Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

Sütőipari helyzetkép Tartalékaink a munkaerő-gazdálkodásban Melegítők, blúzok exportra Vállalatunk, a Nógrád me­gyei Sütőipari Vállalat, a ke­nyér és sütőipari termékek ellátásának biztosításával alap­vető fontosságú politikai fel­adatot old meg. Termékein­ket naponta a lakosság széles köre „meózza”, s ez nehéz feladat elé állítja szorgalmas munkáskollektívánkat és az irányítókat egyaránt. Sajátos helyzetben Vállalatunk speciális hely­zetéből adódik gondjaink jó része. A sütőipari szakma nem tartozik a könnyű és di­vatos szakmák közé. Üzemeink zömében két és három műsza­kos termelés folyik, a vasár­nap délutáni munkakezdés, a melegüzemi tevékenység, az ilyen feltételekkel arányban nem álló kereseti lehetőség, a sok túlórázás, az iparág vi­szonylagos műszaki elmara­dottsága nem vonzza, hanem inkább taszítja a fiatalokat a szakmától. A szakmunkások utánpótlása, a kevés ipari ta­nuló, a munkaerőhiány kezd krónikus jelleget ölteni vál­lalatunknál is Igaz. hogy a munkaerő-fel­vételnél A kategóriába so­roltak vagyunk, és 38 fős lét­szám fejlesztésére kaptunk le­hetőséget, sajnos ezt az emlí­tett okok. valamint a megyé­ben jelentkező munkaerőhi­ány miatt nem tudjuk kihasz­nálni. Az ipari tanulók mostani létszáma még arra sem nyújt fedezetet, hogy az évenként nyugdíjba vonuló szakmunká­sokat pótolni tudjuk. Van 13 harmadéves, négy másodéves és nyolc elsőéves ipari tanú-, lónk. Gondjainkat növeli,,1 hogy a fiatal szakmunkások közül a már említett munka­rend miatt egyre többen cse­rélik fel a pékszakmát a gép­kocsivezetéssel, a kereskede­lemmel, a honvédséggel, vagy éppen a segédmunkával, csak hogy délelőttös, illetve nap­palos műszakban dolgozhassa­nak. Joggal vetődik fel a kérdés: ilyen helyzetben mit tudunk tenni? Az eddiginél többet teszünk az ipari tanulók beiskolázási programjának sikeréért. Az általános iskolákban sütőipari szakmát bemutató kisfümet vetítünk üzemlátogatásra hív­juk a gyerekeket, vállalatunk életet vándortablókon mutat­juk be pályaválasztási tanács útján. Megemeltük az egyéb­ként sem alacsony ipari tanu­lói ösztöndíjat és a kezdő szakmunkások órabérét. Fokozott erőfeszítéseink el­lenére ezektől sem remélem szakmunkásgondjaink megol­dását. Másik lehetőségként a munka melletti felnőttszak- munkás-képzés marad, ami nem képes megoldani ez irá­nyú problémáinkat, csak eny­híti gondjainkat. Valamelyest mérsékelte a szakmunkáshiánvt a lapátos- kemencék egy részének alagút kemencékkel való felváltása, amely lehetővé tette a vető­szakmunka betanított munká­val való helyettesítését. Látszólagos ellentmondás Hasonló vagy azonos nagy­ságrendű gondot jelent a munkaidőalap növelése, mert kapacitáshiánnyal küzdünk, főként a süteménytermelés- ben A helyzetet tovább sú­lyosbítja üzemeink egy részé­nek — mintegy négy üzem­nek — kedvezőtlen területi elhelyezkedése, ami csak egy • műszakos termelést tesz lehe­tővé. Vállalatunknál a munkaidő kihasználása 1976-ban 86.5 százalék volt. Ez mutatja, hogy ezen a területen túl sok tartalékkal már a. munka- és üzemszervezés jarútása mel­lett sem rendelkezünk. Maga­san gépesített, folyamatosan termelő gyárunk, üzemünk egy sincs, holott ez jelentené a termelékenyebb munkát, az időalap növelésének biztosíté­kát. Tovább komplikálja ilyen irányú gondjaink megoldását, hogy a gépesítés fejlesztése, az alkalmazott technológiák módosítása egyre inkább meg­kívánja dolgozóink szakmai és általános műveltségének növe­lését, különféle iskolák, tan­folyamok keretében. Az előbbiek a napi munka mellett csak jelentős munka­idő-kedvezmények biztosításá­val érhetők el, ami nem kis. mértékben csökkenti a ren­delkezésünkre álló éves mun­kaidőalapot. 1976-ban az ál­lami oktatásban és a külön­böző tanfolyamokon résztve­vőknek 661 nap szabadságot biztosítottunk. Ebben az esz­tendőben ez előreláthatólag eléri az 1400 napot. Az említett ellentmondás csupán látszólag jelent meg­oldhatatlan akadályt, mivel a táppénzes állomány, és az igazolatlan hiányzások számá­nak csökkentésében vannak még tartalékaink, amelyek részben képesek ellensúlyozni a munkaidő-kedvezményt. Megítélésem szerint a na­gyobb szakképzettség és na­gyobb tudás bőségesen meg­térül a minőség javulásában, a termelékenyebb munkában, újításokban, ötletekben, mun­ka- és üzemszervezési javasla­tokban, az élőmunka hatéko­nyabb felhasználásában. Vannak további tartalékaink a teljesítménybérben foglal­koztatottak arányának növelé­sében, a munkanormák rend­szeres és hatékonyabb karban­tartásában. a munka- és tech­nológiai fegyelem javításában, a munkaversenv-mozgalom- ban, végül, de nem utolsósor­ban az üzemi demokrácia fej­lesztésében. A rendelkezésünkre álló munkaerő hatékonyabb fel­használása nem kis mérték­ben azon is múlik, hogy meg tudjuk-e találni az anyagi és erkölcsi ösztönzők leghatéko­nyabb módszereit. A vállalat legutóbbi éveinek eredményei igazolják, hogy e téren jó úton haladunk, bár vannak benne kanyarok és buktatok. Az éves béralap csaknem 4—6 százalékát, ezen belül ennek nagyobb hányadát hasz­náltuk és használjuk fel cél­feladatokhoz kötött premizá­lásra és jutalmazásra. Az ösz­tönzőket alapvetően úgy ala­kítjuk ki, hogy azok lehetőleg nagyobb kollektívákat érint­senek, és a legfontosabb fel­adatokra orientáljanak. A figyelem A özéppon íjában A hatékonyabb munkaerő- gazdálkodás szempontjából kulcskérdésnek tartom az üze­mi demokrácia fejlesztését. Ezt a jövőben munkánk so­rán a figyelem középpontjába kell állítani. Ugyanis gyor­sabb előrehaladást csak akkor tudunk elérni, a munka- és technológiai fegyelem javítá­sában, a műszaki fejlesztés­ben, a dolgozók szakmai, po­litikai és általános műveltsé­gének növelésében, ha az üzemi demokrácia hatékonyan működik. Nekünk, vezetőknek, s a középirányítóknak sürgősen meg kell tanulnunk az üzemi demokrácia érvényesülésének legjobb módszereit, a dolgozó­kat pedig meg kell tanítani az üzemi demokrácia jelenle­gi fórumainak hasznosítására. Mindezek együttesen, és sok egyéb tényező figyelembevéte­lével adják meg a lehetőséget munkaerőgondjaink enyhítésé­re. az élőmunka hatékonyabb felhasználására, ötödik ótéves tervünk teljesítésére. Léc* László igazgató Egy brigád a gyümölcsösből Metszéstől a A pécsi ipari vásáron Bemutatkozik a Romhányi Építési Kerámiagyár Hamarosan megnyitja ka­puit a már hagyományos pé­csi ipari vásár. Sok újdonság, érdekesség várja a látogatókat és már külföldi' szakemberek is jelezték a részvételüket a Mecsek alján elterülő iparvá­ros rangos nyáreleji rendez­vényén. Bemutatkozik a pécsi Ipar­vásáron a Finomkerámia­ipari Művek Romhányi Építé­si Kerámiagyára is. A lakos­ság már jól ismeri a gyár ter­mékeit, elsősorban a tetszetős padló- és falburkoló csempé­ket. A pécsi vásáron új mázo­lási technológiával előállított padlócsempéket láthatunk, amelyeket Romhányban ké­szítettek. A másik újdonság, ami iránt nagy az érdeklődés a szakemberék és a vásárlók körében az úgynevezett relie- fes padlócsempe. A mintázat kiemelkedik az alapból és ép-' pen ezért a vizes helyiségek­ben nem csúszik. Megtudtuk, hogy a romhányi gyár új színárnyalatokkal is jelentke­zik a pécsi ipari vásáron. A divatos sárga színárnyalato­kat mutatják be, továbbá a kedvelt virágmotívumaikat, mint á nárcisz, a viola, a bo­rostyán. — 6. — JÓL SIKERÜLT KIRÁNDU­LÁSON vett részt a közel­múltban a Mágyarnándori Állami Gazdaság gyümölcster­mesztő szocialista brigádja Miskolctapolcán. A harminc- nyolc tagot számláló brigád példamutatóan, dolgozik, ta­nulnak a tagjai, és amikor az idő megengedi, szabad ide­jüket is együtt töltik, mint volt ez legutóbb is. Sándor József, a gazdaság igazgatója nagy elismeréssel szólt a gyümölcskertészekről, a bri­gádban dolgozó traktorosok­ról, növényvédőkről, akiknek vezetője Kovács Rozália, ker­tészeti szakember. — Gazdaságunk egyik leg­fontosabb területén dolgoz­nak, érthető, hogy munká­jukat nagy figyelemmel kí­sérjük — mondta az igaz­gató. A brigádnak egyéves mun­kavállalása van, amit Har- math Ferenc kertészmérnök mutatott meg. A metszéstől a szüretig felelősséget vállal­tak az ötszáz hektár gyümöl­csösért, amély a gazdaságnak évi húszmillió forint bevé­telt biztosít ebben az évben. Harmath Ferenc jegyezte meg, amikor a munkavállalás rész­leteit ismertette. — Az idén szeretnénk a bevételi tervet túlteljesíteni,.. A gyümölcstermesztés na­gyon nehéz, munkaigényes dolog. Kora tavasztól, amikor elkezdődik a metszés, késő őszig, a gyümölcs leszürete- léséig, gondoskodást igényel­nek a fák. Művelni kell a sorközöket, vegyszerrel irta­ni a kártevőket, és mint az idén is, csökkenteni a fagyve­szélyt. Érthető, hogy nyolcvan állandó dolgozója van a ker­tészetnek, negyven időszakos, de a szüret idején 400—500 ember is szorgalmaskodik a gyümölcsösben. Addig azok­ban sok-sok apró tennivalót is el kell végezni, amiben vi­szont a harmincnyolc főt számláló szocialista brigád példát mutat a kertészetben dolgozóknak, akikkel igen szo­ros és jó kapcsolatuk van. Harmath Ferenc mondta a következőt is: — SZOCIALISTA BRIGÁ­DUNK ereje éppen abban van, hogy nem szakadtak el a brigádon kívüli dolgozóink­tól, hanem azokat is nevelik, tanítják a helytállásra, de tőlük is sokat tanulnak... Minden beszéd helyett töb­bet ér a Magyarüándori Ál­lami Gazdaság gyümölcsösé­nek megtekintése. Életerősek a fák, gondozottak a sorkö­zök, kártevőktől mentesek. Nagy kiterjedésű az almás­kert, de termesztenek cse­resznyét is, aminek hamaro­san megkezdődik a szedése. Bordópirosra fordult a meggy, érik a kajszibarack és az őszibarack is Sokat ígér a szilva is. Még egy fél esztendő sem múlt el ebből az évből, de a kertészet már nagy erőpró­bát állt ki. A metszést idő­ben és hozzáértéssel elvégez­ték. Az időjárás azonban mostohára fordult. Már rü­gyet fakasztottak a fik,.ami­kor lefagyás fenyegette a termést. A brigád még az év elején vállalta, hogy fsgyve­szély esetén mindent elkövet a fagyhatás csökkentésére. Itt mutatkozott meg igazán a brigád ereje. Két-három héten keresztül éjszakákon át tal­pon voltak, hogy megvédjék a gyümölcsöst. Füstöltek köd­gyertyával, trágyával, nedves haraszttal és mint azt Har­mat Ferenc a napokban mond­ta : a termést sikerült meg­menteni, mert annak csak kis hányada fagyott le. .. A brigádtagok helytállásá­nak tudható be többek kö­zött, hogy idén is 320 vagon almát visznek piacra Magyar- nandorból, aminek nyolcvan százaléka exportra kerül, te­hát kiváló minőségű lesz. Megjegyezte a kertészmérnök —, ha jégeső nem tesz ben­ne kárt. Sajnos, a kertészet­ben az idő viszontagságaival számolni kell. Ezért aztán a brigád nagyon ügyel arra, hogy az időszerű munkát a legjobb minőségben végezzék el. Egymást is ellenőrzik a munka során a segítség ér­dekében. Jó szokása a brigád­nak, hogy a szakmát még nem eléggé ismerő tagjaikat olyanokhoz osztják be dol­gozni, akik jártasabbak a munkában. Az utóbbi időben nem volt fegyelmezetlenseg. balesetet sem szenvedett sen­ki közülük. Ennek előnye, hogy nincs munkakiesés, és így jobb a munkamegosztás. EZEKBEN A NAPOKBAN IS különleges feladatot vé­geznek a brigád növényvédő szakemberei. A permetezés ideje van, de a nagy meleg­ben nappal nem permetezhet­nek, mert hatástalan marad a vegyszer, Ezért a munkát éj­szaka végzik. A kertészmér­nök véleménye szerint jó mi­nőségben dolgoznak. Magyarnándorban az állami gazdaságban a gyümölcster­mesztők talpon vannak, mert kötelezettséget vállaltak a gyümölcstermesztésért, ame­lyet a dolgozó ember az asz­talára vár. B. Gy. A Váci Kötöttárugyár pásztói telepének főprofilja a tré­ningruha. Nemcsak belföldre, de szocialista és kapitalista országok számára is nagy szériában készítik. Június elején indult egy ötezres széria korszerű hőrögzített kelméből, sötétkék, teher mintával szovjet exportra , Angliába gyer­mek- és női együtteseket készítenek külöi^böző színekben. Hatvannégyezret kiszállítottak már, 31 ezer elkészült, és mintegy 5000-et kell még a félév során legyártani Profilbővítésként pamut poliészter anyagú női blúzok is lészülnek Ezekből 36 és fél ezer darab a terv. Kismamaszalagon készülnek a Szovjetuniónak szánt blúzok. Az itt dolgozókat 8 órára viszi be a különautóbusz és délután fél 5-re már otthon lehetnek. így a mamák vihetik óvodába kicsinyeiket és nem aggódnak munka közben. Grá- ner Istvánné, Zsiga Gyuláné és Menus Jánosné a gallérokat varrják fel. Ez is kismamaszalag. Mara Józsefné szalagvezető Bokros Jánosnénak a szovjet exportmelegítők búzózárbevarrásá- nak módszeréi mutatja. Anglia számára is készülnek a színes melegítők. Kraesál Pi­roska, és Pohlmüller Julianna a derékgumizást végzi. (Fotó; Fodor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom