Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

Mátramindszent, 1977 (II.) Még nincs részletes eredmény A mátramindszenti tsz be­bizonyította, hogy az állat- tenyésztésben minden nehéz­ség ellenére lehet előre ha- .ladni. Szarvasmarha- és juh­tenyésztéssel foglalkoznak, s nem olyan régen gyöngytyúk- tojás-termeléssel. Az ágazat jelentőségét a tsz-en belül igazolja a közel 11 millió fo­rint bevétel, amely messze fe­lette van minden más ágazat­nak. A vezetés nagy gondot fordít erre a munkára, bár nem könnyű a helyzet, hiszen a munkaerő, a szakképzett emberek hiánya rányomja bé­lyegét a fejlődés ütemére. En­nek ellensúlyozására münka- erő-átcsoportosítást végeztek. Másik — és talán ennél is nagyobb — gondot jelent szá­mukra még ma is a takar­mánytermesztés. Nem tudtak ezen a téren az igényeknek megfelelően előbbre lépni. A termesztést befolyásolta az elmúlt évben a nagy száraz­ság, a különböző károsodás, mint az egyik terület fertő- zöttsége, aminek következté­ben a tervezett lucerna­mennyiségnek felét takarítot­ták be. Némileg pótolták a kiesést a telepítőit legelőről letakarított szénával, vala­mint az abraktakarmány mennyiségének felemelésével. Az erőfeszítés eredménye nem is maradt el. Az elmúlt évbén tehenenként már 450 literrel több tejet fejtek, mint az ezt megelőző évben. És ami nagyon lényeges, idén már elérték a 2600 liter te­henenként átlagot. Egy liter tej előállítási költségét 9.95 forintról 7,48 forintra csök­kentették. A borjúszaporulat 279. az elhullás a két évvel ezelőtti 11 százalékról 2 szá­zalékra csökkent. Ez az ered­mény a tenyésztői munkában beállott változást mutatja. Az állattenyésztési ágazat tehat minden kétséget kizáróan a legdinamikusabban fejlődő egysége a szövetkezetnek. A takarmánytermesztés azonban továbbra is befolyá­solja a tenyésztést, mert nem tudták megoldani az ott levő gondokat. 287, várhatóan rö- - videsen 300 jószágnak tetemes mennyiségű takarmányra van szüksége. Nem is szólva an­nak minőségéről, hiszen ez a feltétele többek között a tej­termelésnek. A juhállomány is fokozatosan növekedik. Az anyák létszáma például az el­múlt évben háromszázzal, és ezzel megközelíti a kétezret. A vezetőség számol azzal: ha az állattenyésztésben célul tűzött feladatokat meg akarja oldani, akkor a takarmány­termesztésben is előbbre kell lépni. A közgyűlésen fogal­mazódott meg az is, hogy fo­kozni kell a vetett legelők fűhozamát, agrotechnikailag elfogadható lucernatelepítést kell végezni és megoldani gyomtalanítását. A termésát­lagot tápanyagokkal fokozni annyira, hogy hektáronként 70—80 mázsa lucerna terem­jen. A beszámoló erre vonat­kozólag így fogalmazott: „E cél érdekében minden ve­zetőnek tudása legjavát kell nyújtania...” Mit hoz az esztendő, azt előre nem tudhatja senki sem. Határozott a céljuk: a 122 hektár lucernatermő terüle­tet 58 hektár új telepítésű te­rülettel emelni, és erről 4446 mázsa szénát betakarítani. Ez a szükséglet, s ennek meg kell lennie. Már javában fo­lyik az első kaszálás betaka­rítása. A tsz vezetőségének — mert a közös gazdaság egyik leg­fontosabb területe az állatte­nyésztés — az ezzel kapcso­latos gondokat mindennél jobban meg kell osztani a tagsággal. Nincsenek fiatalok az ágazatban, csak nagyon, kevesen. Az idős emberek munkaereje viszont véges. Tervezni, új, nagy célokat ki­tűzni anélkül, hogy ne bizto­Metróterv Belgrádbcm r A jugoszláv főváros, Belg­rad tanácsának végrehajtó bizottság» nemrégiben megvi­tatta és elfogadta a fővárosi metró építésére készített ta­nulmánytervet. E terv szerint a belgrádi metrót 2000-ig három szakaszban építik meg. Az első két szakaszban 70 ki­lométer hosszú vonalat építe­nek. A harmadik, a 42 kilo­méter hosszú földalatti vonal — az úgynevezett „regionális metró” — 2000-re készül el. A fővárosi forgalomnak az ez­redfordulón már a föld alatti közlekedés képezi a gerincét, s a városi közlekedésben ezt gyorsjáratú autóbuszok, a külvárosi részeken .pedig helyi érdekű vasutak egészítik ki. sítsák a szükséges munka­erőt is, nem lehet. Nincs biz­tosíték a feladatok megoldá­sára. Jelenleg bizonyos kap­kodás tapasztalható a tenyész­tésben a munkaerőhiány mi­att. És úgy tűnik, ez elkerüli a vezetők figyelmét. Félő, el­uralkodik az a nézet, hogy az állatokért kizárólag a telep­vezető felelős. Mintha mások nem vállalnának ezért fele­lősséget. Nagyon elgondolkodtató je­lenség ebben az üzemben, hogy részben nem osztják meg a felelősséget, mert nem bíznak az emberekben. Más­részt nem hajlandók egyértel­műen közös felelősséget sem vállalni. Az ilyen körülmény természetesen felőrli az em­berek idegeit. A tehenészet­ben jónevű szocialista brigád tevékenykedett korábban Győri Gábor vezetésével. Azóta más brigádvezetőt- vá­lasztottak. Hiba viszont, hogy a brigád az új vezető megvá­lasztása óta úgyszólván meg­beszélést sem tartott. így a gondokat természetesen nem tudják megosztani egymás kö­zött az emberek. Ezt az ál­lattenyésztés vezetői jól tud­ják. De elfoglaltságra hivat­kozással nem foglalkoznak vele. Sajnálják az időt attól a megbeszéléstől, amely na­gyon célszerű lehetne. Tapasz­talható türelmetlenség, meg­beszélés helyett, a parancsol­gatás a tsz-elnök stílusa, amin éppen a közös gazdaság fej­lődése érdekében változtatni kell. Mindenütt közismert, hogy az alapos, körültekintő meg­beszélés helyetti kapkodás le­hetetlen körülményeket idéz elő, olyanokat, mint a közel­múltban, hogy az állattenyész­tő telep vezetője a fél orszá­got bejáratta a gyöngytyúkok­nak szükséges vitaminért, amit az állatorvos előírt. Se­hol sem találtak, miközben a magtárban megfelelő meny- nyiségben rendelkezésre állt! Humorosnak tűnhet a törté­net, de csak a kívülállóknak. Mert az érintettek, története­sen a tsz tagjai tudják, hogy az országot bejárni költséges dolog. Nem is szólva arról, hogy az eset is bizonyítja: az állattenyésztésben, bár két­ségtelenül rendkívül nagy a feladat, a munkában kapko­dás és bizony tervszerűtlen- ség van. Ez a tenyésztésben célul tűzött feladat megvaló­sítását nemcsak lassítja, de veszélyeztetheti is. Bobál Gyula A paksi atomerőműhöz három darab, egyenként nyolcvan köbméteres kavicsszürő tar­tály készül a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában- A nagyméretű vasszerkezeteket már a próbanyomáshoz készítik a Nógrádi Sándor aranykoszorús Szocialista Brigád tagjai. — fodor — LADY KOHLRA DÁMA Meghatározó a minőség A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyára a megyé­ben újonnan települt üze­mek közé tartozik. Termelési profilja két részre osztható. Az egyik: a saját kötésű ter­mék. Itt a fonal beérkezésétől a készáru elszállításáig min­den műveletet az üzemben vegeanek. Tehát kötik, fes­tik, formázzák, konfekcionál­ják és minősítik az árukat. Ezek az úgynevezett finom harisnyák- A másik: a Gyulán megkötött durva termékek: zoknik és egyes harisnyák keszre gyártása, minősítésé. A nagybátonyi gyár köz­vetlen értékesítéssel nem fog­lalkozik. Ellenben tavaly kísérleti jelleggel, idén már nagyobb volumenben történt kiszállítás a rövid- és kötött- áruosztályok részére. Ez jó­val gazdaságosabb, mivel ko­moly szállítási költség taka­rítható meg. A harisnyanadrág gyár­tása Magyarországon mono­polhelyzetben van, de a vá­sárlók egyre nagyobb igé­nyessége megköveteli a ki­váló minőséget. Ez egyben a biztonságos értékesítés alap- feltétele is- Erről beszélget­tünk Zsuffa Mátyás techno­Az oktatásnak megvannak az anyagi, technikai feltéte­lei. A helyiség, az elhelyezkedés, a szemléltetés lehetősége, az utazás bizonyos határokon túl, a hatékonyságot befolyá­soló tényező lehet. A tervezésnél ezzel is számolnunk kell. Az oktatás szervezésének elvei, céljai, konkrét igényei természetesen nem a tervezés, a szervezés idején alakulnak ki, hanem a pártélet egész évi — esetleg több éves — ta- aasztalatai alapjan. Ebben dór tő helyet kapnak a taggyűlé­seken, pártcsoport-értekezleteken, beszámoló taggyűléseken szerzett eszmei, politikai tapasztalatok Vegyük figyelemoe a kommunisták közéleti szereplését, a társadalom, a gazda­ság, a .művelődéspolitikában elért eredményeket, a megol­dásra váró feladatokat. A tervezőmunka másik nagy feladata biztosítani, hogy az oktatási formák eszmeileg, politikailag tartalmasán funk­cionáljanak. A pártélet egészével összhangban töltsék be rendeltetésüket. E téren is sok hasznos tapasztalatot szerez­tek a pártszervezetek, melyek a további munka alapjául szolgálhatnak. A hatékonyság, a minőség egyik feltétele, hogy ismerjük: mire alapozhatjuk az új ismereteket, mit fejlesztünk tovább, mit egészíthetünk ki ? A hallgatók gon­dolkodásában, tapasztalataiban mit akarunk megerősíteni, általánossá tenni? Ezért elemezzük gondosan a propaganda- munka javításának, hatékonyságának belső feltételeit, szá­moljunk azzal a pótolhatatlan segítséggel, amelyet a párt­élet más fórumaitól kaphatunk. Az oktatás általános feladata, hogy segítse a marxiz­mus—leninizmus alapvető tanításainak szeles körű elterjesz­tését, politikánk elméleti alapjainak, összefüggéseinek meg­értetését. Jobban figyelembe kell vennünk, hogy a közpon­tilag megírt tananyagok milyen témái azok, amelyek kifejtik politikánk elvi alapjait azokban a kérdésekben, amelyek az oktatásban résztvevők előtt napi feladatként állnak. Gondo­san kell tanulmányoznunk a párttagságot foglalkoztató na­pi kérdéseket, a gyakorlati munka tényeit, tendenciáit, a párttagságnak ezekből levont értékeléseit, tapasztalatait. Ezek alapján lehet megtervezni a propagandisták előkészítő szemináriumait, a taggyűlések napirendjét, az' elméleti kon­ferenciákat, pártnapokat. Az egyes témák előadására időben kell felkérni az elő­adókat, megbízni az előkészítő kollektívákat, hiszen a heiyi adatokat, tényeket gondosan mérlegelni, elemezni szükséges. Össze kell ezeket vetni a hallgatók ismereteivel, tapasztala­taival. Ez időt, figyelmet, szellemi energiákat lekötő mun­ka, amely a testületek, a pártvezetőség, az apparátus egé­szének ismereteit, tapasztalatait, a munka koordinálását igényli. A tartalmi munka javításának fontos eleme annak meg­tervezése, hogy egy-egy témakör feldolgozása mikor, mi­lyen társadalmi, gazdasági eseményekhez kapcsolódva segí­ti legjobban a kommunistákat a közéleti szereplésben, a kezdeményezésben, a helytállásban, mikor hat a legnagyobb bizonyító, mozgósító erővel. Enrek egyik feltétele, hogy a propagandát irányítók ismerjék meg még jobban a gazda­ságban, az üzemekben, az intézményekben folyó munkát, annak elméleti, politikai aspektusait, a közgondolkodásra ható elemeit. A pártmunka más területén dolgozók pedig vegyék jobban számításba és igénybe a propaganda lehető­ségeit. A hatékony munkában döntő szerepük van a propagan­distáknak. Azt várják tőlük, hogy magas elméleti színvona­lon. alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus—leninizmus tanításait. Módszereiket jellemezve az elvi igényesség, a nyíltság és az érvek tisztelete, a figyelmesség mások véle­ménye iránt. Ezek olyan igények, amelyek a személyi adott­ságok mellett — sokoldalú kollektív munkával, tervszerű segítséggel — valósítható meg. A tervezés egyik feladata an­nak biztosítása, hogy a propagandisták időben megismerjék a helyi döntéseket, a testületek állásfoglalásait, értékeléseit. Időben hozzájussanak az adatokhoz, tényékhez. Részesei, is­merői legyenek a területen zajló politikai vitáknak. Rend­szeresen cserélhessék ki tapasztalataikat stb. Ezek kialakítá­sa, lebonyolítása gondos és hosszabb időn át tartó munkát igényel. A tartalmi' munkát ma még befolyásolja, hogy a tömeg­propaganda irányításával, ellenőrzésével, segítségével összefüggő feladatok — a jelentős fejlődés mellett is — elkülönülnek a pártmunka más területeitől A testüle­tek munkaterveiben a propagandamunka irányításával ösz- szefüggő napirendek arányain is javítani lehet. Más napi­rendek előkészítésekor, a döntések meghozatalakor a propa­ganda feladatait is fogalmazzák meg. Nagyobb összhangra van szükség a testületek féléves és a tömegpropaganda éves tervei között is. A pártbizottságok, a taggyűlések intézkedé­si terveket fogadták el a propagandamunka továbbfejlesz­tésére. Ezek ismeretében bizakodva-mondhatjuk: a követke­ző években a propagandamunka tervszerűségében lényeges változást, fejlődést várhatunk. A megfogalmazott elvek, a felhalmozott tapasztalatok, a gazdagodó gyakorlat, a párt­élet, a párttagság igénye erre a biztosíték. Batta István lógiai és meoosztály-vezető- vel. Tükör magunk elé — A minőségi javításra kü­lön intézkedési terv született, melyet üzemrészekre bontot­tunk. Ez lehetővé teszi az előző időszak hibáinak elem­zését és kijavítását. A terme­lés figyelemmel kísérése mel­lett naponta történik hiba­felmérés. fgy megállapítható a domináns hibanem. Napon­ta tükröt tartunk magunk elé- Ennek eredménye, hogy egy­re több az I. osztálvp minő­sítést elért áruk száma. Az első negyedévben a finom ha­risnyanadrágok 85,2 százalé­ka, a durvább, pamuttal kö­tött zoknik 88,9 százaléka volt I. osztályú. A mutatószámok kedvezőbbek a tavalyinál, de nem vagyunk elégedettek, le­het még javítani a minősé­get. — Mi határozza meg a ha­risnyanadrágok osztályozá­sát? — Legfontosabb a szembiz­tosság, a forma- és szín tar­tás- Immár két éve gyártjuk a Lady fantázianevet viselő harisnyanadrágot,- amely jól bevált. Kedvelik és keresik az üzletekben. A kereskede­lem leköti a gyár teljes ka­pacitását. Nincs gond az ér­tékesítéssel. Űj termékek A fogyasztói igények jobb kielégítésére idén új termékek gyártását kezdjük el. A sarok nélküli „Favorit” harisnyanadrág formázás nél­kül készül- Élettartama jóval magasabb, mint a már emlí­tett Ladyé. Kényelmes, for­mára simuló viselet- A vásár­lók mégis némi fenntartással fogadják. Ennek legfőbb oka az esztétikai hatás. Mivel úgynevezett gyűrött áru, a csomagolása nem olyan mu­tatós, mint a formázott haris­nyanadrágoké. A szuper Dáma szintén a-/, új áruk közé tartozik. Ez sarokkal készült és formázott. Minőségi mutatói kedvezőb­bek a Ladyénél. Az NSZK- ból vásárolt kötőgépek kü­lönleges rugalmasságot bizr tosítanak a harisnyanadrág­nak. Kitűnő formatartassal rendelkezik. A termékszerkezet-változás új berendezések vásárlását tette szükségessé. A 160 gép­ből hetven már üzemel- A többit folyamatosan állatjuk munkába. A dolgozók most ,,ismerkednek” a kötők mű­ködésével. A későbbiekben ez további minőségjavulást és választékbővülést jelent majd. Lesz-e belső konkurrencia a Lady, illetve a szuper Dáma között? — Az előbbit már megked­velték a vásárlók. Bizonyí­totta jó tulajdonságait. A Dámával most ismerkednek- A kereskedelemnek szüksége van mindkettőre. 1980. körül,' amikor már teljes kapacitás­sal csak finom áiukat gyár­tunk, termelésünk évenként eléri majd a 14 millió dara­bot. önmagunkkal verse­nyezni egészséges dolog. Ha sikerülnek az eJképzelések és két, vagy három jó minőségű harisnyanadrág közül lehet válogatni, azt hiszem, ez a kereskedelem és a gyártócég számára is csak előnyös le­het. — békési — Társadalmi vita a Polgári tör vén ykönyv módosít ásá rói Társadalmi vitára bocsátja a Polgári törvénykönyv módosításá­ról szóló törvényjavaslat főbb kérdéseit júniusban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága és az Igazságügyi Mi­nisztérium. Törvényeink között kiemelkedő helyet foglal el az 1959. évi IV. törvény, köznyelven: a Polgári törvénykönyv. A paragrafussor az állami, a gazdasági és a társa­dalmi szerveknek, valamint az állampolgároknak elsősorban va­gyoni viszonyait szabályozza: a tulajdonjogi viszonyokat, a szer­ződéses kapcsolatokat, továbbá az öröklési jogot, s rendezi a sze­mélyhez fűződő egyes nem vagyo­ni jogokat is. A Polgári törvénykönyv meg­alkotása óta eltelt több mint másfél évtized alatt egész nén- gazdaságunkban uralkodóvá vál­tak a szocialista tulajdonviszó- nyok, a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével megnőtt a szerződéses kapcsolatok jelen­tősége a termelés és az áruforga­lom megszervezésében. E válto­zások szükségessé tették a tör­vény átfogó reformját. A Polgári törvénykönyv módo­sításának célja a vagyoni viszo­nyokra vonatkozó más. alacso­nyabb szintű jogszabályok alap­vető rendelkezéseinek (például szállítási szerződések, vállalatok vállalkozási szerződései) beépítése a Polgári törvénykönyvbe, jelesül: a jelenlegi szétszórt, bonyolult szabályozás áttekinthetőségének biztosítása. A társadalmi fejlődés jelenlegi követelményeinek meg­felelő szabályozás azoknak a cé­loknak az érvényesítése, amelye­ket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. A Hazafias Nép­front a Magyar Jogász Szövetség­gel közösen szervezett vitákon to­vábbra is a törvényalkotás de­mokratizmusának szélesítését, az állampolgárok közéleti részvételét kívánja szolgálni. A társadalmi viták időpontja és helye június 6-án 9 órakor a Pest megyei bíróságon: ugyan­ezen a napon 1« órakor Egerben, 14 órakor Szolnokon és Sxekszár- don: június- 7-én 15 órakor Zala­egerszegen, Pécsett és a budapes­ti népfrontbizottságoknál; június 8-án 14.30 órakor Szegeden; júni-' us 10-én 14 órakor Debrecenben és Szombathelyen. NÓGRÁD — 1977. június 2., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom