Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-07 / 106. szám
Ritka... A hcjmag a formák egyik nélkülözhetetlen alkotó eleme. Ezen a területen nagyon ritka a női dolgozó a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységében. Telek Gyuláné az üzemben ezt a munkafolyamatot látja el. Béke és Szocializmus A Béke és Szocializmus, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata ez évi 4. számában vezető helyen közli Ryszard Fre- leknek, a LEMP KB titkárának a Nagy Októberi Forradalom történelmi tanulságait összegező cikkét. Franz Muhri, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke a demokrácia kérdéseit taglalja cikkében. Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZSZK . miniszterelnöke csehszlovák testvérpártunk szociál- és gazdaságpolitikáját ismerteti. Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára „Izrael számára az egyetlen kiút: a békepolitika” című cikkében ismerteti a párt irányvonalát, s a megszállás ellen a békéért, a demokráciáért ví- yott harcát. „A forradalom legharcké- pesebb politikai ereje” című cikkében a szerkesztőség felkérésére a PKP három vezetője tájékoztatja az olvasókat a portugáliai fasiszta diktatúra megdöntése után eltelt három év pártmunkájáról, a tapasztalatokról és a megoldásra váró problémáról. „Az enyhülés és a leszerelés perspektívái” címmel közli a lap azt az interjút, melyet Romes Csandra, a Békevilágtanács főtitkára és Gerhard Kade, a bécsi Nemzetközi Békeintézet aleinöke ádott munkatársának. A Lenin útiak panasza Elfogyott a türelem — A Lenin út, mely a hár- sasi településrész felé vezet, január óta járhatatlan — mondta gondterhelten a Mi- halygergei községi Tanács elnöke, Szántó Gyula. Előkerültek a hivatalos papírok, melyekből kiderült, hogy az út állagának romlásáért, a termelőszövetkezet a felelős. Az ő munkagépei, nehéz járművei tették járhatatlanná a földutat, elszigetelve ezzel nagyon sok családot a külvilágtól. A Harsasra se tűzoltó, se mentő nem tud bejutni, s hagy ezerenase, hogy eddig nem volt szükség rájuk. A telepen hetvenen laknak, javarészt idősek, de iskolába járó gyerekek is vannak ott. Az ő dolguk sem könnyű. Ugyanis földcsuszamlás következtében a járdára is agyag került, amin csak nagy üggyel-bajjal, nem kevés bosz- szúsággal lehet „átkelni”. — Többszöri helyszíni szemle volt már ebben az ügyben, a járási hatóság, a megyei tanács ÉKV osztálya és útkarbantartó költségvetési üzeme részvételével, de a bajon nem segítettek. A hatóság kötelezte a szövetkezetét, hogy április 30-ig állítsa helyre a földutat, azonban erre mindeddig hem került sor. A költségvetési üzem dolgozói kivonultak, letakarították a járdát, de a korábban hibásan elkészült rézsűhöz nem nyúltak, így alig, hogy elmentek, a gyalogjáróra újra föld csúszott — egészítette ki az elnök a helyzet ismertetését. — Akik arra laknak, vagy arra járnak, nyakig sárosad kerülgetik a földkupacokat. Hogy végleges megoldást találjunk, szaktervezők munkájára is szükség lenne, ugyanis a földszerkezetet kellene megvizsgálni. A járási hivátal műszaki osztályának vezetője szerint ahhoz, hogy a teljes út jó állapotba kerüljön, másfél, kétmillió forintra lenhe szükség. Ennyi nem áll rendelkezésükre. Az út elejét a költségvetési üzem felújította, itatásos hengerléses burkolattal látta el, de nincs benne sok öröm, mert a felszaggatott, megrongált felső szakaszról a járművek ráhordják a földet a burkolt részre... A litíkei termelőszövetkezet főkönyvelője, Fekete Dezső, kérdésünkre, hogy miért hem végezték el határidőre a munkát, a következőt válaszolta: — Sajnos, a csapadékos időjárás következtében gépekkel nem tudtunk erre az útra menni. Tolólappal szerettük volna a munkát elvégezni, azonban olyan nagy a sár, hogy erre egyelőre nem volt mód. Ha a csapadékszegény idő tovább tart, és a terület megszikkad, várhatóan május közepéig rendbe tesszük az utat.! Nekünk is hiányzik. — Nem lett volna célszerűbb folyamatos karbantartással megelőzni, hogy a földút ilyen minősíthetetlen állapotba kerüljön? — Azt hiszem, nem. Az ősz^és a tavasz egyaránt esős volt7 így hasonló nehézségek merültek volna fel akkor is. Sajnos, ilyen útgondunk több is van. A termelőszövetkezet mentségét nem fogadhatjuk el egyértelműen. Hiszen, ha az útra a szövetkezet járművei „rámerészkedtek”, akkor a munkagép is odamehetett volna. Ha pedig a járműveket nem bírja meg a felázott út, akkor mitől ment tönkre? Remélhetőleg a maguk által módosított határidőt, május közepét tartják majd, és így. ha ideiglenesen is, de megoldódik az út kérdése. Fennmarad azonban a gyalogjáróé, melyről a megyei tanács útkarbantartó költségvetési üzeménél érdeklődtünk. — Való igaz, hogy dolgozóink a munkahelyet — munkaszervezési okokból elhagyták. Az ott lakók azonban tapasztalhatják, hogy a gyalogjárón már újra dolgozunk. Üj nyomvonalat és rézsűt alakítunk ki, hogy csökkentsük a csuszamlás lehetőségét. Megoldást azonbah szerintem is csak egy, a földszerkezeti vizsgálat utáni nagyobb mérvű munka hozhat. A gond tehát hamarosan —, ha ideiglenesen is — megoldódik. Végleges javulásra egyelőre nincs kilátás, a község a több milliós költségeket nem tudja 1 előteremteni. A telep lakóinak körülmémyei tehát javulnak ugyan, de továbbra is fennáll annak veszélye, hogy csapadékos időjárás esetén, újabb földcsuszamlás teszi használhatatlanná útjukat. —8-— Középpontban a gazdasági munka A KISZ feladatai a s*éc»ényi járdában Az ifjúsági szervezet 1977 —78-as mozgalmi évének fő feladatairól, az akcióprogramokról, tervekről beszélgettünk Demus Istvánnal, a KISZ szécsényi járási bizottságának titkárával. — Járásunkban sok a mezőgazdaságban dolgozó fiatal, ezért nagyobb segítséget kívánunk nyújtani termelőszövetkezeti KlSZ-alapszerveze- tednk munkájához. Javítani szeretnénk az üzemi és lakóhelyi sporttevékenységet; a fiatalokat mind nagyobb arányban vonjuk be az Edzett ifjúságért! tömegsportmozgalomba. — Milyen konkrét intézkedéseket hoztak a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására? — Felhívtuk a bizottságok, alapszervezetek figyelmét, hogy a dolgozó fiatalok legfontosabb feladatuknak a minőségi munka javítását tekintsék. Az akcióprogramokban megfogalmazott feladatok, a sajátos munkaverseny- formák döntően a gazdálkodás hatékonyságát, a munka- fegyelem betartását szolgálják. Kértük alapszervezeteinket, az ifjúsági brigádokat, kollektívákat, hogy a KISZ megyei bizottsága által meghirdetett Ifjúkommunisták az V. ötéves terv teljesítéséért ! versenymozgalomba nevezzenek be. Litkei KlSZ-bi- zottságunk a KISZ mb védnökségével épülő észak-nógrádi regionális vízmű építésénél végez társadalmi munkát A mozgalmi év során 240 tonna hasznosanyag gyűjtésével kívánunk hozzájárulná a VIT-alaphoz. — A mozgalmi év fő célkitűzései között szerepel az Edzett ifjúságért! mozgalom. Melyek a konkrét megvalósi- tás formái? — A lakóterületi tömegsport feltételeinek javítása érdekéiben a járási sportfel;- ügyelőséggel meghirdettük az Egy alapszervezet — egy kispálya társadalmi munkaakciót A KISZ mb alapfokú sportvezetői tanfolyamára járásunkból 70 fiatalt küldünk. Ezek főleg a munkahelyi testnevelést és az általános iskolai tömegsportot segítik. Az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom keretében szeretnénk, ha legalább 900 fiatal teljesítené a kiírt szinteket. A téli hónapokban Randevú tornacipőben címmel játékos ügyességi vetélkedőt szervezünk a tornatermekben, ahol ez nincs, ott a kuitúrházak\ ban. — Az ifjúsági szervezetek munkájában mindig jelentős helyet kapott a kulturális tevékenység. Az új mozgalmi évben milyen feladatokat szeretne a KISZ-bizottság megvalósítani? — Ifjúsági klubjaink Az év legjobb klubja cím elnyeréséért neveztek, minden alap- szervezetünkben meghatározzuk a közművelődési törvényből eredő feladatokat. Az amatőr művészeti csoportok, szólisták részt vesznek különböző kulturális versenyeken, találkozókon. Gondolok itt a rárósi, hollókői napokra. Kiemelt figyelmet fordítunk a járásban élő fiatal amatőr képzőművészek tevékenységére, ösztönözzük őket a KISZ mb által alapított ösztöndíj megpályázására. A művelődési osztállyal közösen rendszeressé tesszük az alapszervezeti kultúrfelelősök, ifjúsági klubvezetők továbbképzését. — Végezetül a járási KISZ- bizottság rendezvényeiről, versenyeiről szeretnénk hallani. — Egyik legnagyobb önálló rendezvényünk a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál jegyében, ez év augusztusában Benczúrfal- ván megrendezésre kerülő ifjúsági találkozó. A Lenin-tú- rát szeptember 25-én Rárós- pusztán rendezzük meg. A KI minek mestere? vetélkedőt felmenő rendszerben bonyolítjuk le, a járási döntőre szeptemberben kerül sor. A fiatal újítók hónapja is szeptemberben lesz, novemberben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján nagyszabású csillagtúrát szervezünk — fejezte be a beszélgetést Demus István, a szécsényi járási KISZ-bizottság titkára. Szenográdi Ferenc így élünk mi „Tartson könyvet a kezében!” A torvteijesités eddigi tapa&ztaiatai — A tervteljesítés eddigi eredményei a vasiparban megfeleltek a várakozásoknak, a munka szervezettebben, egyenletesebben indult mint tavaly — mondotta Rabi Béla kohó- és gépipari miniszter- helyettes, a vasasszakszervezet központi vezetőségének pénteki ülésén Különösen örvendetes az exporttervek folyamatos teljesítése. A szocialista országok részére szánt termékek szállítása kiegyensúlyozott, a vállalatok ütemesen teljesítik kötelezettségeiket, nem maradtak el jelentősebb esedékes tételekkel. A tőkésexport ugyancsak kedvezően alakul. Az idén a kohóés gépipar 568 millió dollár értékű árut akar szállítani a tőkéspartnereknek, 100 millió dollárral többet mint tavaly, ami a termelés és a piackutatás számára is nagy feladat. Ebben a pillanatban a tervezett export nagy része máris biztosítottnak tekinthető, 35—40 millió dolláros tőkésexport helyzete tisztázatlan még, amelynek rendezése a következő hónapok fontos feladata lesz. A gépipar jövedelmének emelkedését a minisztérium néhány héttel ezelőtt még pozitívnak értékelte, amit azonban ma már kevébé tart kedvezőnek. Romány Pál előadása Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken a Parlamentben sajtótájékoztatót tartott a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Értékelte a mező- gazdaság és az élelmiszeripar elmúlt évi eredményeit, szólt a parasztság megváltozott életviteleiről, foglalkozott a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését meghatározó köz-: gazdasági feltételekkel. Az idei feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a kiemelt ágazatok korszerűsítésére fokozott gondot fordítanak. A továbbiakban az élelmiszer- export különféle kérdéseivel foglalkozott, elmondotta, hogy néhány területen lehetőség van az exportterv túlteljesítésére. Az utcára még ma sem megy szívesen. Fél az emberektől, zavarják a gunyoros pillantások, a háta mögötti súgás-búgás. Ügy érzi, mindenki őt, őket figyeli, mindenki róluk beszél... A kisváros átka: a „mindenki mindenkit ismer”, az előítéletek, a rendhagyó dolgok feletti megbotránkozás. .. Pedig nincs abban semmi különös, amit cselekedett, hiszen egy ötvenéves nőnek is joga van megváltoztatni az életét, felszámolni a magány nyomasztó érzését. Csakhát a társkeresés módja... Ez háborította fel a jól érte- sülteket, ez bolygatta meg a kedélyeket... X — Mindennapos vendég voltam az orvosnál. Álmatlanság, fejfájás gyötört, az idegeim felmondták a szolgálatot, minden apróságért elbögtem magam. Nagy szatyorban hordtam haza a gyógyszert, azon éltem- reggel, -este, mégsem használt semmit. Nem akartam hinni a doktornőnek, aki azt állította erős, egészséges a szervezetein, semmi baját nem találja. .. Egyszer aztán, már rendelés után, amikor csak ketten maradtunk a szobában, hosszasan elbeszélgetett velem. Őszintén és nyíltan. Elmeséltem neki, hogy húsz éve tejjes magányban élek, a férjem meghalt, gyerekem nincs, a zárkózott, félénk természetem miatt barátnőre sem leltem. Abból állnak a napjaim, hogy munka után beülök a szobába, olvasok, tévét nézek, vagy csak bámulom a plafont órákon át. Lassan már társalogni, beszélni is elfelejtek, cselekedeteim bogarasak, vénasszonyosak... Zavartan, szemét lesütve beszél, ujjai a terítő rojtját babrálják. A szigorú szemüveg mögül szép formájú arc néz rám, amelynek sikerült megőrizni a fiatalkori nemes vonásokat, .. — Szóval, azon a bizonyos beszélgetésen a doktornő azt javasolta, próbáljak magamnak társat, férjet keresni, akkor elmúlnak a panaszaim. Megbotránkozva tettem be magam után az ajtót, mert ne felejtse, én is kisvárosi vagyok, előítéletektől sem mentes. Férjet keresni, ebben a korban? És ráadásul ép keressek magamnak? Akárhogy is tiltakozott a józanabbik énem, a bogár azért a fülemben maradt. Hiszen a doktornő azt fogalmazta meg teljes őszinteséggel, amit én is tudtam már jó néhány éve, csak még magamnak sem mertem bevallani. Azon az estén is úgy ült egyedül a szobában, mint rendesen és ugyanolyan kedvetlenül forgatta az újság lapjait, mint mindig... — Böngésztem a hirdetés rovatot és megakadt a szemem néhány sorön. „Hatvanéves, özvegy ember, társat keres, káros szenvedélyektől mentes...” Rettenetesen megijedtem e néhány sortól... A folytatás regényesen romantikus és kalandos. Így, utólag ők maguk is megmosolyogják. — Mint a mesében — mondja a férj — olyan volt. Több levelet is kaptam a hirdetésre és azonnal kiszúrtam azt az egyet, azt a bizonytalan betűkkel írottat... Kérem, találkozzunk vasárnap a parkban! .Tartson könyvet a kezében, hogy önre ismerjek! Én egyelőre nem szándékozom felfedni a kilétemet. Ne haragudjon érte, de előbb ismeretlenül akarom önt szemügyre venni...!, A feleség jót nevet: — Ügy kerülgettem, mint macska a forró kását, közben arra is vigyáznom kellett, nehogy felismerjen az ismeretlen levélíró... A második vasárnapot már együtt töltötték a kis cukrászdában, s azóta eltelt közös esztendő bebizonyította, hogy érdemes volt találkozniok. — Összeházasodtunk, újjávarázsoltuk a lakást, üj bútort vásároltunk. A férjem a házáért szép pénzt kapott, futotta belőle még nyaralásra is. Ritkán ülünk itthon. Ha csak tehetjük sétálgatunk, moziba, színházba is eljárunk. Mert képzelje csak, még az érdeklődési körünk is hasonló. Egyedül a szomszédok pletykálkodása, gúnyos tekintete zavar. A férjem azt mondja, ne törődjek velük, gondoljanak, amit akarnak. Nemrégiben elmentem a doktornőhöz is. Nem gyógyszerért, mert arra már régóta 'nincs szükségem, hanem azért, hogy köszönetét mondjak neki. Nem is a jó tanácsért, hanem a bátorságért, amit belém öntött. A történet nem tipikus, nem mindennapi. Ezért a beszélgetőpartnerek kérésére a Ineveket és a lakhelyet nem közöltük. — vkm — íróasztalok, dohányzóasztalok és heverők készülnek a salgótarjáni Bútorkészítő Szövetkezetben. Ebben az évben kezdik meg az új magyaros garnitúra gyártását a lakosság és a közületek számára. Képünkön Kollár Tibor és Kurunczi István a síküveggyári lakások szekrénysorait készítik. NÚGRAD — 1977. május 7» szombat 5
