az a rendelkezés, amely szerint az építési engedélyt a Nyom­tatványellátó Vállalatnál be­szerezhető nyomtatványon kell kérni. A nyomtatvány az építtetők számára részletes tájékoztatót is tartalmaz. A tájékoztató többek között fel­világosítást ad arra vonatko­zóan, hogy a kérelmet hol kell benyújtani és ahhoz mi­lyen mellékleteket kell csa­tolni. Az építési engedélyezésről szóló és 1977. április 1-én ha- tálybalépett új jogszabály ren­delkezik arról is, hogy az építési jogosultságot milyen okiratokkal lehet igazolni. Az építési jogosultság igazolható a tulajdonjogot feltüntető, ki­lencven napnál nem régibb keletű ingatlannyilvántartási lap hiteles másolatával. Iga­zolható ezenkívül jogerős ha­gyatékátadó végzéssel, bíró­sági vagy államigazgatási határozattal, vagy a tulajdon­jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére alkal­mas szerződéssel. Idegen vagy közös tulajdonban álló ingat­lanon történő építkezés ese­tében — a tulajdonos (kezelő, tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel. Iga­zolható még az építési jogo­sultság kisajátítási eljárás út­ján megszerzett ingatlan bir­tokbaadását vagy a kisajátí­tási határozat azonnali vég­rehajtását elrendelő határo­zattal is. Abban az esetben, ha az építkezésre már fenn­álló épületben kerül sor, az építési jogosultság büntető­jogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal igazolható. A korábbi helyzethez ké­pest változást jelent az a rendelkezés is, amely szerint az építésügyi hatóság csak a jogerőre emelkedés után adja ki az építési engedélyt. Ez a rendelkezés egyformán szol­gálja az építtetők és a közös­ség érdekeit. A gyakorlatban ugyanis sokszor előfordult, hogy az építtetők nem várták meg az engedély jogerőre emelkedését és elkezdték az építkezést. Ilyenkor azután ha fellebbezés folytán változtat­ni kellett az építési engedély feltételein, a már elkezdett, vagy esetleg már be is feje­zett építkezés miatt nehéz volt a hatósági előírásoknak érvényt szerezni. Jogerős épí­tési engedély birtokában az építtető njncs bizonytalan helyzetben és abban a tudat­ban kezdhet a munkához, hogy az építési engedély fel­tételeiben már változás nem következhet be. Az építtető a bejelentés alapján végezhető építési munkára irányuló szándékát az első fokú építésügyi’ható­ságnak — községben a közsé­gi szakigazgatási szerv útján — előzetesen köteles bejelen­teni. A bejelentéshez csatol­ni kell a helyszínről készített vázlatot. A vázlaton fel kell tüntetni a tervezett épületnek (építménynek) a telekhatárok­tól és a már meglevő épüle­tekről és építményektől való távolságát, továbbá — szük­ség esetén — a műemléki ha­tóság hozzájárulását. Az első fokú építésügyi hatóság a szabályszerű beje­lentést tudomásul veszi. A tu domásulvételt megtagadja ak­kor, ha a tervezett építési munka az általános érvényű építésügyi vagy az eseti mű­emléki hatósági előírásoknak nem felel meg, valamint ha az építési munka csak épí­tési engedély alapján végez­hető el. Abban az esetben, ha az építtető a bejelentés alapján végezhető munkákat bejelentés vagy ennek tudo­másulvétele nélkül végezteti, vagy végzi el, az építési en­gedélytől eltérő módon vég­zett munkák jogkövetkezmé­nyeit kell alkalmazni. Az építési engedélyezési el­járással kapcsolatban az utób­bi években gyakran hangzott el olyan kifogás, hogy túlsá­gosan bonyolult és a szak­hatóságok véleményének be­szerzése nagy terhet ró az építtetőkre. Az új jogszabály az építtetők számára több könnyítést tartalmaz. ame­lyek közül az engedélyhez kö­tött építési munkák számá­nak csökkentése érdemel el sösorban figyelmet. Az épít­kezőknek nagy előnyt jelent az a rendelkezés is. melynek értelmében a szakhatóságok nyilatkozatát a jövőben az építésügyi hatóság szerzi be. Remélhetően az új rendel­kezések a gyakorlatban be­válnak, alkalmazásuk ered­ménye az építési fegyelem megszilárdulása lesz. Dr. Varga Emil ■ Jogi tanácsadó Nyugdíjasok foglalkoztatásának 4 ideiglenes feloldása a mezőgazdaságban Jogi tanácsadónkhoz küldött kérdésekre válaszolva több esetben ismertettük, hogy 1976. január 1-től kezdődően a mezőgazda­sági szövetkezetekben fizikai munkát végző nyugdíjas tagok 1260 órát, az alkalmazott nyugdíjasok pedig egyes munkaköröket ki­véve 840 órát dolgozhattak naptári évenként nyugdíjuk folyósításának szünetelése, vagy korlátozása nélkül. Ezt a foglalkozási korlátozást a nyugdíjas tagok és alkalmazottak javára feloldották. A minisztertanács, ugyanis fontos népgazda­sági érdekek miatt határozatot hozott a kézi munkaigényes növények betakarításához szükséges. munkaerő biztosítására. E határo­zat értelmében a mezőgazdasági nagyüze­mekben (állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek) a zöldség, burgonya, szőlő, gyümölcs, dohány és cukorrépa be­takarításában július 15. és november 15. kö­zött fizikai munkát végző nyugdíjasok e munkája a foglalkoztatási keretbe nem szá­mít bele. Ez a szabály az egész ország területére kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok akár a helyi termelőszövetkezetben tagként dolgoznak ilyen munkán, vagy egyéb 'nyug­díjasok az ország más részeire mennek el a szokásos időszakos munkára, az így ledolgo­zott időn kívül ledolgozhatják a részükre meghatározott foglalkoztatási keretet. Előírás viszont, hogy a fent meghatározott betaka­rítási munkában dolgozó nyugdíjasok 'nyil­vántartó lapjára a közlemény számát (2— 172 1977.) a munkáltató feljegyezze. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazga­tóságának fenti közleménye a Társadalom- biztosítási Közlöny júliusi számában, illetőleg a Mezőgazdasági és Élelmezesügyi Értesítő­ben is megjelenik. Szabad-ág kiadása ' K. Józsefné, balassagyarmati olvasónk munkája mellett tanul tovább.'Ez idáig sem a rendes sem a tanulmányi szabadságá­nak kiadása körül semmi probléma nem volt. Most azonban vállalata úgy járt el, hogy a különböző címeken olvasónkat meg­illető szabadsagokat összeadta es a végered­ményből levonta a szabad szombatokat. He­lyes volt-e a vállalat eljárása — kérdezi olvasónk. Bár nem közölte, de leveléből úgy értel­mezhető, hogy vállalatánál minden máso­dik szombat szabad. Ezt alapulvéve, hatá­rozottan azt kell válaszolni, hogy vállalatá­nak az eljárása szabályellenes. A 3/1973. (II. 3.) MuM sz. r. 9. §-ával módosított 6 1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 18. §-ának (2) bek. értelmében ugyanis a szabad szom­batok beszámításának szabályait a rendes, (alap és pót) szabadságra, a jutalomszabad­ságra és az egyéb, vagy rendkívüli szabad­ságra külön-külön kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy áz olyan vál­lalatoknál, ahol minden második szombat szabad, ánnál a dolgozónál, akinek tizenegy nap rendes szabadságnál több jár egy, aki­nek huszonhárom nap rendes szabadságnál több jár, akkor pedig kettő nap szabad szombatot kell a szabadságidőbe beszámíta­ni. Akinek tehát tizennyolc, vagy tizenhat nap rendes szabadság jár, annak csak egy 6zabad szombatot kell szabadságidejéhez hoz­zászámolni. Vagyis lényegében tizenhét, il­letőleg tizenöt tényleges munkanapot tölt­het szabadságon, beleértve azt a szombatot is amikor egyébként is munkát kellene végezni. Ugyanilyen szabályok szerint kell a tanul­mányi szabadságot is számítani. Olvasónk tizenhat nap tanulmányi szabadságából te­hát egy, és ugyancsak egy nap szabad szom­batot kell levonni a tizenhét nap rendes sza­badságából. A két gyermek után nem fize­tett szabadság, hanem öt nap fizetett sza­badnap jár. Ezt a fizetett szabadnapot a dolgozó nő akár naponként, akár egyszerre kiveheti. A fizetett szabadnapból semmilyen címen levonni nem lehet. Ez a szabály még az évközi munkahely-változtatásra is kiter­jed. Ügy, hogy ha a dolgozó nő például júniusban ment más vállalathoz dolgozni, de az öt fizetett szabadnapot már kivette, ré­gi vállalata — a fizetett szabadsághoz ha­sonlóan — nem vonhatja le pénzben az ará­nyos részt meghaladó fizetett szabadnapra kiadott munkabért. Érvényes ez fordítva is, olyképpen, hogy ha az új dolgozó régi vál­lalatánál egyetlen 'napot sem vett igénybe, az új vállalat teljes egészében köteles kiad­ni a fizetett szabadnapokat, függetlenül at­tól, hogy nála legfeljebb két-három hónapot dolgozott a nő. Az igénybevett szabadnapo­kat ugyanis pénzben kifizetni még akkor sem lehet, ha évközben a dolgozó nő mun­kaviszonya megszűnik. Dr. J. S. 1 r éfá k Egy koros hölgy magyaráz­za: — Amikor gyerek voltam, utcai baleset ért — elütött egy autóbusz. — Azt hiszem, postakocsi lehetett — súgja szomszédnő­jének az egyik jelenlevő. X — Jacques kérd meg a nagyapádat, hogy jöjjön be az iskolába! — Miért éppen a nagyapá­mat? — Hogy beszéljen az apád­dal: a házi dolgozataidban ugyanis temérdek hiba van. X Az igazgató így szól az egyik munkatársához: — Herr Schwarzkopf, meg kell mondanom önnek, hogy. Ön pótolhatatlan munkaerő. — Milyen értelemben? — Amikor elbocsátjuk önt, senkivel sem kell pótolnunk! X Az étteremben hirtelen ki­áltás harsan: — Segítség! — Mi történt? — kérdi az odasiető főpincér. — Sürgős segítségre van szükségem, hogy szétvághas­sam ezt a rostélyost! 8 általánost végzett leányo­kat, fiúkat ipari tanulónak felveszünk szövő-fonó szakmába, vállalatunk korszerű gépi berendezésekkel rendelke­zik. (SZTB Plcanol, Sacó- Lowel előfonógép. SCHWEITER automata ke- resztorsózógép). Tanulmá­nyi idő: 2 év. Juttatások: Tanulási idő alatt havonta — tanulmá­nyi eredménytől függően — 350—560,— Ft ösztöndíjat, havonta 400,— Ft különélé- si pótlékot fizetünk: in­gyen ebéd, reggeli, vacsora, ingyenes elhelyezés leány­otthonban, illetve kollégi­umban, ingyen munkaru­hát biztosítunk, másodéve­seknek tanulmányi ered­ménytől függően nyereség- részesedést fizetünk. Fiú­tanulóinkat a szakmunkás- vizsga után segédműveze­tői munkakörbe képezzük át. Továbbtanulási lehető­séget biztosítunk üzemi szakközépiskoláinkban. Kedvezményes vásárlási lehetőség van vállalatunk termékeiből. Az elméleti tantárgyakhoz szükség ese­tén szakképzett pedagógu­sokkal segítséget nyújtunk. Jelentkezni lehet: a válla­lat személyzeti és oktatási osztályán. Címünk: Kőbányai Textil­művek 1475 Budapest. X., kér. Gyömrői út 84—94. Nyári képzőművészeti alkotótáborok A képzőművészeti életben egyre terebélyesedő mozga­lomként tartják számon a kü­lönböző időszakos szabadtéri alkotótáborokat. Ezen a nyá­ron a többi között Villány­ban, Siklóson, Nagyatádon, Nyíregyházán, Kecskeméten és a Vas megyei Velem köz­ségben nyílnak alkotótáborok — tájékoztatott Mészáros Mi­hály, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tit- kárfi. Elmondotta, hogy az egy- egy város, intézmény, vagy több vállalat támogatásával létrehozott időszakos alkotó­telepek jelentősége rendkívül nagy. Valóságos idegenforgal­mi — művészeti centrumok szerepét töltik be egy-egy megyében. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat új üzemrészének üze­meltetéséhez felvesz N üzemvezetői munkakörbe műszaki egyetemet végzett, forgácsolási munkakörben jár­tas dolgozót. Művezetői munkakörbe üzemmérnöki, vagy technikusi végzettséggel rendelkező, .for­gácsolásban jártas dolgozót. Felveszünk továbbá elektromérnököt és elektrotechnikus! végzettségű dolgozókat. Jelentkezni lehet á vállalat személyzeti osztályán. 2660 Ba­lassagyarmat. Nyugati Ipartelep. FIGYELJE A KIRAKATOKAT! AZ AMFORA-ÜVÉRT által meghirdetett kirakatversenyen Ön is nyerhet! A kirakat jelmondatát beküldők között 50 db ajándékot sorsolunk ki­Cím: Budapest 1399 Pf. 607. Beküldési határidő: 1977. július 1. Apróhirdetések 48 éves férfi meg­ismerkedne korban hozzáillő nővel házas­ság céljából. Levele­ket Szerény 74021’* jeligére a salgótarjá­ni hirdetőbe. TRABANT 600-aS combi karosszéria el­adó. Szeges Félix, Salgótarján. Pintér- telep. Rudolfi u. 14. ERESZTVÉNY alatt hétvégi telek faház­zal eladó. Érdeklődni: a 22-94 telefonon. SALGÓTARJÁN! 2 szoba összkomfortos gázos, tanácsi laká­somat, balassagvar- mati hasonlóra cserél' ném. Érdeklődni le­het: Érsekvadkert, Ságvári út, 9. Krizsán. „AGROFIL” Vál­lalat, Salgótarján. Fülemüle u. 9. sz. t. db. 6 to. fix­platós ZIL. tip. tehergép­kocsit elad me«* egyczescs áron. Érdeklődni lehet szombat kivételé­vel a fenti címen vagy '16—62 telefo­non. Üi.: Szász és Tóbik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom