Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

Az emeletes írógép hangja inkább dohogó, mint pattogó; A kis írógépasztal is hozzájá­rul ehhez, mert olyan iából lehet, ami felveszi a hangot, nem kidobja. Mindenesetre reg­geltől estig pörög a gép. en­gedelmeskedve a gépíró fürge ujjainak. Kifogyhatatlan a papírravetni-való és nem nélkülözhető, mert tanácso­kat, utasításokat, eligazításo­kat tartalmaz, melyeket hat­vankét szakszervezeti alap­szervezetnél várnak. Amikor a papírra kopogtatottak elke­rülnek a rendeltetési helyük­re, megfogalmazójuk, Tarjáni Imréné is felkerekedik és el­indul azok nyomába, segíteni, hogy az írásban foglaltak élet­re is keljenek az alapszerveze­tekben. Beszélgettünk és vá­ratlanul érte a kérdés. Gondo­latba merült az arca. amely egyébként fiatalságától derü­lő, a tiszta tekintettől nyílt:. — Nem tudom, hogyan fo­galmazzak, és senkit meg ne bántsak — és határozott lett az arcvonása —, de a közös gazdaságokban a szakszerve­zet uj. ami ezzel járó tenniva­ló, még ismeretlen. Érthető talán!... A szakszervezeti megyei tit­kár szokta mondani tréfás íz­zel, hogy ha valaki más hi­ányzik a bizottságból, akkor még nincs baj, ha viszont Tar- jániné, a bizottság gazdasági vezetője, azt már megérzik. Így mérik a MEDOSZ me­gyei bizottságán az asszony­nak a tevékenységét. Minden­kor a - kötelességtudat hajtja. Mindezért nem vár el külö­nösebb megkülönböztetést. A múltkoriban Szurdokpüspöki­be hívta a szakszervezeti alap­szervezet gazdasági felelőse a könyvelés miatt, amit ott, a termelőszövetkezetben nem értettek. A helyszínen oktatta őket a teendőkre Tarjáni Im­réné és bátorította: cseleked­jenek határozottan. — Most igazán nagy szük­ség van az alapszervezetek tá­mogatására — mondotta. És ezt a feladatot nagyon lelkiis­meretesen kell élvégezni... Fogadalomtétel, vagy hit­vallás ez? Ebben a törékeny­nek tűnő asszonyban, honnan ennyi kötelessegerzet? Visz- szaidézi rövid életét onnan, hogy Karancskesziben. Záfal- ván, Bócsó István családjának középső leánygyermekeként meglátta a napvilágot. Első­sorban is a bányász édesapa volt rá nagy hatással. Még ma is ellágyul a tekintete, ha róla szól. Iskolai végzettsége után maga is a bányászok kö­zé került, először Somlyóra, majd a város szélén Király­táróra. A bányászok ügyeinek intézéséért lett íelelős. Ezek­nek az embereknek a dolgai"" nem tűrhettek soha halasztást. Ismerte saját családjából is, milyen hatással van a bá­nyászra, ha mellőzöttnek érzi magat. Apját látta ezekben az emberekben Tudta mozdula­taik okát, ismerte a föld mé­lyét árasztó szagukat. Tőlük tanulta , az emberi kötelesség­érzetet is. amit a szakszerve­zeti munkában sem lehet nél­külözni. Most az. hogy a szak- szervezeti élet eljutott a falu­ba, a mezőgazdasági dolgozók tömörítésére, úttörő munka­ként hat az emberre. Be is vallja őszintén. — Talán azért is érzéke­nyebb vagyok a munka iránt, mert úttörői feladatot vég­zünk most a közös gazdasá­gokban. . . A szakszervezeti bizottság gazdasági felelőse, Tarjáni Imréné, az egyszerű emberei; soraiba tartozik, akik hivatás- tudattal végzik azt a munkát, amit rájuk bíztak. A közelmúltban az , egyenle­tes munkaritmusban folyó éle­te egy pillanatra megállóit és pirosbetűs ünnepbe lépett. Ba­rátok szorítottak vele kezet, az édesapa meleg tekintete si­mogatta végig, majd a férj forró ölelésétől pirult, és bol­dog volt, mert megoszthatta velük örömét, amit a jó mun­káért járó ezüst fokozatú ki­tüntetés jelentett. Azóta már a hétköznapok mindennapi tettei vezérlik is­mét Tarjáni Imrénét. Dohog keze alatt az emeletes írógép Várják a falvakban, ahol min­dig számíthatnak rá.... Bobál Gyula A fejlett szocialista társadalom és a tudatos cselekvés Ankét a ÍNOGRAD szerkesztőségében Ä betegágy mellett... A felmondását néhány napja adta be. Pár év alatt szer­tefoszlottak a gyermekkori al­mok, szép illúziók. Amikor érettségi után az ápolónőkép­ző szakiskolába jelentkezett, tudta — persze, hogy tudta —, a választott hivatás, az ápo­lónői munka talán a legnehe­zebbek egyike, azt is tudta, hogy nem fog a pénzben dús­kálni.., Aztán belecsöppent. Se szombat, se ünnepnap. Éj­szakai műszak, munka az osz­tályon, helytállás a műtőben. S a valóság, a mindennapi fe­lelősség, áldozatvállalás elri­asztotta, kifarasztotta. Szeret­ne tovább is egészségügyi pá­lyán maradni, de úgy érzi, a betegágy mellé többé nem állna.... A Madzsar József megyei kórházban több mint 740 be­tegre (ennyi az ágyak száma) jelenleg 220 ápolónő jut. Az évi ápolónő-szükséglet 25—30 — ennyi nővér hiányzik, aki­ket ségéd-épolónőkkel igye­keznek pótolni. Jönnek a végzősök, belekóstolnak a gyakorlatba, és egy éven be­lül továbbállnak. Képesítés nélküli tanítónőnek, tsz-ad- minisztrátornak, gyári mun­kásnak... — Ha valaki két-három évet kibír a betegágy mellett, akkor már meg is marad. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a hivatástudat, a személyes kö­tődés kialakuljon a jelöltek­ben, mert ezt az iskolában nem tanítják, ez valahol az ember lelkében van. Mar akinél van. Érdekes, hogy az egészségügyi szakközépiskolá­ban tanulók nagy részénél az ápolónői hivatás nem cél, in­kább csak kényszerűség. Ha valakinek nem sikerül bejutni az egyetemre vagy főiskolára, jobb híján jelentkezik ápoló­nőnek. S rövid idő múltán tá­vozik is. Habonvi Zoltán kórházveze­tő főápoló nem szándékszik színesre festeni a kéoet, hi­szen évtizedek gyakorlata és a gyű Hött tapasztalatok so­rán ő is tudia. az ápolónők munkája valóban nem irigy­lésre méltó, pénzben mérni talán nem is lehet. Mert nincs éttel.- nincs nappal, nincsenek kifogások. Aki ide jön, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a kórház kaouiába nem lehet kitenni a nyitvatartási időt, avagy a zárva táblát. Délelőtti csend a rheuma- sztályon. Szerémi Nándorné "énke nővér végre kifújhat- a magát. Kilenc éve ápolónő, még a férje, a gyerekei ké- ésére sem hajlandó megvál- ii a kórháztól. — Saját akaratomból vá- asztottam ezt a hivatást, ienki sem kényszerített. Sze­retem a munkámat, a betege­ket, a társaimat. A család miatt kicsit nehéz. A férjem állandó délelőttös, a 12 éves lányom és a hatéves fiam szánté önellátó. Kévés időm jut rájuk, szemrehányóan néznék rám, amikor délután­ra, vagy éjszakára műszakba indulok, netán karácsony es­téjén veszek búcsút tőlük. Magyargécből utazom napon­ta. — A fizetés? — Kétezer forint Tudom, neon sók, de ezt a munkát csak a pénzért csinálni nem le­het, Elhivatottság kell, belső töltés. Ügy érzem, bennem ez megvan. Jellemző Irénke nővér apadhatatlan energiájára, hogy a család, a három mű­szak mellett a tanulást is vál­lalta. A gimnázium második osztályába jár. X Rigó Mari, a belgyógyászat II. főnővér-helyettese, 25 esz­tendős. Ám fiatal kora elle­nére megbírálja a mai fiata­lokat. — Akik a betegágy mellől megszöknek, azokból jó nővér soha nem is lenne. Gyakran beszélgetek a szakiskolások­kal, amikor bejönnek gyakor­latra, Alig néhány akar közü­lük ápolónő lenni. Félnek a betegek körüli teendőktől, nem tudnák elképzelni az éj­szakai munkát. a vasárnapi ügyeletet. De hát, amikor je­lentkeztek, tudhatták, hogy itt teljes emberekre van szük­ség, s a beteg érdeke az el­sődleges. Rimócon laknak a szüleim, én itt. a nővérszál­lóban. Mióta főnővér-helyet- tes lettem, nem kellene éj­szakai műszakba járnom. Amikor csak tehetem, beosz­tom magam éjjelre is. Miért? Mert nappal egy beteggel több nővér is foglalkozik, éj­szaka viszont csak egyedül vagyok, és minden problémát nekem kell megoldanom. Mit tagadjam, szeretek a mély víz­ben lenni,. A végzősök közül alig né- há-nyan választják az ápolónői hivatást — tájékoztat ■ a sal­gótarjáni egészségügyi szak­közép- és szakiskola igazga­tónője. Inkább mennek cse­csemőgondozónak, röntgen-la­borasszisztensnek. Az isko­la ugyanis 22 pályára készíti fel a tanulókat. Balogh Erika és Bozó Zsu­zsa, ketten a végzősök közül: — Az osztályunkban szinte senki nem jelentkezett ápoló­nőnek. A kórházi gyakorlat során elriadtunk ettől a mun­kától. Mi. ketten, szülésznők leszünk. Az jobban tetszik. Az elhivatottságot, szemé­lyes kötődést az iskolában nem tanítják. Ez valahol az ember lelkében kell. hogy le­gyen. S akiket csupán a fe­hér köpeny varázsa vonz. azokból soha nem lesz jó ápolónő. Pedig a betegágyak mellé sok-sok jól képzett, szív- vel-lélekkel munkálkodó, hi­vatását szerető nővérre lenne szükség. — vkm — ,4 következő hetekben a megye valamennyi pártalap- szervezetében taggyűlésen vitatlak meg, alakítják ki a pro­pagandamunka továbbfejlesztésének helyi feladatait. fi kommunisták tanácskozásai részét képezik annak az elő­készítő munkának, amely a Központi Bizottság 1976. ok­tóberi határozatának ismertetését, végrehajtását szolgálja. A propagandamunka eddigi tapasztalatairól, a pártszer­vek, az alapszervezetek irányító, ellenőrző tevékenységéről, a propagandamunka tervezéséről, kapcsolatáról, a párt­munka gyakorlatáról szervezett ankétbt.a hét közepén az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának propaganda- és mű­velődésügyi osztálya, valamint a NÓGRÁD szerkesztősége. A szerkesztőségi beszelgetesen részt vett Batta István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Fejes Frigyes pro­pagandista, a diósjenői Viltesz üzemvezetője, Gyepest Bé­la. a nagybátonyi gépüzem pártbizottságának titkára, Herczeg István, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, Juscsák György propagandista, a Mátraaljai Állami Gaz­daság igazgatója. Kiss Gyula, a szécsényi járási part bizott­ság csoportvezetője, Sípos Ervin, a salgótarjáni járási párt­bizottság csoportvezetője, Skoda Ferenc, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára. Sólyom István, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Szabó Ferencné pro­pagandista. a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézel munkatársa. Viczián Gyula, a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vallalat pártbizottságának titkára. Magasabb sziu'en A párt politikájából, mun­kastílusából következik, hogy a Központi Bizottság a kong­resszusok között rendszeresen megvizsgálja a szocialista tár­sadalom, az építőmunka főbb területeit, a kongresszusi ha­tározatok végrehajtásának ta­pasztalatait. így került sor az elmúlt év októberében a pro- . pagandamunka helyzetének elemzésére, az újabb tenni­valók meghatározására. Az októberi határozat megerősí­ti. hogy az elmúlt években sokat fejlődött a pártszervek, az alapszervezetek ideológiai tevékenysége, a propaganda- munka, Ezért a Központi Bi­zottság határozata, az abban megfogalmazott feladatok — Batta István szólt erről rész­letesebben a beszélgetés so­rán — egy korábban megkez­dett. eredményes munka, cél­tudatosabb folytatását jelenti. A XI. kongresszus határoza­tainak tudatosabb megvalósí­tásara. a fejlett szocialista társadalom építésére készíti fel a párttagságot, társadal­munk minden becsületesen dolgozó tagját. Az októberi határozat egyi­ke azoknak az állásfoglalá­soknak. amelyben a Központi Bizottság megfogalmazza a tudatosabb cselekvés szüksé­gességét minden szinten. a fejlett szocialista társadalom építésében. A munka más te­rületein, ugyancsak a növek­vő követelményeknek megfe­lelő jgénvesebb. hatékonyabb cselekvést szorgalmazza az üzem, és munkaszervezésről, a szocialista mur.kaverseny- ről. a munkásosztály helyze­téről hozott állásfoglalás, az ifjúsági, a nőpolitikái, a köz­oktatás- és közművelődés-po­litikai határozat. A XI. párt- kongresszus, a párt program­nyilatkozata ugyancsak azt a mindennapi tapasztalatot erősíti, hbgy nagyobb követ­kezetességre, a jobb minősé­gű munkára van szükség éle­tünk minden területén. Az egészen nyilvánvaló — hangsúlyozta többek között Viczián Gyula —. hogy a nö­vekvő követelményeknek min­denekelőtt a párttagságnak kiéli megfelelnie. Olymódon teheti ezt, hogy szüntelenül fejleszti, szélesíti marxista— leninista ismereteit. A part­propaganda eddig is hatékony eszköznek bizonyult ehhez. A Központi Bizottság októ­beri határozata arra hívja fel a figyelmet, hogy az igénye­sebb munkával, a követelmé­nyek növelésével, a pártpro­paganda tervezésében, szerve­zésében. irányításában és el­lenőrzésében is számolniuk keli a pártszerveknek, az alapszervezeteknek. Azért, hogy a párttagság még követ­kezetesebben ismerje, képvi­selje a párt politikáját, még hatékonyabban vegye ki ré­szét a munkából, mozgósítsa környezetét a politika meg­valósítására. Munkánk része A propagandamunka továb­bi feladatainak meghatározá­sánál, a Központi Bizottság elsősorban a korábbi évek eredményeire alapozott, amelyben a pártszerveknek, a pártalapszervezeteknek, a tisztségviselőknek és propa­gandistáknak. egész párttag­ságunknak része van. A m"e- gye pártszervei, az alapsaer- vezetek az elmúlt években ugyancsak sok kedvező ta­pasztalatot szereztek a munka során. A párttagság eszmei­politikai neveléséről hozott parthatározat, az. ezt követő megyei állásfoglalás feldolgo­zása és folyamatos ellenőrzé­se taggyűléseken, a partokta­tás középtávú terveinek ki­dolgozása és végrehajtása, a päritagokKal folytatott szemé­lyes beszélgetés, amely a tag­könyv cserét megelőzte, iga­zolják ezt. Az eszmei-politikai nevelő munka, a pártpropaganda mindinkább a gazdaságszer­vező, kádernevelő tevékeny­ség. a pártirányítás és párt- elleriőrzés hatékony eszközé­vé. a párt munka szerves ré­szévé válik a páriszerveknél. az alanszervezeteknél. Hcr- czeg István, a salgótarjáni vá­rosi pártbizottság vizsgálódá­sára, állásfoglalására alapo­zott, amikor erről szólt. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy szűnőben van az a karos szemlélet, es az ebből táplál­kozó gyakorlat, amely az ide­ológiai nevelő munkát elsza­kítva a gazdasági tevékeny­ségtől. a pártmunka egészé­től, a pártoktatásra szűkíti le és néhány tisztségviselő. ..hoz­záértő .ember'’ feladatává te­szi. Az irányító' pártszervek, az alapszervezetek többségé­ben az ideológiai munka nem hangzatos szólamok ismétel­getését jelenti. Sokkal inkább ,az üzem, a munkahely alapo* Ismeretét, a politikai es gaz­dasági döntések előtt a le­hetőségek. s azok várható következményeinek körül­tekintő mérlegelését, a dön­tések egységes végrehajtását, a tapasztalatok megvonását és folvamatos hasznosítását. Egyszóval: a mindennapi munkát. A pár'megbízatás „ereje” Figyelemre méltó tapaszta­latokat adott . közre a beszél­getésen Gyepest Béla is. A nagybátonyi gépüzem párt- alapszervezetei a propagan­damunkát és a politikai, a társadalmi megbízatások egész rendszerét a parttagok, a munkások nevelésének szolgálatába állították. A pártoktatásban részt venni és tanfolyamot vezetni egyfor­mán pártmegbízatás a gép­üzemben. amelyet a parttag- gyűlés ad és a kommunista kollektíva kéri számon is. A közösségben, or közösségért végzett munka — az egyre szélesedő ismeretekkel páro­sulva — vezetőben és veze- tettben _ növeli a felelősséget a munkáért, az üzemért, az ország dolgaiért. ’ Most a Központi Bizottság októberi határozatának fel­dolgozása — s természetesen folyamatos végrehajtása .— sokat segít abban, hogy a párttisztséget viselők, a pro­pagandisták. a parttagok is jól értsék az ideológiai mun­ka, a pártpropaganda helyét, szerepét — hangsúlyozta töb­bek között Skoda Ferenc. Se­gít, hogy méginkább megta­lálják a kapcsolatot a párt- egység, a párt vezető szere­pének erősítésével, a gazda­sági feladatok végrehajtásá­val, a pártmunka mozgalmi jellegének fejlesztésével. A határozat többek között arra buzdítja az irányitó pártszer­veket. az alapszervezeteket, s a párttagokat is, hogy a párt- propagandát használják fel jobban á dialektikus' szemlé­let erősítésére. Hogy minde­nütt jól lássák, helyesen ér­telmezzék az összefüggést fej­lődésünk és meglevő elleni- mondásaink között.' a fejlett szocialista társadalom építé­sének elméleti kérdései es a becsű'eltel elvégzett munka, a szocialista éle'mód. a közéleti tevékenység, a cselekvő ha- zaf'ság mindennapi gyakorla­ta között. Virtcze Istvánná (Folytatjuk) Salgótarján — a foly megújuló munkásváros. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom