Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

Tizenegy szintes, hatvanhárom lakásos épületekből kilene t ömb építését tervezik Salgó­tarjánban a Sebaj-telepen. A Nógrád megyei Állami Épí tőipari Vállalat dolgozói a PEVA-technológiáva! készülő épület utolsó szintjén dolgoznak. Képünkön Bóna Gyula és Fábián István társaival a lagútzsalut állít a helyére. Ágazat a háztájiért Sokoldalú támogatás Ludányhalássiban Ä ludányhalászi termelőszö­vetkezetben egy éve még a háztáji gazdaságokkal és az ipari tevékenységgel kapcso­latos feladatok egy ágazathoz tartoztak, aminek következ­ménye lett, hogy a kisgazda­ságokkal való törődésre ke­vesebb' idő jutott. A helyzet január elsejétől megváltozott. — Külön háztáji ágazatot hoztunk létre, melynek élé­re Józsa Károly elnökhelyet’ tes került — mondja Nagy István, a közös gazdaság el­nöke. Bárányt Andrással, az üzemgazdásszal hosszasan magyarázzák, mennyire in­dokolt volt a döntés. Ludány- halásziban és Nógrádszakál- ban a kistermelők kedve nö­vekedett az állattartás iránt, a termelőszövetkezet vezetői pedig fontos kötelességük­nek érzik, hogy támogas­sák az állattenyésztőket, gon­doskodjanak róla, hogy az ér­tékelés is biztonságos le­gyen­— A két községben 351 da­rab szarvasmarhát — ebből 139 tehenet — tartunk nyil­ván. Az elmúlt évihez ké­pest 26 darabbal nőtt a szarvasmarha-létszám, ami az ágazat jó munkájának is kö­szönhető — magyarázza a tsz- elnök. Hogy mit kapnak a kister­melők az ágazattól. illetve közvetítésén keresztül a ter­melőszövetkezettől? Sokolda­lú a támogatás. Legfontosabb a takarmány ellát ás biztosítá­sa. A tsz’ 180 katasztrális hold legelőt bocsátott rendelkezé­sükre három helyen. Pásztor­ról gondoskodtak, kutakat építettek- A legelőket műtrá­gyázzák s a fűbér, amit az állattartónak kell fizetni, mi­nimális összeg. A télire való eledel sem okozhat gondot, lekaszálva kapják a szénát az igénylők, s a fuvar bizto­sítására sem lehet panaszuk, hiszen a 8 pár lovat a terme­lőszövetkezet szinte már csak a háztáji és kisegítő gazdasá­gok kedvéért tartja. — Év elején a háztáji ága­zat vezetője végigjárja a fal­vakat. összeírja, honnan és mikor szeretnének állatot ér­tékesíteni. Aztán folyamaté-, san figyelemmel kíséri, to­vábbítja az igényt az állat­forgalmi vállalatnak, a kis­termelőket szaktanácsokkal látja el, segítséget nyújt a szállításhoz is. Ma már nem kell a szécsényi vasútállomás­ra marhákat hajtani a va­gonhoz. A gazdaság elviszi — sorolja Nagy István, azokat az előnyöket, melyeket a kister­melők élveznek- Az már ter­mészetes, hogy az exportfel­árat teljes egészében a gazda kapja — a Ludányhalásziban, Nógrádszakálon hizlalt álla­tok 90 százaléka exportra ke­rül — s a nagyüzemi felár felét is átengedik a kisterme­lőnek. A beszélgetésünket Végh Imre érkezése szakítja fél­be. Az irodára jött a helyi ÉPSZER raktárosa. Érdeklő­dik, mikor viheti három da­rab hízómarháját, s az állat­orvosra is szükség van a kö­telező védőoltás miatt. — Nem panaszkodhatunk, mi állattartók, a termelőszö­vetkezetre. Alomszalmától fogatig, amire szükségünk van, mindent biztosítanak- Az más kérdés, hogy nekünk mennyi munkánk fekszik az állattartásban, s nem nagyon éri meg — mondja Végh Im­re, akinek ügyét Baranyi András azonnal intézi. — Egy darálót csupán a kistermelők miatt üzemelte­tünk, korpával látjuk el őket, szinte az udvarra szál­lítjuk. Talán ez is közreját­szik benne, hogy az anyakoca- kihelyezési akciónak nem várt sikere lett. Év elején ketten jelentkeztek, s ma már 23 a vállalkozók száma — jegyzi meg a közös gazdaság elnö­ke. Az energiából jut a növény- termesztést kedvelőknek is. A szécsényi ÁFÉSZ helyi szak­csoportját is támogatják, a háztáji és illetményföldek művelése, vetése, kiosztása is menetredszerű­— Gátolja-e a munkájukat valami? Az elnök és az üzemgazdász egymásra tekint. Közös meg­egyezéssel születik a válasz: — Nem. most nem. .. — mondják, mintha attól tarta­nának, elkiabálják. Pedig nem babonásak­— Az igazsághoz tartozik, hogy a különböző ösztönző intézkedések hatására pezsgő lett a kisgazdaságok termelé­se. Nekünk az a feladatunk, hogy minden lehető támoga­tást megádjunk nekik. El­végre az idén várhatóan 5 millió forint értékű terméket vásárolunk fel innen, ez pe­dig jelentős summa — teszi hozzá Nagy István. A támogatáshoz a létre­hozott háztáji ágazat egyelő­re remek keretnek bizonyul. Sz. Gy­Kazáron Napirenden a parlagföld A Kazári közös községi Ta­nács a napokban tárgyalta a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetét. Olyan döntés szüle­tett, hogy meg kell oldani az eddig parlagon levő föld­területek megművelését. Az elmúlt őszön erre a helybeli termelőszövetkezet már lépé­seket tett, ezeket kell tovább­fejleszteni. Ugyancsak „jó port” a tsz-nek, hogy a két nyúltenyésztő szakcsoport számára takarmányterületet biztosított, részes betakarítá­sért. Gondként jelentkezik, hogy a hízott sertésekre kötött szerződések betartását nehe­zíti a nem kielégítő takar­mányellátás. Elsősorban Ka­záron okoz ez gondot. A ter­melőszövetkezet a vele szer­ződötteket ugyan ellátja, de akik az ÁFÉSZ-szel kötöttek megállapodást, azoknak nem mindig jut. A tanácsülés fel­adatul tűzte ennek megoldá­sát is. — Nehéz dolga lesz. A Pis­ta kevés beszédű ember. In­kább filmezni kellene, a mun­kában sokkal szaporább. — Veres Mátyásnak, az Üveg­ipari Művek Szerszám- és -Ké­szülékgyára párttitkárának sza­vai ezek. Így ajánlotta fi­gyelmünkbe Pásztón az üzem fiatal munkását, Nagy Ist­vánt. ★ Hosszú, szőke fürtök kerete­zik szemüveges arcát. Olajos kezét nyújtja ismerkedésül. — Nagy István II., vagy ha úgy tetszik, lakatos Nagy Ist­ván vagyok. A megkülönböz­tetés oka: ketten is viseljük ezt a nevet az üzemben. Mielőtt bármiről is szó es­hetne, arra kér, fogjuk rövid­re. Hegesztőtanfolyamra jár Salgótarjánba, éppen oda kell indulnia. — Lakatos vagyok, mégis na­gyon nagy örömmel szerzem meg a másod'k szakmát. Jú­nius elején fogok vizsgázni. Igaz, végső soron ez már a harmadik lesz, mert a villany- szereléshez is értek, — Miért jó ez nekem? — kérdez vissza csodálkozva, köz­ben szemeiben ezt olvasom: hogy lehet ilyesmit egyáltalán Célratörőén, nagyobb hatékonysággal A pán munka tapasztalatai és időszerű feladatai a termelőszövetkezetekben A népgazdaság 1977. évi ter­ve a mezőgazdaság termelésé­nek növelését — 1975. évhez viszonyítva — 7—8 százalék­ban irányozza elő. A mező- gazdaság elé kitűzött célok azt igénylik, hogy anyagi és szellemi lehetőségeinket ész­szerűen. a lehető legjobban kiaknázzuk. Ez megköveteli a termelési struktúra korszerű­sítésének meggyorsítását, az előrelépést a termelési esz­közök gazdaságosabb kihasz­nálásában, egyidejűleg javít­va a munkaerő-gazdálkodást is. A korszerű agrotechnikai eljárások szélesebb körű elter­jesztése és alkalmazása terén is vannak tennivalóink. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése a páriszervezetektől aktív, folyamatos politikai munkát követel. Mindenek­előtt az a fontos, hogy a pártszervezetek termelést se­gítő és ellenőrző munkája tervszerűbbé váljon és szín­vonala emelkedjék. MÁR A TERVEZÉSBEN — POLITIKAI ESZKÖZÖKKEL A tapasztalatok szerint a pártszervezetek munkája jól igazodik a megnövekedett kö­vetelményekhez. Az elmúlt évekhez viszonyítva idén aktívabban vettek részt a gazdaságok éves terveinek kialakításában. A területi irá­nyító pártszervek ebben meg­felelően segítették őket. Is­mertették és a helyi körülmé­nyeknek megfelelően — a pártszervezetekkel együtt — feldolgozták a Központi Bi­zottság 1976. december 1-i. a népgazdasági terv fő célki­tűzéseiről szóló határozatát. Elősegítették a pártszerveze­tek öntevékenységének, kez­deményezőkészségének fej­lesztését és több konkrét in­tézkedést tettek azért, hogy a pártszervezetek helyszínen se­gítsék munkájukban. A pártszervezetek gondosan felkészültek a különböző ren­dezvényekre. Jól kiaknázták a taggyűléseken, pártnapokon, zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűléseken kínálkozó le­hetőségeket a termelési fel­adatokra való mozgósításra.. A termelőszövetkezetek tagsá­ga idejében megismerte az idej feladatok alapvető kér­déseit és minden jel arra mu­tat, hogy azokat egységesen értelmezik, elfogadják és ak­tívan dolgoznak valóra váltá­sukért. A SZEMLÉLETFORMÁLÁS SZEREPE A politikai szemléletformá­lásnak nagy szerepe volt ab­ban, hogy a gazdaságok nem­csak a termelés növelésének éves globális előirányzatát tervezték meg. hanem töre­kedtek arra is, hogy a terme­lési szerkezet jobban feleljen meg a hazai szükségleteknek, egyben lehetővé tegye a gaz­daságosan exportálható mező- gazdasági termékek árualap­jának növelését is. Az előző években a nép­gazdaságnak sok gondot oko­zott, hogy néhány fontos, a lakosság ellátását is jelentő­sen érintő termelési ágazat fejlesztése elmaradt az igé­nyektől. Az ösztönző gazdasá­gi szabályozókon túl, a poli­tikai meggyőző munkának is nagy szerepe volt abban, hogy a termelőszövetkezetek adott­ságaihoz mérten viszonylag rövid idő alatt megpróbáltak alkalmazkodni a népgazdasági igényekhez. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy alapvető mezőgazdasági ter­mékek termelése mellett 1977- ben a termelőszövetkezetek növelik a zöldség- és gyü­mölcstermelést, hús- és tejter­melést, juh- és szarvasmarha- állományukat. Ez előrelátha­tóan már ebben az évben ked­vezően érezteti hatását az áruellátásban, a lakosság szükségleteinek jobb kielégí­tésében. ZAVAROK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A pártszervezetek tevé­kenységének kedvező tapasz­talatai egyetlen területen sem vezethetnek önelégültségre. Helyenként még mindig él az a szemlélet, amely mereven elhatárolja a gazdasági és a politikai munkát. Ezekben a gazdasági egységekben a ve­zetők és testületek nem for­dítanak kellő gondot arra, hogy a döntések előtt megis­merjék a párttagság, a ter­melőszövetkezeti tagság véle­ményét. Ez a jelenség azon­ban ma már szűk körre kor­látozódik. Vannak még gaz­dasági vezetők, akik a helyi pártszervezetek észrevéte­leit, állásfoglalásait lekeze­lik, csak tudomásul veszik Ezekben a termelőszövetkeze­tekben az átlagosnál nagyobb nehézséget okoz a népgazda­sági és csoportérdekek ösz- szehangolása. Többször elő­Az egészséges mun A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben jól átgondolt intézkedési programok segítik az egészséges munkakörülmények kialakítását. Mint ismeretes, a munkahelyek levegőjének szennyezettsége ma az egész ország gondjai közé tartozik. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben a lehetőségek között évről évre történik valami, ami elősegíti a korszerű légtech­nika megteremtését. Ez évben öt különböző témát vettek programba, amely r: egészségesebb munkahelyi légkör kialakítását és megteremtését se­gíti. A kovácsológyár „B” üze­mében öt darab hordozható áll­ványos ventillátor beszerelése és üzembe állítása segíti majd a dolgozók jobb és egészségesebb fordul, hogy egyes szövetke­zeti vezetők a pártszervezet ér­velésével szemben a számok tömegével bizonyítják. hogy mit miért nem érdemes ter­melni. Ilyen helyzetben a pártszervezetek is elbizonyta­lanodnak. ezért a járási párt- bizottságok segítésére. be­avatkozására van szükség. Ahhoz, hogy a nyári, illetve az idei mezőgazdasági mun­kákat idejében és jó minő­ségben elvégezzék, a termést maradék nélkül betakarítsák — össztársadalmi érdek fűző­dik. Nem mindegy, hogy a megtermelt javak mikor mi­lyen minőségben kerülnek a raktárba, feldolgozásra, illetve fogyasztásra. Ezért a pártszer­vezeteknek arra kell töreked­niük, hogy a pártmunka sajá­tos eszközeivel maximális se­gítséget nyújtsanak a termelő- munka minden fázisában. A PÁRTTAGOK MOZGÓSÍTÁSA A pártszervezetek akkor dolgoznak hatékonyan, ha az idei gazdaságpolitikai felada­tok helyi végrehajtása mellett a termelést segítő és ellenőr­ző tevékenységük során fog­lalkoznak a munka- és üzem- szervezéssel. a dolgozók mun­ka- és életkörülményeivel, s erről is rendszeresen beszá­moltatják a gazdasági veze­tőket. Értékeljék a gazdasági munka eredményeit, vizsgál­ják területük termelésével, a gazdaságossággal. üzem- és munkaszervezéssel, az anyagi és erkölcsi ösztönzéssel ösz- szefüggő tennivalókat. Erősítsék a párttagok poli-' tikai aktivitását. követeljék meg, hogy a határozatok mel­lett következetesen, cselek­vőén álljanak ki, növel iék fe­lelősségérzetüket az 1977. évi feladatok megvalósításában. Támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely terü­letükön elősegíti az idei és középtávú célkitűzések valóra váltását. Medblcr Károly az MSZMP KB munkatársa kakor ü! ménye kért levegőellátását. Emellett * k©­vácsológj'ár „A” és „B” tízemé­ben egyaránt felülvizsgálják a porelszívó berendezések hatásfo­kát. Ez a munka most van fo­lyamatban, hogy a gondos elem­zések után elkészüljön a szüksé­ges felújítási ütemterv, valamint a kiviteli terv és a költségvetés. Ugyancsak ebben az évben ok­tóber végéig elkészül a vállalat, egész területét átfogó olyan tér­kép, amely képet ad az egész­ségre és környezetre ártalmas légszennyezettség mértékéről. E feladatok megoldása hozzá­járul majd az egészségesebb mun­kakörülmények kialakításához, az egészségesebb munkahelyi kör­nyezet tudatos és tervszerű meg­valósításához. Jól mondták, szeretek dolgozni kérdezni? — Nagyobbak a követelmények a szakmát komplexen kell ismemi. Szavait, a második szakma előnyét példával igazolja. Most készítik a reflexsort — vagy más néven üvegfeldolgozó sort —, ebből a Szabadság Szocia­lista Brigádra a bálázó gyár­tása vár. — Én, mint lakatos összeál­lítom. Ha azonban tudok he­geszteni, elvégzem a heftelést, a tűzővarratok elkészítését is. Nem kell a hegesztőkre várni, időt takarítunk meg. A második szakma tehát ha­szonnal jár az üzemnek is. Ezért támogatják a továbbta­nulókat, a megkötött szerző­dés szerint a hetente kétszer tanfolyamra járóknak megté­rítik a tandíjat, az útiköltsé­get. — Az újabb ismeretek szer­zése, a tanulás azonban „ra­bol" a szabad időből is. — Mégpedig jócskán. S ez különösen érzékenyen érint most. Hatvanba udvarolok, ősszel talán meglesz az eskü­vő is. Itt van már az ideje, elvégre huszonhat éves va­gyok A pásztói üzemben néhány napja, május 10-től számítják Nagy István Il-őt a törzsgárda tagjai közé öt évvel ezelőtt lépett itt munkába, igaz, egy kis kitérővel. — Nagybá'onvban tanultam, ezt követően első munkahe­lyem a kányási aknaüzemben volt. Következett egy kis „ki­rándulás” Budapestre, a Ganz- MÁVAG-ba. a honvédségtől való leszerelés után is oda tér­tem vissza. Egyébként tari va­gyok, s itt. Pásztón megtalál­tam a helyem. Ügy érzem, nemcsak én vagyok elégedett a munkahelyemmel, rám sem lehet panasz Két évvel ezelőtt lett kiváló dolgozó, tavaly tagjai közé fo­gadta az üzemi pártalapszer- vezet. A felelősségteljes, egész embert kívánó megbízatások pedig tovább szaporodtak, megbízták a UI-as — lakatos KISZ-alapszervezet titkári te­endőinek ellátásával is. Ugyan­csak sck munkát ad a Sza­badság Szocialista Brigád. — Az üzemben az elsők kö­zött alakult, minden évben el­nyertünk valamilyen érmet. 1975-ben a vállalat kiváló brigádja lettünk, idén pedig aranykoszorús jelvényt kap­tunk. BrigádélPtünkből ízelítő­ül a Tari Általános Iskola egyik úttörőrajával kialakított kap­csolatot említem Sok a közős programunk, de gyakran se­gítünk a tari óvodának is. Veres Mátyás figyelmezieti a fiatalembert: ,.ha már eny- nyi szó esett rólad ne hagyd ki azt, amit elmulasztottál!” — Igen, az aktív sportolást nem folytathatom. A középis­kolát is félbe hagytam. De csak őszig, akkor folytatom a második osztályt. Indokként csak ennyit mond: sajnos, csak huszonnégy órá­ból áll a nap Órájára néz, mentegetőzik: mennie kell. Így búcsúzik: jól mondták, szeretek dolgozni. S ez abból ered, hogy a szak­mámról is ezt mondhatom. (kelemen) NÓGRÁD - 1977. május 31., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom