Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-12 / 110. szám

Szemünk Népművelési Megyénk három középisko­lájában, a balassagyarmati Balassi Bálint, a szécsényi Nógrádi Sándor és a salgó* tarjani Bolyai János Gimná­ziumban két évvel ezelőtt kezdték meg a népművelési- szervezési ismeretek f.í sül ta­rív oktatását. A fakultáció a középiskolás fülben ma még meglehetősén saokaiUanul cseng, a két év alatt azonban —i hiszen más tárgyakaS'.. pél­dául elektroteehnnikát is. sza­badon lehetett választani — mind többen tanulták m*;g a szó jelentését, ismerték meg a fakultáció sajátos előnyeit. Ez szükségéé és jó. mert az úi tan terv. igazodva a tár­sadalmi fejlődés állandó moz­gásban levő igényeihez, na­gyobb teret szán a fakulta­tív oktatásnak. Az említett három taninté­zetben 41 második osztályt végzett tanuló választotta ön­kéntesen a népművelési-szer­vezési ismeretek tanulását. Két év eltelte után május első hetében záróvizsgán ad­tak számot tudásukról, elmé­leti és gyakorlati felkészült­ségükről. X '! A Boly;.i Já’nos Gimnázi­um IV/C. osztályos tanulói­nak csaknem fele vizsgázott a. tanárokból és népművelők­ből álló bizottság előtt. Herold László igazgató im­ponáló őszinteséggel fogal­mazta meg a kezdet hangu­latát, tanulói magatartásának jellemzőit: — A gyerekek többsége akkor még nem is­merte a népművelést, fogal­ma sem volt belső tartalmá­ról, mechanizmusáról. Bár­mennyire is furcsán hangzik, úgy közelítettek a tárgyhoz: akkor most mit nem fogunk tanulni? A diákokkal folytatott be­szélgetések az igazgató szava­it erősítik. Legélesebben Sza­bó Péter foglalta össze. el­határozásának motiváló té­nyezőit. — Nem szerettem az an­golt, Pontosabban nagyon ne­ismetreiékből vizsgázlak hezen ment Ezért szinte megváltás , volt számomra a felajánHott választás lehetősé­ge. Szabó Ágnessel, Andó Be­átával. Melin.vák Tündével. Sándor Eszterrel és több más ■vizsgázóval együtt kíséreljük meg tcimören egybefoglalni a témaköröket. Szó volt az előadásokon klubvezetésről, didaktikáról, pedagógiáról, ügyviteilről. közművelődési szervezésről, kiállítások ren­dezéséitől, alkalmazott grafi­káról, a művelődési otthonok­ban használatos technikai eszközök kezeléséről és még sok minden másról. Az el­mélet és a gyakorlat egysége, a közoktatási és a közműve­lődési intézmények, a tanácsi irányítók közötti zökkenő- mentes együttműködés révén, ebben az esetben példásan megvalósult. A fiatalok nem­csak a nagy megyei intézmé­nyeket, a Népművelési In­tézetet. a Pannónia Filmstú­diót látogatták meg. hanem a falvak szerényebb keretek között működő művelődési otthonait is. A helyszínen is­merkedtek meg a gyakorlat, a mindennapi élet tenniva­lóival. — Izgalmas, érdekes és változatos tárgy volt — lel­kesedik Szabó Ágnes. aiji népművelés szakon szeretne továbbtanulni. — Engem megtanított a félszegségem leküzdésére — vallja Andó Beáta. — Min­dig nagyon nehezen mond­tam el egy-egy dologról a vé­leményemet. Itt megtanultam beszélni, kifejezni gondolatai­mat, elképzeléseimet. — Ha rendezvény, vagy vetélkedő volt az iskolában, osztályokban, rendszerint minket kértek meg a szer­vezéssel — mondja Szabó Pé­ter. Nemcsak az egyén, a kö­zösség is jól járt tehát ezzel a fakultációs osztállyal. Tá- gabb értelemben élvezheti gyümölcsét az egész társada­lom is. Mert a most vala­mennyien eredményesen vizsgázott fiúk és lányok, ha a gimnaz'slák nem is lesznek egytől egyig főhivatású népművelők, ren­geteget tehetnek adott mun­kahelyükön a művelődésért, a közművelődési párthatáro­zatban és törvényben megfo­galmazott követelmények megvalósításáért. A közmű­velődésért aktív, felelős szem­léletet alakíthatnak ki maguk Körül. És ha másért 'nem, ez utóbbiért mindenképpen ér­demes volt — és továbbra is az lesz — a népművelési­szervezési ismereteket taní­tani. X Tizenöt ünneplőbe öltözött ifjú várta fokozott izgalom- inai az eredményhirdetést. Izgalmuk természetes, bár az esetben, mint kederült, alap­talan volt: valamennyien megfeleltek a vizsgakövetel­ményeknek. Többen egészen kiválóan. Antoni Zsuzsa, An­dó Beata, Szabó Agnes. Su­san Jutka,' Pál Erzsébet ne­vét külön is érdemes megem­lítenünk. Az eredmény szerint mind a tizenöten egy tárggyal ke­vesebből érettségiznek a tár­saiknál, s egyúttal bizonyít­ványt kapnak, amellyel bár­melyik művelődési házban előadói munkakörben helyez­kedhetnek el. Balogh István vizsgaelnök, a SZOT kulturális osztályá­nak munkatársa elégedett­ségét fejezte ki tanároknak, diákoknak egyaránt. Ügy vélekedett, hogy adottak a feltételek e fakultáció okta­tásához. csupán anyagi alap­jait kellene megerősíteni. — Ne feledkezzünk meg ezekről a fiatalokról' — kér­te végezetül vizsgáztató kol­légáitól. — Kísérjük figye­lemmel elhelyezkedésüket, beilleszkedésüket a minden­napok munkájába, hiszen köztudott, hogy népművelők dolgában nem állunk valami fényesen. S, e kérés teljesítése — ügy vélem — kötelező. Sulyok László „Süketszoba, csendszoba" Kiállítás Nagylócon öt éve tevékenykedik a nagylóci művelődési központ hímzőszakköre. Bárány János- né vezető mondta: alapvető cé­lunk, hogy a község népvise­letében fellelhető különböző motívumokat összegyűjísük, megörökítsük az utókor szá­mára. " Idősebbek és fiatalabbak, a kézimunkának e formáját kedvelők a hosszú estéken összejönnek, hogy egy-egy „mesterfogást” ellessenek egy­mástól. A csoport vezetőjének irányításával újabb és újabb minták készülnek el. A hím­zés alatt az asszonyok és a lányok beszélgetnek, kicseré­lik egymás gondolatait, így akarva — akaratlanul — a közösség ereje formálja sze­mélyiségüket. Hagyomány, hogy minden év május elsején a szakkör kiállításon mutatkozik be a község lakossága előtt. Idén a csoport 29 tagjának mun­kájából rendeztek kiállítást. — Sz — Nyári tárlat A Magyar Tudományos Akadémia elektroakusztikai kuta­tólaboratóriumában széles körű hangtani kísérleteket vé­geznek a „süket” és a „zengő"” szobákban. Jelenleg az Elektroakusztikai Gyár stúdióhangszóróinak ellenőrző mérése folyik. A gyakorlati tapasztalatokat zenekarok és hang­stúdiók elrendezésének, dinamikájának beállításához hasz­nálják fel Képünkön: mérések folynak a csendszobában, ahol 10 ezer „hangelnyelőgép-ék” biztosítja az abszolút csendet 4 NŰGRAD = 1977. május 12., csütörtök A szegedi ünnepi hetek idő­szakában az idén július 24-től augusztus 20-ig rendezik meg a 18. szegedi nyári tárlatot. A rendező bizottság által kiírt pályázatra hazánk különböző vidékeiről százkilencvenhét alkotó, négyszázkilercvenhat művét küldte el. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus bí­ráló bizottsága a napokban értékelte az anyagot. Ügy döntött, hogy a tárlaton száz­negyvenhárom művész két- százhuszonkét alkotása kerül bemutatásra. A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg Mark Elvin rendkívül érde­kes tanulmánykötetét, amely Fej'ödés és stagnálás a kínai történelemben címmel látott napvilágot. A kiváló modernista fran­cia festőművész, Seurat életét, és egész életművét mutatja be most megjelenő kitűnő élet­rajzi könyvében az effajta irodalomban már-már klasz- szikus számba menő kiváló szerzőié. Henri Perruchot. A Cori-ina Kiadó újdonsá­gai közül említsük meg Visv Zsolt, a magyaron kívül orosz, angol és német nyelvű válto­zatban is megjelent érdekes könyvét, amely A római kori Dunaújváros címmel látott napvilágot, a Corvina Műem­lékek sorozatban. Bállá De­meter kitűnő fotóalbuma Mis- kolccal ismertet meg: a kötet bevezetőjét Fekete Gyula ír­ta. Üzvanesak szép fotóalbum az Állatkerti séta. Kapocsy György képeivel és Kormos István kedves verseivel. A Táncsics Könyvkiadó mi­niatűr kiadvánvként megje­lentette A Vándor kórus negyven éve című kis kötetet, melyben a kórus egykori tag­UJ KÖNYVEK ja. Vágó Ernő mondja el rendkívül érdekesen a Vándor kórus négy évtizedes (1936— 76) történetét. A munkavéde­lem című sorozatban látott napvilágot Karsai István és Kemencéi József közös -zak- könyve, A nyomástartó edé­nyek biztonságtechnikája és A hegesztés biztonságtechni­kája. Az Európa Könyvkiadó a Századok — emberek sorozat­ban megjelentette Gladys Schmitt Rembrand című kétkötetes életrajzi regényét. A szovjet Volodimir Drozd Délsziget című kisregényét tarta’mazza a Modern Könyv­tár egvik új kötete. Az ung­vári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban látott napvilá­got Vlagyimir Pomenko re­génye. A föld emlékezete. A kétnyelvű Janus könyvek so­rozatában jelent meg Anton Csehov klasszikus elbeszélé­seinek. kisregényeinek köte­te. A cs-novnyik ba’ála cím­mel. A Magyar He’ikonnal közösen ie'entette meg a ki­adó Tóth Béla rézmetszet­mellékletekkel ellátott szép kis kötetét, címe: Ä debreceni rézmetsződiákok. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Kárpáti Kamii verseskö- tetét. amely Az óceán alatti hajnal címmel jelent meg. A Szépirodalmi Zsebkönyvtár­ban ötödik kiadásban látott napvilágot Déry Tibor re­génye. a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Is­mét megjelent Krúdy Gyula: Aranykéz utcai szép napok című novelláskötete. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a legkisebbek­nek szerez örömet Hárs Lász­ló mesekönyvével; Buci ki­rályfi összes meséit Heinzel- mann Emma illusztrálta. A kicsik által annyira kedvelt plasztikus képeskönyv a Me­seház; Vojtech Kubasta mun­káját a prágai Artia Kiadó­val közösen jelentette meg a Móra. Magvar—szov'jet közös kiadvány A fehér szarvas cí­mű lett népmese. magyar— NDK együttműködés alapján látott napvilágot a hasznos Tudod-e már? .című verses képeskönyv, jó segítséget nyújtva a kicsik fogalomal­kotásához. a világgal való is­merkedésükhöz. Az új- és a legújabb kori történeti muzeológia időszerű feladatai Nógrádban A történeti muzeológia — mai feladataiból adódóan — vizsgált korszakának térbeli és időbeli határai egyre szé­lesebbek, amint napjaink fe­lé közeledünk. A történeti múzeummal — és a történészekkel — szem­ben támasztott társadalmi igények befolyásolják az új- és legújabb kori történeti mu­zeológia struktúráját, perió­dushatárait, de legfőképpen a témaválasztását. A kapita­lizmus kori gyáripar kialaku­lásának, valamint a szénbá­nyászat történetének kutatása és p eredményei mellett egyre jobban szembetűnő hiányos­ság a báryászéletmód, a kul­túra. a bányászhagyomány és munkásmozgalom kutatásá­nak, emlékgyűj lésének vi­szonylagos elmaradottsága. A hiányosság annál is szembe­tűnőbb, mert a bányavidékek hagyománya gazdagabb és régibb, mint a nagyipari munkásságé. Ezért az elkö­vetkező években kiemelt fel­adatként jelentkezik a bá­nyászhagyományok, a mun­káséletmód kutatása. Ezeknek a feladatoknak a jegyében ült össze Egerben a közelmúltban az újkortör­téneti és munkásmozgalom­történeti kétnapos konferen­cia. Az ülésszak keretében a történeti muzeológia helyzeté­ről és feladatairól, valamint a legújabb kori történet mu­zeális tárgyainak gyűjtéséről és tapasztalatairól, — különös tekintettel a bányászélet­mód anyagára — témakörök­ből hangzottak el előadások. A konferencia keretében ala­kult meg a szénbányászat történetének kutatásán belül a munkáséletmód kutatását irányító bizottság. Ahhoz, hogy történetileg átfogó képet kapjunk, szük­séges a különböző időmetsze­tek konkrét vizsgálata. Így országosan a feladatok a kö­vetkezőképp szerveződtek: a Baranya megyei kutatók egy századfordulói és egy 1920-as évekbeli kolóniát „térképez­nek” fel. A Komárom me­gyeiek egy 1930-as évekbeli kolóniatelepet, valamint egy 1950-es évekbeli bányász- települést vizsgálnak meg. Ebben a bizottságban Nóg- rád megye történészkutatói jelentős feladatokat kaptak és vállaltak, mely szervesen be­épül a Kulturális Minisztéri­umnak a megye számára ki­jelölt bányászéletmód-kutatás országos koordináló munká­lataiba. Ez annál is fontosabb, mert történeti tény, hogy a szánbányászat Nógrád északi részér kezdődött, a salgótar­jáni szénmedence táji foga­lommá vált. A medence barnakőszén­készlete, kibánvászása jelen­tékeny szerepet töltött be 'a hazai energiagazdálkodásban. Nélkülözhetetlen volt a me­gye? ipar kialakulásában, a hamarosan országos jelentősé­gűvé nőtt ipari üzemek tele­pítésében. A gazdaságilag és nem utolsósorban társadalmi szempontból nagy kihatású iparág — a szénbányászat — történetének feltárása nélkül a terület ipartörténetének ösz- szefoglalását, területi-ipar­történeti szintézisét nem le­het elvégezni. Politikai téren is a bányászság a korai moz­galmaktól kezdve, az élen járt. A Salgótarjáni Munkás- mozgalmi Múzeum tudomá­nyos munkatársai a területen jelentkező legfontosabb té­mának az ipartörténeti kuta­tás szempontjából a miocén­kori barnakőszén-medencében kialakult bányászat részletes feltárását, feldolgozását tűz­ték ki célul. E munkát komplex kutatás keretében valósítják meg, amelybe a múzeum munka­társain kívül megyei tudomá­nyos kutatókat is bevonnak. A vizsgálat tárgyának egy ipari üzemet (bányát) válasz­tanak ki, azzal a céllal, hogy az ipari üzem lényeges ele­meinek fejlődéséről átfogó képet kapjanak, amely kife­jezi a gazdasági és politikai elem dialektikus összefüggé­seit és teljesebben megvilá­gítja az egységet, amelyet az ipari üzem a táj, illetve a megye életében jelent. A bányászok életét, kulturális szokásait, hagyományait, moz­galmi-politikai életét egy adott történelmi szakaszban a XIX. század végén és a 20-as években készült két metszetben vizsgálják, előtér­be állítva az életmódkutatást. Azt is megvizsgálják, felku­tatják, ahonnan a bányászok jöttek, származtak. A bá­nyászterületek hagyományai­nak és életmódjának vizsgá­lata alkalmas a mai falu éle­tének és iparosodásának át­alakulásával kapcsolatos meg­figyelések, következtetések szempontjából is. A megyében folyó tudomá­nyos kutatás feltárja azokat á közös vonásokat, amelyek a megyét az ország egészé­hez, az országos történethez fűzik. így válik teljessé a leg­újabb kori muzeológia felada­ta, hogy a magyarországi munkásosztály életmódjának statikus és változó vonásait a maga sajátos eszközeivel —, tárgyak, dokumentumok ösz- szegyűjtésével — kutassa, hogy a munkáshagyományok ismerete a megyei munkás­ság öntudatát, a felnövekvő ifjúság szocialista szemléle­tét erősítse. Szvircsek Ferenc muzeológus HUNGAROTON művészlemez-ajánlat BEETHOVEN — cisz-mol] zongoraszonáta Op. 27 No 2 „Mondschein” — e-moll zongoraszonáta Op. 90 — c-mol! zongoraszonáta Op. 111 Bacher Mihály (zongora) SLPX 11414 ára: 70,— Ft. RÓZSAVÖLGYI MÁRK — Első magyar társastánc — Serkente — Nógrádi emlék — Halljuk! CSERMÁK ANTAL GYÖRGY — Hat magyar tánc — Az intézett veszedelem, vagy a Haza szeretete Magyar Kamarazenekar Hangversenymester: Tátrai Vilmos SLPX 11698 ára: 70,— Fu PAGANINI D-dúr hegedűverseny Op. 6 No. 1. CHAUSSON Poéme — hegedűre és zenekarra Op 25 Bálint Mária (hegedű) MRT szimíonikus zenekara Vezényel; Lehel György SLPX 11831 ára: 70,— Ft. NÉPSZERŰ ZENEKARI MÜVEK BIZET: Az arlesi lány, II. szvit GRIEG: Peer Gynt II. szvit SMETANA: Moldva Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara Vezényel: Medveczky Ádám SLPX 11813 ára: 70,— Ft. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom