Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

A lesiet is fejleszteni kell Szeretjük-e gyermekeinket? Mi úgy tudjuk, hogy igen! Persze, nem árt azt sem megvizsgálni, hogy mit ér­tünk gyermekszeretet alatt. Például sok szülő saját örö­mére becézi, gondozza, táp­lálja gyermekét, tehát úgy tekinti, mint személyes igé­nyének kielégítését, mint tu" lojdonát. Pedig a gyermek — bár­mily kicsi is még — önálló személyiség, nem lehet senki­nek a tulajdona. Az igazi szülői szeretet önzetlen, neon önérdekű, hanem a gyermek javát szolgálja, s ezért áldo­zatra is kész. A gyermek kö- telessséget és felelősséget ró a szülőre, aki ezt önként vál­lalta. Nem is olyan egyszerű gyer­meket nevelni, ennek lényegét nem a szavak, hanem a cse­lekedetek tartalma fejezi ki. Amikor a szülő gyermekével kapcsolatban bármit is tesz, előbb meg kell gondolnia, hogy az hasznára válik-e an­nak, vagy sem. A gyermek gondozása, fel­nevelése olyan folyamat, amelynek során a leendő fel­nőtt útravalót kap az életre. Adhatunk többet, de keve­sebbet is. Ez attól függ hogy ©kosán szeretjük-e a gyerme­ket. A jó szülő azt kívánja el­érni, hogy gyermeke megsze­rezze azokat a tulajdonságo­kat és képességeket, amelyek birtokában biztosítani tudja megélhetését, a társadalom­ban elfoglalt helyét, egyéni boldogságát. Ez viszont — még a legjobb akarat mellett is — nem mindig sikerüL De ebben többnyire nem a gyermek a hibás. Sok szülő panaszkodott már így: — Mindent megadtam a gyermekemnek, még erőmön felül is, mégsem vitte sem­mire. Ha azután rákérdezünk a panaszkodóra, kiderül, hogy a ..minden” alatt az anyagi ellátást érti, vagyis a finom falatokat, a kitűnő ruháza­tot, valamint a szórakozási lehetőségek biztositását. Csalódást kell okoznunk az ilyen szülőknek, mert ha csak ennyit adtak, tulajdonképpen nem adtak semmit. A gyermeket nem anyagi javakkal kell elhalmozni, ha­nem testi és szellemi fejlő­dését kell biztosítani. Vagyis azt, hogy kiegyensúlyozott legyen, magas szintű tulaj­donságokkal rendelkezzék. Természetesen nagyon sok szülő tudja, hogy a boldogu­lás feltételei közé tartozik a képzettség. Csakhogy ezt egy­oldalúan látják, vagyis ki­zárólagosan a szellemiek te­rületén. Éppen ezért arra kényszerítik gyermekeiket, hogy csakis a tanulással fog­lalkozzanak, s ha még ma­radna óra a napból, akkor zenetanulásra fogják őket. A kit.üzött cél a diploma, s ha lehet, még egy diploma. Ebben a lázas törekvésben azonban sok minden elkerüli a szülők figyelmét. így pél­dául, ha a gyermek szaladgál, kissé csintalankodik, máris jön a büntetés, a fegyelme­zés. Alapelv: a gyermek le­gyen csendes, a tanulásban szorgalmas, s főleg ne csi­náljon rendetlenséget. Tehát legyen kisméretű felnőtt, vi­selkedjék úgy, mint a nagyok. Csakhogy a gyerek az gye­rek, ösztönös mozgásigénye nem „rosszaság”, hanem bio­lógiai szükséglet. Ha ezt nem tudja kielégíteni, elmarad a testi fejlődésben, gyenge, ke­véssé teherbíró felnőtt lesz belőle. Hasznos dolog fejleszteni a gyermek tudását, jó dolog minél szélesebb körű isme­rettel küldeni az életbe. De legalább ennyire hasznos jó fizikummal ellátni, edzett, erős testi felépítést adni. így válhat csak kiegyensúlyozott emberré, aki megállja majd a helyét az életben. Nemcsak ' a szellemet, ha­nem a testet is tudatosan, módszeresen kell fejleszteni. Aki gyermekét valójában sze­reti, az a nevelés folyamatá­ban egyformán gondoskodik a testi képzésről és a tudás­tartomány bővítéséről. Mert csak így nevelhetünk ép fel­nőtteket. Kézilabda NB II. Elszalasztott lehetőség Továbbra is veretlenül Nyírbátor—St. Építők 31—25 (13—13) Nyírbátor, v.: Baranyai, Sze­keres. Építők: Szőke — Ko­vács Z. (3), Szlávik (6), Ko­vács II. (—), Kovács I. (1), Horváth (8), Pádár (2), Nágel (5), cs.: Németh (—), Lav- rincz (—), Szívós (—). Edző: Czimmer János. Az Építők csapata Gulácsi és Nagy nélkül hatórás autó­út után rövid pihenővel kez­dett Nyírbátorban. A fárasztó autóút ellenére is eredményes első félidőt játszottak. Több­ször vezettek, mint ellenfelük. A mérkőzés a második fél­idő első perceiben dőlt el. Az Építők a védekezésben takti­kailag fegyelmezetlenek vol­tak többször állva maradtak, az ellenfél ezt előnyösen ki­használta, gyors indításokkal háromgólos előnyt szerzett. Ezután már kiegyensúlyozottá vált a játék, váltott gólszer­zések után a pihentebb ha­zai csapat biztosan győzött. Az Építők legjobbja a gól­erős Horváth és Nágel volt, jól mutatkoztak be az' NB II- ben először szereplő fiatalok, Németh és Lavrincz. SBTC—Szarvasi Főiskola II—II (6—6) Szarvas, v.: Farkas, Sulyok. t 2 SBTC: Ferenez .— Kovácsává (—), Oláhné (1), Lukács (1), Kissné (3), Fehérváriné (5), Józsáné (—), cs.: Takács (1), Molnár (—), Edző: Tarján Pé­ter. Az SBTC a szarvasi orosz- lánbarlangban is megőrizte veretlenségét. Az ellenfél köz­ismerten kemény harcmodora miatt színvonalas játék nem alakulhatott ki. Még a folya­matos adagotás és a helyzet- teremtés is elakadt. Az ellen­fél sajátos játékstílusa („ki­lépni és ütni”) erre nyújtott lehetőséget. A játékvezetők viszont szemet hunytak a túl , kemény játék felett. A mér­kőzés folyamán többnyire az ellenfél szerzett vezetést, az SBTC egyenlített. Az utolsó percben végre Fehérváriné bombájával az SBTC magához ragadta a vezetést. A győze­lem 20 másodpercen múlott A szarvasiak büntetőből egyen­lítettek. A szarvasi döntetlen az adott körülmények között felér egy győzelemmel. (mátyus) Hides zuhany a melegben Helyzetek nélkül is lehet gólt lőni SBTC—Dunaújvárosi Kohó»» 1—2 (I—Oj Salgótarján, 5000 néző, v.: Tompa (Nagy M., Huták). SBTC: Szűcs — Miklós, Ko­vács II., Varga, Tóth — Oros­házi, Horváth. Básti — Szoó, Kajdi, Loch. Edző: Dávid Ró­bert. Dunaújvárosi Kohász: Németh — Keller, Judik, Tóth, Tímár, Staller — Bódi, Szepe­si, Kut>, — Engelbrecht, Mártha. Edző: Novák Dezső. Csere: Horváth helyett Föl­di (67. perc), ill.: Kati helyett Fajkusz (67. perc) és Bódi helyett Szűcs (81. perc.) Góllövő: Horváth (12. perc), ül.: Tímár (46. perc), Fajkusz (87. perc.) Szögletarány: 6—5 (4—2) a Dunaújváros javára. A mérkőzés előtt kedves ünnepség zajlott le. A két csa­pat játékosai előtt Ozsvár István, az SBTC elnöke aján­dékkal köszöntötte 300. NB I-es bajnoki mérkőzése alkal­mából Básti Istvánt. Cserhá­ti József szakosztályelnök pe­dig virágcsokrot nyújtott át az ünnepeltnek. Az előmérkőzésen a tarta­lékok 2—2 (0—0) arányú döntetlent értek el. A gólokon Czene, Szüivka, illetve Pásztói és Paizs osztozott. Az első csaf>atok mérkőzése füllesztő melegben kezdődött. Feltűnt, hogy a piros-fehérek erős védekezésre rendezkedtek be. Kajdit például a balszélső Tímár szoros emberfogással követte. Kovács II. szabad­rúgása szállt kapu fölé, ké­sőbb Szoó cselek után laposan lőtt, a labda mellé szállt. A 12. percben esett a mérkőzés első gólja: Szoó jobbról éle­sen belőtt labdáját Kajdi okosan visszaíejelte, és Hor­váth közelről úgy lőtt a bal sarokba, hogy Németh kapus csak beljebb segítette a lab­dát. 1—0. A gól után kitá­madtak a vendégek, fölényü­ket négy szöglet és, két ve­szélyes Szepesi-lövés jelezte. A 17. percben Horváth elé hullott a labda, de annyira meglepődött, hogy kivárt, így_ a tétovázó Németh zsákmánya lett Alacsony színvonal, köze­pes iram jellemezte a mérkő­zést. Feltűnt, hogy Kovács II. amilyen, jól szerelt, olyan rosszul továbbította előre a labdát. A 22. percben a ven­dégek előtt adódott helyzet, ám Keller laposan belőtt lab­dáját Engelbrecht köziéiről fölé perdítette. Három perc múlva ismét az erőszakos, bajszos jobbszélső elől men­tett kifutva Szűcs. A 27. perc­ben Staller gyengén adott ha­za, Loch elcsípte a labdát, de ügyetlenül, nagy helyzetben mellé perdített. A félidő kö­zepén feljöttek a vendégek, nagyobb lelkesedéssel és pon­tosabban adogattak, mint az enerváLt SBTC-játékosok. A 39. percben Szepesi kiugratta a szőke Tóthot, kinek beadásá­ról Kuti alig késett le. Az utolsó percekben kimondot­tan unalmas volt a játék. II. FÉLIDŐ A szünetben üde színfoltot jelentett a hagyományos Sim- kó Rudolf atlétikai emlékver­seny II. fordulója. Az 1500 mé­teres síkfutásban Bodor Imre (SÜMSE) győzött 4:12.4-es idő­vel. A második félidő pedig hi­deg zuhannyal kezdődött, mert a 46. percben kiegyenlített a Dunaújváros: Varga 22 mé­terre a kaputól középen visz- szahúzta az erőszakosan ki­törő Márthát. A szabadrúgás­hoz Tímár állt, aki a sorfal mellett élesen, laposan a jobb alsó sarokba lőtt. 1—1. Is­mét fellángoltak a hazai tá­madások, de a középpályások sok pontatlan labdát adtak előre, a csatárokat pedig ne­héz volt megjátszani, helyzet­be hozni. Az 58. percben Básti gólt fejelt, melyet a játékvezető les címén érvény­telenített. Negyedóra után is­mét a lelkes vendégek kezde­ményeztek többet. A 65. perc­ben viszont Básti szöglete után Németh kiütötte a labdát, ám Szoó kapásból csúnyán fölévágta. Már-már úgy tűnt, hogy mindkét csapat elégedett' a döntetlennel, ám véletlen „hélyzet” alakult ki a 87. percben. Egy előrevágott lab­dára Szűcs messzire kifutotta kapujából, Miklós megzavar­ta, a labda a nevető harma­diké, Fajkuszé lett, aki távol­ról az üres kapuba gurított. 1—2. Három perc már nem volt elegendő, hogy az SBTC legalább az egyenlítő gólt meg­szerezze. A kiesési zónában tanyázó Dunaújváros ezzel a győzel­mével nagy meglepetést szer­zett. Két góljukat tulajdonkép­pen olyan szituációból szerez­ték, amely helyzetnek alig­ha volt nevezhető. Ám lelke­sebben. pontosabban adogat­va, nagyobb elszántsággal küz­döttek a győzelemért, mint a rossz napot kifogó, a nagy me­legben bágyadtan mozgó SBTC-játékosok. A hazaiak­nál különösen a középpályá­sok és a csatárok gyengél­kedtek. A kánikulai hideg • zuhany arra is jó példa, hogy nem szabad félvállról venni egyetlen mérkőzést sem. Va­lamint, hogy egy góllal hazai pályán sem szabad megeléged­ni, mert a vezetés gyorsan át­változhat vereséggé. Vég­eredményben alacsony szín­vonalú. közepes iramú mér­kőzést láthatott a csalódott hazai közönség. A sportszerű­ségre nem lehetett különösebb panasz. Az SBTC kapujában Szű­csöt nem tették próbára, a második gólban viszont ő is ludas. A hátvédek közül Var­ga az első, Kovács II. a máso­dik félidőben játszott jobban. A középpályások közül Oros­házi hangyaszorgalommal küzdött, Básti jubileumi telje­sítménye elmaradt a várako­zástól. Elöl Szoó keveset mu­tatott. Loch még annyit sem. Egyedül Kajdi harcossága di­csérhető. A Dunaújváros kapujában Némethnek kevés dolga akadt. A hátvédek közül kiemelke­dett Judik és Staller energi­kus játéka. Bódi a középpá­lyán a mepőny legjobbjának bizonyult, sérülése utáni le­cserélésekor a sportszerű kö­zönségtől tapsot kapott. A nyurga Szepesi és Kuti mel­lett az erőszakos Mártha és a jól védekező, s emellett gólt is szerző Tímár dicsérhető. / Tompa játékvezető — főleg a partjelzők jóvoltából — a lesek megítélésében koránt- Siem állt feladata magaslatán. Rozgonyi István Kritika — Kijön a meccsre, tanár úr? — Ki játszik? — A Vörös Csillag és a Dinamo. — Köszönöm, őket már ta­valy láttam! KERESSE A SÁRGA-, A KÉK- ÉS A RÓZSASZlNBETÉTES SZŐLŐ KUPAKOT! 50, 100 és 500 Ft-os AJÁNDÉKUTALVÁNYT NYER, ha ajánlott levélben, a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. december 31-ig beküldi a Borgazdasági Vállalatok Trösztjéhez 1054 Budapest. Széchenyi rk p. 6. Főnyeremény: Zsiguli személygépkocsi A kishartyáni „Egyesült Erő“ Tsz majorjában fehér előnevelt csibe vásárolható május 7-én reggel 6 órától. Az MKM balassagyarmati kábelgyára 5—10 éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt keres vezető beosztásba. Jelentkezés: a gyár személyzeti vezetőjénél. Autós ügyességi verseny Suba Mihály sikere A hagyományos májusi ügyességi autóversenyt a na­pokban megrendezte Balassa­gyarmaton a Magyar Autó­klub helyi szervezete. A nóg­rádi versenyzők kitűnően sze­repeltek. Suba Mihály balas­sagyarmati versenyző jól fel­készült Trabantjával, kifogás­talan manőverezési érzékkel megnyerte a kategória- és az abszolút díjat, valamint a Ba­lassagyarmat legjobb verseny­zője dijat. A több mint ezer néző előtt ötven versenyző ve­télkedett. örvendetes, hogy a résztvevők fele Nógrád megyei volt. Jó lénne, ha megyénk­ben is végre megalakulnának az autósport-szakosztályok, miként a fővárosban és más megyékben. Eredmények. I. kategória. (600 cm3): 1. Suba Mihály (B.- gyarmat) 1:57,8, 2. Varga Já­nos (Gyöngyös), 1:58,8, 3. Ba­ranyai Attila (Budapest) 2:03,0. II. kategória (1000 cm3): 1. Zima János (Budapest) 1:59,4, 2. Rákos István (Salgó­tarján) 2:11,4, 3. Vajvoda Sán­dor (Salgótarján) 2:15,6. III. kategória (1300 cm3): I. Bor­dák József (Gyöngyös) 2:10,2, 2. Bihari Gyula (Siófok) 2:20,2, 3. Rakoviczki László (Pomáz) 2:21,8. IV. kategória (1300 cm3 felett): 1. Angelotti Tibor (Budapest), 2:31,4. 2. Susán Sándor (Nagybátony) 2:40,Ö. Női kategória: 1. Bihari Gyu- láné (Siófok) 2:43,2, 2. Bán­falvi Iotvánne (B.-gyarmat) 2:48,2. A csapatversenyt a gyöngyösiek nyerték. Ki a leg gyorsabb, ki a legkitartóhb? Néhány távolmaradástól el­tekintve jól sikerült a Ki a leggyorsabb, ki a legkitartóbb általános iskolai atlétikai ver­seny városi döntője Salgótar­jánban. Izgalmas vetélkedőket és tehetséges gyermekeket lát­hattak a közelmúltban az SKSE-stadionban a szakembe­rek. Az első három helyezett érmeket kapott. A legjobban szerepelt 5—6. osztályos ta­nulókat meghívta a megyei szövetség az országos tehet­ségkutató versenysorozat me­gyei döntőjére. Eredmények Lányok. 60 m.. V.: o.: 1. Hegyi Judit (Gagarin) 9,4, VI. o.: 1. Blaskó Erzsébet (Mali- novszkij) 9,2, VII. o.: 1. Szabó Bernadett (Malinovszkij) 8,7, VIII. o.: 1. Ildzsa Katalin (So­moskőújfalu) 8,5. 800 m. V. o.: 1. Hegyi Judit (Gagarin) 2:57,1, VI. o.: 1. Blaskó Erzsébet (Ma­linovszkij) 2:47,3, VII. o.: 1, Simon Katalin (SKSE Sí) 2:39,4, thll. o.: 1. Futó Ildikó (Zagyvapálfalva) 2:33,5. Fiúk. 60 m. V. o.: 1. Baár Gábor (Gagarin) 8,6, VI. o.: 1. Szsndrődi András (Mali­novszkij) 8,8, VII. o.: 1. Bu- ,day László (Malinovszkij) 7,8, VIII. o.: 1. Závorszki Péter (Rákóczi) 8,0. 800 m. V. o.: I Tolnai László (Zagyvapál­falva) 2:38,9, VI. o.: 1. Szend- rődi András (Malinovszkij) 2:35,6, VII. o.: 1. Bozsódi Gyu­la (Zagyvapálfalva) 2:23.0, VIII. o.: 1. Kadlót Zoltán (Ma­linovszkij) 2:17,4. NÚGRAD — 1977. május 5., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom