Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-08 / 107. szám
Az emeletes írógép hangja inkább dohogó, mint pattogó; A kis írógépasztal is hozzájárul ehhez, mert olyan iából lehet, ami felveszi a hangot, nem kidobja. Mindenesetre reggeltől estig pörög a gép. engedelmeskedve a gépíró fürge ujjainak. Kifogyhatatlan a papírravetni-való és nem nélkülözhető, mert tanácsokat, utasításokat, eligazításokat tartalmaz, melyeket hatvankét szakszervezeti alapszervezetnél várnak. Amikor a papírra kopogtatottak elkerülnek a rendeltetési helyükre, megfogalmazójuk, Tarjáni Imréné is felkerekedik és elindul azok nyomába, segíteni, hogy az írásban foglaltak életre is keljenek az alapszervezetekben. Beszélgettünk és váratlanul érte a kérdés. Gondolatba merült az arca. amely egyébként fiatalságától derülő, a tiszta tekintettől nyílt:. — Nem tudom, hogyan fogalmazzak, és senkit meg ne bántsak — és határozott lett az arcvonása —, de a közös gazdaságokban a szakszervezet uj. ami ezzel járó tennivaló, még ismeretlen. Érthető talán!... A szakszervezeti megyei titkár szokta mondani tréfás ízzel, hogy ha valaki más hiányzik a bizottságból, akkor még nincs baj, ha viszont Tar- jániné, a bizottság gazdasági vezetője, azt már megérzik. Így mérik a MEDOSZ megyei bizottságán az asszonynak a tevékenységét. Mindenkor a - kötelességtudat hajtja. Mindezért nem vár el különösebb megkülönböztetést. A múltkoriban Szurdokpüspökibe hívta a szakszervezeti alapszervezet gazdasági felelőse a könyvelés miatt, amit ott, a termelőszövetkezetben nem értettek. A helyszínen oktatta őket a teendőkre Tarjáni Imréné és bátorította: cselekedjenek határozottan. — Most igazán nagy szükség van az alapszervezetek támogatására — mondotta. És ezt a feladatot nagyon lelkiismeretesen kell élvégezni... Fogadalomtétel, vagy hitvallás ez? Ebben a törékenynek tűnő asszonyban, honnan ennyi kötelessegerzet? Visz- szaidézi rövid életét onnan, hogy Karancskesziben. Záfal- ván, Bócsó István családjának középső leánygyermekeként meglátta a napvilágot. Elsősorban is a bányász édesapa volt rá nagy hatással. Még ma is ellágyul a tekintete, ha róla szól. Iskolai végzettsége után maga is a bányászok közé került, először Somlyóra, majd a város szélén Királytáróra. A bányászok ügyeinek intézéséért lett íelelős. Ezeknek az embereknek a dolgai"" nem tűrhettek soha halasztást. Ismerte saját családjából is, milyen hatással van a bányászra, ha mellőzöttnek érzi magat. Apját látta ezekben az emberekben Tudta mozdulataik okát, ismerte a föld mélyét árasztó szagukat. Tőlük tanulta , az emberi kötelességérzetet is. amit a szakszervezeti munkában sem lehet nélkülözni. Most az. hogy a szak- szervezeti élet eljutott a faluba, a mezőgazdasági dolgozók tömörítésére, úttörő munkaként hat az emberre. Be is vallja őszintén. — Talán azért is érzékenyebb vagyok a munka iránt, mert úttörői feladatot végzünk most a közös gazdaságokban. . . A szakszervezeti bizottság gazdasági felelőse, Tarjáni Imréné, az egyszerű emberei; soraiba tartozik, akik hivatás- tudattal végzik azt a munkát, amit rájuk bíztak. A közelmúltban az , egyenletes munkaritmusban folyó élete egy pillanatra megállóit és pirosbetűs ünnepbe lépett. Barátok szorítottak vele kezet, az édesapa meleg tekintete simogatta végig, majd a férj forró ölelésétől pirult, és boldog volt, mert megoszthatta velük örömét, amit a jó munkáért járó ezüst fokozatú kitüntetés jelentett. Azóta már a hétköznapok mindennapi tettei vezérlik ismét Tarjáni Imrénét. Dohog keze alatt az emeletes írógép Várják a falvakban, ahol mindig számíthatnak rá.... Bobál Gyula A fejlett szocialista társadalom és a tudatos cselekvés Ankét a ÍNOGRAD szerkesztőségében Ä betegágy mellett... A felmondását néhány napja adta be. Pár év alatt szertefoszlottak a gyermekkori almok, szép illúziók. Amikor érettségi után az ápolónőképző szakiskolába jelentkezett, tudta — persze, hogy tudta —, a választott hivatás, az ápolónői munka talán a legnehezebbek egyike, azt is tudta, hogy nem fog a pénzben dúskálni.., Aztán belecsöppent. Se szombat, se ünnepnap. Éjszakai műszak, munka az osztályon, helytállás a műtőben. S a valóság, a mindennapi felelősség, áldozatvállalás elriasztotta, kifarasztotta. Szeretne tovább is egészségügyi pályán maradni, de úgy érzi, a betegágy mellé többé nem állna.... A Madzsar József megyei kórházban több mint 740 betegre (ennyi az ágyak száma) jelenleg 220 ápolónő jut. Az évi ápolónő-szükséglet 25—30 — ennyi nővér hiányzik, akiket ségéd-épolónőkkel igyekeznek pótolni. Jönnek a végzősök, belekóstolnak a gyakorlatba, és egy éven belül továbbállnak. Képesítés nélküli tanítónőnek, tsz-ad- minisztrátornak, gyári munkásnak... — Ha valaki két-három évet kibír a betegágy mellett, akkor már meg is marad. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a hivatástudat, a személyes kötődés kialakuljon a jelöltekben, mert ezt az iskolában nem tanítják, ez valahol az ember lelkében van. Mar akinél van. Érdekes, hogy az egészségügyi szakközépiskolában tanulók nagy részénél az ápolónői hivatás nem cél, inkább csak kényszerűség. Ha valakinek nem sikerül bejutni az egyetemre vagy főiskolára, jobb híján jelentkezik ápolónőnek. S rövid idő múltán távozik is. Habonvi Zoltán kórházvezető főápoló nem szándékszik színesre festeni a kéoet, hiszen évtizedek gyakorlata és a gyű Hött tapasztalatok során ő is tudia. az ápolónők munkája valóban nem irigylésre méltó, pénzben mérni talán nem is lehet. Mert nincs éttel.- nincs nappal, nincsenek kifogások. Aki ide jön, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a kórház kaouiába nem lehet kitenni a nyitvatartási időt, avagy a zárva táblát. Délelőtti csend a rheuma- sztályon. Szerémi Nándorné "énke nővér végre kifújhat- a magát. Kilenc éve ápolónő, még a férje, a gyerekei ké- ésére sem hajlandó megvál- ii a kórháztól. — Saját akaratomból vá- asztottam ezt a hivatást, ienki sem kényszerített. Szeretem a munkámat, a betegeket, a társaimat. A család miatt kicsit nehéz. A férjem állandó délelőttös, a 12 éves lányom és a hatéves fiam szánté önellátó. Kévés időm jut rájuk, szemrehányóan néznék rám, amikor délutánra, vagy éjszakára műszakba indulok, netán karácsony estéjén veszek búcsút tőlük. Magyargécből utazom naponta. — A fizetés? — Kétezer forint Tudom, neon sók, de ezt a munkát csak a pénzért csinálni nem lehet, Elhivatottság kell, belső töltés. Ügy érzem, bennem ez megvan. Jellemző Irénke nővér apadhatatlan energiájára, hogy a család, a három műszak mellett a tanulást is vállalta. A gimnázium második osztályába jár. X Rigó Mari, a belgyógyászat II. főnővér-helyettese, 25 esztendős. Ám fiatal kora ellenére megbírálja a mai fiatalokat. — Akik a betegágy mellől megszöknek, azokból jó nővér soha nem is lenne. Gyakran beszélgetek a szakiskolásokkal, amikor bejönnek gyakorlatra, Alig néhány akar közülük ápolónő lenni. Félnek a betegek körüli teendőktől, nem tudnák elképzelni az éjszakai munkát. a vasárnapi ügyeletet. De hát, amikor jelentkeztek, tudhatták, hogy itt teljes emberekre van szükség, s a beteg érdeke az elsődleges. Rimócon laknak a szüleim, én itt. a nővérszállóban. Mióta főnővér-helyet- tes lettem, nem kellene éjszakai műszakba járnom. Amikor csak tehetem, beosztom magam éjjelre is. Miért? Mert nappal egy beteggel több nővér is foglalkozik, éjszaka viszont csak egyedül vagyok, és minden problémát nekem kell megoldanom. Mit tagadjam, szeretek a mély vízben lenni,. A végzősök közül alig né- há-nyan választják az ápolónői hivatást — tájékoztat ■ a salgótarjáni egészségügyi szakközép- és szakiskola igazgatónője. Inkább mennek csecsemőgondozónak, röntgen-laborasszisztensnek. Az iskola ugyanis 22 pályára készíti fel a tanulókat. Balogh Erika és Bozó Zsuzsa, ketten a végzősök közül: — Az osztályunkban szinte senki nem jelentkezett ápolónőnek. A kórházi gyakorlat során elriadtunk ettől a munkától. Mi. ketten, szülésznők leszünk. Az jobban tetszik. Az elhivatottságot, személyes kötődést az iskolában nem tanítják. Ez valahol az ember lelkében kell. hogy legyen. S akiket csupán a fehér köpeny varázsa vonz. azokból soha nem lesz jó ápolónő. Pedig a betegágyak mellé sok-sok jól képzett, szív- vel-lélekkel munkálkodó, hivatását szerető nővérre lenne szükség. — vkm — ,4 következő hetekben a megye valamennyi pártalap- szervezetében taggyűlésen vitatlak meg, alakítják ki a propagandamunka továbbfejlesztésének helyi feladatait. fi kommunisták tanácskozásai részét képezik annak az előkészítő munkának, amely a Központi Bizottság 1976. októberi határozatának ismertetését, végrehajtását szolgálja. A propagandamunka eddigi tapasztalatairól, a pártszervek, az alapszervezetek irányító, ellenőrző tevékenységéről, a propagandamunka tervezéséről, kapcsolatáról, a pártmunka gyakorlatáról szervezett ankétbt.a hét közepén az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztálya, valamint a NÓGRÁD szerkesztősége. A szerkesztőségi beszelgetesen részt vett Batta István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Fejes Frigyes propagandista, a diósjenői Viltesz üzemvezetője, Gyepest Béla. a nagybátonyi gépüzem pártbizottságának titkára, Herczeg István, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, Juscsák György propagandista, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. Kiss Gyula, a szécsényi járási part bizottság csoportvezetője, Sípos Ervin, a salgótarjáni járási pártbizottság csoportvezetője, Skoda Ferenc, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára. Sólyom István, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Szabó Ferencné propagandista. a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézel munkatársa. Viczián Gyula, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vallalat pártbizottságának titkára. Magasabb sziu'en A párt politikájából, munkastílusából következik, hogy a Központi Bizottság a kongresszusok között rendszeresen megvizsgálja a szocialista társadalom, az építőmunka főbb területeit, a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalatait. így került sor az elmúlt év októberében a pro- . pagandamunka helyzetének elemzésére, az újabb tennivalók meghatározására. Az októberi határozat megerősíti. hogy az elmúlt években sokat fejlődött a pártszervek, az alapszervezetek ideológiai tevékenysége, a propaganda- munka, Ezért a Központi Bizottság határozata, az abban megfogalmazott feladatok — Batta István szólt erről részletesebben a beszélgetés során — egy korábban megkezdett. eredményes munka, céltudatosabb folytatását jelenti. A XI. kongresszus határozatainak tudatosabb megvalósításara. a fejlett szocialista társadalom építésére készíti fel a párttagságot, társadalmunk minden becsületesen dolgozó tagját. Az októberi határozat egyike azoknak az állásfoglalásoknak. amelyben a Központi Bizottság megfogalmazza a tudatosabb cselekvés szükségességét minden szinten. a fejlett szocialista társadalom építésében. A munka más területein, ugyancsak a növekvő követelményeknek megfelelő jgénvesebb. hatékonyabb cselekvést szorgalmazza az üzem, és munkaszervezésről, a szocialista mur.kaverseny- ről. a munkásosztály helyzetéről hozott állásfoglalás, az ifjúsági, a nőpolitikái, a közoktatás- és közművelődés-politikai határozat. A XI. párt- kongresszus, a párt programnyilatkozata ugyancsak azt a mindennapi tapasztalatot erősíti, hbgy nagyobb következetességre, a jobb minőségű munkára van szükség életünk minden területén. Az egészen nyilvánvaló — hangsúlyozta többek között Viczián Gyula —. hogy a növekvő követelményeknek mindenekelőtt a párttagságnak kiéli megfelelnie. Olymódon teheti ezt, hogy szüntelenül fejleszti, szélesíti marxista— leninista ismereteit. A partpropaganda eddig is hatékony eszköznek bizonyult ehhez. A Központi Bizottság októberi határozata arra hívja fel a figyelmet, hogy az igényesebb munkával, a követelmények növelésével, a pártpropaganda tervezésében, szervezésében. irányításában és ellenőrzésében is számolniuk keli a pártszerveknek, az alapszervezeteknek. Azért, hogy a párttagság még következetesebben ismerje, képviselje a párt politikáját, még hatékonyabban vegye ki részét a munkából, mozgósítsa környezetét a politika megvalósítására. Munkánk része A propagandamunka további feladatainak meghatározásánál, a Központi Bizottság elsősorban a korábbi évek eredményeire alapozott, amelyben a pártszerveknek, a pártalapszervezeteknek, a tisztségviselőknek és propagandistáknak. egész párttagságunknak része van. A m"e- gye pártszervei, az alapsaer- vezetek az elmúlt években ugyancsak sok kedvező tapasztalatot szereztek a munka során. A párttagság eszmeipolitikai neveléséről hozott parthatározat, az. ezt követő megyei állásfoglalás feldolgozása és folyamatos ellenőrzése taggyűléseken, a partoktatás középtávú terveinek kidolgozása és végrehajtása, a päritagokKal folytatott személyes beszélgetés, amely a tagkönyv cserét megelőzte, igazolják ezt. Az eszmei-politikai nevelő munka, a pártpropaganda mindinkább a gazdaságszervező, kádernevelő tevékenység. a pártirányítás és párt- elleriőrzés hatékony eszközévé. a párt munka szerves részévé válik a páriszerveknél. az alanszervezeteknél. Hcr- czeg István, a salgótarjáni városi pártbizottság vizsgálódására, állásfoglalására alapozott, amikor erről szólt. Többek között hangsúlyozta, hogy szűnőben van az a karos szemlélet, es az ebből táplálkozó gyakorlat, amely az ideológiai nevelő munkát elszakítva a gazdasági tevékenységtől. a pártmunka egészétől, a pártoktatásra szűkíti le és néhány tisztségviselő. ..hozzáértő .ember'’ feladatává teszi. Az irányító' pártszervek, az alapszervezetek többségében az ideológiai munka nem hangzatos szólamok ismételgetését jelenti. Sokkal inkább ,az üzem, a munkahely alapo* Ismeretét, a politikai es gazdasági döntések előtt a lehetőségek. s azok várható következményeinek körültekintő mérlegelését, a döntések egységes végrehajtását, a tapasztalatok megvonását és folvamatos hasznosítását. Egyszóval: a mindennapi munkát. A pár'megbízatás „ereje” Figyelemre méltó tapasztalatokat adott . közre a beszélgetésen Gyepest Béla is. A nagybátonyi gépüzem párt- alapszervezetei a propagandamunkát és a politikai, a társadalmi megbízatások egész rendszerét a parttagok, a munkások nevelésének szolgálatába állították. A pártoktatásban részt venni és tanfolyamot vezetni egyformán pártmegbízatás a gépüzemben. amelyet a parttag- gyűlés ad és a kommunista kollektíva kéri számon is. A közösségben, or közösségért végzett munka — az egyre szélesedő ismeretekkel párosulva — vezetőben és veze- tettben _ növeli a felelősséget a munkáért, az üzemért, az ország dolgaiért. ’ Most a Központi Bizottság októberi határozatának feldolgozása — s természetesen folyamatos végrehajtása .— sokat segít abban, hogy a párttisztséget viselők, a propagandisták. a parttagok is jól értsék az ideológiai munka, a pártpropaganda helyét, szerepét — hangsúlyozta többek között Skoda Ferenc. Segít, hogy méginkább megtalálják a kapcsolatot a párt- egység, a párt vezető szerepének erősítésével, a gazdasági feladatok végrehajtásával, a pártmunka mozgalmi jellegének fejlesztésével. A határozat többek között arra buzdítja az irányitó pártszerveket. az alapszervezeteket, s a párttagokat is, hogy a párt- propagandát használják fel jobban á dialektikus' szemlélet erősítésére. Hogy mindenütt jól lássák, helyesen értelmezzék az összefüggést fejlődésünk és meglevő elleni- mondásaink között.' a fejlett szocialista társadalom építésének elméleti kérdései es a becsű'eltel elvégzett munka, a szocialista éle'mód. a közéleti tevékenység, a cselekvő ha- zaf'ság mindennapi gyakorlata között. Virtcze Istvánná (Folytatjuk) Salgótarján — a foly megújuló munkásváros. >
