Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

Argentínáért a Népstadionban, magyar—szovjet vb-selejtező Magyarország—Szovjetunió 2 Szombaton este a Magyar­ország—Szovjetunió világbaj­noki selejtező mérkőzés előtt csaknem egy órával megtelt a Népstadion. Óriási üdvrivalgás köszön­tötte a pályára kivonuló csa­patokat A nyugatnémet Al- dinger (segítőtársai: Fricke, Steigele) sípjelére a csapatok az alábbi összeállításban kezd­tek. Magyarország: Gujdár — Martos, Bálint, Kereki, Tóth J. — Nyilasi, Pintér,, Zombori — Pusztai, Kovács, Váradi. Szovjetunió: Asztapovszkij — Kruglov, Híncsagasvili, Bajsakov, Lovcsev — Kony- kov, Búrjaik, Dolmatov, Mi- nyajev — Fjodorov, Blohin. Blohln adta Fjodorovnak a labdát — hatalmas hangorkán közpette — így kezdődött a hatalmas, 90 perces küzdelem. Azonnal forró volt a légkör, a magyar válogatott támadó­lag lépett fel. A rendkívüli módon megerősített szovjet védelem az első percekben, csak több szabálytalansággal tudta megállítani a magyar támadókat. A 6. percben Mi- nyajev már sárgalapos figyel­meztetést kapott, mert fel­vágta Pintért. A 7. percben jutott előszót a szovjet együt­tes a magyar kapuhoz, Blohin belőtte a labdát, Gujdár meg­szerezte Fjodorov elől. A 8. percben Kovács feleslegesen buktatta Konykovot, ő is sár­ga lapot kapott. A 10. perc­ben Lovcsev csaknem a fél­vonaltól rúgta szögletre a lab­dát Pusztai elől, Váradi szög­letére Nyulasi előrevetődött, esek centiméterekkel ment el feje mellett labda. A 21. perc­ben látványos Zombori—Vá­radi váltás után, Váradi jól adott be, Kovács 8 m-ről fö­lé fejelt, de közben lökött. Óriási küzdelem folyt, a rend­kívüli tempóban is kitűnt a pálya minden területén fel­tűnő Pintér. A 31. percben Kruglov les antikéit, Troskin váltotta fel. A 36. percben Híncsagasvili veszedelmes elő­retörése okozott izgalmat. A 44. perc hozta a gólt. Kereki- től indult a magyar támadás, Kovács—Váradi és Zombori volt a labda útja. Zombori beívelt, Kovács fejjél megtol­dotta a labdát, Nyilasi két méterről besodorta a labdát, úgy hogy az Dolmatovot is érintette (1—0). A gól után Asztapovszkijt rövid ideig ápolták. Fordulás után egy pillanat­ra sem csökkent az első fél­idő hatalmas tempója és pa­rázs küzdelme. Támadott a-1 (1-0) magyar együttes. A 49. perc­ben Zombori 25 méteres óri­ási lövését Asztapovszkij nagy bravúrral mentette. Az 50. percben csere történt a ma­gyar válogatottban. Nyilasi ment le és Török állt' a he­lyére. A szovjet együttes eb­ben a játékrészben — miután hátrányban volt — már tá­madóbb szellemben játszott, de próbálkozásai megakadtak a jól záró magyar védelmen. A 64. percben újabb lehető­ség kínálkozott a magyarok előtt, Pusztai belőtt labdáját Kereki előrevetődve fejelte, de pontosan Asztapovszkij ke­zébe. Ami nem sikerült Ke- rekinek a 64. percben, sike­rült két perccel később. Pusz­tai hatalmas partdobása át­szállt a védők feje felett, és a jól felugró Kereki 5 méter­ről a kapu jobb oldalába fe­jelte a labdát. (2—0). Tovább­ra sem csökkent az óriási küzdelem, a szovjet együttes próbálkozott, de a magyar vé­delem változatlanul nagysze­rűen álLt a lábán. A 88. perc­ben váratlanul szépítettek a vendégek, Blohin két csel után jól adott be és Kipiani magasan felugorva a jobb felső sarokba fejelte a lab­dát. (2 ÍJ. ; .^.j Súlyemelés Színvonalas vidék bajnokság Salgó t arj án ban A közelmúltban Salgótar­jánban rendezte meg a Ma­gyar Súlyemelő Szövetség tíz súlycsoportban, 41 indulóval az országos ifjúsági vidék baj­nokságot. A versenyen csak ezüst-, és aranyjelvényes ver­senyzők indulhattak. A viadal színvonalas volt, a rendezők — a Nógrád megyei Nehézat­létikai Szövetség bonyolításé' ban — jelesre vizsgáztak. EREDMÉNYEK Bégsúly: 1. Hornyák Ferenc (LMTK), 220 kg. Légsúly: 1. Juhász István (Ózd) 190, Pehelysúly: 1. Kerekes István (Bonyhádi 220 kg. Könnyű­súly: 1. Csengeti Kálmán (Ózd) 227,5. Váltósúly: 1. őri János (Haladás) 252,5 kg. Kö­zépsúly: 1, Juhász II. • István (Ózd) 250 kg. Félnehézsúly: 1. Bálint József (SZEOL) 245 kg Kisnehézsúly: L Birizdó László (Debreceni Kinizsi) 225 kg Nehézsúly: 1. Balázs Mihály (SZEOL) 305 kg Ólomsúly: 1. Réti István (LMTK) 315 kg Űj országos csúcsot ért el szakításban (140 kg) Kovács József (LMTK) és 150,5 kg Réti István (LMTK), Sporíisli olások atlétikai viadala Balassagyarmaton találkoztak a Bgy. SE és az SKSE sportiskolás atlétái, hogy egyesületek közötti verseny kere­tében felmérjék: hogyan sikerült a felkészülés. Több mint 160 versenyző állt rajthoz az immár hagyományos találko­zón. A szakmai tapasztalatokon túl a két egyesület kö­zötti versengés jól szolgálta ezúttal is a sportbarátságot, a két szakosztály közötti kapcsolatot. Számonként az 1—3. he­lyezett eredményét közöljük. Nők. Serdülők. 100: 1. Fe­'dor (Bgy. SE) 13, 2. Kleb­niczki (Szántó) 13.7, 3. Kal­már (SKSE) 13,8. 600: 1. Tor- da (Bgy. SE) 1:47.1, 2. Szlivka (SKSE) 1:52,6 3. NádaSdi (SKSE) 1:55,2. Gerely: 1. Ko­csis (Bgy. SE) 30.14, 2. Kleb- niczki, (Szántó) 26,98, 3. Mol­nár (Szántó) 25,40. Magas: 1. Szabó (SKSE) 155, 2. Fedor (Bgy SE) 145, 3. Kalmár (SKSE) 145. Négypróba B.: 1. Vasas (Bgy. SE) 2462, 2. Fu­tó (SKSE) 2256, 3. Szabó (SKSE) 2218. Hárompróba: 1. Lukács (Bgy. SE) 570, 2. Ké­sik (Bgy. SE) 569, 3. Balázs (Bgy. SE) 554. A pontverseny­ben : SKSE Sí—Balassagyar­mati Sí 119—116. Fiúk. Serdülők: 100: L Zándoki (Bgy. SE) 11,3. 2. Balogh (SKSE) 11,6, 3. Ko- moróczy (Bgy. SE) 12. 400: L Tari (SKSE) 54,8, Z Balogh (SKSE) 55,2, 3. Tóth (SÜM- SE) 59,5. Gerely: 1. Zándoki .(Bgy. SE) 47,78, 2. Czúder (SKSE) 45,26, 3. Gyürky (Nógrádmegyer) 41,70. Magas: 1. Pálfalvi (SKSE) 165, 2. Ba- ráz (Bgy. SE) 165, 3. Zándoki (Bgy. SE) 160. Négypróba B. (1963-asok): 1. Farkas (SKSE) 1561, 2. Kovács (SKSE) 1539, 3. Budai (SKSE) 1455. Négypróba B (1964-esek) 1. Telek (SKSE) 1348, 2. Szi­getvári (Bgy.- SE) 1053, 3. Zó­lyomi (Bgy. SE) 1045. Három­próba: 1. Urban (Bgy. SE) 275, 2. Deák (Bgy. SE) 273,3. Bárján (Bgy. SE) 269. Ifjúsá­giak: 400: 1. Farkas (SÜMSE) 52,7, 2. Pózner (Bgy. SE) 54,1, 3. Koós (Bgy. SE) 54,3, 1500: 1. Jándék (Bgy. SE) 4:34,2,2. Pintér (Palotás) 5:16, 3. Gá­dor (Palotás) 5:59,8. Magas: 1. Pózner (Bgy. SE) 170, 2. Szabó (SKSE) 170, 3. Borszu- kovszki (SKSE) 165. A pont­versenyben: SKSE Sí—Balas­sagyarmati Sí 339,5—311,5. A viadal visszavágóját ősz­szel Salgótarjánban rendezik. Számok, érdekességek ~ %• Ä megyei t osztályú lábéfis­rúbó-bajnokxág tavaszi k nyol­cadik fordulójában csupán 14 gól esett. Ezen tízen osztoz­tak, Jancsó (Szőnyi SE) egye­dül három gólt szerzett. Leg­alább 35 gólhelyzet kihasz* nálatlanul maradt. Jó teljesít­ményt 57-en nyújtottak. Há­rom játékost kiállítottak, A forduló nyolc mérkőzésének 2700 nézője volt, A forduló válogatottja7 Ba­logh (Kazár) — Kiirthi (SÜMSE), Domonkos (Kazár), Szabó (Palotás) — Oszvald (ZIM), Papp (Szőnyi SE) — Bede (Somos), Tóth (Szőnyi SE), Jancsó (Szőnyi SE), Ba­kos (Mátranovák), Almási (Pásztó). A góllövőlista élmezőnye: 17: Dolencz (SÜMSE), 'Jan­csó (Szőnyi SE), Juhász L. (K.-lapujtő), 16: Lavaj (K,- lapujtő), 14: Oravecz I. (Bár- na), 13: Bakos (Mátranovák!. Szűcs (Palotás). 12: Csorba T. (Szőnyi SE), Kecskés (Rét­sági, Tari J. (Pásztó). (toriczky) Tömegsport Brigádok a pályán A *aigótar)áni ÓMösflveggyár tömegsportbizottságának renCe- zésében 4<5 szocialista brigád 30 kispályás labdarúgócsapata vesz részt a napokban a SÜMSE sportpályán folyó házibajnokság­ban. Az előesatározások, a selej­tezők két hétig tartanak, s dél­utánonként három pályán foly­nak a küzdelmek. Két-két csa­pat jut tovább üzemrészenként a döntőbe, a végső győztes képvi­seli a gyárat a megszel döntőn. Sportakadémia Salgótarjánban Szabad idő és testnevelés címmel az 1976—77. évi sportakadémia soron követ­kező előadására kerül sor, május 10-én 15 órától Salgó­tarjánban, a megyei testne­velési sporthivatal tanács­termében. Az előadó Marth y Gábor, az OTSH tömegs port­ás turisztikai osztályának he­lyettes vezetője lesz. Mikor jön a harmadik aranykor? /gy látja a futball helyzetét Bukovi Márton a sportág nagy öregje Szenvedélye a labdarúgás. Bármi történhet, visszaeshet a színvonal, elpártolhat a kö­zönség, Bukovi Márton, a já­tékosok és a szurkolók nép­szerű „Marci bácsija” kitart a sportága mellett. Hetvennégy esztendős a magyar futball nagy öregje, de korát megha­zudtoló frisseséggel mostaná­ban is minden hét végén há­rom,-négy mérkőzést végig­néz. Mindegy, hogy a leg­jobbak játszanak, vagy sokad- osztályú kis csapatok, Bukovi Márton a nézőktől távol állva figyeli a labda útját. — Azért húzódom kissé fél­re, mert el akarok kerülni minden vitát — mondja a sokat tapasztalt edző, aki itt­hon és külföldön több klub­ban tevékenykedett, a legna­gyobb sikert, amint erre nyil- váh sokan emlékeznek, az MTK-nál, valamint a kék­fehérek jogutód csapatainál, a Textilesnél, a Bp. Bástyá­nál és a Bp. Vörös Lobogó­nál érte el, de dolgozott a Diósgyőrnél, a Spartacushál, Jugoszláviában és Görögor­szágban is. A hetvenes évek elejétől nyugdíjas. A sértést meghallja a futballista — Miért nem vitatkozik? — Másként látom a futballt, mint a nézők, és az sem ti­tok, véleményem sok minden­ben elfér a szakemberekétől is —, mondja az idős mester, aki egyébként a végletek em­bere, ha elégedett a játékkal, akkor szelíd szavakkal dicsér, de ha történetesen nem tet­szik neki valami, akkor olyan dörgő a hangja, hogy annak idején még kedvelt játékosa, Sándor Károly is megszep­pent, pedig „Csikar” nem volt ijedős. — Hadd beszéljek előbb a közönségről. A nézők talán nem is gondolják, hogy gúnyos bekiabálásaikkal, szi­dalmaikkal megzavarják, eL- kedvetlenítiifc a játékosokat, önnön tapasztalatomból tu­dom, hogy a biztatást csak olykor, de a sértést mindig meghallja a futballista. Bár jómagam szigorú edző voltam, mindig a játékosok pártján áltlam, a türelmetlen szurko­A fejjel van baj — Miben tér el a vélemé­nye a szakemberekétől? — Sok mindenben — vála­szolja Bukovi Márton. — Já­rok edzésekre is. Nem tetszik nekem a sablon. Gyakran ta­pasztalom, hogy az edzők minden játékossal ugyanazt a gyakorlatanyagot végeztetik el, holott már a húszas esz­tendőkben, amikor én a Fe­rencvárosban játszottam, spe­ciális edzéseket tartottak szá­munkra, attól függően, hogy mi volt a posztunk. Nem tet­szik nekem az sem, hogy az edzők nemegyszer a pályán egy papírlapot tartanak a ke­zükben, és arról olvassák, mi a menetrend. Az ilyesmi nem növeli a tekintélyt. Nem tet­szik nekem az sem, hogy ke­vés manapság a gondolkodó játékos. Valamikor az edzők főleg azzal törődtek: mit tud a lábával. Ez már kevés. Ahogy én mondogatom, nap­jainkban sok olyan labdarúgó van, aki nyaktól lefelé jó. Csak a fejjel van a baj... Egyetlen példával érzékelte­tem azt, hogy mennyire szük­séges a mai játékhoz az ész. 90 percig tart egy mérkőzés, ezalatt egy labdarúgó legfel­jebb 4—5 percig van a labda birtokában, a játék többi ré­szében a pálya széltéb en-hosz- szában mozognia-helvezkednie kell. Ennek a „labda nélküli” játéknak a jelentősége egyre nő, és csak az tudja ezt jól csinálni, aki nem csak jó fi­zikummal rendelkezik, hanem állandóan gondolkodik a já­téktéren. Kevés az egyéniség '•— Hogyan látja a magyar futball jelenlegi helyzetét? — Sablonos a játék — vé­lekedik Bukovi. — És ha ez megnyugtat bennünket, bár ezt nem hiszem, a világ sok országában is esett a játék színvonala, az elmúlt, eszten­dőkben. Egyre kevesebb a „futballstratega”, aki valami­féle újat ki tud találni. Évről évre csökken a nagy játékos­egyéniségek száma, mint ami­lyen például Beckenbauer és Cruyff. A mi futballunknak is az egyik gyengesége az, hogy a tehetségek, az ígéretek nem érlelődnek igazi klasszissá. Amennyire én meg tudom ítélni, ennek legalább két oka van. Mostanában a magyar futballisták csak an'nyit edze­nek-játszanak, amennyit elő­írnak számukra. Jómagam, amikor a húszas esztendők végén, a Ferencváros játékosa voltam, és az edzések után hazamentem, akkor még a Ti­sza Kálmán téri fiúkkal a gázlámpák fényénél késő estig rugdaltuk a róngylabdát. Min­dig féltem, mi lesz, ha edzőm megtudja, de játszottam. Ez, a sok különmérkőzés, mert a téren, ahol akkoriban laktam, négy amatőr csapat alakult, csak jót tett nekem, jobb lett a labdakezelésem és az erőnlétem. Van példa manap­ság ilyesmire? Akad más baj is: Mostanában hamar mond­ják nálunk valakire, hogy „öreg”, és az illető visszavo­nul. Hidegkúti Nándor 28 éves korában abba akarta hagyni a játékot. Elmentem a lakására és rábírtam elhatározása meg­változtatására. Szerencsére, hallgatott rám, meggondolta magát, és csak ezután vált igazán klasszissá. Nem vagyunk esélytelenek — Mit vár a magyar válo­gatott világbajnoki selejtezői­től? — Nem tartom legjobbjain­kat esélytelennek — így véle­kedik Bukovi Márton —, bár a szovjet csapat nagyobb já­tékerőt képvisel. Minden tör­ténhet a moszkvai mérkőzé­sen. önbizalomhiánnyal kü­lönben sem szabad pályára lépni. A spanyolok elleni leg­utóbbi találkozóról esak any- nyit mondók, bár a játék nem volt kielégítő, de idegenben az l:l-es eredmény az jó. ön­bizalmat adhat a lengyelek el­leni 2-1, és a even szlovákok elleni 2-0 is. ■— Mire emlékezik vissza si­keres játékos-pályafutása mozzanataiból ? — 1929 nyarán Uruguayban jártunk a, Ferencvárossal. A dél-amerikai csapat az előző esztendőben olimpiai bajnok­ságot, a következőben pedig világbajnokságot nyert, 3:0-ra vezettünk, a bíró 93 percig húzta á mérkőzést, hogy a ha­zai együttes szépíteni tudjon, végül 3:2-re győztünk. Akko­riban volt a magyar labdarú­gás első aranykora. Az ötve­nes években alakult ki a má­sodik. Mikor lesz a harmadik aranykor? Bár, szerintem a magyar közönség örülne az ezüstkornak is, m. k. Szeatmör-büBorhetelc Szatmör>büloniásnr Péteruösárán a bútorboltban május 2-től—15-ig. SKzcafSímCTr-isűtorkiallBftas és minta utáni vásárlás Pétervásárán a művelődési házban. A megvásárolt bútorokat 30 km-es körzetben ingyen házhoz szállítjuk. Pétervására és Yidéke ÁFÉSZ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom