Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

Az Egri Közúti Építő Vállalat szakemberei és gépei néhány napja kezdték Dejtárról a 22- es útvonalig terjedő útszakasz korszerűsítését. Az út az építők munkája nyomán kétréte­gű aszfaltburkolatot kap, melynek építési költsége meghaladja a hárommillió forintot. — bábéi felv. — Uj rendelkezések a tsz-ek kategorizálásáról, a dolgozók munkaidejéről és munkadijazásáról A Magyar Közlöny 41. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter és a munkaügyi mi­niszter együttes rendelete a tsz-ek kategorizálásáról, a tsz- ek dolgozóinak munkaidejé­ről, valamint munkadíjazási rendszeréről. Az új jogi szabályozás alap­elve: a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben és a tár­sulásoknál dolgozó tagok és alkalmazottak munkadíjazá­sa — váljék a lehető legna­gyobb mértékben azonossá az állami vállalati dolgozók bé­rezésével. A jogszabály egy­úttal a tsz-tagok és alkalma­zottak munkadíjazásában mu­tatkozó különbségeket a mi­nimálisra csökkenti. A munkadíj-szabályozés ed­dig a termelőszövetkezeti ta­gok esetében csak a vezetők­re és valamennyi alkalma­zottra terjedt ki, nem érin­tette viszont a tagként dol­gozó fizikai munkásokat, ügy­intézőket és ügyviteli dolgo­zókat. Az új jogszabályozás már minden ősz-dolgozóra ki­terjedt. Korábban a tagve* zetok munkaidejének megál­lapításánál alkalmazott mun­kadíjtételek felső határa 5— 10 százalékkal volt magasabb, mint az állami vállalatok al­kalmazotti munkabértéte­leinek felső határa; ebben a tekintetben úgy sikerült meg­teremteni a teljes azonossá­got, hogy az egyéb szektorok és a más népgazdasági ágak­ban dolgozók munkabérének megállapításánál alkalma­zandó bértételek felső ha­tárát egy korábbi Mü.M-ren- delet már felemelte. A tsz-tagok eddig sérel­mesnek találták, hogy eltérő­ek voltak a személyi munka­díj, illetve a személyi fizetés megállapításának szabályai. (A tagvezetők esetében a sasmélyi munkadíj felső ha­tára a munkadíjtétel felső határának 20 százalékkal, az alkalmazottaknál pedig 30 százalékkal növelt összege volt.) A rendelet most egysé­gesen az állami vállalati sza­bályok alkalmazását írja elő, s ezzel a megkülönböztetés megszűnt. Az új jogszabály alapján a besorolás alapját képező fi­zikai és nem fi­zikai munkadíjtételek az ál­lami vállalati munkabértéte­lekkel teljesen azonosak. Azonos előírások alapján tör­ténik a személyi munkadíj, illetőleg a személyi fizetés megállapításai is. A továbbiak­ban azonos mértékű lesz a magasabb vezetői munkakört betöltő tsz-dolgozók részére kifizethető prémium azzal, mint amit a vállalati veze­tőknek adhatnak. S ezentúl a szövetkezetekben fizetett, az eredménytől függő részesedés is megfelel a vállalati nye­reségrészesedésnek. A nem mezőgazdasági tevékenységet végző tagok és alkalmazottak (gépkocsivezetők, belkereske­delmi és vendéglátóipari dol­gozók stb.) munkadíjazásá­nál a jövőben az ágazati mi­niszterek által az állami vál­lalatokra kiadott hatályos rendelkezéseket kell alkal­mazni a termelőszövetkezetek ben is. A jogszabály egyebek között Intézkedik a mezőgazdasági tevékenységet folytató tsz- tagok és alkalmazottak éves munkaidejéről; ez túlórával együtt legfeljebb 3000 óra le­het. En'nél magasabb munka­teljesítményt a termelőszövet­kezeti dolgozóktól követelni nem lehet. Az új jogszabály szerint az állami vállalatokra általáno­san elrendelt munkabesoro­lási kötelezettség a jövőben a tsz-ekre is kiterjed; a munkák, illetőleg a munkát végző fizikai dolgozók beso­rolásánál az ágazati miniszte­rek által kiadott besorolási példatárakat kell alapul ven­ni. Üjdonsag — a bértéte­lek és a munkadíjtételek azonossága mellett — a nem fizikai dolgozók díjazásánál, t U , í ll . Á dél-csehországi Ceské Budejovice Budvar nevű sör­különlegességét belföldön és külföldön js egyaránt kedve­lik. Ennek az ódon hangula­tú, szép kisvárosnak van azonban már nemzetközi ne­vezetessége is: az Igla-gyár- ban készített varrótű. Ez az üzem a világ legnagyobb tűgyártói közé tartozik. Ipari, kézműipari és háztar­tási tűből mintegy kétezer fajtát készítenek jtt, s ezeket a világ több mint száz orszá­gába exportálják. Az Igla-gyárat 1946-ban alapították, s ma már több munkaműveletet egyesítő, modern automata gépsorok­kal folyik a termelés. A Ceské Budejovice-i AKRA-tű, a kis és nagy varrógépek, kötőgé­pek, cipőkészítő gépek nél­külözhetetlen alkatrésze. Nagy választékot készítenek egy- és kétnyelvű. horgas, textí­liák készítésére és más ipari célokra alkalmas. valamint orvosi tűkből és horgokból is. A sokféle, jó minőségű tűből évente több mint egymüliárd készül az Igla-gyárban. hogy kötelező besorolni az ügyintézői és ügyviteli munkakörben dolgozó tagokat is. (Az alkalmazottakat eddig is kötelező volt.) A rendelet alapján 1978. január 1-től változik a ma­gasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók premizálásá­ra vonatkozó központi előírás. A magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók éves munka­díjuk 20 százalékát kaphat­ják a szövetkezet gazdálkodá­sára jellemző mutatók előző hároméves átlagos szintjének javításáért. Az éves munkadíj további 20 százaléka tűzhető ki az állattenyésztés fejlesz­téséért, a kertészeti főtevé­kenységgel foglalkozó lsz-ek- ben a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséért, a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének szervezésé­ért, illetve egyéb kiemelt fel­adatok1 túlteljesítéséért. Az új rendelkezések a ha­tályos pénzügyminiszteri jog­szabálynak megfelelően in­tézkednek a tsz-dolgozók ré­szére adható szociális jutta­tásokról, az étkezési, üdülte­tési hozzájárulásról stb. A kopott, barna nagykapu rendezetlen udvarra nyílik. A legtávolabbi sarkában kis melléképület, inkább valami­féle sufnira emlékeztet. A belépőt színek és formák tar­ka kavalkádja fogadja; a földön és asztalon, polcokon és székeken színes kartonok, festékek, ragasztók, lakkok hevernek. Az eldugott kis épület a szécsényi Egyesült ÁFÉSZ dekorációs műhelye, két huszonöt éves fiatal „bi­rodalma”. X A figyelemfelkeltő, árut kí­náló-propagáló kirakatokat itt álmodja meg, és készíti el a kellékeket Mezeiné Sárközi Éva és Nagymarosi László. Nem is akármilyen sikerrel, erről tanúskodik a falon füg­gő, bekeretezett oklevél. E szerint a megyei közlekedés- biztonsági tanács és a Nógrád megyei Tanács kereskedelmi osztálya által közösen meghir­detett közlekedésbiztonsági kirakatversenyen első helye­zést értek el. — Én már a tavalyi ver­senyt is megnyertem, igaz, akkor még a pásztói ÁFÉSZ ..színeiben” versenyeztem — mondja Mezeiné Sárközi Éva. A két ifiú dekoratőr el­mondja. hogy — a verseny- k:;r;-'s sz°11ciméhez híven — az új KRESZ alaposabb meg­ismertetését kívánták szol­gálni. Felhívták a figyelmet a A demokratikus vesetés segffffMrsai Kérik, megkövetelik a véleményt ISMERETES, HOGY kor­mányhatározat rendelkezett a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének bővítésére, majd a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa irányelvben rögzítette az ezzel kapcsolatos teendőket. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben —, a gyors mi­niszteri utasítás alapján — kellő időben tájékoztatták a gazdasági vezetőket a bizalmi­ak jogairól, szerepéről, s en­nek érvényesülése feltétele­ként módosították a vállalati működési szabályzatot, s a jogköröket. Mindezt azért, hogy a bizalmiaknak megle­gyen a megfelelő gazdasági partnerük, hogy a művezetők — adott esetben —, az üzem­vezetők rendelkezzenek a bi­zalmi partnerhez hasonló jo­gokkal. Még egy éve sincs, hogy a szakszervezeti bizalmiak új jog- és hatáskört kaptak a vállalatnál, de már érzékelni lehet a változást. Erről be­széltek azok a szakszervezeti bizalmiak is, akiket a tapasz­talatok iránti érdeklődésből kerestünk fel. Az üzemfenntartási gyár­részleg kovácsolóüzemi és DEXION-üzemi karbantar­tóinak két tapasztalt bizalmi­jával váltottunk először szót. Balázs József és Kovács La­jos hosszú évek óta szakszer­vezeti bizalmiak. Mind a ket­ten egyöntetűen vallják, hogy bővült a jogkörük, de ezzel a felelősségük valósággal meg­kétszereződött. — Hozzám harminc dolgozó tartozik — mondta Balázs Jó­zsef —, villanyszerelők, lakato­sok, esztergályosok. Ez sokféle probléma is. Velük meg kell értetni a gazdasági feladatok minél jobb megoldását, ugyanakkor képviselni az ér­dekeiket. Ügy érzem nincs gond, mert eddig minden olyan kérdésben, amelyben nekem kellett foglalni állást, a gazdasági vezetők megkér­deztek. Ugyanezt mondta Kovács Lajos is, d- még hozzátette: — Nagyon lényeges, hogy még jobban megismerjük a dolgozókat, mert csak így dönthetünk biztonsággal az ügyükben. De nem elég csak jól ismerni őket, hanem ne­künk példát Is kell mutat­nunk, mert vajon minősithet- jük-e a dolgozót, ha mi rosz- szabbul dolgozunk, fegyelme­zetlenebbek vagyunk, mint ók? A hideghengerműben Pau- lich Gyula még csak három éve bizalmi, de olyan bizton­sággal beszél a feladatairól, mintha legalább tíz éve gya­korolná. — Van különbség a szak- szervezeti bizalmi régi és új helyzete között. Manapság több a feladatunk, de nagyobb a jogkörünk is A FIATALEMBER tíz éve dolgozik ezen a munkahelyen, s korábban bizalmihelyettes­ként tevékenykedett. Tehát személyes tapasztalatai is vannak az évekkel ezelőtti helyzetről. Ebben az üzem­részben az a gyakorlat, hogy maga a művezető sem várja, hogy a bizalmi keresse vala­miért, hanem ő keresi a bi­zalmit. Rendszeresen együtt beszélik meg a közös teendő­ket. Pál Zsolt művezető ezt mondta a szakszervezeti bi­zalmi tevékenységéről: — Ahol a dolgozók érzik, hogy a választott képviselő­iknek a becsülete és a joga növekedett, ott a dolgozók is hasonló megbecsülést és jo­gokat tudnak maguknak. Ott jobban megy a munka, na­gyobb az egyetértés a vezetők és a beosztottak között. Ezen a munkahelyen is ta­pasztaltuk ennek a megálla­pításnak az igazságát. Ebben az esetben még egy olyan té­nyező is jótékony szerepet ját­szik, mint az, hogy mind a bi­zalmi, mind a gazdasági veze­tő hasonló korú fiatalember. Következőleg jobban .meg is értik egymást. Gráczer György, a műszaki ellenőrzési főosztály köteléké­ben 1958 óta szakszervezeti bizalmi. Azok közé tartozik tehát, akik ugyancsak nagy tapasztalatokkal rendelkeznek ebben a funkcióban. — Amíg ennyire pontosan nem rögzítették a bizalmiak jogkörét, a felelősség sokkal kif sebb volt. Akkor azonban csak a tagdíjat szedtük be, de nem intézkedhettünk, s a partner­ség is sokban hibázott. A szakszervezeti bizalmiak­nak most nagyobb a beleszó­lásuk a személyi alaobér el­döntésébe. a jutalmak :ze- mély szerinti megállapításába, s lehetne tovább sorolni. A vállalat gazdasági vezetése és a szakszervezet között létre­jött együttműködési megálla­podás részletesen felsorolja, hogy miben van a szakszer­vezeti bizalminak véleménye­zési, javaslattételi és egyetér­tési joga. A BESZÉLGETÉSEK ta­pasztalatai szerint a kohásza­ti üzemekben jó partnerei egymásnak a szakszervezeti bizalmiak és a gazdasági ve­zetők A gazdasági vezetők nemcsak igénylik a munkáju­kat, hanem kérik, sőt megkö­vetelik a bizalmiak vélemé­nyét, mert biztonságot, támaszt éreznek a közös döntésben. Bevált a gyógyszerforgalmazás új rendszere A lakosság és a szakemberek körében egyaránt nagy várakozás előzte meg a gyógyszerár-rendszer egyszerűsítésére hozott intézke­dést, amely Január 1-én lépett életbe. Az első hónapok tapaszta­latairól Harangi György, az Egészségügyi Minisztérium gyógy­szerészeti főosztályának helyettes vezetője nyilatkozott. — a tapasztalatok egyértelműen kedvezőek — mondotta, a ren­delkezés egyik fontos célja az volt, hogy egyszerűsödjön az orvosok és a gyógyszerészek ad­minisztrációja, a gyógyszerek, vé­nyek elszámolási rendszere. A rendelkezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s ebben fon­tos szerepe volt annak, hogy a recept megszűnt pénzügyi bi­zonylat lenni. Csökkent a ren­delők, főleg az üzemorvosi ren­delők zsúfoltsága, az orvosok több időt fordíthatnak a betegck­re, s ezáltal lehetővé vált a ha­tékonyabb gyógyító munka. A gyógyszerészek munkájáról nem le­het ilyen egyértelműen nyilat­kozni. A betegek most sem vá­rakoznak kevesebbet a patiká­ban, mint korábban, igaz, többet sem. — Az új rendelkezés kulcskér­dése volt, hogyan alakul a la­kosság gyógyszerfogyasztása? Könnyebben, egyszerűbben és ol­csóbban lehet ugyanis hozzájut­ni a gyógyszerekhez. Sokan, még szakkörökben is, attól tartottak, hogy megnő a gyógyszertárak for­galma Mások, s ők voltak töb­ben, úgy vélekedtek, hogy mivel ma már bárki hozzájuthat a me­dicinákhoz. kevésbé lesz „izgal­mas” a gyógyszergyűjtögetés. Az első négy hónap tapasztalatai egy­értelműen ez utóbbiakat igazol­ják. Az első negyedév forgalma — régi árakon számolva — 6 szá­zalékkal haladta meg 1976. első negyedévének forgalmát. Ko­rábban a negyedévi növekedések nem maradtak a tíz százalék alatt; az elmúlt tíz évben ilyen alacsony növekedés még soha nem volt. Különösképpen értékes ez, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az idén sokan betegedtek meg influen­zában is Márciusban és áp­rilisban a gyógyszerforgalom ab­szolút mértékben is csökkent, er­re viszont még nem volt példa. Nem volt felvásárlás\ a recept nél­kül kapható gyógyszereknél sem. — Az Egészségügyi Minisztéri­um természetesen továbbra is fi­gyelemmel kíséri az új gyógy­szerár-rendszer hatásait. Az év vé­ge felé — kellő tapasztalatok bir­tokában —- felülvizsgálja, és ahol szükséges és indokolt, módosítja azt — mondotta a gyógyszerészeti főosztály helyettes vezetője. Fiatal kirakatrendezőkről Egy győzelem közlekedés szabályaira, az ittas vezetés veszélyeire, a korszerű biztonsági tartozé­kok fontosságára. — A vas- és műszaki bolt kirakatában valósítottuk meg elképzeléseinket — tájékoz­tat a munkáról Nagymarosi László. — Szerencsénkre egy ötször két és fél méteres te­rület állt rendelkezésünkre, így a gyalogosokhoz, kerékpá­rosokhoz, motorosokhoz és a gépkocsivezetőkhöz egy­aránt szólhattunk. Mondanivalójuk kifejezér sére milyen módszereket vá­lasztottak? — A bemutatott eszközöket minden esetben szöveg, rajz egészítette lei — válaszol Me­zeiné Sárközi Éva. — A biz­tonsági öv mellőzéséből eredő veszélyeket például eey fel­hők között, szárnyakon re­pülő gépkocsival érzékeltet­tük. Volt olyan tervünk is, amit — sajnos. — nem tud­tunk megvalósítani. Nem kap­tunk például a már agyon­beszélt és reklámozott világí­tócipőt. Az ehhez hasonló áru­cikkek pedig nagyon jó szol­gálatot tehetnek a balesetek elkerülése érdekében. A szigorú szakmai zsűri által legjobbnak minősített versenykirakat rohammunká­ürügyén val készült. Erről így valla­nak a győztesek: — Négy ember kellene a műhelybe, és csak ketten va­gyunk. Érthető, hogy sok a munkánk. Olyannyira, hogy gyakran még az asztalosmun­kák nyolcvan százalékát is nekünk kell elvégezni. Előt­tünk volt az április 4-i és a húsvéti hajrá, ilyen körülmé­nyek között tudtuk meg: elő­zetes beszélgetés nélkül be­neveztek bennünket a ver­senybe. Ha már így történt, nem akartunk „leégni’’. Rá- hajtottunk. E győztes célkirakat ürü­gyén érdemes még néhány szót ejteni a dekoratőrök fo­lyamatos. évközbeni munká­járól. Az őszinte, szókimon­dó fiatalok szerint „nem na­gyon veszik őket főnökeik észre”. Habár J’->oteziát lát­nak munkáiukban, ezt azon­ban nem tükrözi a megbecsü­lés. Hogyan vélekednek ők. maguk a kirakatrendezői. de­koratőr! munka „hatékonysá­gár ól”? — Le tudom mérni, hiszen gyakran azt az árut akarják megvenni, amit bemutatunk. Ki kell venni a kirakatból — válaszol Meze'”'5 Rárközi Éva. — Egy konkrét példa: a si* keres kirakatban „feldobott” gyermek-főkötőkből egy óra alatt harminc darabot adiak el. A közvélemény szerint di­vatos szakma a kirakatrende­zői. Hogyan lesz valaki azzá? Mezeiné Sárközi Éva: Szé- csényben, a Nógrádi Sándor Gimnáziumban érettségiztem, majd Budapesten lettem a ki­rakatrendező és dekoratőrkép­ző szakmunkásiskola tanulója. Első munkahelyem Szécsény- ben volt, Pásztó következett, aztán végleg visszatértem Szé- csénybe. Nagymarosi László apró mosollyal válaszol: Az én szakmám mezőgazdasági gép­szerelő. Az előzményekhez tartozik, hogy Éva egyedül maradt a műhelyben, bejár­tam segíteni. Érdekelt és megtetszett ez a munka. Egy motorbaleset után pedig köny- nyebb munkát kellett keres­nem, így kerültem ide. X Mezeiné kezében közben csattog az olló. ragasztó után nyúl. Egy „mentőövet” készít. — Divatarubolt kirakatába kerül, vitorláshajó társaságá­ban. Nyakunkon a nyár. A kirakatnak időszerűnek, ak­tuálisnak kell lenrb (kelemen) NÓGRÁD — 1977. június 3., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom