Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

tjuis&rgo 9 9 SZÍTAI A növényvédő helikopter óriási szitakötőként lebeg 'a láthatár szélén Fényes sze­mei a »kabinablakok, hosszú potroha a karcsú Kettős törzs, az örökké csapkodó szárnyak helyett a rotor szeli a leve­gőt fölötte. A hangja is olyan duruzsoló. Ahogy közeledünk, fel-felerősödik a zúgás, meg­megjelenik egy fordulóra a kecses mozgású légi jármű, hogy azután visszaereszked­A beszélgetésnek véget vet az, hogy jelzik: megtelt a tartály, lehet indulni. Együtt megyünk a gépig, bekukucs­kálok a kabinba Legelőször a meleg csap meg. Az üveg­falú fülkében legalább 5—10 fokkal nagyobb a hőség, mint idekint. — Most még csak hagyjáh, nem mérgező a szer —• lomb­trágyázunk — ki lehet nyitni egy kicsit az ajtót. De van jrptS;:liF1§K»". >■ Jen a táblák fölé. Mögötte mint opálosan csillogó fátyol' terül szét a rengeteg fúvóká­ból kipermetezett hatóanyag. Mire a leszállóhelyhez érünk a szátoki határban, a gépmadár már ott van. Szor­gos kezek töltik fel a tar­tályt, miközben a pilóta az autó árnyékában hűsöl pár percig. Fiatal, csillogó szemű, baju­szos fiatalember Schottnér András helikoptervezetö. Hu­szonnégy esztendős. i — Hogyan lett pilóta? — Egy barátom repült. Egy alkalommal kimentem vele, s ott ragadtam a repülőtéren. Vitorláztam az MHSZ-nél Farkashegyen. Azután elter­jedt a híre, hogy embereket keresnek Nyíregyházára, re­pülőgépes növényvédőnek. Kaptam az alkalmon. Nem is olyan is. amikor előírás a zárt kabin. Akkor csorog rólunk a víz. A gép kétszemélyes. Mind­két ülés előtt ott a kormány. Középen pedig félasztalnyi műszerfal. El sem fér rajta a sok skála és mutató, jut belő­lük a mennyezetre is. A heli­koptervezetéshez nagyobb szakértelem és felkészültség kell mint a „merevszárnyú” gépekhez. A vezető fülvédőt tesz fel. Becsukódnak az ajtók, do­hogva megindulnak a motorok a két oldalgondolában. Hangjuk egyre erősödik, s az­után egyre gyorsabban kerin­geni kezdenek az egymás fö­lött elhelyezett háromágú for­gó szárnyak A dübörgés szin­te elviselhetetlenné válik. A környéken földre lapúl a fű a kavarodott szélben. A gép megremeg, közel .3 tonnája elemelkedik a földtől, és ab­ban a pillanatban meg is in­gondoltam, hogy mennyit kell majd tanulni. Volt mit! 1974- ben végeztem. — Mondjon valamit a gép­ről — mutatok a mező szé­lén guggoló Kamov 26-osra. — Kitűnő Mást nem is tu­dok mondani. Három éve re­pülök rajta, nagyon megsze­rettem. — Hát a nógrádi vidék, hogy tetszik? — Kirándulni gyönyörű, na­gyon szép vidék, de itt dol­gozni kegyetlenül fárasztó. Szántóföldi kultúráknál egy­két méteres magasságban kell repülni óránként 90 kilométe­res sebességgel. S közben kö­vetni kell a domborzati vál­tozásokat, lejtőket, emelkedő­ket. — Mekkora a teljesítmény, mennyi területet „művel meg” egy óra alatt. — Egy óra repülési idő alatt körülbelül 130 hektárt. Persze 10—11 felszállásból.,. dúl, „fejét” enyhén lógatva. Pár pillanat és duruzsolássá csitul a hangja, majd elhal a távolban. A helikoptervezetés igen fá­rasztó munka Talán nem is elsősorban a fizikai igény- bevétel miatt, inkább azért, mert egyszerre sok mindenre kell odafigyelnie a pilótának. A mélyrepülés amúgy is ve­szélyes dolog, s a hat óra alatt végrehajtott 50—60 fel­szállás ugyancsak megtépázza az idegeket. De ennyi idő alatt százak kézi munkáját végzi el a kis szovjet heli­kopter, amely különben „itt­hon van” a megyében. Tulaj­donosa a Nógrád megyei Ter­melőszövetkezetek Növényvé­delmi Társulása. A vezető még budapesti lakos, de na­gyon reméli, hogy már nem sokáig. Ügy gondolta, ha ide­való a gépe. ő is itt telepszik le. Lakáskérelmet adott be a Szécsényi nagyközségi Tanács­hoz, s reménykedik benne, hogy meghallgatásra talál. — gáspár — I s*arra»marha-agaaat feladatn Magasabb színvonalra a tenyésztést Meszeavonalok Petrái JMógrádba« A Péti Nitrojténművekfcien —( hazánk egyik (legrégibb mű-1 trágyagyárábani — hármas ha­tóanyagú műtrágyát állítanak elő. A napi ea;r tonna kapa­citású, nemrégiben felépített gyáróriásában jelentős meny-j nyiségű és igen nagy tisztasá-i gú mész képződik a gyártást közben. Ezt a meszet igen jól hasznosíthatják a savanyú ta­lajok megjavítására, de fel­használhatják kiegészítő trá­gyázásra is. Az irányvonatok naponta) szállítják Pétről a nagy tisz­taságú meszet az ország kü­lönböző megyéibe, így Nógrfad mezőgazdasági üzemeibe is. Négy hónap alatt 65 ezer ton­na tiszta meszet biztosított a Péti Nitrogénművek a hazai mezőgazdaság számára. A kenyér mindig fuss A British Oxygen cég az­zal kísérletezik, hogy folyé­kony nitrogén segítségével a régi kiszáradt kenyeret ismét frissé tegye. A kísérletiek állí­tólag eredményesen folynak és a „megfiatalított” kenyér íze és illata ugyanolyan, mintha abban a pillanatban vették volna ki a forró kemencéből. A brit cég szabadalmaztatni akarja találmányát és hisz ab­ban, hogy annak segítségével forradalmasítani lehet a sü­tőipart — a kenyeret akár­meddig raktározzák, mégis friss marad. Címzett — olvashatatlan Csehszlovákia postahivatalai­ba évente rengeteg olyan cso­mag, levél és képeslap kerül, amelyeket a címzés olvasha­tatlansága miatt nem tudtak továbbítani. A csomagokat, le­veleket Trnavába küldik. Itt olyan specialisták dolgoznak, akik rendkívüli tudásra tettek szert az olvashatatlannak tar­tott címzések kibetűzésében. Postai detektíveknek nevezik őket. Segítségükkel a hozzá­juk került levelek kétharmada mégis eljut a címzetthez. Ami pedig az egyharmadot illeti, a „detektívek” széttárják karju­kat; a küldemények feladóit a világ legügyesebb rejtjelezői is megirigyelhetik. A nyaggazdálkodás..! készletnyilvántartás... programkészítés... Egy irodai megbeszélés végé­re érkeztem. Németh Péter mérnök, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek szervezés-fej­lesztési csoportjának. köz­ismertebb nevén a számító- központnak vezetője farmer- nadrágban, divatos trikóban fogadott. A miskolci Nehéz- ipax'i Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karán végzett ezelőtt hat évvel. Szervezőként kezdte munkáját a gyárban. — A számítástechnika beve­zetésekor kerültem erre az osztályra. Ekkor érkezett meg a számítógép is. Igaz, nem ilyen szakon végeztem, de nem volt számomra ismeret­len a „Cellatron” — ez a gép neve —, mivel a diplomamun­kám egy részét ezzel a típus­sal készítettem. Engem, úgy­mond bedobtak a mély vízbe, mert nem sokkal i bekerülésem után önálló feladatokkal bíz­tak meg. Az idő azt bizonyí­totta. hogy tudtam „úszni”, mivel a rám bízott teendőket becsülettel elláttam. Eleinte az adminisztrációs munkák gépesítésével és egyes műszaki számítások számító- gépes megoldásával foglalkoz­tam. \ — Melyek voltak ezek? — Legelőször a kapacitás kihasználásának ellenőrzését, majd az állóeszközök amorti­zációinak nyilvántartását dol­goztuk fel. Az ívelt kúpkerék­gyártó fogatóberendezés el­A közelmúltban olvastam egy gondosan megfogalma­zott jelentést, az állattenyész­tésről. Ennek harmadik feje­zetében ez áll; „Az állatte­nyésztés termelésfej lesztés-e •érdekében lényegesen emelni Jkell a tenyésztői munka szin­tvonalát.” Ismerem a mező­igazdasági üzemeket, különö­sen a szarvasmarha-tenyész­tőket. ahol igazi gyönyörűsé­get jelent látni a szebbnél szebb gulyákat. Legutóbb Romhányban, a szemünknek még szokatlan fekete-fehér színezetű, kecsesebb tartasü tehenek esti hazatérését néz­tük, miközben a majorbeliek azzal dicsekedtek, hogy a te­henenként! négyezer liter tej fejési átlagnál tartanak. Akkor mondta az öreg Czin- kotai István, a majorfelügye­lő, hogy gondozásuk viszont figyelmet, nagyobb hozzáér­tést követel. Tudá° ég gyakorlat Megjegyzése szorosan ösz- szefügg a jelentésben megfo­galmazott — követelménynek, intelemnek egyaránt felfog­ható — egyik fontos alapelv­vel. Azzal, tudniillik, hogy lé­nyegesen emelni kell a te­nyésztői munka színvonalat, Czinkotai István is erre cél­zott. Nem véletlenül, mert ő is, mint mindenki, akihez a szarvasmarha-tenyésztés kö­zel áll, tudja: egyik gyen­génk a magasabb szintű te­nyésztéshez szükséges szak­emberellátás. Hiába minden technika, okos technológia, ha az istállókban a megfáradt, idős embereket nem váltják fel időben a tenyésztői mun­ka iránt érdeklődő. friss szaktudással rendelkező fia­talemberek. Nem kell statisztikai ada­tokkal igazolni, mert köztu­dott: a tehenészetek többsé­gében még ma is koros em­berek dolgoznak, mert a fia­talabb nemzedék még nem ismerte meg a tenyésztés szépségét, és nem utolsósor­ban anyagi előnyét. Ezért az­tán az idős ember a maga megszokott módján végzi a készítése, beállítása és mére­tezése a diplomámhoz kapcso­lódó műszaki feladat volt. Ezek mellett rendszeres, hó­napokra bontott feldolgozások készültek a gépen. — Mikor kezdődött el az a folyamat, amely magasabb fo­kozatot jelentett a csoportnak, s melynek eredményei most mutatkoznak? MÉRNÖK FARMERBAN — A nagygépes vállalati szá­mitógépes információs rend­szert 1975-ben kezdtük kidol­gozni. Ekkor neveztek ki a csoport vezetőjének. Először Budapesten, a Kohó- és Gép­ipar ISZSZI segítségevei ké­szítettünk középtávú tervet. Ezt a keretet, kellett gyakor­lati tapasztalattal megtölteni. Itt már a csoport saját szak­embereivel, fiatal mérnökei­vel dolgoztuk ki a számunkra legkedvezőbb irányokat, üte­meket. Az első téma, melyet most vezetünk be és folyamatosan működik, az anyagnyilvántar­tás számítógépes ellenőrzése és nyilvántartása. A gépészmérnökség és a rendszerszervezés egy kicsit távol áll egymástól. A gyakor­latban hogyan sikerül ezt kö­zelíteni ? munkát, ami a gyakorlat min­den csodálatos es utánozha­tatlan előnyét magán vise­lj de ahhoz a követelmény­hez, amit a szarvasmarha- tenvésztesi program elénk tűzött, minden elismerés el­lenére is kevés. Ez az igaz­ság. Apáról fiúra Ha tehát a tenyésztés szem­pontjából fontos az építke­zés- a telepek gépesítése, ta­lán még ennél is fontosabb a korszerű felszereléseket üze­meltető, a nagt' értékű álla­tokat szakszerűen gondozó szakmunkások kiképzése és munkába állítása. Egyszóval: az állattenyésztésben javítani kell ,a vezetés színvonalát, de olyan mértékben, hogy az ágazat, valamint a szakosí­tott telepek vezetői egyetemi és főiskolai végzettséggel, megfelelő politikai ismeretek­kel rendelkezzenek. Ezzel egvidőben növelni kell a szakmunkások számát, hogy 1980-ra a szakosított telepe­ken lehetőleg szakmunkasok dolgozzanak. A tenyésztési színvonalat így tudják növel­ni, a borjúszaporulatot a két évvel ezelőtti 87 darab­ról 93 darabra növelni. a két ellés közötti időszakot 415 napról 395—400 napra rövidíteni- a tejtermelést pe­dig az ötéves terv vegére át­lag 3100 literre emelni. Ezt a feladatot egyébként a párt megyei végrehajtó bizottsága tűzte ki a szarvasmarha-ága­zat elé. mint követelményt, amelyet a megyei és a nép­gazdasági igényék diktálnak. A hozzáértő emberek mun­kába állításáért, képzéséért senki más, csakis az üzemek vezetői felelősek. E feladatot viszont úgy kell megoldaniuk, hogy a meglevő gyakorlati ta­pasztalatokkal rendelkező dolgozókra támaszkodva, vé­leményüket kikérve hajtsák végre. Nagyon szép lenne, ha a magas tudást igénvlő és a már eddig elért eredmé­nyekkel nagy tekintélyt ki­vívó szarvasmarha-tenyész­tés. apáról fiúra szállana. Nem igaz. hogy a generációk — Az ehhez kapcsolódó fel­adatok sok-sok búvárkodást, tanulást követeltek. Szak- könyvveket, folyóiratokat és tanulmányokat böngészgettem. Érdekelt a téma és szívesen foglalkoztam vele. Beiratkoztam a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központ hároméves rendszer- szervezői tanfolyamára, mely­nek most utolsó éves hallga­tója vagyok. Itt elméleti és gyakorlati anyagok sokaságat kaptuk, melveket hasznosítani lehet az SKU-ben is. — Mivel foglalkozik szabad Idejében? — Hétközben programokat szervezek, előadásokat indítok, mivel vezetőségi tagja vagyok a Szervezési es Vezetésután- pótlási Társaság, valamint a METESZ-fiataiok bizottságá­nak. A szervezési osztály párt- alapszervezetének két éve cso­portbizalmijává választottak. Tennivaló itt is akad bőven. A fiatalokkal a főiskolán tar­tom a kapcsolatot. Szervezést tanítok. Már említettem, hogy a szakirodalommal szívesen ba­rátkozom. Hét végén, ha tehe­tem, kirándulok es sportolok. Tervei? — A legfontosabb a diplo­mamunkám elkészítése és an­nak megvédése. nem követik egymást a mun­kában. Egyházasgergén az egyik pásztornak mind a két gyermeke apjukat követve állattenyésztő lett. Es meny­nyi ilyen példa található ott, ahol a vezetők céltudatosan, minden feltételét megteremt­ve toborozzák a fiatalokat az állattenyésztésbe. Ma mar nem kérdés a fekete-fehér öl­töző és a fürdő, hiszen termé­szetes. hogy lennie kell. Az állattenyésztő fizetése is a legmagasabb, de ugyanúgy megkapja a szabad időt, aho­gyan mások más munkahe­lyen. Természetesen azzal a különbséggel, hogy itt a kö­rülmények határozzák meg, mert a jószágnak ünnepna­pon is ennie kell. Mindennapi feladat Az állattenyésztésben a szakmunkások képzése esz­tendő elejetői esztendő végé­ig tartó feladat. Az üzemnek kell arról gondoskodni, hogy tanfolyamokat. különböző kurzusokat szervezzen. Fia­talokat szakmunkásképző is­kolába toborozzon. E feladat­nak az elvégzését kívülről csak támogatni lehet, nem pedig intézni. Nagyon jó példáját találtam e gond megoldásának Karancssagon, ahol a megye egyik legkor­szerűbb szarvasmarha-te­nyésztése folyik. Életerős, fia­tal nők végzik a gépi. fejest, de még a gulyás szerepét is betöltik. Ma már ez sem gond. hiszen a legelők közel vannak a tenyésztőtelephez. Kiképezték a tejházkezelőt, az egyéb más munkát ellátó szakembereket, akik úgy mondtak. hogy számukra megfelelő a foglalkozás, kie­légítő a kereset. A tenyésztői munka szín­vonalának emelését tehát az eddigieknél céltudatosabban, dinamikusabban kell végez­ni, mert három esztendő alatt —, amely rövid idő — nagy- nagy változásnak kell be­következni a szarvasmarha- ágazatban. És ezért a közös gazdasagok vezetői felelős­séggel tartoznak. " B. Gy. kijavítását gyorsítják, nogy a Mezőgép Tröszt — a MEGÄV több milliárd forint értékű raktárkészletén kívül — mint­egy 150 millió forintnyi kész­letet tart raktáron a legfonto­sabb részegységekből, pótalkat­részekből. A Mezőgép Tröszt vállalatai ezekben a betekben nemcsak az aratási ügyeletre készülnek föl, hanem e nyári mezőgaz­dasági munkához szükséges gé­pek összeszerelésén is dolgoz­nak. A Szovjetunióból 600 új kombájn részegységei érkezne« folyamatosan, ezeket szerelik most össze, hogy az aratás tel­jes beindulásakor már mun­kába állhassanak. Az ehnúlt hónapokban a rendelt meny- nyiségben leszállították a gaz­daságoknak és szövetkezetek­nek a pótalkatrészeket ás a felújított motorokat, szivat­tyúkat. kompresszorokat és hidraulikus elemeket. Ilv módon műszaki oldalról jól felkészülhettek a mezőgazda- sági üzemek az aratásra. A néhánv hete tartó zöld­ségbetakarítást újonnan ki­fejlesztett gépekkel segíti a Mezőgép Tröszt. Pár hónap alatt alakították ki azt a tel­jesen új technológiájú bor­sócséplőt. amelvből húszat ál­lítottak elő eddig a Hódmező­vásárhelyi Mezőgép Vállalat­nál. s amelyek már munkába is álltak a földeken. A kö­vetkező hónapokban ’ovábbi kilenc, jövőre már kétszáz ké­szül el ezekből. Az ú.i géptí­pussal sokkal korszerűbbé vá­lik hazánkban a zőldborsósze- dés. — békési — NÖGRAD - 1977. június 13., szombat 3 Június 27-től aratási ügyelet A korábbi évekhez hason- gép-vállalata. Az ügyeleti gél 7-től este 7-ig, szom bitón- lóan az idén is megszervezik munkába a korábbinál több, ként délután 5 óráig, vasárna- az aratási ügyelétet. A Mező- összesen mintegy 200, korsze- ponként déli 1 óráig lehet be- gép Tröszt tájékoztatása sze- rű műszerekkel fölszerszárno- jelenteni a hibákat. A hibael- tint június 27-től augusztus zott szervizkocsit és több száz hántást, a garanciális hibák 20-ig minden nap ügyeletet tart szerelőt vonnak be. Az ügye- az ország 15 termelő Mező- létén hétköznaponként reg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom