Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

Tudnivalók a gép pár mű forgalmi, és a gépjármű vezeíői engedélyekről (III.) — Mit kell tudni az ideig­lenes vezetői s a tanuló ve­zetői engedélyekül? Ideiglenes vezetői enge­délyt az kérhet — írásban — akinek a vezetői engedélye elveszett vagy megsemmisült, illetve aki külföldi hatóság által kiállított vezetői enge­délyének cseréjét kéri az elő­írt vizsga letételéig. Gyakran előfordul, hogy a kérelmező a genfi mintától eltérő (például az NDK-ban szerzett) vezetői engedélyét magyar vezetői en­gedélyre kívánja kicserélni. Az ideiglenes vezetői enge­dély kérésekor a gépjárműve­zetésre való alkalmasságot ta­núsító orvosi igazolást is csa­tolni kell az iratokhoz. Az ideiglenes vezetői engedélyek az új rendelkezések értelmé­ben az eddigi három hónap helyett most hat hónapig ér­vényesek és — alapos in­dok esetén — érvényességük még újabb hat hónappal meg­hosszabbítható. A gyakorló vezetői igazol­vány új neve: tanuló vezetői engedély. A lényegi változás csak az, hogy a tanuló veze­tői engedély érvényességi ide­je hem 2, hanem 3 hónap, s ez az idő még újabb 3 hónap­pal meghosszabbítható. Eny- nyí idő valóban elég a gya­korlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátí­tásához. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a gépjárművezetői tanfolyam végzésié közben is kaphasson tanuló vezetői en­gedélyt az a kérelmező, aki hozzátartozójával is gyakorol­ni kíván, és akinek a hozzá­tartozója a 2/1969. KPM szá­mú rendeletben előírt köve­telményeknek megfelel. A motorkerékpár-vezetés tanulásához szükséges tanuló vezetői engedélyt a gépjár­művezetői vizsgabizottság ad­ja a kérelmezőknek. — Hogyan lehet külföldi vezetői engedélyt magyarra cserélni? Ha a kérelmező külföldi vezetői engedélye az alapve­tő szempontok tekintetében megfelel a magyar vezetői engedélynek, akkor ő a ma­gyar vezetői engedélyt arra a járműkategóriára és annyi időre érvényesítve kapja meg, amelyne és amennyi időre a külföldi vezetői engedélye jo­gosította. Ha a külföldi veze­tői engedélyen nincsen fel­tüntetve, hogy az engedély meddig érvényes, akkor a magyar vezetői engedélyt úgy állítják ki, hogy az a kiállí­tástól számított egy évig ér­vényes. Külföldön kiállított ve­zetői engedéllyel meddig le­het közlekedni? Ha a külföldi vezetői en­gedély a nemzetközi egyez­mény szerinti mintának meg­felel, akkor a külföldi, vagy magyar állampolgár — az ország területére való belé­péstől számítva — 1 évig köz­lekedhet. Ha a Vezetői enge­dély nem felel meg az emlí­tett mintának, akkor az or­szághatártól csak a lakásáig, illetőleg a szálláshelyéig ve­zetheti gépjárművét a gép- járművezető. — Meddig érvényesek a ve­zetői és a hajtői igazolvá­nyok? Bármely járműkategóriába tartozó jármű vezetésére jo­gosító vezetői engedély tulaj­donosa lassú jámű, segédmo­toros kerékpár, illetőleg álla­ti erővel vontatott jármű ve­zetésére is jogosult, Ilyen jár­művek vezetésére még azok a vezetői engedéllyel rendel­kező személyek is jogosulak, akiknek ismételten egészség- ügyi alkalmassági vizsgálat­ra kell menniük, mert az előző vizsgálat alkalmával ki­jelölt alkalmassági határidő már letelt. Az orvosilag ér­vénytelen vezetői engedély is tanúsíthatja, hogy tulajdono­sa ismeri a KRESZ szabálya­it. Ha valaki csak az emlí­tett járművek vezetéséből tesz — sikeres — vizsgát, az illető személy vezetői, illető­leg hajtői igazolványa vissza­vonásig érvényes, tehát sem előzetes, sem időszakos orvo­si vizsgálaton nem kell meg­jelenni. — Mit kell tudni a vezetői engedélyek visszavonásáról? Az erre vonatkozó rendelet megszüntette az ellenőrzőlapo­kat. Ezért elképzelhető, hogy olyan cselekményért, ame­lyért eddig az ellenőrzőlapot vonták be, ezután — rövi- debb, hosszabb időtartamra — a vezetői engedélyt von­ják vissza. A régebbi szabályozás nem tette lehetővé a jogszabályok alapján való eljárást azokkal szemben, akik nem jelentek meg a soron kívül elrendelt egészségügyi vizsgálaton. Az új rendelkezések szerint visz- sza kell vonni a vezetői enge­délyt attól a járművezetőtől, aki nem jelenik meg a rend­őrhatóság vagy az egészség- ügyi hatóság által elrendelt orvosi vizsgálaton, s csak akkor kaphatja meg újra, ha elmegy a szóban forgó vizs­gálatra és alkalmasságát megállapítják. Attól a személytől, aki közbiztonságilag alkalmatlan a járművezetésre, mindénkép­pen be kell vonni a vezetői engedélyt Azoktól, akik ellen a rendeletben meghatározott közlekedési bűncselekmények miatt büntetőeljárást Indítot­tak, az eljárás befejezéséig vissza kell von'ni a vezetői engdélyt. Abban az esetben pedig, ha a gépjárművezető ellen — e körbe tartozó «*— más bűncselekmények miatt indítottak eljárást, a rend­őrhatóság jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy visz- szavonja-e a vezetői enge­délyt, vagy sem. Vissza kell vonni a vezetői engedélyt attól a személytől, aki vezetői engedélyét, vagy az annak alapjául szolgáló iratokat meghamisította, vagy vezetői engedélyével visszaélt. A közlekedésrendészeti sza­bályok elégtelen ismerete mi­att is visszavonható a vezetői engedély, például akkor, ha engedéllyel rendelkező sze­mély más járműkategóriába tartozó jármű vezetése cél­jából KRESZ-vizsgát tesz, s a vizsga során kiderül, hogy nem ismeri eléggé a közleke­désrendészeti szabályokat. A gépjárművezető rendőr- hatósági felügyelet alá helye­zése, vagy a forgalomból való kitiltása esetén a kényszer- intézkedést elrendelő hatóság a vezetői engedély visszavo­nását is elrendelheti. A rendőrhatóság — a már említett kiemelt közlekedési szabálysértések elkövetése esetein kívül —* meghatáro­zott esetekben a bíróság vagy nyomozóhatóság megkeresé­sére is visszavonhatja a ve­zetői engedélyt. S. T. Hű e g r o j u k Takács László bércéit lakost, aki a KPM Közúti Igazgatóság tehergépkocsijával Nógrádkövesd területén figyelmetlen vezetés kö­vetkezményeként egy villanyoszlopnak ütközött. Ezért a rendőr­hatóság 1500 forint pénzbírsággal sújtotta és két hónapra vissza­vonta a vezetői engedélyét. Kollár József balassagyarmati lakost, villanyszerelőt, aki Vác belterületén személygépkocsijával a 40 kilométer óránkénti sebes­ségkorlátozást jelző táblát figyelmen kívül hagyva, 81 kilométer óránkénti sebességgel közlekedett. A durva szabályszegésért 2200 forintra büntette a hatóság és a személygépkocsi-vezetéstől két hónapra eltiltotta. Csán.yi Attila salgótarjáni lakost, aki a Patyolat Vállalat ko­csijával örhalom és Szécsény között, valamint a két lakott terü­leten belül is 85—f>o kilométer óránkénti sebességgel közlekedett. Cselekményéért 2400 forint pénzbírságot fizetett és a ”C,* kategó­ria vezetésétől két hónapra eltiltották. Botos István salfrótarjáni lakost, aki a Nógrádi Szénbányák tehergépkocsijával követte el a durva szabályszegést — gyorshaj­tás —. amikor Salgótarján belterületén 70—75 kilométer óránkénti sebeséggél, lakott területen kívül pedig 90 kilométer óránkénti se­bességgel közlekedett. Büntetése kiszabásánál figyelembe vették, hogy már két alkalommal vonták szabálysértésért felelősségre. Ezért 2300 forint pénzbírság mellé a tehergépkocsi-vezetési jogo­sultságból három hónapra kizár ták. CA'itO Bővítések díjemelés nélkül Hazánkban az elmúlt évek során gyors ütemben fejlő­dött a motorizáció. Ma már több mint 600 ezer személy- gépkocsi, egymillió egyéb gépjármű (teherautói mo­torkerékpár és autóbusz) köz­lekedik útjainkon. A gépjárművek számának dinamikus, éveken át tartó növekedését — a biztosító adatai szerint — jóval meg­haladja a kárfizetések száma. 1976-ban 61 ezer CASCO-s kárra 268 millió forintot fi­zetett ki az Állami Biztosító azoknak a magánszemély­gépkocsi tulajdonosoknak, akik saját hibájukból törték össze autójukat. A CASCO-biztosítós ma már a közúti közlekedés szer­ves része. Az Állami Biztosító 1972 óta szinte évenként, a gépjárművezetők igényeinek njinél jobb kielégítése érde­kében díjemelés nélkül kibő­vítette a CASCO-biztosítás feltételeit. Emlékeztetőül vegyük sorra azokat az újdonságokat, ame­lyekkel minden autósnak ér­demes ..megismerkednie’’. 1974. őszén a biztosító elvál­lalta az összetört vagy ello­pott Olyan tartozékok megté­rítését is, amelyek az általá­nos tapasztalatok szerint az autó üzemeltetéséhez szüksé­gesek, vagy növelik a kocsi üzem-, illetve forgalombizton­ságát. Ilyenek például: köd­lámpa, a külső visszapillantó tükör, a rádió, az antenna és a kerekek. A lopás- és elemi károknál, valamint a gépjár- mű-szélvédőüveg törlésénél egyébként az önrészesedés összege 100 forint. A kedvezmények közé so­rolhatjuk azt is, hogy az egy biztosítási év alatt bekö­vetkezett második, harmadik, illetve további CÁSCÖ-s kár- kifizetések esetén 1975. má­jus óta nem emelkedik az önrészesedés összege. Magyarországon is egyre jobban terjed az olcsóbb szál­láslehetőséget biztosító lakó­kocsik népszerűsége, sokan utaznak külföldre utánfutó­val is. Talán kevesen tudják még, hogy ezek a járművek is biztosíthatók. Az ezekre köthető biztosítás díja egyéves időtartamra háromszáz forint. A tűz, a villámcsapás, a robbanás, a földrengés, föld­csuszamlás, árvíz, lopás és rablás következtében keletke­zett károkat száz forint ön- részesedés levonásával téríti meg ügyfeleinek az Állami Biztosító, a töréskárokra és a balesetekre azonban nem nyújt fedezetet. A külföldre utazók kiegé­szítő CASCO-biztoeítást köt­hetnek vontatott járműveikre. A szocialista országokba uta­zók 15 napra 300, 30 napra 600, a Nyugat Európába túrá­zók ugyanerre az időszakra 450, illetve 900 forintot fizet­nek. Ennek alapján a lakóko­csik és utánfutók töréskára is megtérül, balesetbiztosítást azonban a kiegészítő CASCO nem tartalmaz. És végül a legfrissebb új­donság: 1977. január elsejével megszűnt a CASCO-szerződé- seknél alkalmazott 50 szá­zalékos kezdővezetői pótdíj. Azok az autósok, akik 1976 december 31. előtt kötötték meg a biztosítást, az egyéves határidő lejártáig fizetik a pótdíjat. A CASCO-sok előtt már eléggé közismert az a kedvez­mény, amelyet a biztosító két — vagy többéves baleset- mentes vezetésért nyújt az ügyfeleinek. Ezzel kapcsola­tos az az újdonság, hogy a díjkedvezmény 1977. januar elsejétől megilleti azokat az autósokat is, akik: tűz, vil­lámcsapás, robbanás, földren­gés. földcsuszamlás, kő- és földomlás, vihar, árvíz, jég­verés, lopás, rablás és a gépjármű-ablaküveg törése címén 100 forint önrészese­dés levonásával kap­tak kártérítést. Ha az összeütközés egy másik autós hibájából követ­kezett be. a kárt okozó köte­lező gépjárműfelelősség-bizt.0- sítása alapján fizeti ki a ja­vítás költségeit az ÁB, a balesetmentes vezetésért járó díjkedvezményt ugyancsak megkaphatja a károsult. Akik csak a CASCO balesetbiztosí­tási összegét vették igénybe, vagy a nyugati országokba, illetve az autóversenyekre köthető kiegészítő CASCO alapján kaptak kártérítést, szintén díjkedvezményre szá­míthatnak. A közlekedés szakmai szóhasználatai I. Biztosítatlan vasúti átjá­ró: ilyen az a vasúti átjáró, amelyiket csak a „Vasúti át­járó kezdete” veszélyt jelző táhlával jeleznek és amelyi­ken a közúti járművek átha­ladását sem sorompóval, (tel­jes, fél-, illetve fénysorompó­val) sem jelzőőrrel nem biz­tosítják. Ilyen vasúti átjáróra a vezető járművével csak ak­kor hajthat rá, ha — a szük­séghez képest járművét meg­állítva! — meggyőződött ar­ról, hogy az átjáróhoz vasúti jármű nem közeledik. II. Biztosított vasúti átjáró: ilyennek kell tekinteni azt a vasúti átjárót, amelyiket tel­jes, vagy félsorompóval, illet­ve fénysorompóval láttak el (esetleg ezek kombinációjá­val), valamint amelyiket jelző­őr biztosítja. A vezető az ilyen vasúti átjárót is csak fokozott óvatossággal és mér­sékelt sebességgel közelítheti meg járművével. Ha az em­lített berendezések vagy a ielzőőr a továbbhaladás tilal­mát jelzik, az átjáró előtt meg kell ál'ni (vagy amikora berendezések üzemzavara észlelhető). III. Együtt kanyarodás: a bekonyorodásnak az az eseté, amikor a menővert két vagy több jármű egyszerre, együtt hajtja végre. Ismeretes a szem­ből történő és az egyirányú együtt kanyarodás. A szem­ből történő együtt kanyaro­dásnak két lehetséges esete van: F,lső: az egyazon úton szem­ből érkező két jármű közül az egyik jobbra kis ívben, a má­sik balra nagy ívben kanyaro­dik egyszerre ugyanarra a menetirány Szerinti íobb oldal­ra. Ez az együttes manőver nem^tiltott ha a megcé’zntt úttest menetirány szerinti jobb oldala ehhez elegendően szé- ’es. vasv. ha a forgalmi sávo­kat útburkolatiéllel jelölték — tehát a két eevütt kanya­rodó jármű eavmást nem za­varja. Amennyiben a forgal­mi sávokat útburkolati jellel nem jelölték, az együttesen végrehajtott manőverből szár­mazó baleset felelősségének terhe — elvileg és elsősorban — a balra nagy ívben kanya­rodó vezetőre esik, hiszen a jobbra kis ívben kanyarodé­hoz képest elsóbbségadási kö­telezettsége van. Második: amikor az egy­azon úton, egymással szem­ben haladó két jármű egy­aránt balra nagy ívben kíván kanyarodni. Ennek a beka- nyarodásnak együttes, egy­szerre történő végrehajtása sem tilos, ha az útkeresztező­dés éhhez elegendően széles, illetve az együtt kanyarodó járművek nagysága az egy­szerre haladást lehetővé te­szi. A kanyart „levágni” azonban általában nem sza­bad. Mindkét járműnek egy­máshoz képest balról kell el­kanyarodnia. megkerülve az útkereszteződés képzeletbeli középponti körét. Amennyiben az útkereszteződés ehhez nem elegendően széles, vagy a jár­művek nagysága miatt az együtt kanyarodás biztonságos lefolyása kétséges lehet, tisz­tázatlan forgalmi helyzet ke­letkezett, amit a két jármű vezetőjének — szükségszerű lassítás után, kölcsönösen adott jelzésekkel stb. — kell feloldania. Az együtt kanya­rodás másik fajtája aá, ami­kor az addig egyirényban, egymás mellett haladó jármű­vek nagyjából egyszerre, együtt kanyarodnak akár jobbra, akár balra. Ez a ma­gatartás akkor megengedett, ha a forgalmi sávok „együtt kanyarodását” útburkolati je­lek jelzik. Enélkül ugyanis jobbra kanyarodni csak az útiest széléről, balra pedig csak a felezővonal mellől sza­bad. egyébként egvmás után. Vigyázzunk, mert ha a part­ner villamos, akkor annak együtt kanyarodáskor elsőbb­sége van. Tehát vil'am'visal együtt kanyarodni csak akkor lehet, ha a másik 'ármű az űrszelvényre is tekintettel a villamos mellett elfér. IV. Érintőleges kanyarvétel: a járművel történő bekanya­rodásnak az az esete, amikor az egyazon úton egymással szemben haladó két jármű egyszerre, együtt kíván balra kanyarodni. Méghozzá úgy, hogy eközben egymáshoz ké­pest nem balról haladnak el a képzeletbeli középponti kör megkerülésével, hanem a ka­nyar ívét „levágva” egymás- hez képest jobb kéztartással. Ezt a magatartást „amerikai" kanyarvételnek is nevezik. Amennyiben erre a magatar­tásra útburkolati jel vagy a forgalmat irányító rendőr jel­zése ad utasítást, akkor ter­mészetesen így kell végrehaj­tani. Enélkül a kanyarvétel­nek ez a módja általában ti­los! Kivételesen legfeljebb kölcsönös megegyezés alapján lehet megengedett, ha az út­viszonyok és a forgalmi kö­rülmények ennek biztonságos lebonyolítását lehetővé teszik. Ilyenkor különösen a szemből érkező és egyenesen tovább­haladni, vagy jobbra kanya­rodni kívánó járműre kell ügyelni, amelyiket az érintő­legesen bekanyarodó jármű takar. Az Ilyen magatartásból adódó balesetért az érintőle­ges kanyarvételt végrebaitó mindkét jármű vezetője elvileg felelősséggel tartozik. Megdicsérjük llllllllllllllllllllllllllllllllllllHllllllllilllllllllllllUW Bállá Sándort, az őrhalmi Hazafias Népfront Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet gépkocsivezetőjét. Vezetői jogosítvánnyal 1958 óta ren­delkezik, s azóta megszakítás nélkül vezet. 1963-ban lett tagja a közös gazdaságnak, s több típusú személy- és te- horgépkocsival járt. Baleset- mentesen eddig 650 ezer ki­lométert tett meg. Jó a mun­kához való viszonya, maga­tartása is példamutató. Hegedűs Ferencet, aki 1960 óta tagja a termelőszövetke­zetnek. Azóta rendelkezik gépjárművezetői jogosítvány- nyál. Immár több mint 17 éve többfajta gépjármüvet veze­tett. Munkáját, magatartását, a gépjármű szeretetét példa­mutatónak lehet a dolgozók elé állítani. Hegedűs Ferenc eddig 500 ezer kilométert tett meg balesetmentesen. Csernik Ferencet, aki egyik legfiatalabbja a tsz gépkocsi- vezetőinek. 1969-ben szerzett jogosítványt, s azóta megsza­kítás nélkül vezet különböző típusú gépjárműveket. Mun­káját szorgalmasan, kifogás­talanul látja el. Gépkocsija állandóan üzemképes. A kar­bantartást, a termelésben reábízott feladatokat példa­mutatóan látja el. Eddig 250 ezer kilométert tett meg bal­esetmentesen. Wi A 2-es számú fő közlekedési úton. Nagyoroszi és Drégelypalánk között borult fel ez a személy- gépkocsi. A baleset következtében két személy súlyosan, egy pedig könnyen sérült meg. A kár jelentős

Next

/
Oldalképek
Tartalom