Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-10 / 108. szám
Munkában a Nyírjesben I lg! Fiatalok dolgoznak Balassagyarmaton n Nyírjesben, az űttörő"váltótábor mellett. A fém" Ipari vállalat KISZ-esci vállalták, hogy társadalmi munkában járdát építenek az úttörőknek. Szívesen csinálják, a gyerekek táborozását könnyítik meg ezzel. Képünkön: Urban János szakoktató irányítja Hugyecz Pál és Kovács József másodéves szerkezet- lakatos-tanulókat a betonozás műveletében. A fémipari vállalat fiataljai közel ötven órát teljesítenek társadalmi munkában a Nyírjesben. (ft) Mai kommentárunk Aprópénzre váltani A népfrontnak közéletünk minden kérdéséhez köze van — mondta nemrégiben az egyik községi titkár. Alakítani, formálni a gondolkodást, véleményt mondani a közösséget érintő kérdésekben. Fórumokon, összejöveteleken megvitatni a terveket, javaslatokat kérni a legil- letékesebbektől, az ottlakóktól... Gondolkodva folytatta: — Még sorolhatnám hosszan. Törődés az öregekkel, társadalmi munka szervezése, a barátság, a jó kapcsolatok ápolása más országokkal és népekkel, a nemzetiségi hagyományok figyelemmel kísérése. Ezzel még mindig nem fejeztem be a sort. Egy valamire nagyon kell vigyáznia minden népfrontosnak, tapasztalatból tudom. Ne aprózódjon szét a sokféle tennivaló közepette, hanem találja meg az összhangot. — Kicsit költőien fejezte be: — A népfront az ország lelkiis- merete... így igaz. A népfrontbizottságok — a tanácsokkal karöltve — gazdái a községeknek, körzeteknek, városoknak. A cél közös, életünket szebbé, jobbá tenni. Ezért tevékenykedik a népfront sok száz munkása. Ennek pedig egyetlen járható útja a jobban tervszerűbben, igyekvőbben végzett napi munka. Ezt fogalmazta meg a népfront legutóbbi kongresz- szusa. Elhangzott sok okos szó, jó javaslat, őszinte vélemény. Mindez az állásfoglalásban tükröződött, amely az eredmények mellett összegezte a jövő feladatait is. Vagyis aprópénzre váltani az elhatározásokat, a kisebb, nagyobb tennivalókat. Minden népfrontos jól tudja, hogy erre bőven akad lehetőség. Mindennapos téma a családokkal való törődés, a jövendő nemzedék formálása, nevelésé. A szülői munkaközösségek irányítása „népfrontos” tennivaló. Ennek jelentőgége nagy. Elsősorban a szülőkkel kell megértetni — ők majd úgyis átadják a gyerekeknek — mennyire fontos a közösségért végzett, önzetlen társadalmi munka, a lakóhely hagyományainak, múltjának tisztelete, szeretete. De arra is mód van, hogy az édesanyáknak és édesapáknak elmondják: a gyerekeket ne a saját maguk kiválasztotta életpálya felé kényszerúsék, hanem engedjék, ahová menni szeretnének. A munkásművelődés legjobb segítői talán az üzemi könyvterjesztők. Ök igazán a szó szoros értelmében terjesztik a kultúrát, érdemes felfigyelni rájuk. Vagy a bejáró munkások. Lényegében „fehér folt”. Az ingázókat nemcsak az üzemben, hanem a falujukban is nehéz bevonni a közösségi életbe, társadalmi munkába. Joggal hivatkoznak arra. hogy kevés a szabad idejük, fárasztó az utazás. A szocialista brigádok segítségével jobb, vonzóbb népfrontprogramokkal az érdeklődést , fel lehetne kelteni. Ha hév szerint nívják, számítanak j ezekre az emberekre, és ha a megfelelő elismerést is I megkapják, minden bizonnyal kevesebb lesz a húzódo- I zás. A társadalmi munkában a népfront legjobb segítői a szocialista brigádok tagjai. Érdemes közvetlen, jó kapcsolatot kiépíteni ezekkel a közösségekkel, mert nagyon sokat tehetnek a közért. A népfronttitkár említette, hogy az egyik brigád óvodát bővített, utcát kövezett, még az áldomást is ők fizették... Eképpen lesz a közös, nagy feladatokból a mindennapok során — elsősorban a helyi népfrontbizottságok munkája alapján — valóság Ez pedig mindannyiunk közös érdeke. Csatai Erzsébet Füst nélküli égbolt Az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett bakui petrolkémiai üzem kéményei fölött eltűnt a füstfelleg. Az üzem hőigényét a nagy teljesítményű városi hőerőmű elégíti ki. A légszennyezés csökkentését technológiai újítások tették lehetővé, melyeket Azerbajdzsán egyik legrégibb üzemében vezettek be. A köztársaság petrolkémiai szakemberei mindenütt felszámolják a pakuratüzelést és a gőztermelő létesítményekben gáztüzelésre térnek át, füst nélküli üzemmódokat vezetnek be, és hatékony porfogókat rendszeresítenek a kéményeken. Amint az Azerbajdzsán SZSZK kőolajipari minisztériumában közölték, az ötéves terv során közel 60 millió rubelt fordítanak környezetvédelemre, csupán a helyi petrolkémiai iparban. Társadalmi és egyéni érdek Dr. Körmendy József nek, a menyei tanács vb titkárának nyilatkozata Ez év január 1-től életbe lépett az új kisajátítási törvényerejű rendelet. Az új jogszabály nagy érdeklődést váltott ki megyénkben is. éppen ezért munkatársunk erről a témáról beszélgetést folytatott dr. KÖfmertdy Józseffel, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárával. — Mi tette szükségessé a korábbi törvényerejű rendelet módosítását, rrtülyen főbb gyakorlati problémák jelentkeztek a kisajátítási eljárások során? — A kisajátításokról szóló korábbi jogszabályok egy évtizeden keresztül többségében jól szolgálták beruházáspoli- tikánk végrehajtását. A felgyorsult gazdasági élet követelményeinek, a kisajátításban érintett állampolgárok reális érdekeinek azonban néhány szabályozás egyre kevésbé felelt meg. Így többek között a kötött irányárrendszer — az élet által túlhaladott kártalanítási normák — miatt a kisajátítást kérő szervek kártalanítási ajánlata komolytalanná vált. A kisajátítási ügyek döntő többsége ezért nem is fejeződhetett be a tanácsi eljárásban. A bírósági ügyek száma így nem kívánatos módon felduzzadt, egy-egy ügy végleges lezárása hosszú ideig elhúzódott. A cserekártalanítás elavult szabályai miatt egyre több esetben igazságtalan volt a kártalanítás; egyesek gazdagodtak, mások hátrányos helyzetbe kerültek. Különböző szervek igyekeztek — közérdek nélkül — felhasználni szűkebb céjjaik érdekében a kisajátítási jogszabályokat. Ezek és más hasonló gyakorlati problémák egyre sürgetőbbé tették az állami és államipolgári érdekeket egyaránt jobban szolgáló új jogszabály megalkotását. Megjegyezném, hogy a kisajátítási hatóságok megyénkben évente mintegy 220—250 ügyben határoztak. Egy ügyben legtöbbször több tulajdonos is érintett volt, évente 1000—12000 személy. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk nagyon szerényen a jogilag érintettek hozzátartozóit, úgy az eljárásokban 5000—6000 „állampolgár yolt — évente — közvetlenebbül érdekelt. Nagy tehát a politikai jelentősége annak, hogy miként rendezzük ezeket az ügyeket, s milyen viszony alakul ki az eljárás során az ügyfelek és az eljáró tanácsi szervek között. — Mi a kisajátítás lényege? Milyen főbb politikai célokat tartalmaz az 1977. január l-én hatályba lépett kisajátítási jogszabály, törvényerejű rendelet? — A kisajátítás lényege, hogy a közérdekből szükséges ingatlan —, amely rendszerint személyi, magán-, vagy csoporttulajdonban van —állami tulajdonba kerüljön, s a volt tulajdonos — az érdek- ellentét feloldásaként — csereingatlannal, pénzben, vagy mindkettővel kártalanítást kapjon. A kisajátítás, főként a beruházások területbiztosításának egyik fő módja, tehát a beruházáspolitika eszköze. Más oldalról vizsgálva társadalompolitikai tényező is, mivel a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek, találkozásának. kölcsönhatásának. s egyben összhangba kerülésének is sajátos módja. Nagyon lényeges változás az új jogszabály szerint, hogy csakis az állam szerezhet a kisajátítás útján tu- landonjogot. Az új jogszabály egyik alapvető politikai célkitűzése, hogy következetesen biztosítsa a kisajátítási eljárásban a társadalmi és az egyéni érdek összhangját. — Jelentős módosulás következett be a kisajátítási kártalanítással és hatáskörökkel kapcsolatban. Kérem, nyilatkozzon ezekről. — Az állami szerv a kisajátítási kérelem benyújtását megelőzően megkísérelheti (helyes, ha megkísérli), a társadalmi szervezet, vagy szövetkezet a kérelem benyújtását megelőzően pedig köteles megkísérelni az ingatlan adásvétel útján történő megszervezését. Az új kisajátítási törvényerejű rendelet előkészítése alkalmával a legnagyobb várakozás a kártalanítás rendezését előzte meg. Kezdetben ez okozhatja a főbb gyakorlati problémákat is. A megfelelő kártalanítás az lesz, amely mentes az ingat- lankonjuktúra időleges hatásától, és nem juttat munka nélküli jövedelemhez. A kártalanítás megállapítása az ingatlan jellemzőinek együttes mérlegelésével történik. Figyelembe veszik többek között, az ingatlan adottságait. a hosszabb idő alatt, széles körben kialakult forgalmi értéket, legfeljebb Öt év átlagát. Nem elegendő tehát a gyorsan változó napi árakat alapul venni, de helytelen az utolsó öt év mechanikus átlagolása is, mert ez a kisajátítási kártalanítás egyedi, konkrét jellegét sértené. Ha a tulajdonos az ingatlant tíz éven belül szerezte, a szerzéskori értéket kell megfelelően figyelembe venni. Figyelmen kívül kell hagyni az értek megállapításánál a szociálpolitikai kedvezmény kivételével a szerzéshez, az építéshez nyújtott vissza nem térítendő állami támogatást. Többek között a luxuskivitelezéseket — megkötésekkel —. a nem térített közművesftettséget. Engedély nélkül történt építés esetén kártalanítás nem jár. Módosult a cserelakással kapcsolatos szabály. A továbbiakban cserelakásnak minősül a tanácsi értékesíté- sű — korábbi elnevezéssel ..szövetkezeti” — lakás js. A tanácsi értékesítésü lakás azonban nem a kisajátítás céljait hivatott szolgálni, hanem a lakáspolitikai célkitűzéseket. így a továbbiakban nem az állam által megállapított áron. hanem értékén kell ezeket a lakásokat cserébe adni. Mód van —konkrét feltételek megléte esetén — a különbözet elengedésére, vagy hitel igénybevételére is. Az eljárási szabályok közül a legjelentősebb talán, hogy kártalanítási kérdésben mind a tulajdonost, mind a kisajátítást kérőt megilleti a bírói út igény- bevételének joga, de megszűnt az illetékmentesség. Hangsúlyozni kívánom végezetül, hogy az új szabályok semmiképpen sem az 'állam gazdagodását hivatottak szolgálni. A kártalanítás alapvető szabálya a társadalmi igazságosság, az egyéni és a társadalmi érdek helyes összhangjának biztosítása — fejezte be • nyilatkozatát dr. Körmendy József. S. L,. Számítóközpont létesül Salgótaijánban Mivel sokakat érdekel, felkerestük a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat hálózatfejlesztési igazgatóságán Lukácsi Józsefet, a vállalat igazgatóhelyettesét, akitől az előkészületi munkákról érdeklődtünk. — Miért döntött úgy a SZÜV, hogy Salgótarjánban • számítástechnikával, illetve adatfeldolgozással foglalkozó számítóközpontot hoz létre? — A kormány 1971-ben elfogadta a központi számítástechnikai fejlesztési programot, s ennek végrehajtásával felettes hatóságunkat, a Központi Statisztikai Hivatalt bízta meg. A program keretében mi azt vállaltuk, hogy olyan kapacitású számítóközpontot hozunk létre, amely a megyében jelentkező és a vállalatok jellegébe tartozó számítástechnikai, ügyvitelszervezési igényeket ki tudja elégíteni. Mivel a Nógrád megyei párt- és állami vezetők az előzetes tárgyalások során megígérték, hogy anyagilag és erkölcsileg támogatnak bennünket, megkezdtük a telepítési részletek kidolgozását, felmérését, majd aláírtuk a megállapodást. Ezek szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Számítás- technikai és Ügyvitelszervező Vállalat Salgótarjánban számítóközpontot létesít. A SZÜV megyei hálózatában ez lesz a tizennegyedik. — Kérem, beszéljen a létrehozás főbb állomásairól, azok határidejéről? — A megállapodás aláírásával egyidejűleg megkezdtük leendő ügyielei^iknel a szervezési munkálatokat. Ez a tevékenység a programozással együtt, a megrendeléstől az üzemszerű beindulásig egy-másfél évet vesz igénybe. A program kissé feszített, de megvalósítható. A határidő biztosítása érdekében tartjuk magunkat az általunk készített, úgynevezett vonaldiagramhoz. Ebben a többi között szerepel, hogy 1977. első és harmadik negyedévében sor kerül a számítóközpont leendő épületének átalakítási, tervezési, és kivitelezési munkálataira. Ez év augusztusában felvesszük azt az ötven munkatársat, akik a szakmai „magot” képezik. Szeptember elsejével minden alapvető szakmai területen megkezdjük a kiképzéseket. A tanfolyamok előreláthatólag 1978. elején fejeződnek be, amit néhány hónapos próbaüzem követ A szakemberek teljes körű kiképzését 1978. július elsejével fejezzük be. Ez azt jelenti, hogy 1977. végén és 1978. elején újabb 70—80 fiatal dolgozót ismertetünk meg a különböző szakmai kérdéseikkel. — Miként biztosítják a szükséges szakmai létszámot egy olyan környezetben, ahol nincsenek gyakorlott szakemberek? — Elsősorban fiatal, harminc éven aluli dolgozókat alkalmazunk. Számítunk a pénzügyi és számviteli főiskola kihelyezett tagozatán végzett szakemberekre is. — Hogyan teremtik elő a vezetői gárdát? — Néhány szakterületen valóban gyakorlott vezetőkre lesz szükség. Ezeknek a letelepedését megfelelő feltételek biztosításával segítjük elő. Akár gyakorlott, akár kezdő szakemberek töltik be a vezetői posztokat, mindannyiúkat minden munkaterületen maximális képzésben részesítjük. — Mondana néhány szót, arról, hogy a leendő ügyfeleiknek milyen jellegű igényeit tudják majd kielégíteni? — Felméréseink szerint a géppark kapacitása és felszereltsége kielégíti majd a leendő megrendelők igényeit. Részükre az alábbi témakörökben végzünk feldolgozásokat: anyagügyvitel, készletgazdálkodás, bérügyvitel, statisztika, értékesítés. termelésprogramozás, állóeszköz-nyilvántartás, munkaügyi nyilvántartások, egészségügyi alkalmazások és tudományos, műszaki, gazdasági számítások. — A számítástechnikai kultúra elterjedésével valószínű tovább növekednek majd az igények. Milyen terveik vannak ezzel kapcsolatban? — Az igények kielégítésének két feltétele van. Az egyik: szakembereink képesek legyenek a fejlettebb rendszereket is megoldani. A másik: úgy bővítjük és korszerűsítjük gépi felszereltségünket, hogy ne csak lépést tudjunk tartani az igényekkel, hanem elébe is menjünk azoknak. — Befejezésül arra kérem, hogy ismertesse Salgótarjánt érintő távlati 'elképzeléseiket? — Az alapmegállapításban rögzítettük, hogy a számító- központ a rendelkezésünkre bocsátott épületben el tudja látni feladatát, működőképes. Ezt azonban csak átmeneti megoldásnak tekintjük. Az új épület 1981—82-re készül el. Ez az idő elégséges ahhoz, hogy a megye vállalatai, intézményei megismerjék és továbbfejlesszék számítástechnikai ismereteiket, s ennek birtokában nagyobb igényekkel lépjenek fel velünk szemben. A megnövekedett kívánságok teljesítése érdekében nagyobb kapacitású számi tágé oet kívánunk biztosítani — fejezte be nyilatkozatát Lukácsi József. L. J. NÓGRÁD = 1977, május 10., kedd *
