Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

Chilei szolid nagygyűlés a Sportcsarnokban Mág proletárjai, egyesüfjetekl NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE» TANACS LAPJA XXXIII. ÉVF., 117. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977 MÁJUS 20., PÉNTEK Sarlós István és Luis Corvalán a chilei szolidaritási nagygyűlésen. Forró hangulatú szolidaritási nagygyűlésen találkozott csütörtökön délután Luis Corva­lán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára bu­dapesti dolgozók, fiatalok képviselőivel a Sportcsarnokban. Már jóval a kezdés előtt forradalmi chilei, kubai, spanyol daloktól', in­dulóktól volt hangos a hatalmas terem. A nagygyűlés résztvevői együtt énekeltek, tap­sukkal kísértek több általuk is ismert dalt, amelyet a hazánkban dolgozó, tanuló chilei­ek zenei kísérettel adtak elő. Szabadságot a chilei hazafiaknak! Szolidárisak vagyunk a fasizmus ellen harcoló chilei néppel! — hir­dették spanyol és magyar nyelven a terem­ben elhelyezett feliratok. Még zúgtak a Ven- ceremos hangjai, amikor a terembe léptek az elnökség tagjai. A nagygyűlés résztvevőinek hatalmas tapsa köszöntötte Luis Corvalánt. a chilei és a nemzetközi kommunista mozga­lom kiemelkedő harcosát, amikor a többi chilei vendéggel és az elnökség magyar tag­jaival együtt elfoglalta helyét az emelvényen. Az elnökség tagja volt a Chilei KP főtit­kárának felesége, Lily Corvalán, valamint Gladys Marin, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, és Tomas Solis, a Chilei Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának tagja, a Chi­lei KP magyarországi képviselője. Az elnök­ségben foglalt helyet Biszku Béla, a Közpon­ti Bizottság titkára, Maróthy László, a KISZ kb első titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára, va­lamint a társadalmi és tömegszervezetek több vezetője és több élenjáró dolgozó. Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Sarlós István mondott beszédet. Sarlós István beszéde f Áz MSZMP Köziponti. Bi­zottsága, a magyar kommu­nisták, a szocializmust építő magyar nép nevében köszön­tötte Luis Corvalán elvtár­sat, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát és kíséretében levő elvtársakat, majd így folytatta: — Nagy öröm számunkra, hogy a fasiszta diktatúra bör­tönéből kiszabadult Corvalán elvtárs, a nemzetközi kom­munista mozgalom tapasztalt harcosa elfogadta meghívásun­kat és Látogatást tesz ha­zánkban. Chile messze van tőlünk, ha a távolságot kilo­méterekben mérjük, de na­gyon közel van hozzánk, ha azt vizsgáljuk, melyek a kö­zös célok, amelyek népeinket összekötik. A szabad élet szeretete, a haza iránti sze­retet egyformán jellemez bennünket — éppúgy, mint az elnyomás, az imperializ­mus és a fasizmus elleni gyű­lölet. — Mi szabadon élünk és független ország állampolgá­raiként szocialista társadal­mat építünk. Magunknak építjük, — de hisszük, hogy nemcsak a magunk javát szolgáljuk vele. A szocialista közösségek tevékenységében éppen az a felemelő, hogy terveik és programjaik köz­vetlenül, vagy közvetve az egész emberiséget szolgálják. — mondotta. A továbiakban hangsúlyozta: Harminckét év telt el a fasiszta hatalmak feletti győ­zelem óta, de még ma is van mitől félteni mindazt, amit építettünk. Népek sora él még emberhez méltatlan kö­rülmények között. Milliók éheznek és szenvednek, mert társadalmi és politikai elnyo­más béklyóiban kell élniük. Az elért eredmények védel­me és továbbfejlesztése mel­lett kötelességünk tehát az is, hogy segítsük a felszaba­dulásukért küzdő népek füg­getlenségi harcát. nálunk ugyanúgy gyilkossá­gokkal került hatalomra 1919­ben, mint önöknél 54 évvel később, 1973-ban. Uralomra kerülése óta Pinochet prog­ramjai, intézkedései kísérteti­esen emlékeztetnek arra, amit nálunk Horthy Miklós és a magyar uralkodó osztály tett 1919-ben és ezt követően 25 éven át. Tetteik arra valla­nak, hogy a fasizmus sem céljait, sem módszereit tekint­ve nem változott. Az ma­radt ami volt: az imperializ­mus szekértolója és az emberi haladás ellensége. Népünk minden iránt ér­deklődő, mindenről önálló vé­leményt alkotó, politizáló nép. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács Bérpolitikai intézkedések A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács — össz­hangban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának határozatával — dön­tést hozott az ez évi népgaz­dasági tervben előirányzott központi bérpolitikai intézke* désekről. Megtárgyalta a munkaügyi miniszternek, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben előter­jesztett javaslatát és a követ­kezőket határozta: Az iparban, az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven­déglátásban a fizikai dolgo­zóknak és a termelést köz­vetlen irányítóknak 1977. jú­lius 1-től a délutáni műszak­ban egységesen 20, az éjsza­kai műszakban 40 százalék pótlékot kell fizetni. A foly­tonos munkarendben foglal­koztatottak ezen felül további 10 százalék pótlékban része­sülnek. Ahol a jelenlegi mű­szakpótlék a megállapított mértéknél magasabb, az külön engedéllyel fenntartható. A pótlékok felemeléséhez azok a vállalatok, amelyeknél a dél­utáni és az éjszakai műszak­ban ledolgozott munkanapok aránya meghaladja a 8 szá­zalékot, differenciált mérték­ben, központi támogatást kap­nak. A vfllamosenergia- és a ru­házati iparban a fizikai dol­gozók bérét — a műszakpót­lékon felül — 1977. július 1- ével átlagosan 4 százalékkal kell emelni. Az alsó-, közép- és felső­fokú oktatási intézményekben a pedagógusok bérét 1977. szeptember 1-től átlagosan 18 százalékkal fel kell emelri. Ezen felül a tanítók és a szak­oktatók bére ennél nagyobb, a tanároké ennél kisebb mér­tékben emelkedik. Az oktatási intézmények kisegítő és ad­minisztratív dolgozói átlago­san 12 százalékos béremelés­ben részesülnek. Az óvodai dajkák, a gondozónők és az óvónők átlagosan 8—10 szá­zalékos béremelést kapnak. A közművelődési intézmé­nyekben — így a művelődési otthonokban, könyvtárakban, múzeumokban, levéltárakban és m sutt — dolgozók bérét 1977. szeptember 1-től átlago­san 20 százalékkal kell növel­ni. A egészségügyi intézmé­nyekben a három műszakban dolgozó szakalkalmazottak (ápolónők, műtősök) bérét 1977.. október 1-től átlagosan 20 százalékkal, a kisegítő dol­gozókét átlagosan' 15 száza­lékkal, a bölcsődei és csecse­mőotthoni dolgozókét átlago­san 8—10 százalékkal, a gyógyszer-kereskedelemben dolgozókét átlagosan 13 szá­zalékkal, emelik. Az ügyeleti díjak átlagosan a jelenlegi­nek kétszeresére emelkednek. A béremeléseket differenci­áltan kell végrehajtani. A központi bérintézkedések összhangban vannak az V. öt­éves terv időszakára előirány­zott életszívonal-politikai cé­lokkal. A bérintézkedések egymillió-kétszázezer — ezen belül csaknem egymillió fizi­kai — dolgozó keresetét növe­lik. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a népgazdaság I. negyed­évi fejlődéséről szóló beszá* mólót. Kötelezte a minisztere­ket, hogy irányító munkájuk­kal nyújtsanak hathatós se* gítséget az ez évre előirány­zott feladatok tervszerű vég­rehajtásához, a szervezettség és a hatékonyság fokozásá­hoz. A Minisztertanács megtár­gyalta a jogszabályrendezés végrehajtásának helyzetéről szóló jelentést, és határozatot hozott a következő időszak feladatairól: A munkaügyi miniszter elő­terjesztésére a kormány meg­tárgyalta a gazdasági vezetők továbbképzésének helyzetét és feladatait. A Minisztertanács úgy határozott, högy tovább kell javítani az oktatás tar­talmi és módszertani színvo­nalát, a vezetés és vezető-to- vábbképzés tudományos meg­alapozását. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a belügyi szer­vek igazgatósrendészeti tevé­kenységéről szóló jelentést. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Május 20—21. A pedagógusok szakszervezetének országos tanácskozása Salgótarjánban Soron következő megyei tit­kári értekezletét Salgótarján­ban tartja a pedagógusok szakszervezetének központi ve­zetősége. Erre az alkalomra tegnap Salgótarjánba érkeztek az ország minden részéből a pedagógus-szakszervezeti me­gyei titkárok, politikai mun­katársak. Kovács László, az SZMT vezető titkára fogadást adott a pedagógusok szakszer­vezete központi vezetősége tagjai naiv, valamint a meghí­vott megyei vezetőknek. Ez idő alatt a megyei vendégek megtekintették a salgótarjáni megyei munkásmozgalmi mú­zeumot és az európai hírű föld alatti bányamúzeumot. Ennek befejeztével a tanács­kozásra érkezett valamennyi vendég ellátogatott a megyei József Attila Művelődési Köz­Szükség van az összefogásra Szükség van a haladó em­berek százmillióinak összefo­gására, mert még mindig vannak fasiszta hatalmak a világon. Még mindig vannak koncentrációs táborok és még mindig telve vannak az em­beriség nemes céljaiért küz­dő emberekkel az elnyomó rendszerek börtönei. Az em­beriség szégyenére vannak kormányok, amelyek ezekkel a népellenes erőkkel együtt­működve, támogatják azok tevékenységét. Még van faj­üldözés Rhodésiában és Dél- Afrikában, még létezik a diszkrimináció az Egyesült Államokban — és másutt, — és még uralmon van egy maroknyi terrorista, fasiszta csoport Chilében. Még létez­nek az úgynevezett feszült­séggócok a Közel-Keleten és a világ más térségében. Még nem tudtuk elérni, hogy a megegyezésre való törekvés hassa át a kormányokat, mert még léteznek olyan po­litikai, ellenforradalmi erők, amelyek a hidegháborúra, a haladás és a kommunizmus erői elleni aknamunkájuk si­kerére számítanak. Közel 45 hónapja annak, hogy ezek az erők felháborí­tó módon beavatkoztak Chile belügyeibe és hatalomra jut­tattak egy neofasiszta cso­portot. Árulók, hazaárulók voltak azok, akik 1973. szeptemberében megölték Allende elnököt, meggyaláz­ták Chile népét és birtokba vették Chile és népe felett az uralmat. Pinochet a legkegyetlenebb terror rendszerét teremtette meg: a népi hatalom tisztség- viselőinek, kommunistáknak, szocialistáknak, párton kívüli aktivistáknak és egyszerű szimpatizánsoknak ezreit megölték, az általa létreho­zott koncentrációs táborok és börtönök kísértetiesen emlé­keztetnek az európai fasiz­musok legsötétebb korszaká­ra. Kedves Corvalán elvtárs! Átérezzük azt, ami ma Chi­lében van. Az ellenforradalom Szocialista hrigádvezetők tanácskozása Nagybátonyban Pótvállalások az októberi forradalom 60. évfordulójára indított munka versenyben Nógrád megye ipari és me­zőgazdasági üzemeinek szo­cialista brigádjait harminc­négyen képviselték a szocia­lista brigádvezetők V. orszá­gos tanácskozásán. A konfe­rencia állásfoglalása értel­mében a résztvevőknek él­ményeikről, tapasztalataikról be kell számolniok az őket küldő kollektíva előtt. A Nógrád megyei beszámolók sorát Szabó Ferenc, a FŰ- TÖBER nagybátonyi gyáregy­ségének szocialista brigádve­zetője nyitotta meg. A csü­törtökön megtartott nagybá­tonyi szocialista brigád vezetői értekezlet munkájában részt vett Kovács László, a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára is. A FÜTÖBER idén tízéves nagybátonyi gyára előtt az V. ötéves terv időszakában nem csekély feladatok áll­nak. A gyáregység termelési értéke 1980-ra a terv szerint eléri a félmilliárd forintot: ez öt év alatt hetvenszázalékos termelésnövekedést jelent. A feladat nehéz, végrehajtásá­ban nélkülözhetetlen a szo­cialista brigádok erőteljes közreműködése. A tanácsko­záson arra is rámutattak: ma az épületekbe beépített anya­gok tizenöt százaléka épület- gépészeti berendezés, s ez az arány rövidesen huszonöt százalékra emelkedik. Na­gyon fontos, hogy ezek a be­rendezések jó minőségűek legyenek, jól szolgálják, ne pedig nehezítsék az emberek életét. Több, a tanácskozáson részt vevő szocialista brigádvezető az októberi forradalom 60. évfordulója alkalmából kezdődött munkaverseny­ben már megtett felajánlá­sát kiegészítette. Pótfelaján­lást tett többek között a No­vember 7. Szocialista Brigád. Elhatározták, az esztendő vé­géig tíz TRC ventillátort ké­szítenek társadalmi munká­ban, százharmincezer forint értékben. Az Április 4. Szo­cialista Brigád úgy döntött, a kollektívára kirótt termelé­si tennivalókat az év végéig 106 százalékra teljesíti, a ko­rábban vállalt 102.6 száza­lékkal szemben. Példájukat más szocialista brigádok is követték. Javaslatok hangzot­tak el: a FÜTÖBER nagybá­tonyi gyáregységének dolgo­zói vállalják, semmiféle be­ruházás nem szenvedhet ké­sedelmet a FÜTÖBER hibá­jából; hogy exportkötelezett­ségeiknek december 1-ig ele­get tesznek; hogy vezessék be a DH-munkarendszert. Han­got adtak annak is, szoro­sabbra kell fűzni a munka- verseny-kapcsolatokat a szomszédos harismyagvárral. A tanácskozás résztvevői állásfoglalást hagytak jóvá. amelyben a FÜTÖBER többi gyáregységének szocialista brigádjait is a nagybátonyi kezdeményezés követésére szólították. pontba, ahoi Kugel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese köszöntötte őket. *■ A tanácskozás május 20-án és 21-én zajlik a szakszerve­zetek Nógrád megyei bizott­ságának székházában. A meg­nyitót Kn.etyi Ferenc, a pe­dagógusok szakszervezete Nóg­rád megyei bizottságának el­nöke tartja Utár.a Vadkerti Lóránt, az SZMT titkára mu­tatja be Nógrád megyét, is­merteti a megyei szakszerve­zeti mozgalmi munkát. Ezt követi Hartly Jánosnénak, a pedagógusok ’ szakszervezete Nógrád megyei bizottsága tit­kárának beszámolója a me­gye; bizottság feladatáról, te­vékenységéről az élet- és mun­kakörülmények fejlesztésében. Mint ismeretes, a pedagógu­sok szakszervezetének X. kongresszusa feladatul szabta az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek terv­szerű és tudatos fejlesztését. A kongresszusi határozat, bár később született, tükrözi és megerősíti azokat a feladato­kat, amelyeket Nógrád me­gye pedagógusai nevében a megyei küldöttértekezlet 1975- ben meghatározott. A válasz­tás óta a megyebizottság az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tásáért a kongresszus határo­zatainak megfelelően számos intézkedést tett. A beszámo­lót vita követi. Délután a vendégek autó­busz-kirándulást tesznek a Karancs és a Cserhát völ­gyébe, ellátogatnak Karancs- beránybe. Szécsénybe, Holló­kőre és Pásztora. Május 21-én ugyancsak Sal­gótarjánban folytatódik a ta­nácskozás a pedagógusok szak- szervezetének 1977—78. évi munkaprogramjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom