Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

k Július '1—16 között A pépok barátsága fesztivál a Szovjetunióban A KGST komplex prog­ramjának része az európai szocialista országok közös be­ruházásában létesülő orenbur- gi gázvezeték megépítése. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között húzódó 2750 kilométeres építési sza­kasz július 4—16 között a né­pek barátsága fesztiválnak ,.ad otthont’’, A szovjet bará­ti társaságok szövetsége az építkezésben érdekelt orszá­gok küldöttségeinek részvéte­lével a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom közelgő 60. évfordulója jegyében rendezi meg a találkozót. szón gazdasági. kulturális programok — a szocialista or­szágok filmfesztiválja, nem­zetközi műsorok — teszik színessé. Július 13—IS. között a ma­gyar építési szakaszon zajlik majd a zárórendezvény. Itt jelenleg 2100-nál több magyar szakember dolgozik Bogorod- csányban, a magyar telephe­lyen szovjet és magvar művé­szek adnak ünnepi műsort. Végezetül Ivanofrankovszkban összegezik az építkezésben résztvevő dolgozók jubileumi munkaverseny-felajánlásai- kat. Elutazott a francia pártmunkásküldöltség A népek barátsága feszti­válon hazánkat az MSZBT, a SZOT, a KISZ és a Nehéz­ipari Minisztérium képviselő­iből álló delegáció képviseli. A gázvezeték építői munka­sikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját: munka- felajánlásaikat a fesztivál ide­jén ismertetik. A fesztivál eseményeit valamennyi szaka­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására június 20— 25 között látogaítást tett ha­zánkban a Fraacia Kommu­nista Párt pártmunkósküldött- sége Dániel Henri Wírznek, az FKP KB osztályvezető- helyettesének vezetésével. A küldöttséget fogadta Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Megbeszélést folytatott a küldöttséggel Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint Grósz Károly és Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetői. A francia pártmunkáskül­döttség szombaton elutazott Budapestről. A békéért és a barátságért r A szovjet állam fennállásá­nak 60. évfordulóját ünnepel­jük, azét az államét, amely a híres lenini békedekrétum szellemében született. November 8-án, közvetle­nül a pétervári fegyveres fel­kelés győzelme után a szov­jetek II. összoroszországi kongresszusa elfogadta a békéről szóló dekrétumot, A Lenin által kidolgozott dek­rétum lett a párt további po­litikájának alapja a népek közötti béke és barátság meg­erősítésében. A szovjet állam története, a soknemzetiségű ország népei békés törekvéseinek króniká­ja. Csaknem 60 éve, hogy a szovjet emberek hatalmas méretű alkotó programot való- , sítanak meg. Üzemeket és elektromos erőműveket épí - fenek. Kenyeret és szőlőt adnak a népnek, vasútvona­lakat és gázvezetékeket fek­tetnek, új várösokat alapíta­nak. Számtalan olyan kis és nagy dolgot végeznek, amely boldoggá teszi az embert A szovjet hadsereg és a szovjet nép hősi erőfeszítései a hitlerista Németországgal folytatott háború Idején meg­győzően bizonyították, hogy a Szovjetunió képes megvé­deni a világbéke és a népek szabadságának ügyét. Az utóbbi években a Szov­jetunió — tántoríthatatlanul követve a lenini irányvonalat — a testvéri szocialista és más békeszerető erőkkel együtt új sikereket ért el a népek békéje és biztonsága megszi­lárdítása terén. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott békeprogram a nemzet­közi kapcsolatok egészsége­sebbé válásának, az enyhü­lésnek, a különböző társadal­mi rendszerű államok békés "egymás mellett élése elvének nagyerejű tényezője lett. Az SZKP békepolitikáját jól kifejezte, hogy a Szovjet­unió aktívan vett részt az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészí­tésében és lefolytatásában. 1975-ben Helsinkiben 34 ál­lam és kormány vezetője írta alá az értekezlet záróokmá­nyát, amely az államközi kap­csolatok legfontosabb elvei­ként a jószomszédságot és együttműködést, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozást fogadja el, vagyis azo­kat az elveket, amelyeket a Szovjetunió évtizedeken ke­resztül védelmezett. Minden becsületes ember lelkesen fogadta azt a prog­ramot, amelyet az SZKP XXV. kongresszusán Brezs- nyev elvtárs fejtett ki, s amely a békéért és nemzetkö­zi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlensé­géért folytatott további har­cot tűzte ki célul. E program­ban testesül meg az SZKP és valamennyi szovjet ember közös akarata: megvédeni és megszilárdítani az emberiség békéjének és haladásának ügyét, elhárítani a termonuk­leáris háború veszélyét. Helsinki, 1975. július 31. Le- onyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára felszólal az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Ik Síét 3 kérdése Mozgalmas Időszakban, ami­kor a világ számos pontján rendkívül fontos tárgyalások zajlottak és zajlanak, tekin­tette át a nemzetközi helyze­tet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága. A lényeget s egyúttal az összkép bonyolultságát jól ki­fejezi már az értékelés első mondata is, amely megálla­pítja, hogy a fejlődés alaove- tően kedvező fő iránya nem válfozott. az enyhülés folya­mata azonban lassult. Nem titok: ennek a lassulásnak eredője, hogy egyes nyugati körök megpróbálnak alaposan a fékbe taposni, s mindenek­előtt a fegyverkezési hajsza szükséges korlátozása ellen lépnek fel. Ezért különösen érdekes, ha éppen az eltelt hét eseményeinek fényében is vizsgáljuk a Központi Bizott­ságnak. természetesen hosz- szabb időszakra vonatkozó elemzését. I. Ml jellemzi a kelet— nyugati tárgyalásokat? Az enyhülés, amelyet tekin­télyes nyugati lapok is olyan szívesen temettek az utóbbi időben, sőt voltak, akik a de­tente kifejezést még a poli­tikai szótárakból is száműzni kívánták — különös hang­súllyal kapott helyet Leonyid Brezsnyev párizsi tárgyalásai során. A szovjet és a francia államfő (hiszen Brezsnyev ez­úttal első ízben utazott kül­földre az SZKP főtitkárá­nak és a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke együttes minőségében) külön tízpontos okmányt írt alá a nemzetközi enyhülés kérdéseiről és idő­szerű követelményeiről. Mind­ennek gyakorlati megnyilat­kozása lehetett a nukleáris fegyverek elterjedéséről elfo­gadott dokumentum is. (Fran­ciaország politikájában — sok pozitív elem mellett —kétség­kívül kedvezőtlen tényező, hogy távoltartja magát a le­szerelési tárgyalásoktól, s egy másik atomhatalommal, Kíná­val együtt nem csatlakozott az atomcsend- és atomsorompó- egyezményekhez. Ez a francia állásfoglalás az első lépés le­het, hogy Párizs bekapcso­lódjék az igen jelentős atom- sorompó-szerkezetbe, s a ma­ga részéről is kötelezettséget vállaljon a nukleáris fegyve­rek további elterjedésének megakadályozásáról.) Vance amerikai külügymi­niszter, minden jel szerint, in­kább csak ürügyként használ­ta 24 fejlett főkésország gaz­dasági értekezletét egy pári­zsi utazáshoz. Amikor felke­reste Giscard d’Estaing elnö­köt, nyilván első kézből kí­vánt tájékoztatást kapni a szovjet—francia csúcstalálko­zóról. Miközben ugyanis a pá­rizsi látogatás után, a tervek szerint még az idei őszön Brezsnyev felkeresi Bonnt is: a szovjet—japán viszony is elmozdulóban van holtpontjá­ról; a KGST varsói ülésszaka ismét síkraszállt a Közös Pi­accal történő kapcsolatfelvé­tel mellett.' vagyis általában sokasodnak a különböző szin­tű kelet—nyugati érintkezés szálai, a szovjet—amerikai párbeszéd azonban nem ha­lad kielégítő módon. Márpedig — éppen az MSZMP KB meg­állapítását idézve — Moszk­va és Washington kapcsolatai kulcsfontossáeúak, s egy SALT-megái la poci ás alapvető jelentőséggel bírna a fegy­verkezési verseny visszaszorí­tásában. A Carter-adminiszt- rációt. amely nem a legsze­rencsésebb módon mutatko­zott be e tekintetben, józan önvizsgálatra inthetik mind a saját szövetségeseinek realis­tább törekvései. 2. Mit jelent a SEATO feloszlatása? John Foster Dullesről, a hi­degháború egyik közismert szószólójáról, az Eisenhower- kormány egykori külügymi­niszteréről mondták, hogy úgy gyűjti a háborús tömböket, mint a lepkegyűjtő a ritkasá­gokat. Személyes közreműkö­désével alakult meg 1954 őszén a SEATO. a délkelet­ázsiai katonai blokk, s rög­vest utána hozzáfogott a NEATO, az északkelet-ázsiai szövetség megteremtéséhez is. Ez utóbbi azonban már soha­sem jött létre és a SEATO is hoszan taitó agóniába kezdett. Nyolc tagállama közül Fran­ciaország és Pakisztán lénye­gében kivált Ausztrália és Űj-Zéland a hadgyakorlatokról maradt távol, Nagy-Britannia távol-keleti szerepe az idők fo­lyamán lecsökkent, a Fülöp- szigetek sem lelkesedett túl­ságosan a szövetségért. Ma­radt az Egyesült Államok és Thaiföld, amely — jóllehet a tömb központja Bangkokban volt — a korábbi kormányok alatt ugyancsak lazított a kötelékeken s csupán az ok­tóberi puccs óta vált ismét aktívabbá- A „tíz kicsi indi­án” után a? amerikai lapok is a „nyolc kicsi ázsiairól” írtak. (Igazság szerint nem kicsik és alig ázsiaiak), a lemorzsoló­dást mindenesetre jól érzékel­tették A vietnami és laoszi győzelem a délkelet-ázsiai változások fényében ez nem is történhetett másként. Washingtont azonban nem úgy ismerjük, hogy szívesen adja fel tömbjeit. Ezért, no­ha a SEATO önítélete mu­tatja a térség átformálását, némi gyanúperrel mégis élhe­tünk. Vannak amerikai pró­bálkozások, hogy az öt or­szágból álló ASEAN (Indoné­zia. Thaiföld Fülöp-szígetek, Malaysia, Szingapúr) külső, amerikai segédlettel katonai jellegű szövetséggé alakuljon, s új hangsúlyt kapott a „szi- getstratégia” is. (Ez az ame­rikai bázisok áthelyezését je­lenti a partmenti országok­ból a csaknem lakatlan, de kedvező fekvésű, kis szigetek­re. a Cocos—Keeling vonulat­tól Diego Gardáig.) ilyen körülmények között nem kis figyelem kíséri azokat a moszkvai1 szovjet—amerikai megbeszéléseket, amelyek ép­pen az Indiai-óceán térségé­ben mérsékelni kívánnák a fegyverkezési versenyt. Ezek a tárgyalások szinte a jóaka­rat tesztjét képzik: vajon a SEATO feladása a tények kényszerű tudomásul vétele, vagy csak taktikai manőver? 3 Miért éleződött ki Is­mét a libanoni helyzet? Dél-Libanonból, ahol nyolc nap óta újra dörögnek az ágyúk, tömegesen menekül a lakosság. A sokat szenvedett közel-keleti országból, a meg­nyugvás rövid szakasza után, ismét hadijelentések érkez­nek .. A közvetlen ok, hogy a jobboldal erői, s e törekvé­sükben az izraeli hadsereg közvetett segítségét is élvezik, megpróbálják állandóan „át­rajzolni” a tűzszüneti vonala­kat, gyengíteni a baloldal és a Libanonban élő háromszáz- ezer palesztin helyzetét. Van­nak azonban mélyebb okok is: a libanoni válság külső és belső körülményei. Lassan háromnegyed eszten­deje, hogy a véres belháború húsz hónapja után elhallgat­tak a fegyverek. Szárkisz el­nök, az ország hazafias erői­nek közreműködésével, meg­próbálta legalább a különös ^sen szembetűnő belső feszült­séggócokat kiiktatni, de ez egyelőre nem sikerült. Liba­non társadalmi és gazdasági bajai, a korszerűtlen alkot­mány. a felekezeti mezben je­lentkező ellentétek az állandó robbanás veszélyét hordozzák magukban S miközben Liba­non ily módon tálcán kínálja a beavatkozási lehetőséget, van­nak, akik ezt sietnek kihasz­nálni. Most, amikor megnehe­zültek egy washingtoni recept alapján készülő „Pax Ameri­cana” körülményei és az új izraeli kormányt egyenesen háborús kabinetnek nevezik — elterelő műveletként —, Liba­non felett újra ott gomolyog­nak a válság sötét és fenye­gető fellegei. Réti Ervin Használtért újat! Hűtőszekrények és televíziók csereakciója június 27-től július 9 ig — a Salgótarjáni Lakberendezési Áruház műszaki osztályán — a balassagyarmati híradástechnikai szaküzletben és a villamossági boltban. — Csak üzemképes, működő készülékeket veszünk át! *— 100 1-es és az alatti hűtőszekrényeknél 300 Ft, 100 1-nél nagyobb típusok és televízió esetében 500 Ft felárat fizetünk. — A cserekészülék OTP-hitelakció keretében is megvásárolható! Részletes felvilágosítás a kijelölt boltban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom