Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

Kiíiláí* János; poharkösKÖiiioje (Folytatás az 1. oldalról) Keinek feltárásával, azok rea­lizálásával és egyáltalán a szomszédságból fakadó gaz­dasági előnyök kihasználásá­val. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a kulturális érté­kek cseréjére is, hogy valóra váltsuk a közös megállapodá­sokat, s maradéktalanul ki­használjuk gazdag lehetősé­geinket a kulturális kapcsola­tokban. Országaink sokoldalú kap­csolatainak fontos tényezője a Magyar Népköztársaságban élő román és a Román Szo­cialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség léte. Bő­vülő politikai, gazdasági, kul­turális, oktatási és tudomá­nyos együttműködésünk meg­felelő keretet nyújt nemzeti­ségeink számára, hogy aktív részesei legyenek szocializ­must építő országaink jó­szomszédi viszonyának. Közös érdekünk, hogy nemzetisége­ink összekötő kapocsként já­ruljanak hozzá népeink ba­rátságának erősítéséhez. Tisztelt Ceausescu elvtársi Kedves vendégeink! Pártunk, kormányunk és népünk nagy figyelemmel kö­veti azt a munkát, amelyet a szomszédos Románia népei, a Román Kommunista Párt ve­zetésével folytatnak a szoci­alista társadalom építésében. Ismerjük és nagyra becsüljük eredményeiket, örülünk sike­reiknek. Meggyőződésünk, hogy az alkotó munka nyo­mán a Román Szocialista Köztársaság újabb sikereket ér el az ország iparosításá­ban, a mezőgazdasági hoza­mok növelésében, a nép élet- színvonalának emelésében, amit szívből kívánunk Önök­nek. Saját helyzetünkről szólva elmondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyze­te szilárd, a magyar nép szo­cialista nemzeti egységbe tö­mörülve, eredményesen dol­gozik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott határozatok, az V. ötéves terv feladatainak vég­rehajtásán. Népünk saját ün­nepeként készül megemlékez­ni a világtörténelmi jelentő­ségű Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­nek 60. évfordulójáról. A nagy tettet végrehajtó szovjet nép iránti érzéseit az évforduló tiszteletére indított széles kö­rű szocialista munkaverseny­ben is kifejezi. Szocialista építőmunkánk közben nem csekély akadályo­kat is le kell küzdenünk, de minden okunk megvan arra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe. Terveink világosak és reálisak, a dolgozó nép hatal­ma szilárd, a nép követi a pártot, s megbízható baráta­ink és szövetségeseink vannak. Kedves elvtársak! Napjainkban bonyolult fo­lyamatoknak vagyunk tanúi a nemzetközi életben. Egyide­jűleg van jelen és hat az eny­hülés történelmet formáló irányzata, és az imperialista körök különböző ellentáma­dásai az enyhülés ellen- Mi továbbra is azt tartjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok­nak, amelyek az enyhülés tendenciájának alapját képe­zik, hosszú távon meghatáro­zó a szerepük a nemzetközi folyamatok alakulásában- Ez­zel összefüggésben különösen fontos az, hogy még össze- forrottabb és egységesebb le­gyen a szocialista országok közössége, még szélesebb le­gyen az enyhülés híveinek frontja, és még hatékonyabb legyen a harc a katonai eny­hülésért. a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért, a lesze­relésért, hogy az enyhülés fo­lyamata visszafordíthatatlan­ná váljék. A siker záloga a szocialista közösség egysége és összefogása minden ha­ladó és békeszerető erővel. Pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével és tá­mogatásával — folytatja kül­politikai vonalát- Erőfeszíté­seit a Varsói Szerződés tag­államaként. közös állásfogla­lásaink és kezdeményezéseink szellemében a szocializmus, a haladás, a béke erőinek növe­lésére összpontosítja. Szoli­dáris a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom harci osztagaival a demokra­tikus kibontakozásért vívott harcban; támogatja a népek nemzeti felszabadító harcát; a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok kölcsönö­sen előnyös együttműködésé­nek fejlesztésén fáradozik. Tisztelt Ceausescu elvtárs! Barátaink! Engedje meg kedves Ceau­sescu elvtárs, hogy befejezé­sül kifejezzem azt az őszinte reményemet, hogy mostani találkozónk újabb lendületet ad a magyar—román kapcso­latok fejlődésének- Biztosítha­tom Önöket, hogy kapcsolata­ink erősödésében továbbra is meghatározó szerepet tulajdo­nítunk pártjaink szoros együttműködésének. Meggyő­ződésem, hogy kapcsolataink­nak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján történő erő­sítésével tesszük a legjobb szolgálatokat népeinknek, a közös szocialista céloknak. A kölcsönös bizalom alapján és a közös erőfeszítések nyomán erősödik népeink testvéri ba­rátsága, és még gyümölcsö­zőbb szakaszba jut együtt­működésünk. Emelem poharamat — Ceausescu elvtárs és va­lamennyi kedves román ven­dégünk egészségére; — a Román Szocialista Köztársaság felvirágoztatásá­ra; — országaink együttműkö­désének elmélyítésére; — a szocializmust építő magyar és román nép meg­bonthatatlan barátságára! Iődésében a szocializmus és a kommunizmus építésének út­ján. Szeretném kifejezni én is még egyszer azt a meggyőződé­semet, hogy találkozónk és megbeszéléseink új lehetősége­ket nyitnak meg a román— magyar együttműködés fejlő­dése előtt. Bár sok mindent megvalósítottunk eddig, úgy vélem, még nagy perspektí­váink vannak — és mindent meg kell tennünk, hogy együttműködésünk és különö­sen termelési kooperációnk a következő években nagyon erőteljesen fejlődjön. Megbe­széléseink kétségtelenül ahhoz is hozzájárulnak, hogy nem­zetközi együttműködésünket szorosabbá fejlesszük. Szolida­ritásunknak, a többi szocialis­ta országgal és a más haladó és antiimperial ista erőkkel va­ló együttműködésünknek az erősítésével egyre cselekvőb- ben fogunk hozzájárulni a biztonság és a béke ügyéhez. Ebben a meggyőződésben emelem poharam az országaink, pártjaink és népeink közötti barátságra és együttműködés­re; a baráti magyar nép jólé­tére és boldogságára; Kádár János elvtárs és az ebéden jelenlevő többi magyar elvtárs egészségére; a szocialista országok, az összes haladó és antiimperia lista erők egységére és együtt­működésére; a világ összes népeinek bé­kéjére és együttműködésére! Lázár György tárgyalásai (Folytatás az l. oldalról) Szikrázó napsütésben szállt le szerdán helyi idő szerint 11.00 órakor Helsinki magyar és finn zászlókkal fellobogó- zott repülőtéren a kormány különgépe, amelyen Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, felesége és kíséretének tagjai Finnországba érkeztek. A repülőgép lépcsőjénél Ka- levi Sorsa és felesége üdvözöl­te a magyar kormány elnökét és feleségét. Az ünnepélyes fogadtatáson ott volt Paavo Vayrynen külügyminiszter, Matti Tuovinen külügyi ál­lamtitkár és Kaarlo Yrjö-Kos- kinen, a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövete, valamint a finn főváros diplomáciai, po­litikai és társadalmi életének számos vezető képviselője is. Ott voltak továbbá a ma­gyar nagykövetség diplomáciai munkatársai, élükön dr. Má- tusek Tivadarral, a Magyar Népköztársaság helsinki nagy­követével, aki a finn főváros­ban csatlakozott Lázár György kíséretéhez. A kölcsönös üdvözlések után Lázár György ellépett a tisz­teletére felsorakozott kato­nai díszalakulat előtt, majd kíséretével együtt szálláshe­lyére, a Marski Szállóba haj­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács hivatalos finnországi látogatáson tartózkodó elnöke szerdán ebéd előtt az Állam­tanács épületében felkereste Kalevi Sorsa finn miniszter- elnököt. Lázár György megköszönte a finnországi látogatásra szó­ló meghívást, emlékeztetett rá, hogy másodszor jár a finn fővárosban — igaz ezúttal más küldetéssel — azért, hogy foly­tatódjanak a magas szintű finn —magyar találkozók. Egyúttal tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárá­nak üdvözletét. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök szeretettel üdvözölte a magyar kormány­főt és örömét fejezte ki, hogy folytatódnák a finn—magyar magas szintű találkozók. Szerdán helyi idő szerint 15.00 órakor Kalevi Sorsa mi­niszterelnök rezidenciáján megkezdődtek a hivatalos ma­gyar—finn tárgyalások. Magyar részről jelen vol­tak Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és kíséreté­nek tagjai; Keserű Jánosné Nicolae Ceausescu válasza Tisztelt Kádár János elv­társ! Kedves magyar elvtársaink és barátaink! Nagy öröm számomra, hogy a Román Kommunista Párt Központi ‘Bizottsága, a Romáh Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa és kormánya, vala­mint a magam nevében tol­mácsolhatom önnek, kedves Kádár elvtárs és kedves ma­gyar barátainknak legszívé- lyesebb üdvözletünket és elv­társi jókívánságainkat. Sze­retném egyben megköszönni a vendégszeretetet, amellyel a baráti Magyarország földjén fogadtak, a meleg fogadtatást, amelyben Debrecen lakossága részesített. A fogadtatásban népeink egymás iránti tiszte­letét és megbecsülését, az or­szágaink és pártjaink közötti jószomszédi, baráti és együtt­működési kapcsolatok meg­nyilvánulását látjuk. Örömmel állapítom meg, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elő­írásainak szellemében pozití­van fejlődnek gazdasági, po­litikai, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolataink. A román—magyar árucsere-for­galom az 1971—1975-ös öt­éves tervidőszakban 2,2-sze- resre nőtt. 1980-ig ez az áruforgalom megkétszereződik. A ma megkezdett kétnapos, debreceni és nagyváradi ta­lálkozónkon és megbeszélése­inken minden bizonnyal szé­les körű véleménycserére lesz alkalmunk a román—magyar kétoldalú és nemzetközi koo­peráció és együttműködés esz­közeiről és útjairól népeink, a szocializmus és a világbé­ke érdekében. Valóban minden feltételünk megvan ahhoz, hogy együtt­működésünket erőteljesen fej­lesszük. Országaink szomszé­dosak, s a szocialista és a kommunista társadalmat épí­tik. Népeink gyors haladását a szocializmus útján csakis az együttműködés és a tartós barátság révén biztosíthatjuk. Történelmi múltunkban való­ban sok olyan közös mozza­nat van, amikor országaink haladó személyiségei, haladó erői erősítették a szolidari­tást, közösen harcoltak az el­nyomás ellen, a két ország és nép javára. Pártjainkra — a Román Kommunista Pártrá és a Ma­gyar Szocialista Munkáspártra —, kormányainkra és termé­szetesen az első titkárra, illet­ve á főtitkárra hárul az a fe­lelősségteljes feladat, hogy biztosítsák a népeink közötti barátság és együttműködés fejlődését. Szeretném kifejezni meggyő­ződésemet, hogy a népeink Iránti felelősségérzettől áthat­va, úgy fogunk cselekedni, hogy biztosítsuk számukra a szocialista és a kommunista jövőt, az együttműködést és a barátságot. Nemzetközi kapcsolatain­kat szilárdan, a teljes jog­egyenlőségnek, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a bel-_ ügyekbe való be nem avat*" kozásnaik, a kölcsönös elő­nyöknek az elvére, az erőszak alkalmazásának és az erő­szakkal való fenyegetőzésnek a mellőzésére alapozzuk' Az európai biztonság és együttműködés megvalósítása érdekében azzal az elhatáro­zással veszünk részt a ma kezdődő belgrádi összejövete­len, hogy a munkálatok újabb erőteljes rendületet adjanak a helsinki dokumentumokban foglalt előírások megvalósítá­sának, amelyek egységes egé­szet jelentenek mind a széles körű és korlátlan gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális együttműködés fej­lesztése tekintetében, mind pedig főként az európai ka­tonai készültségcsökkentésre való áttérés tekintetében, ami nélkül nem lehet szó békéről és biztonságról Európában. Ál­talában úgy véljük- hogy ha­tározottabban kell tevékeny­kedni az általános és elsősor­ban a nukleáris leszerelés megvalósításáért. Tisztelt Kádár elvtárs! Kedves elvtársaink és bará­taink! A történelmi körülmények alakulása folytán Magyaror­szágon vannak román nemze­tiségű, Romániában pedig ma­gyar nemzetiségű állampolgá­rok. Minden egyes ország problémáinak megoldása ter­mészetesen az illető pártra és államra hárul. Mi arra tö­rekszünk, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése során nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dol­gozóknak a legjobb munka-és életkörülményeket biztosítsuk, lehetővé tegyük- számukra sze­mélyiségük teljes kibontakoz­tatását. Abból indulunk ki, hogy az állampolgároknak ak­tívan riszt kell venniük az összes tevékenységi területek vezetésében, abból, hogy min­denkinek lehetősége legyen a saját nyelvén hozzájutni a tu­domány és a kultúra vívmá­nyaihoz. Véleményünk szerint annak a körülménynek, hogy államaink területén nemzeti­ségek vannak, valóban pozitív tényezőt kell jelentenie, ösz- szekötő hidat — hogy ugyan­azokat a szavakat használjam — a pártjaink és népeink kö­zötti tartós együttműködés fej­Délután a megyei pártbi zottság székházában folytatód­tak Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései. a két kíséret tagjainak részvé­telével. A tárgyalásokat — amelye­ken a két ország belső hely­zetéről tájékoztatták egymást és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét beszélték meg — a barátság, a szívélyesség lég­köre jellemezte. A felek tárgy­szerű, konstruktív szellem­ben vitatták meg a kölcsönös érdeklődésre számottartó kér­déseket. Mindkét fél öröm­mel nyugtázta az eszmecsere létrejöttét- Kifejezte remé­nyét, hogy a megbeszélések — a kölcsönös szándékoknak, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság néped érdekeinek megfe­lelően — új lendületet adnak az együttműködés további fejlődésének. A kétnapos határmenti ba­ráti találkozó első munkanap­ja a késő délutáni órákban ért véget. Nicolae Ceausescu szerda este kíséretével együtt haza­utazott Debrecenből. A repü­lőtéren a román vendégeket Kádár János és kíséretének tagjai búcsúztatták­A határmenti baráti talál­kozó előzetes programjának megfelelően ma Nagyváradon folytatják a munkát. (MTI) Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. Képünk: a finn fővárosban élő magyar kolónia tagjai köszöntik a miniszterelnököt Hel­sinki repülőterén. Vöröskeresztes küldöttkonferencia Salgótarjánban Salgótarján vöröskeresztes alapszervezeteinek küldöttei tanácskozásra gyűltek össze tegnap az I. számú körzeti pártszékházban. Itt került sor a városi vöröskeresztes veze­tőség- és küldöttválasztó kon­ferenciára. A megjelenteket és az elnökséget; — melynek tagjai sorában ott voltak az MSZMP Nógrád megyei és Salgótarján városi Bizottságá­nak képviselői, valamint a város társadalmi és tömeg­szervezeteinek képviselői — a Bartók Béla úti Általános Is­kola kisdobosai és úttörői köszöntötték kedves műsorral és sok-sok virággal. A küldöttértekezlet első napirendi pontjaként Ba­logh Mihályné, városi vörös­keresztes titkár beszámolt a IV. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, a Vörös- kereszt négyesztendős tevé­kenységéről. Szólt a megyeszékhely dina­mikus fejlődéséről, a nagy­ütemű építkezésekről és az ezekkel járó fontos társada­lompolitikai kérdésekről, amelyek megoldásában a vá­rosi Vöröskereszt szervezetek is részt vállaltak a magúk sa­játos eszközeivel. A város fejlődése, a kultu­rált környezet, a modern, szép lakások megkövetelik, hogy lakóik, a várost építő-szépítő emberek maguk is kulturál­tan, a társadalmi elvárások­nak megfelelően éljenek. A családi és munkahelyi környe­zetben egyaránt A városi Vöröskereszt na­gyon sokat tett és a jövőben is tesz az emberek egészség- ügyi kultúrájának növeléséért, az egészséges életmód, a kor­szerű táplálkozási szokások ki­alakításáért. A vöröskeresztes alapszervezetek legfőbb célki­tűzései között szerepel egész­ségügyi fórumok, előadás-soro­zatok tartása, bár a tanfolya­mos oktatás szervezése terén a jövőben még sok tennivaló akad. A város formálódásához, egészséges arculatához, az emberek jó közérzetéhez szo­rosan kapcsolódik a környe­zet tisztasága. Salgótarján 131 vöröskeresztes alapszervezete helyileg, de városi szinten is minden évben megrendezi a tisztasági hónapot. Szép ered­mények születtek a 20 ezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom keretében. Mégis sok gondot okoz még ma is a szemétszállítás, az utcák, te­rek, játszóterek tisztasága, amely csak hatékony eszkö­zökkel. felvilágosító munkával javítható. A Vöröskereszt kiemelt fel- akatként kezeli a családvédel­mi tevékenységét, a népese­déspolitikai határozat terjesz­tését és megvalósítását. Né­hány évvel ezelőtt felmérés készült a gondozásra szoruló idős emberekről, melynek eredményeként a város terü­letén több mint ötven idős embert patronálnak a vörös­keresztes szervezetek aktívái. Az előadó ezután szólt az alkoholizmus elleni küzdelem fontosságáról és hangsúlyozta; jó lenne, ha a jövőben az üzemeknél, vállalatoknál megalakítanák az alkoholiz­mus elleni albizottságokat. Salgótarján felnőtt lakossá­gának 15 százaléka véradó, s ebben nagy szerepe van a Vöröskereszt szervező munká­jának. Végezetül a polgári vé­delmi tevékenységről és az ifjúsági vöröskeresztes szer­vezetek munkájáról számolt be a városi vöröskeresztes tit­kár. A sok hasznos hozzászó­lás után a kiemelkedő mun­kát végző aktivisták kitünteté­sére került sor, majd a részt­vevők megválasztották az új vezetőséget és azt a 46 küldöt­tet, akik a megyei konferenci­án képviselik Salgótarjánt. könnyűipari miniszter, dr. Sza- iai Béla külkereskedelmi ál­lamtitkár, a magyar—finn gaz­dasági vegyes bizottság ma­gyar albizottságának elnöke; dr. Várko'nyi Péfler államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke: Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnö­ke; Nagy János külügyminisz­ter-helyettes és dr. Matusek Tivadar, a Magyar Népköztár­saság helsinki nagykövete. Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök mellett a tárgyalásokon részt vett: Paavo Vayrynen külügyminiszter, Matti Tuovi­nen külügyi államtitkár, Kaar­lo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe; Paavo Rantanen és Paul Jyrka Nkallio nagykövet, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője, valamint a kül­ügyminisztérium más magas rangú tisztviselői. Lázár Györgyné szerdán a délutáni órákban a Helsinki közelében levő Kontulában meglátogatott egy szociális ott­hont és őszinte elismeréssel nyilatkozott az ott látottakról. Ezt követően megtekintette a helsinki Nemzeti Múzeumot. Szerdán este az Államta­nács dísztermében Kalevi Sor­sa finn miniszterelnök és fele­sége vacsorát adott a hivata­los látogatáson Finnországban tartózkodó Lázár György mi­niszterelnök, felesége és kísé­retének tagjai tiszteletére. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom