Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

Világ proletárfai. egyesüljetek NOGRÁ M MSZMP NQGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEpTEI TAN ÁCS LAPJA XXXIII. ÉVF.. 106. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1977. MÁJUS 7., SZOMBAT Megnyílt a béke építőinek világközgyülése Varsóban A varsói Kultúra és Tudomány palotájának kongresz- szusi termében péntek délelőtt megnyílt a béke építőinek világközgyűlése. A kék-fehér színekkel és a békegalamb ha­talmas stilizált rajzával díszített nagyteremben a megnyitás napján 110 ország, az ENSZ és valamennyi szakosított szer. vezetőnek, valamint 50 nem kormányközi szervezetnek 1345 küldötte gyűlt össze, és üdvözölte a közgyűlés elnökévé vá­lasztott Romes Csandrát, a BVT főtitkárát, Edward Giercket, a LEMP KB első titkárát, Henryk Jablonskit, a Lengyel Államtanács elnökét és Piotr Jaroszewicz minisz­terelnököt, valamint a díszelnökség tagjait. szellemében kell elősegíteni és visszafordíthatatlanná ten­ni az enyhülés folyamatát. Edward Gierek után beszé­det mondott Romes Csand- ra, a BVT főtitkára, majd Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke szólalt fel. A világközgyűlés résztvevői lelkes ünnepléssel fogadták Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak a küldöttekhez intézett üzenetét és Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üdvözletét. A béke építőinek világközgyű­lését üdvözölték többek kö­zött a testvéri szocialista or­szágok vezetői. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar nép nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára küldött üdvözletét a békeépí­tők világközgyűlése résztve­vőinak. (Leonyid Brezsnyev és Kádár János üdvözlete a 2. old-alon.) Az esti órákban szólalt fel a magyar küldöttség vezetője, Trautmann Rezső, a Magyar Népköztarsasag EÍnöki Taná­csának elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront budapesti bi­zottságának elnöke. Beszédé­ben a magyar békemozgalom és az egész nép nevében kö­szöntötte a közgyűlést,- majd rámutatott: — Az európai biztonság kérdéséi — kontinensünk és az egész emberiség érdekeben — változatlanul napirenden vannak, s éppen ezekben a hetekben készülünk a belg­rádi találkozóra. Ez vélemé­nyünk szerint arra hívatott, hogy felelősen áttekintse a helsinki záróokmányban elfo­gadott elvek és ajánlások megvalósításának tapasztala­tait, elősegítse gyakorlati ér­vényesülésüket. A Magyar Népköztársaság, a magyar dolgozó nép a záróokmányt egységes egésznek tekinti, maradéktalan megvalósításá­ra törekszik és hasonló saelle- nöke köszöntötte a közgyűlést, és záróokmánya jelentősegét, mű hozzájárulást vár el part­. _ Büszkék vagyunk arra, Állást foglalt a záróokmány nereitol is. h ogy Varsó, ez az életnek a elveinek teljes es következe- A küldöttség veze­halál fölötti győzelmet jelike- tgs megvalositasa mellett és befejezésül ismertette pezo város vendégül láthatja amellett, hogy a kozelgo béig- tője belejezesul ismertette a világ békéjének kiemelkedő rádi tanácskozáson 1T"’ T építőit, azokat az embereket, akiknek közős célja a háborút örökre kitörölni az emberiség történelméből — mondotta Cyrankiewicz. A lengyel vendéglátóik ne- vihető és reális feladat — vében Jozef Cyrankiewicz, mondotta —, majd méltatta az az összlengyel béketanács el- európai biztonsági értekezlet Helsinki Kádár János üdvözletét. Nyolcvanöt községben dolgoznak Pásztón már a nyárra készülődnek Az elmúlt esztendőhöz képest duplájára növelték a kertészet által hasznosított területet a pásztói termelőszövetkezetben. így az idén 20 ezer négyzetméter fólia alatt és 25 hek­tár szabadföldön termesztenek zöldségféléket. Eddig a megyeszékhely piacára küldtek 15 ezer fej salátát, most szedik a 15 ezer dara bős karalábétermést, május végén pedig az újabb salátaszállítmányt viszik a salgótarjáni piacra. Nevelik a paradicsom-, uborka- palántát is — ahogy Máczkö Jenőné ágaZátvezető elmondta. Képünkön: Szálkái András­áé, Koczka Pálné, Tóth B. Istvánná és munkatársaik palántázzák az uborkát — kulcsár — A reggeli órákban sürgés­forgás a pásztói Béke Tsz el­nöki irodájában. Érződik, hogy minden perc drága, sok az intéznivaló ebben a gyö­nyörű tavaszban. — Eső kellene a vetéseink­re minél hamarabb — möndja Holló Imre elnökhelyettes. Az áprilisi fagyokat átvé­szelték. csak a lucerná­ban tett kárt. aminek a levágásával nagyon igye­keznek. hogy újabb fej­trágyázás után a második növedék kiegyenlítse az első silányságát. Az ez évi munka a 85 hek­tár őszi árpa és a 900 hektár búza fejtragyazasaval kezdő, dött. Januártól márciusig el kellett végezni 600 hektár ve­tésterület mélyszántását is, ami az ősszel a cukorrépa es a kukorica késéi betakarítása miatt maradt el. A hideg talajt is tűrő, 225 hektár tavaszi árpa, a 110 hektár lucerna és a 115 hek­tár cukorrépa vetését márci­us—áprilisban, a 350 hektár szemes kukorica és a 250 hek­tár silókukorica vetését má­jus első hetében fejezték be. A tavaszi árpából 100 hektárt vörösherével vegyesen vetet­tek. Ez előnyös, mivel a he­re csak a gabona betakarítá­sa után kezd növekedni. El­végzik a héten a silótakar­mánynak való napraforgó ve­tését is 45 hektár területen. Jó befektetés a tsz számá­ra az új növényként vetett mustár, amiből hektáronként 14—15 ezer forint hasznot várnak. Ehhez külön techni­kai felszerelés sem kell, mert a gabona előtt érik, így a kombájnokkal betakarítható. Még egy úi vállalkozásba fo­gott a szövetkezet: 10 hektá­ron sütőtököt termel bébiétel készítéséhez, erre a székesfe­hérvári konzervgyárral kötött megállapodást. A tavalyinál 15 hektárral nagyobb területen, összesen 25 hektáron foglalkozik a tsz a zöldségfélék termesztésével, amelyekre a ZÖLDERT-el kö­töttek szerződést Salgótarján zöldáru-ellatásának javítása érdekében. .A fóliás termőte­rület nagysága két hektár. Innen kerülnek ki azok a palánták, amelyekre a nagybátonyi tsz és a sze- csényi ÁFÉSZ tart igényt. A palantak már szántóföldi kiültetésre készen várják az elszállítást. Kissé megkésve — múlt hét csütörtökjén — fejezték be az őszi vetés vegyszerezései, aminek oka. hogy 150 hektá­ron szántóföldi permetezőgé­pekkel kellett végezni a gyomirtást. A helipokterek az itt húzódó magasfeszültségű villanyvezetékek miatt nem repülhettek e terület fölé. A közösön kívül elvégezte a tsz a háztáji gazdaságok ta­vaszi munkálatait is. Első íz­ben történt, hogy a nyugdíja­sok és a járadékosok nem ku­koricaföldeket kértek, hanem tavaszi árpát. Ök a vető­magért, a vetési és a betaka­rítási munkákért 6 ezer négy­zetméterenként 1400 forintot fizetnek a tsz-nek. Ez előnyös szamukra mert a várható át­lagtermés aiapján kapott árpa — anv legaiább 2500 forint­tal keiül így kevesebbe a pi­aci árnál — megoldja a ház körül nevelt baromfi, hí- zomarha. sertés takarmányo­zását. A vetés, gyomirtás után a takarmanybetakaritás a tsz soron következő feladata. Meg­kezdték az előkészületeket az aratásra is. A már megievő hét kombájnon kívül besze­reztek két SZK—5-ös új kom­bájnt. kedvező feltételekkel. A most megjelent rendelet alap­ján ugyanis a gépek szállítá­sakor csak 10 ezer forintot kell befizetni darabonként, a fennmaradó összeget pedig 1978-ban kell rendezni. Segít­ségükre les? az aratasban há­rom kombájnnal és három szalmabálázó geppel a cseh­szlovák prievidzai testverezó- vet kezet, eredményeként a .gabonabetakarítást 14 munka­nap alatt ’képes elvégezni a tsz. Az aratás időpontját jú­lius 10—25-ére tervezik. A baráti segítséget később viszonozza a közös gazda­ság. Teljes gőzzel folyik tehát a munka a pásztói Béke Tsz- ben. A tagság és az alkalma­zottak kedvvel dolgoznak. Minden percet igyekeznek ki­használni, amit az is bizonyít, hogy április 4-én és május 1- én önként vonultak ki a bri*. gádok a földekre szorgoskod­ni. Októberben tartja Ezután a lengyel nemzet névében Edward Gierek kö­szöntötte a közgyűlés részt­vevőit. Emlékeztetett Len­gyelország és a lengyel nép második világháborús tragé­diájára, szenvedéseire, és kie­melte. hogy ezek az emlékek meghatározó jelentőségűek a Lengyel Népköztársaság po­litikájában, amelynek fő cél­ja a tartós béke ügyének szol­gálata. — Békében és szabadság­ban élni a leglontosabb és a legalapvetőbb emberi jog. Csak akkor lehetséges min­den más emberi és szabad­ságjog beteljesedése, ha ez a jog biztosított. Éppen ez — Európa és a világ valamennyi népe tartós és sérthetetlen szabadságának és békéjének biztosítása — országunk, szo­cialista barátaink és szövet­ségeseink politikájának fő cél­ja. Szeretném biztosítani önö­ket, hogy következetesen kí­vánjuk továbbra is követni ezt az utat, mert meggyőződé­sünk, hogy ez a szükséges és az egyedüli helyes út. — Számos tragikus konflik­tus és veszély ellenére több mint 30 éven át sikerült meg­akadályozni egy új világhá­ború kitörését. Ma a tartós és egyetemes béke építése ki­Utat, hidat építenek kongresszusát 1970-ben kezdte meg műkö­dését a Nógrád megyei Ta­nács Ütkarbantartó Költség­vetési Üzeme. Az első eszten­dőben négymillió forint mun­kát végeztek. 1976-os tervük 27 millió. forint volt, ehelyett 35-öt teljesítettek. Idei tervük újra 27 millió forint. Ebből közel 40 kilométer utat építe­nek, újítanak fel a megye 85 községében. Ez több mint 174 ezer négyzetmétert jelent. A legjelentősebb munkát az idén Diósjenőn vállalták, ahol mintegy 3 kilométer bekötő­utat építenek a közel 200 te­lekből álló üdülőtelephez. En­nek költsége három és fél • millió forint. Kétmilliós mun­kát vállaltak Nagybátonyban, mely négyötödrészben már elkészült. Ugyancsak nagy ér­tékű építést, javítást végeznek Kisterenyén és Szécsényben. Az utak mellett hidakat is létesít az üzem. Magyargécen és Kisgécen a megyében elő­ször 20 tonna teherbírású ál­landó' közúti betonhidat épí­tenek, Csongrád megyében ki­kísérletezett és gyártott ele­mekből. Ezek a létesítmények azért is érdemelnek külön említést, mert eddig az UKKÜ csak vas-, faszerkezetű ide­iglenes hidakat épített. Az új konstrukció célszerű, a mun­kát csak a többszörös alvál­lalkozók rossz összhangja hátráltatja. A fentieken kívül Kisbágyonban és Szurdokpüs­pökiben készül még híd az idén. Ezek jelenleg a tervezés állapotában vannak Az üzemnek 180 állandó dolgozója van. A létszám a nyári időszakban nyugdíjasok­kal, idénymunkásokkal há­romszázra növekszik. Á dol­gozók három főművezetőség irányításával tevékenykednek. Ezek székhelye Salgótarján, Pásztó és Balassagyarmat. Kü­lön tevékenykedik a hídépítő részleg és egy karbantartó munkacsoport, mely a me­gyei útfelügyelőség által meg­jelölt helyeken szükséges so­ron .kívüli javításokat végzi. Az idén a munka könnyíté­sére több gépet, gépkocsit kaptak. Ezek közül a legfon­tosabb az az öt új teherautó, mely lehetővé tette, hogy az anyagszállítás egy részét sa­a Magyar Vöröskereszt Az országos vezetőség ütése ját erőből végezzék. A gépek helyszíni javítását egy Prága típusú háromnegyedmilliós értékű műhelykocsi biztosítja, mely az esztergálástól és he­gesztéstől a porlasztóbeállí­tásig széles körű szerviz ellá­tására alkalmas. Szintén idén kapott az üzem két gőzfejlesz­tő gépet, mely a hűvösebb na­pokon is lehetővé teszi a bi­tumen lefejtését a vasúti szál­lítótartályokból, valamint egy talajgyalut. Ugyancsak erre az évre három rakodógépet is ígért a megyei tanács építési és közlekedési osztálya. Az üzem munkáját két do­log nehezíti. Az alkatrész- és az anyagellátás. Az előbbi or­szágos gond, az utóbbi me­gyén belüli. Az évi felhaszná­lás 70 ezer tonna kő és 130Ó— 1400 tonna bitumen Utóbbiból jelenleg van elég, s negyedév­nyi anyag tárolása is megol­dott. A kő szállításával több a gond, s ha jön is anyag, gyakran nem megfelelő a mi­nősége. Az üzem igyekszik át­hidalni a gondokat, s tervét szeretné az idén is . túlteljesí­teni. A Magyar Vöröskereszt or­szágos vezetősége pénteken ki­bővített ülést tartott. Dr. Gegesi Kiss Pál aka­démikus, a Magyar Vöröske­reszt elnöke megemlékezett a Vöröskereszt világnapjáról. A világnap alkalmából elfogadott állásfoglalás hángoztatja: „mi, magyar vöröskeresztesek ha­tározottan állást foglalunk amellett, hogy a Vöröskereszt­mozgalomban az igen fontos segélyező és védő feladatok mellett adjunk elsőbbséget a baj megelőzésnek, ma az embe­riséget fenyegető legfőbb baj, a háború megelőzésének. Hatá­rozottak és egységesek vagyunk abban a követelésben, hogy a háborúk tekintessenek bűn­ténynek. Korunkban világhá­ború kirobbantása az egesz emberiséget megsemmisítés­sel fenyegetné, s ezért a mo­dem atomháború az emberi történelem legsúlyosabb bűn­ténye lenbe. A világ mai helyzetében az emberen segítő, bajmegelőző tevékenységünkben elenged­hetetlen. hogy a létünket biz­tosító béke megóvásában ne csupán szemlélői, hanem ak­tív alkotói is legyünk az em­beriség cselekvésének és ezzel a jövő történelmének.” Ért követően Hantos János főtitkár előterjesztésében meg­tárgyalták az országos vezető­ség beszamolotervé/.etet a IV, kongresszus óta végzett mun­káról. Az országos vezetőség hatá­rozata alapján a Magyar Vö­röskereszt V. kongresszusát' 1977. október 29-én és 30-án tartják meg. (MTIJ'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom