Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
Sütőipari helyzetkép Tartalékaink a munkaerő-gazdálkodásban Melegítők, blúzok exportra Vállalatunk, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat, a kenyér és sütőipari termékek ellátásának biztosításával alapvető fontosságú politikai feladatot old meg. Termékeinket naponta a lakosság széles köre „meózza”, s ez nehéz feladat elé állítja szorgalmas munkáskollektívánkat és az irányítókat egyaránt. Sajátos helyzetben Vállalatunk speciális helyzetéből adódik gondjaink jó része. A sütőipari szakma nem tartozik a könnyű és divatos szakmák közé. Üzemeink zömében két és három műszakos termelés folyik, a vasárnap délutáni munkakezdés, a melegüzemi tevékenység, az ilyen feltételekkel arányban nem álló kereseti lehetőség, a sok túlórázás, az iparág viszonylagos műszaki elmaradottsága nem vonzza, hanem inkább taszítja a fiatalokat a szakmától. A szakmunkások utánpótlása, a kevés ipari tanuló, a munkaerőhiány kezd krónikus jelleget ölteni vállalatunknál is Igaz. hogy a munkaerő-felvételnél A kategóriába soroltak vagyunk, és 38 fős létszám fejlesztésére kaptunk lehetőséget, sajnos ezt az említett okok. valamint a megyében jelentkező munkaerőhiány miatt nem tudjuk kihasználni. Az ipari tanulók mostani létszáma még arra sem nyújt fedezetet, hogy az évenként nyugdíjba vonuló szakmunkásokat pótolni tudjuk. Van 13 harmadéves, négy másodéves és nyolc elsőéves ipari tanú-, lónk. Gondjainkat növeli,,1 hogy a fiatal szakmunkások közül a már említett munkarend miatt egyre többen cserélik fel a pékszakmát a gépkocsivezetéssel, a kereskedelemmel, a honvédséggel, vagy éppen a segédmunkával, csak hogy délelőttös, illetve nappalos műszakban dolgozhassanak. Joggal vetődik fel a kérdés: ilyen helyzetben mit tudunk tenni? Az eddiginél többet teszünk az ipari tanulók beiskolázási programjának sikeréért. Az általános iskolákban sütőipari szakmát bemutató kisfümet vetítünk üzemlátogatásra hívjuk a gyerekeket, vállalatunk életet vándortablókon mutatjuk be pályaválasztási tanács útján. Megemeltük az egyébként sem alacsony ipari tanulói ösztöndíjat és a kezdő szakmunkások órabérét. Fokozott erőfeszítéseink ellenére ezektől sem remélem szakmunkásgondjaink megoldását. Másik lehetőségként a munka melletti felnőttszak- munkás-képzés marad, ami nem képes megoldani ez irányú problémáinkat, csak enyhíti gondjainkat. Valamelyest mérsékelte a szakmunkáshiánvt a lapátos- kemencék egy részének alagút kemencékkel való felváltása, amely lehetővé tette a vetőszakmunka betanított munkával való helyettesítését. Látszólagos ellentmondás Hasonló vagy azonos nagyságrendű gondot jelent a munkaidőalap növelése, mert kapacitáshiánnyal küzdünk, főként a süteménytermelés- ben A helyzetet tovább súlyosbítja üzemeink egy részének — mintegy négy üzemnek — kedvezőtlen területi elhelyezkedése, ami csak egy • műszakos termelést tesz lehetővé. Vállalatunknál a munkaidő kihasználása 1976-ban 86.5 százalék volt. Ez mutatja, hogy ezen a területen túl sok tartalékkal már a. munka- és üzemszervezés jarútása mellett sem rendelkezünk. Magasan gépesített, folyamatosan termelő gyárunk, üzemünk egy sincs, holott ez jelentené a termelékenyebb munkát, az időalap növelésének biztosítékát. Tovább komplikálja ilyen irányú gondjaink megoldását, hogy a gépesítés fejlesztése, az alkalmazott technológiák módosítása egyre inkább megkívánja dolgozóink szakmai és általános műveltségének növelését, különféle iskolák, tanfolyamok keretében. Az előbbiek a napi munka mellett csak jelentős munkaidő-kedvezmények biztosításával érhetők el, ami nem kis. mértékben csökkenti a rendelkezésünkre álló éves munkaidőalapot. 1976-ban az állami oktatásban és a különböző tanfolyamokon résztvevőknek 661 nap szabadságot biztosítottunk. Ebben az esztendőben ez előreláthatólag eléri az 1400 napot. Az említett ellentmondás csupán látszólag jelent megoldhatatlan akadályt, mivel a táppénzes állomány, és az igazolatlan hiányzások számának csökkentésében vannak még tartalékaink, amelyek részben képesek ellensúlyozni a munkaidő-kedvezményt. Megítélésem szerint a nagyobb szakképzettség és nagyobb tudás bőségesen megtérül a minőség javulásában, a termelékenyebb munkában, újításokban, ötletekben, munka- és üzemszervezési javaslatokban, az élőmunka hatékonyabb felhasználásában. Vannak további tartalékaink a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányának növelésében, a munkanormák rendszeres és hatékonyabb karbantartásában. a munka- és technológiai fegyelem javításában, a munkaversenv-mozgalom- ban, végül, de nem utolsósorban az üzemi demokrácia fejlesztésében. A rendelkezésünkre álló munkaerő hatékonyabb felhasználása nem kis mértékben azon is múlik, hogy meg tudjuk-e találni az anyagi és erkölcsi ösztönzők leghatékonyabb módszereit. A vállalat legutóbbi éveinek eredményei igazolják, hogy e téren jó úton haladunk, bár vannak benne kanyarok és buktatok. Az éves béralap csaknem 4—6 százalékát, ezen belül ennek nagyobb hányadát használtuk és használjuk fel célfeladatokhoz kötött premizálásra és jutalmazásra. Az ösztönzőket alapvetően úgy alakítjuk ki, hogy azok lehetőleg nagyobb kollektívákat érintsenek, és a legfontosabb feladatokra orientáljanak. A figyelem A özéppon íjában A hatékonyabb munkaerő- gazdálkodás szempontjából kulcskérdésnek tartom az üzemi demokrácia fejlesztését. Ezt a jövőben munkánk során a figyelem középpontjába kell állítani. Ugyanis gyorsabb előrehaladást csak akkor tudunk elérni, a munka- és technológiai fegyelem javításában, a műszaki fejlesztésben, a dolgozók szakmai, politikai és általános műveltségének növelésében, ha az üzemi demokrácia hatékonyan működik. Nekünk, vezetőknek, s a középirányítóknak sürgősen meg kell tanulnunk az üzemi demokrácia érvényesülésének legjobb módszereit, a dolgozókat pedig meg kell tanítani az üzemi demokrácia jelenlegi fórumainak hasznosítására. Mindezek együttesen, és sok egyéb tényező figyelembevételével adják meg a lehetőséget munkaerőgondjaink enyhítésére. az élőmunka hatékonyabb felhasználására, ötödik ótéves tervünk teljesítésére. Léc* László igazgató Egy brigád a gyümölcsösből Metszéstől a A pécsi ipari vásáron Bemutatkozik a Romhányi Építési Kerámiagyár Hamarosan megnyitja kapuit a már hagyományos pécsi ipari vásár. Sok újdonság, érdekesség várja a látogatókat és már külföldi' szakemberek is jelezték a részvételüket a Mecsek alján elterülő iparváros rangos nyáreleji rendezvényén. Bemutatkozik a pécsi Iparvásáron a Finomkerámiaipari Művek Romhányi Építési Kerámiagyára is. A lakosság már jól ismeri a gyár termékeit, elsősorban a tetszetős padló- és falburkoló csempéket. A pécsi vásáron új mázolási technológiával előállított padlócsempéket láthatunk, amelyeket Romhányban készítettek. A másik újdonság, ami iránt nagy az érdeklődés a szakemberék és a vásárlók körében az úgynevezett relie- fes padlócsempe. A mintázat kiemelkedik az alapból és ép-' pen ezért a vizes helyiségekben nem csúszik. Megtudtuk, hogy a romhányi gyár új színárnyalatokkal is jelentkezik a pécsi ipari vásáron. A divatos sárga színárnyalatokat mutatják be, továbbá a kedvelt virágmotívumaikat, mint á nárcisz, a viola, a borostyán. — 6. — JÓL SIKERÜLT KIRÁNDULÁSON vett részt a közelmúltban a Mágyarnándori Állami Gazdaság gyümölcstermesztő szocialista brigádja Miskolctapolcán. A harminc- nyolc tagot számláló brigád példamutatóan, dolgozik, tanulnak a tagjai, és amikor az idő megengedi, szabad idejüket is együtt töltik, mint volt ez legutóbb is. Sándor József, a gazdaság igazgatója nagy elismeréssel szólt a gyümölcskertészekről, a brigádban dolgozó traktorosokról, növényvédőkről, akiknek vezetője Kovács Rozália, kertészeti szakember. — Gazdaságunk egyik legfontosabb területén dolgoznak, érthető, hogy munkájukat nagy figyelemmel kísérjük — mondta az igazgató. A brigádnak egyéves munkavállalása van, amit Har- math Ferenc kertészmérnök mutatott meg. A metszéstől a szüretig felelősséget vállaltak az ötszáz hektár gyümölcsösért, amély a gazdaságnak évi húszmillió forint bevételt biztosít ebben az évben. Harmath Ferenc jegyezte meg, amikor a munkavállalás részleteit ismertette. — Az idén szeretnénk a bevételi tervet túlteljesíteni,.. A gyümölcstermesztés nagyon nehéz, munkaigényes dolog. Kora tavasztól, amikor elkezdődik a metszés, késő őszig, a gyümölcs leszürete- léséig, gondoskodást igényelnek a fák. Művelni kell a sorközöket, vegyszerrel irtani a kártevőket, és mint az idén is, csökkenteni a fagyveszélyt. Érthető, hogy nyolcvan állandó dolgozója van a kertészetnek, negyven időszakos, de a szüret idején 400—500 ember is szorgalmaskodik a gyümölcsösben. Addig azokban sok-sok apró tennivalót is el kell végezni, amiben viszont a harmincnyolc főt számláló szocialista brigád példát mutat a kertészetben dolgozóknak, akikkel igen szoros és jó kapcsolatuk van. Harmath Ferenc mondta a következőt is: — SZOCIALISTA BRIGÁDUNK ereje éppen abban van, hogy nem szakadtak el a brigádon kívüli dolgozóinktól, hanem azokat is nevelik, tanítják a helytállásra, de tőlük is sokat tanulnak... Minden beszéd helyett többet ér a Magyarüándori Állami Gazdaság gyümölcsösének megtekintése. Életerősek a fák, gondozottak a sorközök, kártevőktől mentesek. Nagy kiterjedésű az almáskert, de termesztenek cseresznyét is, aminek hamarosan megkezdődik a szedése. Bordópirosra fordult a meggy, érik a kajszibarack és az őszibarack is Sokat ígér a szilva is. Még egy fél esztendő sem múlt el ebből az évből, de a kertészet már nagy erőpróbát állt ki. A metszést időben és hozzáértéssel elvégezték. Az időjárás azonban mostohára fordult. Már rügyet fakasztottak a fik,.amikor lefagyás fenyegette a termést. A brigád még az év elején vállalta, hogy fsgyveszély esetén mindent elkövet a fagyhatás csökkentésére. Itt mutatkozott meg igazán a brigád ereje. Két-három héten keresztül éjszakákon át talpon voltak, hogy megvédjék a gyümölcsöst. Füstöltek ködgyertyával, trágyával, nedves haraszttal és mint azt Harmat Ferenc a napokban mondta : a termést sikerült megmenteni, mert annak csak kis hányada fagyott le. .. A brigádtagok helytállásának tudható be többek között, hogy idén is 320 vagon almát visznek piacra Magyar- nandorból, aminek nyolcvan százaléka exportra kerül, tehát kiváló minőségű lesz. Megjegyezte a kertészmérnök —, ha jégeső nem tesz benne kárt. Sajnos, a kertészetben az idő viszontagságaival számolni kell. Ezért aztán a brigád nagyon ügyel arra, hogy az időszerű munkát a legjobb minőségben végezzék el. Egymást is ellenőrzik a munka során a segítség érdekében. Jó szokása a brigádnak, hogy a szakmát még nem eléggé ismerő tagjaikat olyanokhoz osztják be dolgozni, akik jártasabbak a munkában. Az utóbbi időben nem volt fegyelmezetlenseg. balesetet sem szenvedett senki közülük. Ennek előnye, hogy nincs munkakiesés, és így jobb a munkamegosztás. EZEKBEN A NAPOKBAN IS különleges feladatot végeznek a brigád növényvédő szakemberei. A permetezés ideje van, de a nagy melegben nappal nem permetezhetnek, mert hatástalan marad a vegyszer, Ezért a munkát éjszaka végzik. A kertészmérnök véleménye szerint jó minőségben dolgoznak. Magyarnándorban az állami gazdaságban a gyümölcstermesztők talpon vannak, mert kötelezettséget vállaltak a gyümölcstermesztésért, amelyet a dolgozó ember az asztalára vár. B. Gy. A Váci Kötöttárugyár pásztói telepének főprofilja a tréningruha. Nemcsak belföldre, de szocialista és kapitalista országok számára is nagy szériában készítik. Június elején indult egy ötezres széria korszerű hőrögzített kelméből, sötétkék, teher mintával szovjet exportra , Angliába gyermek- és női együtteseket készítenek külöi^böző színekben. Hatvannégyezret kiszállítottak már, 31 ezer elkészült, és mintegy 5000-et kell még a félév során legyártani Profilbővítésként pamut poliészter anyagú női blúzok is lészülnek Ezekből 36 és fél ezer darab a terv. Kismamaszalagon készülnek a Szovjetuniónak szánt blúzok. Az itt dolgozókat 8 órára viszi be a különautóbusz és délután fél 5-re már otthon lehetnek. így a mamák vihetik óvodába kicsinyeiket és nem aggódnak munka közben. Grá- ner Istvánné, Zsiga Gyuláné és Menus Jánosné a gallérokat varrják fel. Ez is kismamaszalag. Mara Józsefné szalagvezető Bokros Jánosnénak a szovjet exportmelegítők búzózárbevarrásá- nak módszeréi mutatja. Anglia számára is készülnek a színes melegítők. Kraesál Piroska, és Pohlmüller Julianna a derékgumizást végzi. (Fotó; Fodor)
