Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
Ahol a divat készül Gyermekrstfoacsaiádok - Lesz-e eredeti farmer 7 Szeretne ön divatosan öltözködni? Naná! Melyik nö nem szeretne? Csakhát... Csakhát: sok-sok felkiáltójellel és savanyú mosollyal. Mert a divat ugyebár természeténél fogva szeszélyes, az állandó robbanásod a nyughatatlan forrongás jellemzi. Az egyik évben hosszú, a másikban rövid, egyszer glok- nis szoknya, aztán hirtelen szűkre szabott. Felhajtunk, levágunk, toldozgatunk, miközben irigy szemmel vizsgál- gatjuk a divatlapokból gondtalanul ránk mosolygó manökeneket. És azonnal felmérjük pénztárcánk teherbíró képességét. Ettől aztán még rosszabb hangulatba keveredünk és nagy ívben kerüljük az üzletek tájékát. — Az előrejelzések, a divatprognózis szerint elkeseredésre semmi ok — mondja Nyúl Gyuláné, a Salgótarjáni Ruhagyár- divattervezője, aki a közelmúltban a Hotel In- tercontinentálban tartott divatbemutatón tájékozódott a várható divatirányzatokról, az őszi-téli v „módiról ’. — Amit a Magyar Divatintézet felvonultatott, mindenki számára megnyugtató lehet. Az idén ugyanis minden divatos, ha megfelelően, egyéniségünkhöz szabottan viseljük. Láttunk sok klasszikus vonalvezetésű ruhát, kabátot, továbbra is divik a folklór modern változata, a népművészeti hagyományok felelevenítése. A sportos viseletek kedvelői is válogathatnak az ezernyi zsebbel, tűzéssel, gombbal díszített termékek közül. Divat a nadrág és a tunika, a bő vonalú réteges öltözködés. A felhasított szűk szoknyák és a bő vonalú gloknis szoknyák jól megférnek egymás mellett. S. bár a nyugati divatdiktátorok a mini feléledését rebesgetik, nálunk a térdet takaró hossz a módi. Divatbemutatók, divatirányzatok. sziporkázó ötletek. Mit tud mindebből megvalósítani a tervező? Milyen divat készül a Salgótarjáni Ruhagyárban? — Nálunk a legfőbb program a gyermekruhák választékának bővítése, a hat-tizen- két éves korú gyermekek ruhatárának összeállítása. Hiszen ez a terület meglehetősen elhanyagolt volt hosszú ideig. A praktikusság alapelveit figyelembe véve gyer- megruhacsaládokat készítünk. Ennek az a lényege, hogy egyfajta anyagból egymással variálható többféle ruhadarabot tervezünk. Irrie egy kis ízelítő a készülő modellekből; kordbársony anyagból kötényruha, kabátruha. kapucnis kis kabát, nadrág, mellény, s hozzá virágmintás blúz, amelynek anyagát, az egyes darabok díszítéséhez is felhasználták. Kék farmerból újabb ruhacsalád; nadrágszoknya, nadrág szoknya, mellény, kis- ruha. A tervek szerint a ruhagyár ezekkel a termékekkel mutatkozik be az őszi BNV-n. És, akik a ruhákat, a modelleket varrják? t Göndics Sándorné, a mintakészítő csoportban dolgozik. Keze alól szebbnél-szebb ruhák kerülnek ki. — Felnőtt- és gyermekruhákat egyaránt készítünk, és sokszor nagyon nehéz eldönteni, melyik tetszik legjobban. Nem biztos, hogy azt viselném az utcán, amelyet itt a legszebbnek tartok. Az öltözködésben mindenkor az egyéniség és az évek száma a meghatározó. A „fiatal öregek” és az „öreg bakfisok” egyaránt) rossz hatást keltenek. .. Kálmai Lászlóné: — Az én korosztályomnak, a középkorúaknák az angolos ingruhákat ajánlom, jól viselhetők, kényelmesek. A fiatalok az üde, fodros, csipkés, hímzéses romantikus ruhákban, blúzokban tetszenek a legjobban. De ugyanez tetszik-e a fiataloknak? Laczkovics Edit, Varga Kati és Vigh Ágijes első éves varrónőtanulók véleménye kicsit határozatlan. Sok szép ruhát látnak maguk körül nap mint nap, ám a legkedveltebb öltözékük mégis a nadrág. S. ha lehet farmerból. — Eredeti farmerból — teszik hozzá. Fáklya-tájékoztató Tavaly a francia televízióban szovjet hetet, az idén xa szovjet televízióban francia hetet rendeztek. A francia televízió hete záróaktusakénj, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a moszkvai tévében elhangzott beszédét közli a Fáklya legújabb, 12. száma. A Szovjetunióban nyilvánosságra hozott és vitába bocsátott alkotmánytervezetet részletes cikk ismerteti. A június 19-én megjelent lap mellékletet is tartalmaz. Ez közli Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának. az alkotmánybízottság elnökének az SZKP KB május 24-i pléniumán a? új szovjet alkotmánytervezetről tartott előadói beszédét. Ugyancsak a mellékletben olvasható Leonyid Brezsnyevnek a leszerelésről, a szovjet —kínai és a szovjet—japán kapcsolatokról, az Asahi Shinbun japán lap főszerkesztőjének adott interjúja. Képekkel gazdagon illusztrált riportban számol be a Fáklya1 a Csuvas _ASZSZK életéről: ellátogat a csebok- szári gépgyárba, az elektromos mérőkészülékek gyárába és a T—330-as hernyótalpasokat készítő traktorgyárba. A Csuvas ASZSZK és Heves megye között fennálló, egyre gazdagodó testvén kapcsolatról, a csuvas kulturális életről, s fővárosuk távlati fejlesztési tervéről, a magyar és csuvas nyelvészek közös munkájáról olvashatunk a többi közt. Riport vezet el Andrijan Nyikolajev űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse szülőfalujába, Sorselibe. A Fáklya-vetélkedő döntőjén holtversenyben díjat nyert második brigádot a lap mostani száma mutatja be. Cikksorozat indul a szocialista demokráciáról. A kilenc folytatásban megjelenő téma első részét közük a Fáklya. Élénk vita a termelési osztályon, azon ^egyszerű kérdés kapcsán, hogy: — Várható-e a jövőben, hogy a Salgótarjáni Ruhagyárban eredeti farmernadrágokat gyártanak? Most is sok farmeranyagból készült termékük van. Sőt! A SZÖVÁRU megrendelésére ezer darab farmerszoknya készül importanyagból. De, hogy farmernadrágok gyártására mikor kerül sor? Ez a jövő zenéje... Végezetül talán a legfontosabb kérdés: — Kaphatók-e az üzletekben a Salgótarjáni Ruhagyár termékei? A gyermekruhacsaládokBól sokat rendelt a kereskedelem, így találkozhatunk velük városunk áruházaiban is. A felnőtt mintadarabok és legfrissebb modellek pedig kedvezményes áron megvásárolhatók a ruhagyár üzletében, amely a régi vasútállomás épületében kapott helyet. —vkm— Az orenburgi ötödikrsoritm* Ez a munka küldetés., A gázvezeték csöveinek szállítása a Kárpátokban, Az orenburgi gázvezeték építését a „leg”-ek munkájának nevezik: a leghosszabb gázvezeték, a legvastagabb csőfal, a legnagyobb gáznyomás. És mindez igaz is: sorolhatjuk az imponáló számokat, 2700 kilométeres csőkígyó, Orenburgtól Husztig, 1420 milliméter átmérőjű cső. Két éve kezdődött — Amit a „iegebbnek” tartunk — összegez Placskó József, a Petrolber létesítményi főigazgatója Ivano-Fran- kovszkban — az a hét szocialista ország együttműködése: öt szakaszon öt ország munkásai, szakemberei tevékenykednek. A tagországok kormányai három éve döntöttek a munkáról, s két évvel ezelőtt, nyáron jelentek meg az első építők. A vezeték jelentőségéről a bogorodcsányi telepen Bagdi Márton gázmérnök így beszélt: — Ahhoz, hogy hazánk gázszükségletét 1980-ban fedezni tudjuk, az eddigieken felül évi 2,8 milliárd köbméter földgázra van szükségünk. A Szovjetunió .tudja biztosítani az igényeket, csupán az volt a kikötése, hogy ki-ki vegyen részt az építkezésben. A magyar csoport az ötödik szakaszon dolgozik. Első állomásunk Guszjatyin, a második Bogorodcsányi, a harmadik Huszt. A feladat nem könnyű: három kompresszor- állomást, vasúti kirakókat, lakásokat a kiszolgáló személyzetnek, s ezekben a megfelelő szociális és kommunális létesítményeket építünk. A vállalkozás valóban nagy, az 1700—2000 magyar munkásra a nagy távolságok, mértékek igényes, nagy feladatot rónak Szigeti János, a guszjatyini telep párttitkára az elsőkkel érkezett az építkezésre: — A legfontosabb az volt, hogy mindenki tudja, mi a dolga. Így először is megmagyaráztuk: ez a munka küldetés. A legtöbben csak any- nyit tudtak: jó lesz a kereset, jók a munkafeltételek. De ahhoz, hogy tartani tudjuk a határidőt, messze az btthon- tól is jól, szervezetten dolgozzunk, ahhoz a legfontosabb a minden nehézséget legyűrő, fegyelmezett munka vol. A válogatott csapat A pionírok megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy ma kitűnő körülmények között dolgozhatnak a magyar szakasz építői. Huszton az ÉPFU ottani vezetője. Bakó Endre mondta: — Ha számolunk, hamar kiderül, hogy az orenburgi építkezésen a magyar munkások 50 százalékkal magasabb termelékenységet érnek el, mint otthon. Pedig itt nemegyszer 30 vállalat munkáját kell egyeztetni! Van-e titok? Hegyet kell elhordani, mocsarat lecsapolni. Dombháton, kövek között küzd ember és gép. Szeszélyes az idő, zord a tél, forró a nyár. Még kell birkózni a honvágy érzésével, a család utáni vággval. Vajon mi az, ami mégis hajt, és bizonyításra serkent? Beg- lé László kubikus magyaráz— Végtére nem magunknak dolgozunk! Páll Béla Guszjatyinban a három építkezés tapasztalatait összegzi: — Hetvenötben alig tudta valaki, mire is vállalkoztunk. Először feltámadt a virtus, IIUtUIIIHIiillliilUIIUllllillll Lehúzták a rolót! Nincs nyári szünet — ez lett volna egy riport mottója. Szerettük volna bemutatni: hogyan zajlik nyáron a KISZ- alapszei vezetek élete, milyen események, programok között válogathatnak a fiatalok. Ehelyett meg kell elégedni egy beszélgetés siralmas tanulságaival. A balassagyarmati járási KISZ-bizottság vezetői — akiket ötletért, javaslatért kerestünk fel — ‘mindenekelőtt őszinték: Lehet ugyan jó „nyári munkát” végző alapszervezetet is találni — főleg lakóterületen —, de ahogy mondani ézokás, nem jellemző. Bemutatásuk hamis képhez vezetne, csak a papírformát igazolná. Ez pedig nem célunk! Sorra vesszük a lehetőségeket, csak ugyanoda lyukadunk ki. A tisztségviselők — kevés embert érintő — nyári vezetőképző táboraihoz, a kiránduláshoz, az eléggé siralmas sportprogramhoz. Ezzel pedig mintha elvágták volna. Miért? Pangás van, lehetetlen összehozni az embereket — ez a válasz, Rögtön idézzünk a beszélgetésből egy példát. Az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom keretében rendezett járási atlétikai versenyen öt versenyző és hat versenybíró jelent meg. Tömegsportmozgalomról (!) lévén szó, kínosak ezek a számok. A magyarázkodás szerint két személyből áll a 5árási KISZ-bizottság apparátusa, ez is az okok közé tartozik. De hol vannak az aktivisták? A válasz ezúttal sem reményteli. Kevesen vannak — nemcsak a sporttal foglalkozók —, az érdektelenség, a lanyha munka miatt ők is „odébbállnak". Nem lehetne ezt ellenkező előjellel tenni? Nevezetesen: azt a néhány lelkes, cselekvésre kész fiatalt arra ösztönözni, hogy a többieket is „magukkal ragadják”? Kitartás és munka kérdése ez persze. Ha nem is az elsőként idézett, de a legelőször elhangzott érv szerint a KISZ-munka csendes pihenőjének egyik oka a megszaporodott mezőgazdasági munka, a nyári csúcs. Nem egészen világos, akkor miért most rendezik a termelőszövetkezeti ifjúsági napokat? Az őszinteség ezúttal sem imarad el, mellébeszélés nem kozmetikázza a tényeket. Az időzítéssel maga a járási KISZ- bizottság sem ért egyet, s a rendezvénysorozat vége felé így nyilatkoztak; „megyeget, papírforma szerint”. Ami még a tényékhez tartozik: a KISZ-munka szünetét egyébként sem lehet a nyári csúcsmunkákra fogni. Egyszerűen azért, mert a balassagyarmati járás negyvenként KlSZ-szervezeté- ből csupán öt a termelőszövetkezeti alapszervezet, egyébként is csekély létszámmal. Az ifjúmunkásnapok májustól októberig tartanak Nóg- rád megyében. Erről valahogy úgy vélekednek a balassagyarmati járási KISZ-bizottságon: egy kivételével csak kihelyezett . részlegek dolgoznak, „gyáraink nincsenek”. Lehet ez felmentés, ok a közömbösségre? Semmiképpen! Mert ha „gyárak” nincsenek is, de vannak KISZ-es fiatalok, ifjúmunkások. Egy nagyobb szabású rendezvény került még szóba — mint terv 1— az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom járási kézilabdatornája. Csak ne jusson a dicstelen atlétikai verseny sorsára. Habár — mint mondták — a kollektív verseny, a csapatjáték iránt nagyobb az érdeklődés. A járási KISZ-bizottság apparátusa persze a nyáron sem pihen. Sok munkát ad az újrakezdés előkészítése, a különböző tisztségviselők, vezetők képzése. A jövő évi munka érdekében. így a nyári szünet a színházhoz hasonlít: „lehúzták a rolót”, becsukták a kapukat — csak a „művészbejárón” közlekedők dolgoznak. Jól van ez így? Aligha. A sportfelelősök, kultúrosok, Ifjú Gárda-vezetők száma csekély. A járás negyvenkét alap- szervezetcnek viszont több mint ezer tagja van. K. Kelemen Gábor A magyar munkások ezerfős éttermében Bogorodcsányiban. — „Válogatott csapat” jött ki erre a munkára, a többség bizonyított is. Elmondhatom: ezen a munkán az a szó, hogy lehetetlen — ismeretlen. Hogy a kép teljesebb legyen, idézzük a műszaki ellenőrt, Bodnár Mihályt, aki jó néhány házai építkezésen szerzett tapasztalatokat. Az előzőkhöz fűzte gondolatait: — Itt az embernek össze kell szedni magát és valamennyiükben ott a vágy, hogy bizonyítsanak. Nincsenek szuperemberek,. nincsenek hősök, egy munkára kész^lelkes magyar „csapat” dolgozik itt. A fenti gondolatot erősítette meg Guszjatyinban Németh László telepvezető és Horváth Béla főépítésvezető ami aztán lassan átalakult bizonyítani akarássá. A hősi korszak, az otthonteremtés, a hórukk után eljutottunk oda, hogy ma már önállóan dönteni tudó emberek alkotják a munkáskollektívánkat. Dolgozó nagykövetek Jó lenne sorolni a neveket, mind az 1700 emberét, akik dacolnak a Zbrucs, a Szeret, a Rika vizével, két esztendeje munkával írják a nagyszerű krónikát.' Nagyköveteink ők, akik a barátságot, az együttműködést, a kölcsönös egymásrautalságot vállalva bizonyítják az internacionalizmus eszméjének erejét. f b. I. NÓGRÁD — 1977. június 22,, szerda i
