Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

íz országosnál nagyobb ütemben emelkedett a termelés Belgrád előtt (Folytatás az 1. oldalról) MesOgUZtiatláu Az összes export közel két­harmada dollár relációjú or­szágba irányult, és 1976. első negyedévhez viszonyítva 38 százalékkal volt több. Tőkés relációba szállító legnagyobb exportőreink a Magyar Kábel Művek balassagyarmati' gyár­egysége és a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek. Ezen kívül je­lentős volt a Lampart ZIM, az öblösüveggyár, a síküveg­gyár, valamint az ELZETT szécsényi gyáregységének ex­portja. A rubel elszámolású exportőrök közül legnagyobb a Budapesti Rádiótechnikai Gyár és az öblösüveggyár salgótarjáni gyáregysége, valamint a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyár­egysége. Építőipar A megyei székhelyű szoci­alista építőipar az 1977. évre tervezett több mint egymil- liárd forint saját építési-sze­relési munkából 1977. első ne­gyedévben 225 millió forintot teljesített. összehasonlítható áron számítva 12.2 százalék­kal többet mint az előző év azonos időszakában. A mi­nisztériumi építőiparban vál­tozatlan áron 20.8, illetve 40,1 százalékkal nőtt a ter­melés. Az építőipari szövet­kezetek saját építőipari ter­melése az árváltozásokat fi­gyelembe véve 7,4 százalék­kal csökkent, az építőipari közös vállalkozások ugyanak­kor 5,3 százalékos termelés- növekedést értek el. Az 1977. évre szerződéssel lekötött építési-szerelési mun­kák 52,4 százalékát az álla­mi építőipar, 47,6 százalékát a szövetkezett építőipar vál­lalta. Az éves előirányzat szerződéssel való lekötöttsége az előző évi 63.4 százalékkal szemben 81,5 százalék. A megye szocialista építő­iparában 1977. első negyedév­ben 5837 főt foglalkoztattak, 6,3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszaká­ban. A fizikai foglalkozásúak száma 4877, az építési-szere­lési tevékenységen foglalkoz­tatottak száma 3441 fő volt. Az előbbinél a növekedés 6,3 az utóbbinál 6,6 százalék. A termelékenységi mutató az építőipari szövetkezetek ki­vételével kedvezően alakult. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munka értékének növekedése válto­zatlan áron számítva 5,6 szá­zalék volt. A minisztériumi építőiparban a termelékeny­ségi mutató 23, a tanácsi épí­tőiparban 47.7, az építőipari közös vállalkozásoknál pedig 3.7 százalékkal javult. Az épí­tőipari szövetkezetekben az egy foglalkoztatottra jutó sa­ját építési-szerelési munkák értéke 31,3 százalékkal ala­csonyabb volt az előző évi­nél, amihez hozzájárult az is, hogy az építőipari szövetke­zetek ipari termelésüket az 1976. első negyedévihez vi­szonyítva több mint négysze­resére növelték. Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szá­ma — a becskei „Üj 'Élet”, a berceli „Vörös Csillag”, a nógrádkövesdi „Táncsics” és a szécsénkei „Győzelem” me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek január 1-i egyesülése révén — negyvenre csökkent A megyei tanács mezőgaz­dasági osztály adatai szerint az őszi vetésekből az állami gazdaságokban mindösszö 13 hektár búza. a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben 790 hektár búza és 15 hektár árpa pusztult ki, ennek nagy része, (több mint 30 százalé­ka) vízkár miatt. Az áprilisi időjárás a tava­szi munkát hátráltatta, ennek ellenére a tavaszi kalászosok­ból a tervezett mennyiséget időben elvetették a gazdasá­gaink, és április végéig a bur­gonya ültetését is befejezték. Jelentősebb lemaradás a ku­korica vetésénél van. A megye állatállománya több mint egy évvel koráb­ban. a szarvasmarha-állo­mány március 31-én megha­ladta a 42 ezer darabot. Ezen belül a tehénállomány 16,3 ezer darab, 1,2 százalékkal több mint az előző év azo­nos időpontjában. Legna­gyobb mértékben a sertésál­lomány nőtt, 6,3 százalékkal nagyobb, mint 1976. március 31-én. A vágóállatok és állati ter­mékek 1977. első negyedévi értékesítése lényeges növeke­dést mutat, csupán a baromfi­értékesítés marad el a múlt év első negyedévi mennyiség­től. A lakosság; pénzbevételei és vásárlásai A lakosság pénzbevételei 1977. első negyedévében 10 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszaki be­vétel összegét. A bérből és fi­zetésből élők jövedelmei lé­nyegében az összes bevétel­hez hasonlóan alakultak, 9,4 százalékkal magasabbak, mint 1976. első negyedévben. A legnagyobb hányadot képe­ző vállalati munkabérek tö­mege —, ami a bérből és fi­zetésből élők bevételének kö­zel felét képezi — az összes bevételeknél mérsékeltebb ütemben (4,2 százalékkal) a szövetkezeti munkabértömeg ugyanakkor azt meghaladó mértékben (14.6 százalékkal) nőtt. A vállalati munkabér emelkedése azonban létszám- csökkenés mellett következett be és így intenzivebb átlag­bér-növekedést takar, a szö­vetkezeti munkabér emel­kedését ugyanakkor pozitívan befolyásolta a szövetkezeti szektor létszámbővülése is. A bérből és fizetésből élők be­vételének alakulására kedve­zően hatott a személyi jöve­delmek tömegének 20 százalé­kos emelkedése. Kedvezően alakultak a me­zőgazdaságból származó jö­vedelmek (közel 5 százalék­kal meghaladták az előző év első negj'edévi bevételét.) Az előző évi visszaeséssel szem­ben több mint másfélszeresé­re nőtt a felvásárlások érté­ke, közel 10 százalékkal az egyéb mezőgazdasági jellegű kifizetések és mintegy 7 szá­zalékkal a termelőszövetkeze­ti munkabérek összege. A bevételek egyre nagyobb hányadát adja az egyéb la­kossági bevételek összege, ami több mint 30 százalék­kal meghaladta az 1976. első negyedévit, és az összes bevé­tel közel 7 százalékát jelen­tette. Elsősorban az influen­zajárvány okozta megbetege­dések miatt közel 14 száza­lékkal nőtt a társadalombiz­tosítási juttatás értéke. A megye lakossági betétál­lománya a negyedév folya­mán 98 millió forinttal emel­kedett és így 1977. március 31-én 15 százalékkal volt na­gyobb. mint egy évvel koráb­ban. A hitelállomány ennél mérsékeltebb ütemben (13 százalékkal) emelkedett. Első­sorban a takarékpénztári hitelek növekedése volt je­lentős (közel 14 százalékos). A takarékpénztári hitelek kö­zül elsősorban a közép- es rövid lejáratú hitelek iránt volt nagy az érdeklődés (a kifizetések összege több mint 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit). Ezen be­lül az áruvásárlási hitelek nőttek legintenzívebben, kö­zel 30 százalékkal. A megye kiskereskedelmi hálózata 1977. első negyed­évben 1062,5 millió forint forgalmat bonyolított le, vagyis folyóáron 11,2, válto­zatlan áron pedig 5,7 száza­lékkal haladta meg az előző év első negyedévében értéke­sített árutömeg értékét Legnagyobb mértékben a vegyesiparcikk-forgalom emel­kedett (változatlan áron 12 százalékkal). A vegyesipar­cikk, ezen belül a tartós fo­gyasztási cikkek forgalmát kedvezően befolyásolta a ne­gyedév folyamán megrende­zett „Magyar Rádió Nógrád megyéiben” akció, amely so­rán 7587 darab rádiót adtak el — ebből 7004 darabot ked­vezményes (20 százalékkal ol­csóbb) áron — és ez a lakos­ságnak. mintegy 1.5 millió forint megtakarítást jelentett. Kedvezően alakult a ruhá­zati cikkek forgalma is, ami változatlan áron 3,9 százalék­kal meghaladta az 1976. első- negyedévi eladást. A ruházati cikkek közel 10 százalékát a téli vásár folyamán kedvez­ményes áron értékesítették. A kiárusításba bevont 24 millió forint értékű árukészlet több mint felét értékesítették, 13.3 százalékkal többet, mint mint egy évvel korábban. Az előző évekénél mérsé­keltebb ütemben emelkedett a bolii élelmiszerek és a vendéglátás forgalma (válto­zatlan áron 1,3, Uletve 1,5 százalékkal). A második kosár Beszéljünk másról is! Ezzel a felszólítással fordulnak a szocialista országok most, né­hány héttel a belgrádi talál­kozó előtt a nyugati partne­rekhez. Kissé egyensúlyát vesztett ugyanis a témalista, amelyet a túloldal összeállí­tott. Hasonlattal élve: csak egyes húrokat pengetnek az európai hangszeren, holott a harmóniához valamennyit meg kell szólaltatni. A gazdaságit is. Június 15-én összeülnek a jugoszláv fővárosban annak a 35 államnak a küldöttei, ame­lyek szűk két esztendővel eze­lőtt aláírták Helsinkiben az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát Megvizsgálják, ki mit tett a dokumentumban foglaltak megvalósításáért, és hogyan haladnak tovább. Egyebek között azt, miként fejleszthetők az európai álla­mok és a két észak-amerikai ország gazdasági kapcsolatai. A TÁRSAK EGYENLŐSÉGE Talán még nálunk is van­nak, akik lebecsülik a szocia­lista országok gazdasági jelen­tőségét, úgy vélik, hogy a Ke­let és Nyugat nem teljesen egyenlő partnerek. Kétségte­len, hogy a nyugat európai országok export-import mérle­gében, csak néhánv százalék­kal szerepelünk, de ez a kis hányad is sokat ért az 1974- 75-i válság idején, hiszen a Nyugat jó néhány százezer dolgozója a Kelet rendelései következtében nem vesztette el munkáját. E kis arány egyáltalán nem természetes, nem szükséges be­lenyugodni egyik oldalon sem. Már csak azért sem, mert az utóbbi esztendőben a nyugati államokban fölfelé indult ugyan a termelési görbe, de még mindig sok a kihasználat­lan termelési lehetőség: üzem­részek állnak, gépek csak né­hány órát dolgoznak. Nem szólván most a nélkülözhetet­len energiahordozókról, ame­lyéket ugyancsak Keletről kapnak. Európa országait immár év­századok óta szoros szálak fű­zik össze. Kiegészítik és kise­gítik egymást Egy pillanatra sem vitás: a szocialista orszá­goknak is nagy szükségük van a Nyugattal való keres­kedésre, a termelési együttmű­ködésre, a technikai haladás élvonalában álló gépekre és műszerekre, amelyeket onnan vásárolnak. És ösztönzik a szocialista országokat azok az igények is, amelyeknek a Nyu­gaton a mi gyártmányaink meg kell feleljenek. jékoztatás bővítése, a marke­ting. az ipari együttmunkál- kodas. közös érdekeltségű ter­vek megvalósítása (például az Európán belüli villamosener- gia-csere), a szabványok egy­ségesítése. együttműködés a tudományos kutatásokban, a környezetvédelem, a közieke' dés és a turizmus fejlesztése, szakemberképzés Két esztendő nem sok. a záróokmányban foglaltak meg­valósításának természetesen még csak a kezdetén vagyunk, ez a dokumentum egyébként sem szerződés, nem kötelező érvényű: ajánlásokat tartal­maz. De a 35 állam küldöttei — előzőleg — több mint két­éves, kemény munkával, sok vitával mégis csak együtt dolgozták ki és mindenki ál­tal elfogadott, mindenkinek az érdekeit magában foglaló szöveget rögzítettek. Túl sok e rövid idő alatt nem is tör­ténhetett, egyet s mást mégis följegyzett a krónika. MAGYAR JAVASLATSOR A magyar kormány nem sokkal a helsinki csúcstalál­kozó után öntevékenyen, egy sor javaslattal fordult 18 fej­lett tökésországhoz. Fölsorol­ta. mit lehetne közösen tenni az ajánlások megvalósításáért, elsősorban a kétoldalú kap­csolatokban. Javaslataink va­lamennyi kosarat érintették. Voltak kormányok, amelyek tettrekészen fogadták a kez­deményezést (főleg a semlege­sek), mások udvariasan tar­tózkodtak (így a közős piac- beiiek) Tény. bogy Helsinki óta Magyarország ötvenegy megállapodást kötött a fejlett tőkésországokkal, köztük bő­ven található a záróokmány ajánlásainak megfelelő gaz­dasági egyezmény. Kádár János ausztriai láto­gatásakor nagyszerűen meg­mutatkozott f Helsinki szelleme és a közös érdekeken alapuló együttműködési készség egy­aránt. Más szocialista és tő­késországok is említhetnének sok hasonló példát, ami a két­oldalú kapcsolatokat illeti. A záróokmányban azonban sokoldalú, tehát kettőnél több, vagy éppen valamennyi részt­vevőt érintő tervek, tenniva­lók, módszerek ts szerepelnek. E vonatkozásban is van mit mondani, bár a lista jóval szerényebb. Növekedett a ke­reskedelemben fontos infor­mációáramlás* nemrég pedig Genfber az európai gazdasági bizottság (az ENSZ egyik szerve) hozott határozatot a Közös érdekeltségű tervek cí­mű fejezet gazdagítására. Na­pirendjére tűzte azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak össze európai kongresszusokat a környezetvédelem, a szállí­tás. valamint az energetika té­makörében A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy megkez­dik egy széles körű tanácsko­zás összehívásának előkészí­tését a környezetvédelemről. MINDEN KOSÁR EGYENEANGŰ A haladás Helsinki óta még­sem volt olyan ü'emű. mint amilyen lehetett volna. Bizo­nyos döntések ugyanis nem az időtől, hanem a szándéktól függenek. Sok állam (elsősor­ban a Közös Piac tagjairól van szó) még mindig hátrá­nyos megkülönböztetéseket alkalmaz a szocialista orszá­gokkal szemben; hátravan még (a helsinki dokumentum több más pontja mellett) a földrészt átfogó tervek meg­valósításának elkezdése — energetika, szállítás tudomá­nyos témák. A nyugatiak ezekke' sem sietnek, még a környezetvédelemről összehí­vandó kongresszus előkészíté­sének is csak jövőre lehet nekilátni. A politikai enyhülés, a gaz­dasági együttműködés és a katonai helyzet összefüggenek egymással. Európában a poli­tikai enyhülés sikerei voltak a leglátványosabbak, kívánatos lenne, hogy a gazdasági együttműködés is felemelked­jék erre a szintre, s a kettő minden bizonnyal jó hatással lenne a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra. Tatár Imre CÉLSZERŰ AJÁNLÁSOK A Helsinkiben aláírt záró­okmány részletesen szól vala­mennyi lehetőségről, amely- lyel a Kelet és a Nyugat or­szágai többé kevésbé már él­nek vagy amelyeket kihasz­nálhatnak. Ez a bizonyos „má­sodik kosár”, tehát a doku­mentum második fó része, a részletkérdésektől az átfogo nagy elképzelésekig — a té­makörök egész tárházát tar­talmazza. Néhány fejezetcím fölsorolása is jelzi, széles a skála: üzleti kapcsolatok, a gazdasági és kereskedelmi tá­Ma«yar parik iil (löt lse" utazott Varsóba Borbély Sándornak, a Ma- yar Szocialista Munkáspárt lözponti Bizottsága titkárá- ak vezetésével kedden kül- öttség utazott Varsóba, hogy z MSZMP Közpönti Bi- ottságának képviseletében észt vegyen a szocialista or- zágok testvérpártjai köz- >onti bizottsági titkárainak anácskozásán. A küldöttség tagjai: Ja- :ab Sándor, az MSZMP Köz- >onti Bizottságának tagja, . KB osztályvezetője és Nagy ’ibor. a KB osztályvezető- íelyettese. Kétnapos NA 7O-csúcs Londonban Kiss Csaba és László Balázs, az MTI tudósítói jelentik: Kedden délelőtt London­ban ünnepélyesen megnyitot­ták a NATO miniszteri ta­nácsának tavaszi ülésszakát. A kétnapos tanácskozás el­ső — napját a tagállamok ál­lam- és kormányfőinek rész­vételével rendezik meg: csaknem valamennyi NATO- ország ilyen szinten képvi­selteti magát. Az egyetlen figyelemre méltó kivétel Franciaország, amely az utób­bi időszakban kialakult ha­gyományainak megfelelően NÓGRÁD - 1977. május 11., szerda csupán külügyminiszterét küldte el a megbeszélésekre. Giscard d’Estaing elnök azonban korábban beható tárgyalásokat folytatott az angol fővárosban valamennyi fontos partnerével. Az ünnepélyes megnyitót az angol főváros egyik leg­szebb épületében. Ban­queting Hallban tartották. A tulajdonképpeni megbeszé­léseket a Lancaster House- ban rendezik. A kormányfői szintű esz­mecsere során a részvevők értékelik a nemzetközi hely­zetet és általánosságban meglő tátják az atlanti szö­vetség kérdéseit. Carter ame­rikai elnök ismerteti majd az Egyesült Államok táv­lati elképzeléseit a NATO katonai és politikai meg­erősítésére, a politikai kon­zultáció kiszélesítésére vonat­kozóan, ugyanakkor várhatóan állást foglal a tagállamok kö­zötti fegyverkereskedelem so­kat vitatott kérdésében is. A második napon mar csak a külügyminiszterek tár­gyalnak, főként a kelet­nyugati kapcsolatokról, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia rész­vevőinek belgrádi tanács­kozásáról, a Földközi-tengér térségeinek kérdéseiről, és más időszerű nemzetközi problémákról. ; Áz indiai külügyminiszter nyilatkozata Atal Bihari Vadzspaji, in­diai külügyminiszter Gwalior- ban (Madhya Pradesh állam) egy nagygyűlésen kijelentette’, hogy -az indiai külpolitika célja a béke és a barátság a világ minden országával A külügyminiszter aláhúzta India és Szovjetunió ba­ráti kapcsolatainak jelen­tőségét „Szovjetunió a mi barátunk, aki segítségünk­re sietett a nehéz időkben. A Szovjetunió nagy segítséget nyújtott az ország iparosítá­sához” — mondotta. India, az egyenjogúság alapján barátságra törek­szik mindenkivel, állást foglal a külföldi csapatok­nak a megszánt területekről való kivonása mellett és úgy véli, hogy egyetlen ország sem élvezheti az agresszió gyümölcseit, — hangsúlyozta Vadzspaji. A külügyminiszter ki­jelentette: a kormányzó Dzsanata-párt tevékenyen és becsülettel folytatja majd az el nem kötelezettségi politi­kát. Ezt a politikát jóvá­hagyta a hép és minden párt és ez a politika a nemzeti fel­szabadító harc terméke. . A továbbiakban támoga­tásáról biztosította a dél-af­rikai nemzeti felszabadító mozgalmakat. Mint kijelen­tette, a fehér kisebbségi re­zsimeknek el kell tűrniük, nincs helye diszkriminációnak a bőr színe alapján. (MTI) Mezőgazdasági üzemek! A növények kezdeti fejlődését elősegíthetjük a f Starter műtrágyák alkalmazásával! Kukorica, napraforgó vetés előtti műtrágyázásához, rét, lege­lő javításához ajánljuk a 16:16 százalékos komplex műtrá­gyát. Forgalomba hozzák az AGROTRÖSZT megyei AGROKER vállalatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom