Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

* AZ AAS ZM P N O G R Á D __MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA V ilág proletárjai, egyesüljetek! XXXIII. ÉVF.. 152. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1977. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Tudósítás a nyári ülésszakról \ tai ali i %ilrszámailás mJ az oriKá^yíi l«5selőtt lön én) be iUtalt ik a magyar^jXDK szerződést Az országgyűlés szerda délelőtt Apró Antal elnökleté­vel megkezdte nyári ülésszakát, amelyen részt vett hoson- czi Pál, Kádár János és Lázár György is. Napirendre tűz­ték Magyarország és az NDK közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősíté­séről és törvénybe iktatásáról, valamint az 1976. évi álla-1 mi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, to­vábbá az OVH elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Napirenden szerepeltek az in­terpellációk is. ban látogatnak egymás or- munkaerő-egyezmény alapján szágába. Csupán az ifjúsági eddig mintegy 35 000 magyar utazási irodák nyújtotta le- fiatal gyarapította szakmai hetőségekkel élve az idén ismereteit az NDK-ban. 13—13 000 fiatal utazik az A törvényjavaslatot az or- NDK-ba, illetve Magyaror- szággyűlés egyhangúlag elfo- szágra. A két ország közötti gadta. A pénzügyminiszter expozéja A külügyminiszter expozéja Púja Frigyes külügyminisz­ter terjesztette elő a Magyar- ország és az NDK között há­rom hónappal ezelőtt aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítéséről és törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Megállapította, hogy az 1967-ben megkötött korábbi szerződés betöltötte felada­tát. jól szolgálta népeink ér­dekeit, az új szerződés a po­litikai, a gazdasági és a kul­turális együttműködés továb­bi gazdag lehetőségeit fog­lalja magában. Ennek szi­lárd alapja, hogy teljes a nézetazonosság közöttünk min­den fontos elvi és politikai' kérdésben, kétoldalú kapcso­lataink a marxizmus—leni- nizmus eszméire, a proletár internacionalizmus elvére épülnek. A szerződés szervesen be­illeszkedik országaink és a többi szocialista ország ha­sonló szerződéseinek rend­szerébe, összhangban van az ENSZ alapokmányával és az európai béke és biztonság követelményeivel. Országa­ink egyetértenek abban, hogy fontos feladatuk a szocialista országok védelmi szövetségé­nek, közös politikai-katonai szervezetének, a Varsói Szer­ződésnek az erősítése. A világ békéjének megőr­zése szempontjából kulcs- fontosságú feladat Európa biztonságának megszilárdítá­sa. Ezért fordítunk nagy fi­gyelmet a belgrádi találkozó­ra, amely arra hivatott, hogy felelősen áttekintse a helsin­ki értekezlet záróokmányá­ban foglalt elvek és ajánlások megvalósításának tapasztala­tait és előmozdítsa a megkez­dett történelmi jelentőségű út folytatását. A belgrádi talál­kozó előkészítését nehezíti, hogy az enyhülés ellenzői, a szélsőséges nyugati körök a hidegháborús időkre emlékez­tető hangokat ütnek meg. Törekvéseik azonban ku­darcra vannak ítélve, mivel a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés még gyü­mölcsözőbb kibontakoztatása életbevágó érdeke minden országnak és élvezik a népek támogatását. Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok . Intézetének el­nökhelyettese (Pest megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte, hogy az igen eredményes gazdasági együttműködésen túlmenően az utóbbi években a tudo­mányos, oktatási és kultu­rális kapcsolatok fejlődést üteme is felgyorsult. Országa­inkban egyre szélesebb kör­ben valósul meg az a szán­dék. hogy megismertessék né­pükkel egymás kulturális ér­tékeit. a klasszikus műve­ket és modern szocialista kulturális eredményeiket. Ezt nagymértékben segítik a két ország párt- és állami vezetőinek gyakori és rend­szeressé vált találkozói, a ma­gyar—NDK kormányközi kul­turális és tudományos ve­gyes bizottság tevékenysége, a bővülő intézményközi és személyi kapcsolatok. A kül­ügyi bizottság véleménye sze­rint a törvényjavaslat megfe­lelő alapot teremt kapcsola­taink továbbfejlesztésére, tíépeink barátságának továb­bi elmélyítésére, ami megfe­lel nemzeti érdekeinknek és szocialista elkötelezettsé­günknek egyaránt. A töryényjayaslaí vitája Pethö Tibor, főszerkesztő (Budapest), a Népfront Or­szágos Tanácsának alelnöke kiemelte a Hazafias Népfront és az NDK Nemzeti Frontja közötti élénk és egyre ered­ményesebb együttműködést. Baráti a kapcsolat az Orszá­gos Béketanács és az NDK Békebizottsága között is. Együtt munkálkodunk a hel­sinki tanácskozás előkészíté­sén, s közös az állásfoglalá­sunk most, a belgrádi előké­szítő értekezleten is. Az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés megszilárdítása mind­két ország központi törekvé­se. Boros Béla (Budapest) a KISZ budapesti bizottságának első titkára a két ország if­júsági szervezeteinek szoros kapcsolatait Vázolta. A ta­pasztalatcserék lehetővé te­szik. hogy a két ifjúsági szö­vetség még eredményesebbé tegye nevelő munkáját. Fia­taljaink egyre nagyobb szám­Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter terjesztette elő az 1976. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot. Kifejtette, hogy a népgaz­daság az elmúlt évben egé­szében véve kielégítően, az V, ötéves tervben meghatáro­zott irányban fejlődött. To­vább nőtt a tertnelés és a fo­gyasztás, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, csök­kent külkereskedelmi passzí­vumunk. A nemzeti jövede­lem növekedési üteme — és emiatt az életszínvonalé is — elmaradt azonban a tervezet­től. Ennek fő oka, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál jóval kisebb volt a mezőgazdasági termelés, de közrejátszottak a világgazda­ságban végbement változások és saját hibáink is. Ez utób­biak között az, hogy a válla­latok inkább beruházásokkal, mint meglevő eszközeik jobb kihasználásával kívánják nö­velni termelésüket. A gépek, berendezések a felmérések szerint a munkaidőnek csak háromnegyedében működ­nek. Kívánatos, hogy vállala­taink a bérezési, premizálá­si, jutalmazási , lehetőségeik­kel mindenekelőtt a terme­lékenység növelésének gyor­sítására. a korszerű berende­zések jobb kihasználására ösz­tönözzenek. Sok vállalat még nem ismerte fel a termék- szerkezet korszerűsítésének szükségességét, vagy nem ta­lálta meg ennek gyakorlati módját. Gyakran túlzottan csak a műszaki adatokra fi­gyelnek, s elhanyagolják az ugyancsak nagyon fontos gaz­dasági kalkulációt. örvendetes viszont, hogy ez év első öt hónapjában meg­gyorsult a fejlődés üteme csaknem valamennyi ágazat­ban valamelyest csökkent a dolgozók létszáma, vagyis nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Bár az időjárás az idén is gondokat okoz, a mezögazda- sag eredményei is biztatóak. A felmérések szerint a gabo­nák ígéretesek, és egyebütt sincs veszélyben a növény- termesztés tervezett eredmé­nye. Az állatállomány eddigi növekedése és az első öthó­napi nagyobb hús- és tejfel­vásárlás arra utal, hogy a tej, vágósertés és a baromfi érté­kesítése, a tervezettnél is na­gyobb arányú. Valamennyi gazdálkodó és irányító szerv összehangolt, jól szervezett munkájára van szükség ah­hoz, hogy az 1977. évi tervet sikerrel teljesítsük és jól elő­készítsük az 1978-as esztendő munkáját. Dr. Kovács Gábor (Békés megye) a törvényjavaslat bi­zottsági előadója rámutatott: az új létesítmények gyors üzembe helyezése, vagy ké­sedelme nagymértékben be­folyásolja a termékszerkezet átalakítását, így többszörö­sen is visszahat a nemzeti jö­vedelem alakulására. A gaz­daságos export ösztönzésére létesített 45 milliárd forintos hitelkeretet a tapasztalatok szerint a vállalatok jól hasz­nálják fel, ami arra is utal, hogy az alaposan átgondolt beruházási célok, a beruházá­sok jó előkészítése meghozza eredményét. Szóvá' tette: sok vállalat­nak nem kifizetődő a külön­féle alkatrészek gyártása. De helytelen, hogy így takaré­koskodnak. Gondolniuk kell arra, hogy értékes berendezé­sek állnak, fontos térmékek gyártása húzódik el alkatrész- hiány miatt. A törvény javaslat vitája Bolvári Józsefné (Tolna me­gye) a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai gyárának igaz­gatója rámutatott: a korábbi években sokat ostorozott ta­nácsi költségvetési pénzma­radvány most már sok eset­ben a minimális szint alá csökkent és megcsappantak a gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok is. A ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a tanácsi szabályozó- rendszer csak akkor töltheti be igazán szerepét, ha leg­alább minimális bevételi többletet biztosít. , Ezért a szabályozók pontosítását fo­lyamatos feladatkörit kell ke­zelni, mindenképpen ügyelve arra, hogy a tanácsok meg­bízható tartalékokhoz jussa­nak. Megkezdődött .Nógrádiján az aratq|§j \ Pásztóii már dolgoznaa ^ w n kombájnok j * A legkorszerűbb kombájnokkal végzik az aratást a pásztói Béke Termelőszövetkezetben. A begyűjtött gabona minősé­gét folyamatosan ellenőrzik. Pethő András növénytermesz­tési ágazatvezető és Pethes István erögépvezelő elegeden az árpával. Nógrád megyében az idén 37 794 hektárról kell betakarí­tani a kalászosokat a terme­lőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Az őszi árpa aratása — mint arról dr. Bencze Barna tsz-elnök tájé­koztatott bennünket — tegnap a pásztói közös gazdaságban kezdődött elsőként. Négy nagy teljesítményű kombájn hat­van hektárról takarította be szerdán a termést. A hozam reménykeltő1: amtaik ellenére, hogy a táblák húszszázalékos jégkárt szenvedték, a hatvan hektárról átlagosan negyven mázsát takarítottak be. (A pásztói aratás „előestéjéről" szóló riportunk a 3. oldalon.) Kollár József (Budapest), a Csepel Művek főművezetője arról beszélt, hogy a jubile­umi munkaverseny kezde­ményezői, a csepeli dolgozók a munka termelékenységének javítására és egyéb számsze­rűen kifejezhető feladatok­ra vállalt egész évi kötele­zettségüknek 59 százalékát teljesítették június közepéig. Ennél azonban még talán je­lentősebbek azok az eredmé­nyek, amelyek számszerűen nem fejezhetők ki, minde­nekelőtt a minőség javítása, amellyel itthon és külföldön még nagyobb (megbecsülést akarnak szerezni termékeik­nek. Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter elmon­dotta: tavaly a tervezettnél kisebb mértékben nőtt a la­kosság fogyasztása, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a lakosság vásárlóereje is kisebb mértékben nőtt. mint ahogy azt számították. Az igényeknek jobban meg­felelő kínálattal azonban — különösen a múlt év első fe­lében — javíthatta volna for­galmát a belkereskedelem. Az idén már dinamikusabb fejlődésre számíthatunk. Ez év első öt hónapjában 10 szá­zalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly ilyenkor. Egyre inkább éreztetik ha­tásukat az ipar és a kereske­delem között hosszú távra létrejött megállapodások, ame­lyek jó alapot nyújtanak a kiegyensúlyozott ellátáshoz. Ma már számottevő a köz­szükségleti cikkimport is, amely a teljes kereskedelmi forgalomnak immár 18 száza­lékát alkotja. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből választékosabb a kereskedelem kínálata, mint az előző években, sokat ja­vult a hús- és húskészítmé­nyekből az ellátás. Az emel­kedő tejfelvásárlás nyomán az idén újabb 200 helyiséget tud ellátni a kereskedelerp pasz­tőrözött tejjel. Javult az el­látás burgonyából, zöldségből, gyümölcsből is, bár a tavaszi fagykár érezteti hatását. A zöldségfelvásárlás új szer­vezeti rendjétől az várható, hogy a felvásárló szervezet gyors és határozott intézke­désekkel gondoskodik min­den fogyasztásra alkalmas termék átvételéről, s arról, hogy ezek a lehető legrövi­debb úton eljussanak a fo­gyasztóhoz. A múlt évhez viszonyítva az iparcikkek szállítása is tervszerűbbé vált, de még sok a tennivaló. Javítani kell például a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátasát, a mezőgazdasági kistermelőket a jelenleginél magasabb szin­ten kell ellátni kisgépekkel, szerszámokkal, anyagokkal. A minőség i sem mindenütt kielégítő. Weiszböck Rezsöné, a Sop­roni Szőnyeggyár igazgatója (Gvőr-Sopron megye) arról a problémáról beszélt. hogy miközben az üzemekben egy­re nagyobb a munkaerőhi­ány, új üzemek épülnek, amelyek újabb munkaerőket igényelnek. Véleménye sze­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom