Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
Az élen: Biztonságos tesz-e a zöldségfelvásárlás ? »» Válaszol', dr. Jan eső Sándor, a ZÖLDÉRT igazgatója A szécsényi saláta és a karancslapujtői termelőszövetkezet petrezselyme körüli felvásárlási problémákról a napokban adtunk hírt lapunkban. A cikkek kapcsán felvetődik a kérdés: a Nógrád megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi, Szövetkezeti Vállalat mit tesz azért, hogy hasonló esetek 'ne forduljanak elő, az idén biztonságos iesz-e a megyében termelt zöldség felvásárlása? — Nem hiányoznak nekünk az ilyen dolgok — mondja dr. Jancsó Sándor, a ZÖLDÉRT igazgatója. Az asztalon előtte ott a minta a ka- rancslapujtőiek „termékéből”. Azért az idézőjel, mert a petrezselymek cigarettavékonyak. S, hogy nem csupán ez a néhány, arról meggyőződtünk a ZÖLDÉRT salgótarjáni átvevőtelepén. A szabványban előírtaknak az áru csekély része fellel meg. — Az első szállítmányt mégis átvették, anélkül, hogy alaposan megnézték volna a minőséget. A ZÖLDÉRT-től azt nem várja senki, hogy az eladhatatlan, osztályon aluli terméket is felvásárolja... — A mulasztók fegyelmi felelősségre vonása nem marad el — jegyzi meg. — .. .az azonban jogos kívánalom, hogy a zöldség felvásárlásának biztonsága ne írott malaszt maradjon. — Az elvek változatlanok: a ZÖLDÉRT a termelőtől minden olyan zöldségfélét átvesz, ami emberi fogyasztásra alkalmas és a szabvány előírásainak megfelel. Még akkor is, ha a szerződésben megszabott mennyiségtől többet kínálnak fel. Mi nem vitatkozni akarunk a termelőkkel, az a célunk hogy nyugodt, korrekt légkört teremtsünk. Nekünk át kell venni az árut, a termelőüzemek pedig ne felejtsék el, hogy ez csak az osztályos termékre vonatkozik! Ha mi ezt nem tartjuk be, a vásárlók érdeke ellen cselekszünk, s ugyanígy tesz a termelőszövetkezet is, amikor a láda tetejére a legszebb salátafejeket válogatja ki, az aljára meg osztályon alulit „bújtat” — magyarázza, s még hozzáteszi: — Abba azonban nem nyugszunk bele, hogy a vállalatot, amely a megye zöldségellátásáért felelős, s félezer dolgozót foglalkoztat, alaptalanul gyanú- sítgassák, s nyakunkba varr- janak olyan dolgokat, amiről nem tehetünk. Szavaiból érezni, hogy az asztalon fekvő petrezselyemcsomókra céloz. A budapesti ZÖLDÉRT a KERMI minősítése alapján csomóját nyolcvan fillérért vette át. — Azt az árut, ami megfelel a szabványnak, felvásároljuk, Ami nem, még azt is átvesszük bizományba. így akarunk segíteni. A Komárom megyei ZÖLDÉRT két és fél ezer csomót kért legutóbb, ugyancsak bizományba. Nincs rá garancia, hogy el is tudják adni — mondja dr. Jancsó Sándor. — A felvásárlás elején tartunk. Arra mi a biztosíték, hogy az osztályba sorolt áruval később nem fordul elő hasonló helyzet? — Szakembergárdánk agrármérnökökkel gyarapodott, akik felkészültségüknél fogva képesek vitás kérdésekben hozzáértően dönteni. A felvásárlók is zömmel szakképzettek, vagy több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Mi meglátogattuk a termelőszövetkezeteket, s kértük, hogy probléma esetén forduljanak hozzánk. Ha kell, éjfélkor is a helyszínre megyünk. — S, ha nem képesek megegyezni ? — Minden járásban vannak minőségi szakértők, ök pártatlanok. Igaz, igénybevételükre ritkán van szükség. — Annak mi az oka, hogy a szerdán este szállított petrezselyem csak szombaton reggel jelent meg az árudákban, holott csütörtökön, pénteken nem volt kapható más helyeken sem? — Az elárusítók a megrendelést előző nap adják le, az árut szállítóktól értesülnek, hogy milyen új termék érkezett. Lehetőségük van még pótrendelésre is, de e napokon akadt még régi petrezselyem. — A ZÖLDÉRT a felvásárolt zöldségfélének körülbelül felét értékesíti a megyében. Ennyi az igény. Mi lesz a többivel ? — A társvállalatokkal szerződéseket kötöttünk, továbbítjuk a „felesleget” — magyarázza az igazgató. Mondatai megnyugtatónak tűnnék. Azt azonban ő is hangsúlyozta, hogy a zöldség- termelésben, -átvételben továbbra is lesznek zökkenők, amivel egyet is lehet érteni. Azért törekednek a termelőkkel a jó — és nyomatékkai jegyezte meg: korrekt —kapcsolatokra, hogy mi'nél kevesebbszer forduljon elő. S ehhez a termelőüzemeknek is be kell tartaniuk a szabályokat, mert a zöldségprogram végrehajtása, az ellátás javítása nem külön termelő, vagy felvásárlói érdekek, mindany- nyiunk közös ügye. Sz. Gy. Megelőzik a mezőgazdasági vegyianyag-veszleségcket / Miniszteri rendelet-módosítás Homok ferenye, KarancsJapu|iő Tizennégy százalékkal több a tej A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán a közelmúltban készült el a mezőgazdasági nagyüzemek és kisgazdaságok tejtermelésének első négyhónapi mérlege. A számok kedvező képet mutatnak. Április végéig az állami gazdaságok 32. a termelőszövetkezetek 14 százalékkal fejtek több tejet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában, s csupán a kisgazdaságokban volt visz- szaesés. Összesén több mint tizenháromezer hektoliterrel több tejet termeltek a téli, kora tavaszi hónapokban az üzemek, a tavalyihoz képest 14 százalékos az emelkedés. Az egy tehénre jutó tejhozam az állami gazdaságokban 18.5, a termelőszövetkezetekben 10.8 százalékkal magasabb 1976. első négy hónapjától. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek az éves terv egyharmadát már a „kritikus” időszakban teljesítették tejből. Az idei tejtermelési előirányzat megyénkben várhatóan túlteljesül majd. A szerződések alapján 8. a üzemi tervek szerint 10 százalékkal kell növelni a tejtermelést. A tehénlétszám május elejéig 3,1 százalékkal emelkedett. tehát a többlettejmennyiség főként a szakszerűbbé vált takarmányozás, körültekintőbb gondozói munka eredménye. A homokterenyei tsz-ben például ez idő alatt, csaknem háromszorosát fejték ugyanattól az állománytól. Ka- :rancslapujtőn az állomány- csere következtében 200. Endrefalván 146 százalékkal termeltek több tejet, mint tavaly ilvenkor. Elmaradtak viszont Nézsán. Romhányban, Szurdokpüspökiben és Ka- rancsságon. A 14 százalékos növekedés ellenére meg kell jegyezni, hogy Somogybán 28, Békésben 23, Fejér megyében 25 százalékos a tej mennyiségének emelkedése, s Nógrád a negyedéves „mérleg’’ alapján a megyék között még mindig a 15. helyen állt. Vezetéslélektan Az SZVT-fiatalok bizottságának rendezésében Salgótarjánban az SZMT-székházban május 23-án Magyari Beck István, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa tart előadást. Témája: Pszichológiai gyakorlatok különös tekintettel a vezetőre. Az előadást követően tartja alakuló ülését az SZVT munkatudományi és ergonómiai szakcsoportja. A Magyar Közlöny 38. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeleté. Ez több szempontból is módosít egy korábbi jogszabályt, abból kiindulva, hogy a mezőgazdasági vegyszerhasználat, -kezelés és -tárolás ma már olyan nagyságrendű, hogy megköveteli a nagyobb körültekintést és a takarékosságot. Enélkül nem lehet csökkenteni azokat a még mindig jelentős veszteségeket, amelyek rontják például a műtrágyázás, de általában a talajerő-gazdálkodás hatékonyságát. Korábbi országos felmérés állapította meg, hogy a műtrágya tárolási vesztesége 15—2o százalékra tehető, de vannak szélsőséges esetek is, amikor a nemtörődöm, szakszerűtlen vegyszerkezelés miatt a hatóanyag 50 százaléka megsemmisül. Miután a műtrágyavásárláshoz állami támogatás jár, semmiképpen sem lehet az üzem „magánügyének” tekinteni az ilyenfajta pazarlást. Ahhoz viszont, hogy a veszteségeket meg lehessen előzni, kiegészítő intézkedésekre is szükség lesz. A MÉM egyebek között szabályzatot ad majd ki a megfelelő, szabványszerű műtrágya-felhasználásra és -tárolásra, enélkül ugyanis nem lehetséges a folyamatos alt«nőr*és és az esetleges felelősségre vonás sem. A termelők nem maradnak magukra a szakszerű vegyianyag- alkalmazási program megvalósítása során. Igénybe vehetik a megyei kémiai központok és az állami gazdasági laboratóriumok segítségét. Ez egyebek között talajmintavételt, vegyelemzést, szak- tanácsadást stb. tesz lehetővé, mégpedig tudományosan megalapozott, és az országban mindenütt egységesen alkalmazott szakmai metodika alapján. A rendelet egyes speciális mezőgazdasági munkák szakszerű végrehajtásáról is intézkedik. FIATALOK, jövőt tervezők... — Nekünk is lesz már gyárunk! — mondogatták egymásnak a diósjenőiek, amikor híre kelt, hogy a VILLTESZ, e furcsa nevű vállalat üzemet telepít a községbe. A fejek, a gondolatok megkavarodtak. Asszonyok töprengtek a főzőkanál felett, hogy vajon nekik való lenije-e a gyári munka? Elbírnak-e az érdes, kidolgozott kezek az aprólékos. finom műveleteket? Fiatalok mérlegeltek, latolgattak; cseréljék-e fel a falutól távol eső, de megszokott munkahelyeket az itteniért, a helyben levőért? És jöttek haza mind többen Vácról, Budapestről, a környező üzemekből... Azóta csaknem tíz esztendő telt el, s a telep 136 dolgozója közül több mint hatvan a fiatalok száma. Szakmunkás-bizonyítványt szereztek, törzsgárda-oklevelet, sokan közülük elismert szakemberek, csoportvezetők, minőségi ellenőrök. KlSZ-szer- vezetet alakítottak, képviselőik ott vannak a fizetésemelés, a jutalmak, egyéb gondok-ba- jok megbeszélésénél, elbírálásánál. Legtöbbjüknek az a véleménye: beváltak a számítások, érdemes volt hazajönni, a telepen szárnyat bontogatni... X Valloméstételre? — kérdezik ők hárman, Simon Erzsi, Kovács Mihály és Gáspár Gyula. Nem, nem vallomástételre, inkább őszinte, baráti beszélgetésre. — Akkor majd én kezdem — mondja Erzsi, az újdonsült csoportvezető: — Gyerekként, 14 éves koromban kerültem az üzembe. Feletteseim ösztönzésére végeztem el a szakmunkásképzőt, mechanikai műszerésznek tanultam. A szereidében nagyon jó a kollektíva, csak most már kicsit más szemmel kell néznem a gárdát. Két •hónapja ugyanis én vagyak a csoportvezető. Megfontoltság és felelősség — nem csupán magamért, de másokért is. Komoly szavak, komoly tekintet — mintha nem is 21 éves lány ülne velem szemben, fiatal lány, akinek a jövő hónapban lesz az esküvője. — Nekem meg húsz évesen egy másfél éves fiam van — szól közbe Mihály, a „mindenes”, ahogy társai nevezik. — Az biztos, hogy a tmkműhelyben sok mindenhez kell érteni. Nem számít, hogy forgácsoló a szakmám. Meg aztáii az apósom a főnököm. Folytassam? — neveti el magát. ___. ': M ihály Vácott volt tanuló, öntödében dolgozott, amikor meghallotta, hogy éredemes hazajönni Diósjenőre. — Így, utólag visszapillantva, érdemes volt? — Ha csak az utazási időt számolom, már akkor is megérte. Nem kell hajnalban kelnem, zötykölődni, az órabér is emelkedik, szépen, lassan. Szépen, lassan — mindhárman nevetnek, lók. jövőt tervezők, táplálkozik állandó lenségük. Ebből mindig többre, — Sokat köszönhetünk az üzemnek. Lehetőséget kaptunk a tanulásra, képességeink kibontására. S bár igaz, az esztergában sokat kell dolgozni, mégis szeretem a munkámat — mondja Gyula, aki nemcsak szereti, de kiválóan csinálja is a rábízott feladatokat. Április 4-én Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Az üzem munkát, kenyeret ad. és közben formál, nevel, közösségi életre, közéletiségre. Szocialista brigádok, üzemi KISZ-alapszervezet — a kis kollektívák fórumai. , — A KISZ-szel bajok vannak — állapítja meg Mihály —, nem mennek úgy a dolgok, ahogy szeretnénk. Néha van egy-egy látványosabb megmozdulásunk, társadalmi munka, óvodapatronálás, május 1-t dekoráció elkészítése, ám az üzemi „KISZ- klubunk jobbára üres. Nehéz az embereket becsábítani, nehéz olyan témát, programot találni, amj mindenkit egyaránt érdekel. — Húzódozás,' kifogások: nekem otthon van dolgom, vár a férjem, sietek a gyerekemhez, délutános vagyok — sorolja Erzsi. — A lányok, ha férjhez mennek, már nem szívesen vállalják a KISZ- tagságot. De azért ne húzzuk magunkra a vizes lepedőt! Én már ott voltam az indumegalakult a KISZ. Most 16- an. 20-an is összejövünk, ha „közös megmozdulásról van szó. És a KISZ-t azért a vezetőség is partnerszómba veszi. Kérik a véleményünket, klubot kaptunk, magnóval, tv-vei... — Csakhát nem elég kapni. adni is kell — meditál Mihály, maga is KlSZ-vezetősé- gi tag. — Adni a tőlünk telhetőt munkában. brigádban, KISZ-ben, a közös megmozdulásokban... Komolyan bólogatnak mindhárman. aztán Erzsi megtöri a csendet; — Ugye. nem is olyan könnyű fiatalnak lenni? — vkm — ezen Fiata- Ebből lásnál elégedet- a vágy — magasabbra. is. Amikor hat taggal Szcsdcilisto i»rif£őc9oBc as SKŰ-ben Az aranykoszorús szocialista Az Ady Endre lakatos karbrigád címet nyerték el az bantartó szocialista brigád Alkotmány brigád dolgozói, dolgozói a Szakma, ágazat ki- Ebben az évben természetesen válója megtisztelő címet mond- előre szeretnének lépni. Meg- hatják magukénak. Képünkön: szigorították az önkontrollt a Novak László, a kollektíva huzalok minőségének javítása tagja légkalapács javítását érdekében. Képünkön Menus végzi. j, Ferencné és Sági Imréné el- J * lenőrzi a huzalokat. ,i, ■*. A Gábor Áron és a Március 21. Szocialista Brigád tagjai egyaránt az aranykoszorús cím birtokosai. Közös vonásuk a selejtek eredményes csökken lése, a társadalmi munkákban aktív részvétel,, és nem utolsósorban hasznos újítási javaslatok kivitelezése. Bal oldali képünkön Mihály Nándor, a Gábor Áron, jobbról Kokinda János, a Március 21. Szocialista Brigád tagjai egyaránt a kovácsoló gyáregységben dolgoznak. Fodor Tamás képriportja Segítség a brigádoknak A Lampart ZIM salgótarjáni gyárának szakszervezeti bizottsága a három nyári hónap időtartamára minden szabad szombaton és vasárnap a szocialista brigádok rendelkezésére bocsátja a gyári autóbuszt, a gazdasági vezetéssel egyetértésben. Ezzel kívánják segíteni a kulturális és sportvállalások teljesítését. NÓGRÁD — 1977. május 21., szombat 3
