Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-08 / 133. szám
Kádár János Rámában (Folytatás 02 I. oldalról) •zági látogatása alkalmával önt, Kádárné asszonyt és az önt kísérő kiemelkedő személyiségeket. — Olaszországot a reneszánsz pezsgő szellemi és művészi világáig visszanyúló kapcsolatok tűzik a magyar néphez. Ezek a kapcsolatok tovább erősödtek azoknak a harcoknak a révén, amelye- lyeket népeink a XIX. század közepén szabadságukért és függetlenségükért vívtak, lelkes szolidaritásban. — Együttműködésünk fokozatosan a kulturális kapcsolatok és a történelmi hasonlatosságok e közös alapjára épült. Ezt magas szintű látogatások egész sora fémjelezte. Közülük kiemelem Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének 1975-ben Olaszországban tett látogatását, ami alkalmul szolgált a két ország közös nyilatkozatának kiadásához. Ennek olasz részről kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk. Az olaáz miniszterelnök emlékeztetett más magas szintű látogatásokra, a két ország külügyminisztériumai közötti megbeszélésekre, majd így folytatta: — örömmel állapíthatjuk meg, hogy az olasz—magyar árucsere-forgalom növekedésének üteme hosszú éviek óta állándóan fokozódott olyan mértékben, hogy értéke 1976- ban a 318 milliárd lírát is túlhaladta, jóllehet konjunkturális nehézségekkel is szembe kell néznünk. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozva Andreotti hangsúlyozta: — Ha azt akarjuk, hogy ez a világ jobb legyen, azaz méltányosabb és stabilabb, akkor nincs más választásunk, kölcsönösen erőfeszítéseket kell termünk. — Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a gazdasági kapcsolatokon (kívül különösen nagy fontosságot tulajdonítunk a kulturális és tudományos együttműködésnek országaink viszonyában. A kulturális együttműködés, az 1965-ös egyezménynek megfelelően folytatódott mindkét fél megelégedésére, mind az akadémiai szintű és egyetemihallgató-csere, mind a kiemelkedő jelentőségű rendezvények szervezése terén. Ugyanakkor a tudományos együttműködés elsősorban az alapkutatásokban mutat jelentős eredményeket. — Olaszország és Magyar- ország tevékeny jelenléte a nemzetközi színtéren tanúsítja azt a közös törekvésűnket. hogy ki-ki, saját nemzetközi elkötelezettségeinek tiszteletben tartásával — előmozdítsa az enyhülés ügyét, valamint Európa és a vüág békéjének, biztonságának megszilárdítását — Ezektől az eszméktől indíttatva vett részt Olaszország és Magyarország az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Ebben a szellemben készülünk most a belgrádi találkozóra, a helsinki értekezlet záróokmányát aláirt többi állammal együtt annak tudatában, hogy ez a záróokmány megfelelően szabta meg az eny hülési folyamat fejlődésének irányvonalait az államközi kapcsolatok intenzívebbé tételével és a népek közötti követlen érintkezések megkönnyítésével. — Meg szeretném még említeni, Olaszország arról is meg van győződve, hogy a fegyverkezés csökkentésére vonatkozó megfelelő egyezmények nélkül rém biztosítható az enyhülés térnyerése, sem a béke megszilárdítása. Olaszország úgy véli: ebben a tekintetben elkerülhetetlen, hogy megfelelő fórumok hathatós és konkrét rendszabályokat fogadjanak el, hogy így közelebb kerüljünk a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló általános leszereléshez. Ma az a feladatunk, hogy megértsük, magunkévá tegyük és valóra váltsuk népeinknek az enyhülésre és a békére irányuló óhaját, ezáltal a biztonság kölcsönös egyensúlyának fenntartásával minőségileg új fejlődési folyamatot indítsunk el a kormányok és a népek kapcsolataiban. Szeretnénk, ha az ifjú nemzedék is e nagyszerű célt tűzné maga elé. Mert bizonyosak vagyunk abban, hogy így kifejezésre juthat erőteljes megújulási törekvése, építő lendülete. — Ebben a szeliembeh ' a magyar népnek újabb és mind nagyobb sikereket kívánva emelem poharamat az ön és Kádárné asszony egészségére, a magyar nemzet felvirágzására, országaink barátságára és együttműködésére — fejezte be pohárköszöntőjét az olasz miniszterelnök. Az olasz miniszterelnök szavaira Kádár János válaszolt. ben érvényesüljenek a gyakorlatban is. A Magyar Népköztársaság is vallja, hogy a politikai enyhülést a fegyverkezési ver«. 6eny lefékezésének, a katonai enyhülésnek kell követnie. Az országok vezetőinek nagy felelősséggel keli a kérdéseket, kezelniük. Megtévesztő szólamokkal, egyoldalú előnyök erőszakolásával e téren sem lehet előrejutni Csak a jelenlegi egyensúly fenntartásával, az egyenlő biztonság elvének szem előtt tartásával oldhatók meg a problémák. Bízunk abban, hogy a józan ész. minden nép érdekének megfelelően, felülkerekedik és a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. A Magyar Népköztársaság kormánya következetesen sík- raszáll a világ különböző térségeiben meglevő feszültséggócok felszámolásáért. Támogatjuk az ENSZ leszerelési ülésszakának munkáját s azt követően egy leszerelési világértekezlet összehívását. A nagy anyagi értéket felemésztő, veszélyes fegyverkezési verseny lefékezése, az atomfegyverek elterjedésének, egy új világháború kirobbanásának megakadályozása. a béke megőrzése minden nép érdeke, s nekünk úgy tűnik, e nagy kérdésben a mi két országunknak is egy irányban kell s lehet tevékenykednie. Tisztelt miniszterelnök úri Tisztelt olasz barátaink! Az elmondottakkal kívántam jelezni azokat a szándékokat, amelyekkel az önök természeti szépségekben és az emberi kultúra alkotásaiban gazdag országába jöttünk, hogy fejlesszük kétoldalú kapcsolatainkat és megkeressük azokat a területeket, ahol közösen is tehetünk valamit a népek barátságáért, boldogabb és békésebb jövőjéért. Mégegyszer megköszönöm a magám, feleségem és a kíséretemben _ levő honfitársaim nevében a vendéglátást, a találkozásainkat, megbeszéléseinket átható jó légkört, a megértést és egyetértést kereső szándékot. 1 Emelem poharam Andreotti miniszterelnök úr és kedves felesége, a jelenlevők egészségére, az olasz nép boldogulására, a magyar—olasz kapcsolatok fejlődésére, a békére! 1 Emlékezni kell Az emberiség képes nemet mondani (II.) G yakorta kérdés, hogy kitől kell félni? Nyugaton azt mondják, hogy a Szovjetuniótól. És a nyugatnémet militarizmustól amelyet a volt hitleri rezsim egykori bajnokai irányítanak? Erről hallgat a nyugati sajtó. De a haladó emberek másként vélekednek. .. A népek gondolkodnak és fölteszik a kérdést: miért kellene félniök a Szovjetuniótól, amikor létének első percétől fogva a béke megőrzésére, a fegyvertelen világ megteremtésére törekszik, annak ellenére, hogy hadipotenciálja felülmúlja az imperialisták haderejét? A népek nem felejtik el, hogy az ENSZ fórumán a Szovjetunió terjesztette be a világtörténelem legemberségesebb, legnagyobb jelentőségű okmányát, az általános és teljes leszerelésről. A népek nem felejtik el azt sem, hogy Na Szovjetunió következetesen és szüntelenül őszinte és világos békepolitikát folytat és tettei teljes összhangban vannak ezzel a politikával. Elég, ha a többitől eltekintve csak a karib-ten- geri válságra és a vietnami háborúra gondolunk, amely a nukleáris pokol pusztító tüzé- vel fenyegette az emberiséget. Az Egyesült Államok híres, demokratikusnak nevezett szenátusában éveken át milliókat szavaztak meg a vietnami háború céljaira. Hadihajókat és harci repülőgépeket küldtek hazájuktól távol, ártatlan embereket gyilkoltak halálra azért, mert ahogy mondják, Vietnamban akarták megvédeni Amerikát a kommunizmustól. Vietnam népe győzött a világ leghatalmasabb imperialista hatalma ellen, Amerika ellen, ahol nem tudják megérteni, hogy el lehet pusztítani milliókat, meg lehet semmisíteni falvakat, városokat, de a szocializmust az emberek szívéből kiirtani nem lehet soha! Ez a Nagy Októberi Forradalom legnagyobb tanulsága, ez a Nagy Október utáni korszakos változás legnagyobb igazsága. Ez a béke legfőbb záloga, ez 1945. május 9. mementója. A Szovjetunió bölcs határozottsággal ma is visszautasítja a hasonló veszedelmet jelentő imperialista próbálkozásokat. A világ minden táján, érezhető módon megélénkült a népek békeharca. Ez mindenekelőtt kifejezésre jut a különféle békekongresszusokon, amelyeken mind több ország delegátusai vesznek részt. Kifejezésre jut más összejöveteleken is, amelyek áttörték a hidegháborús hazugságok és rágalmak frontvonulatát és a hallgatás falát is. S növekszenek az aktív békeerők világszerte. Nem kell emlékeztetnünk a húsvéti békemenetekre, amelyeken ma már százezres tömegek vesznek részt. Ezek az áradó tömegek is mutatják, hogy nő a népekben a háború elkerülhetőségének gondolata, a békés egymás mellett élés eszméje, és az a remény, bogy a béke egy és oszthatatlan. De az 1945. május 9. előtti korszakot soha nem szabad az emberiségnek elfelejtenie. Emlékeznie kell! Ha véghez tudta vinni, hogy a háború poklából megszabaduljon, véghez kell tudnia, vinni azt is, hogy soha többé* gonosz hatalmak újra le ne taszítsák oda. Nem szabad felejteni, mert nemrég tanúi voltunk, hogy Chilében kivégezték a demokrácia szószólóját és megtestesítőjét, Allende elnököt. Üldözik, gyilkolják a haladás minden chilei hívét, eltörlik a nép minden vívmányát, tombol a fasizmus. A demokráciáról és emberi humanizmusról fecsegő amerikai imperialisták 300 millió dollár hosszú lejáratú kölcsönnel hálálják meg ezt a hóhérmunkát... |f felejtés, persze nagy “•adomány az emberi természetnek. Hogyan is élhetnénk nélküle! Annyi sérülés ért bennünket, hogy a felejtés nélkül kínszenvedés lenne az életünk. Ez azonban az egyéni életre vonatkozik. Az emberiség — ezen belül az osztályok — életére más törvények érvényesek. Ezért jtell szembe- szállnunk azokkal a törekvésekkel, amelyek a tömegek kábulatba ejtésére, emlékezetének elhomályosítására irányulnak. Igen, az emberiség képes arra, hogy nemet mondjon a háborúnak, a pusztításnak, a halálnak. Csak állandóan ébren kell tartani emlékezetét, felelősségérzetét és lelkiismeretét. Ez nem feltételezés. Ma már — szerencsére — tények halmaza igazolja, hogy ez lehetséges. A nemzetközi békemozgalom hatalmasan megnövekedett. A népek emlékeznek, megmozdult bennük a felelősségérzet és a lelkiismeret. Minden hidegháborús erőfeszítés ellenére pedig, az imperialisták erre sem a pénzüket, sem a gyűlöletüket, rágalmaikat és hazugságaikat nem sajnálták és nem sajnálják — a vilagközvélemény merőben megváltozott, az igazságra érzékenyebbé, erkölcsi hatóerejében erősebbé vált. Az imperialisták hidegháborús hadjáratának az volt a célja, hogy félelmet és bizalmatlanságot ébresszenek a Szovjetunióval szemben és ezt a félelmi pszichózist használják föl méftéktelen fegyverkezésük palástolására. A népek feledékenységére is számítottak, arra. hogy a tömegek nem kérdik meg, hogy az NSZK-ban s a világ más részein hétprób'ás fasiszták miért mételyezhetik a közeget, amelyben gondtalanul élnek, miért szervezkedhetnek csoportokba és pártokba, miért kapnak szabad kezet arra, hogy révansra készülődhessenek. Az idő múlik, az emlékek fakulnak is. Fakulnak elsősorban azért, mert a hidegháborús hadjárat egyre hatástalanabb a békés egymás mellett élés vonzó gondolatával szemben. A népek valóban békésen kívánnak egymás mellett élni. Békében és barátságban. Napról napra zsugorodik azoknak a száma, akiket még megtéveszthetnek az imperialisták hírközlő szervei. Ennek bizonysága az a széleskörű nemzetközi akció, amely számos antifasiszta — kommunista és párton kívüli nemzetközi békeharcos — életének megmentéséért bontakozott és bontakozik ki. JS mi bennünket illet, min** den tőlünk telhétőt megteszünk, hogy méltóképpen vegyük ki részünket a nemzetközi békehadjáratokból és hozzájárulunk ahhoz, hogy a világon sehol se felejtkezzenek meg a második világháború borzalmairól, sem arról a határtalan örömről, amely elfogta a népmilliókat a békeharsonák hallatára. Ne felejtkezzenek meg arról sem, hogy tőlük, a dolgos, alkotó millióktól: a munkásoktól, parasztoktól, értelmiségiektől, az ő bátor és egyesített erejükkel vívott küzdelmüktől függ az egész emberiség sorsa. Tőlük függ, hogy vége legyen az esztelen, a népeket sújtó fegyverkezési hajszának, a sorvasztó bizalmatlanságnak, és hogy fegyvertelen, háborúk nélkül való világban éljenek a népek, békésen építve szebb, jobb és boldogabb életüket. k. f. Kádár János válássá Tisztelt miniszterelnök úr! Tisztelt Andreotti asszony! Hölgyeim és uraim! Mindenekelőtt megköszönöm az Olaszországba szóló meghívást, a vendégszerető fogadtatást és a miniszterelnök úr imént elhangzott üdvözlő szavait. Látogatásom célja annak demonstrálása, hogy a Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elve alapján a kölcsönösén előnyös kapcsolatok széles körű kiépítésére törekszik az Olasz Köztársasággal. örömmel szólhatok arról, hogy az utóbbi években mind gyakoribb magas szintű politikai, gazdasági és kulturális tárgyalásokon éppen úgy, mint a mai, igen jó légkörű megbeszéléseinken, olasz partnereink hasonláa'n ítélték meg kapcsolatainkat, s azok jó kilátásait. Gazdasági téren, annak ellenére, hogy még vannak kapcsolataink fejlődését zavaró, leküzdendő és leküzdhető akadályok, sikerült megfelelő együttműködést kialakítani és Olaszország ma egyike legfontosabb partnereinknek. Kulturális együttműködésünkről szólva Kádár János hangsúlyozta, hogy az hagyományosan jó és sokrétűen beilleszkedik országaink kapcsolatainak rendszerébe. Magyarországon jól ismerik és nagyra étékelik a régi és a mai olasz kultúra kimagasló alkotásait. Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy a magyar kultúra olasz ismerőinek és barátainak száma is egyre gyarapszik. Áttérve a nemzetközi kérdésekre, megállapította, hogy még sok bonyult, megoldást váró problémával terhelt korban élünk, de már a jelenben is vannak kedvező lehetőségek és a jövőt illetően megalapozott remények. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy elősegítse az enyhülés térhódítását, a béke és biztonság megszilárdítását. Most mindazoknak, akiknek erőfeszítése létrehozta a Helsinkiben megtartott történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletet, azon kell dolgozniuk, hogy az idei belgrádi találkozó a jó kezdetnek jó folytatása legyen. Tudjuk, hogy a hidegháború maradványainak felszámolása, felélesztésének megakadályozása nem könnyű és nem egyszerű feladat. De azt is tudjuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatában 4 világ minden népe egyaránt érdekelt. A magyar kormány és a Magyar Népköztársaság minden felelős szerve arra törekszik, hogy a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvek és ajánlások minél teljesebb mérték2 NÓGRÁD - 1977. június 8., szerda Megkezdődött a KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának budapesti ülésszaka A plenáris üléssel kedden megkezdte munkáját a KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának 32. ülésszaka, amelyen a tagországok küldöttségeivel együtt részt vesz az Interatomenergo és az In- teratominstrument nemzetközi gazdálkodó egyesülés valamint! a dubnai egyesített atomkutató intézet képviselője is. A plenáris ülésen Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében üdvözölte az ülésszak résztvevőit- Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés különösen jelentős az atomenergia békés felhasználásában, hiszen az atom tudomány és az atomtechnika bonyolult problémáinak megoldása gyakran meghaladja az egyes országok lehetőségeit. A tagországokban a kétoldalú együttműködés keretében a Szovjetunió tudományos-műszaki és ipari segítsége tette lehetővé az atomenergia békés felhasználásához szükséges tudományos és műszaki bázis létrehozását. Elmondotta, hogy az állandó bizottság integrációs intézkedéseinek megfelelően jött létre a reaktorfizikai kutatásokkal foglalkozó ideiglenes nemzetközi kutató kollektíva, amely immár ötödik éve dolgozik eredményesen, a Magyar Tudományos Akadémiai központi fizikai kutató- intézetében. Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió állami atomenergia-bizottságának és egyben a KGST állandó bizottságának elnöke is köszöntötte az ülésszak résztvevőit, akik a következő napokban a bizottság munkacsoportjai és műszakitudományos koordinációs tanácsának előterjesztésére ösz- szesen 24 együttműködési témát. tervezetet és beszámolót vitatnak meg. Elsősorban a reaktortechnika és az atom- energetika fejlesztésének. a radioaktív hulladékok feldolgozásának, a sugárzás elleni biztonság fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalnak. A KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottsága 1960- ban alakult, hogy segítse, fejlessze a tagországok tudományos-műszaki együttműködését, s széles körű információ- cserével adjon rendszeres tájékoztatást az atomtechnika legújabb eseményeirőlA bizottság 1976. ' és 1980. közötti műszaki-tudományos együttműködési munkaterve szerint 13 témacsoportban 65 kutatási, fejlesztési témát dolgoznak ki a KGST-országok szakemberei. Ebben a munkában mintegy 90 kutató- és tervezőintézet vesz részt, köztük a Magyar Tudományos Akadémia központi fizikai kutatóintézete és izotópintézete, a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktora, áz Erőterv. az Országos Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Intézet és más magyar intézetek is. A reaktortechnika és atom- energetika fejlesztésében végzett munkájával a bizottság is hozzájárult ahhoz, hogy most már nemcsak a Szovjetunióban, hanem az NDK-ban, Bulgáriában, és Csehszlovákiában is működnek atomerőművek. Magyar- országon épül a paksi atomerőmű, s Kuba, Románia, és Lengyelország is megkezdi az atomenergetika fejlesztését. A kutatóreaktoirok fejlesztésében kialakított együttműködés összefogására a bizottság tudományos-műszaki koordinációs tanácsot hozott létre- Munkájának jelentős témája a kutatórekatorok fel- használása a reaktortechnikai és atomenergetikai szakemberképzésben, amit a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorának együttműködésével szerveznek- A nukleáris orvosi-diagnosztikai műszerek fejlesztésével, és gyártásával kiemelkedő eredményt ért el a Magyar Gamma Művek, a nukteáris mérő- eá adatfeldolgozó berendezésekhez szükséges speciális egységek, az úgynevezett Gamac modulok előállításával, pedig az MTA központi fizikai kutatóintézete. Hatékony kutatási és fejlesztési munkamegosztás alakult ki az izotópok és az izotópokkal jelzett vegyületek, zárt sugárforrások , előállításában és izotóp termékek szakosított gyártásában. Ezenkívül összehasonlító méréseket szerveznek, mérési és vizsgalati módszereket dolgoznak ki az izotóp termékek ellenőrzésére. Jelentős segítséget nyújt e munkákhoz az MTA izotópintézete. Az izotópok alkalmazása és a sugártechnika fejlesztése érdekében a bizottság prognózisokat, műszaki ajánlásokat* módszertani anyagokat' dolgozott ki, így legutóbb a gyógyászati eszközök sugársteri- lezéséröl. A bizottság 1973- ban lérehozta sugárbiztonsági tudományos-műszaki koordinációs tanácsát, amely a sugárvédelem fejlesztésére készít ajánlásokat, műszaki előírásokat, s a KGST környezetvédelmi programjának keretében összehangolja a su- gá rbiztonsággal összefüggő munkálatokat. íjHITit
