Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

Szakmunkások falun A nagy értékű gépek alkalmazásával együtt nö a mezőgazdasági üzemekben is a szak. munkások száma. A eeredi közös gazdaság­Az elmúlt esztendőben végzett a pétervásári mezőgazdasági szakiskolában, gépész szakon Mészáros István. Most a termelőszövetkezet traktorosa. Gyakorta segít munkájában mun. katársa, Lőcsei Sándor, aki szintén a péter­vásári szakiskolában végzett. ban is mind nagyobb gondot fordítanak a fiatalok képzésére. Ceredről naponta utazott munkahelyére, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe Cene P. Gábor. Tavaly azonban hazahívták a község termelőszövetkezetébe, ahol gépi forgácsoló­ként helyezkedhetett el. Nincs már a fárasztó buszozás naponta, az otthoni környezetben is megtalálta számítását. Nincs lemaradás Megfelelő ütemben épül Bizakodó hangulat ural­kodik a salgótarjáni sík­üveggyár Zagyva III. to­vábbfeldolgozó üzem épít­kezésén, amelynek kivitele­zője a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat épí­tésvezetősége és az oda se­reglett dolgozók. Jogos a bizakodásuk, mert a idei évre tervezett 80 mil­liós tervből az első negyed­évben 23 milliót teljesítet­tek. — Nincs lemaradásunk. Az épületek a tervezettnek megfelelő ütemben készül­nek — kezdi a beszélgetést Pintér Sándor művezető. — Csupán a forinttervnél van 2,5 milliós lemaradás, ami abból adódik, hogy a költségvetési összegnél ke­vesebbe kerültek a beépí­tett szerkezetek. Ez előnyös a beruházónak, minket pe­dig arra ösztönöz, hogy mi­előbb pótoljuk az így el­vesztett forintokat — veszi át a szót Zsélyi Béla mű­vezető. Az első negyedévben zöm­mel a feldolgozóüzem épí­tésén fáradoztak. Ez az épü­let két részből: az A és B épületből áll. Az előbbiben befejezték az alapozást, két meter magasságban kavics- feltöltést végeztek, két szin­ten pedig elhelyezték az acélszerkezeteket. Egyéb­ként az épületkomplexum ötszintes lesz. A B épületben elvégez­ték a gépi földkiemelést, az alapozás egyharmad ré­szét és a cölöpözést. 780 darab 60—70 centi átmérő­jű cölöp került a földbe. Ez tartja majd az épületet. Ezek elhelyezésére az in­goványos talaj miatt volt szükség. — Dolgoztunk a vágó- és mattírozóüzem építésénél is. Ezt a létesítményt június 30-ra adjuk át á közművek és a vasúti rakodórampa nélkül. Jelen pillanatban az épület zárómunkálatait: az üvegezést, a burkolómun­kákat és a festést végezzük — kapcsolódik a beszélge­tésbe ismét Pintér Sándor. — Sietünk, mert július­tól kezdve ebben az új épü­letben történik az üveg fel­dolgozása. A gyár vezető­sége úgy döntött, hogy az iparvágányról szolgálja ki az itt dolgozókat, illetve ily módon biztosítja a fo­lyamatos munkát részükre — folytatja az előbbi gon­dolatot Zsélvi Béla, s pár perccel később a második negyedév programját ismer­teti. — Május vége helyett már a héten befejezzük a B épületrész alapozási mun­kálatait. Két méter magas­ságban 2500 négyzetméter területen elvégezzük a ka- vicsfeltöltést. Az A épület­részben pedig tovább foly­tatjuk az acélszerkezetek szerelését. Négy szintnek megfelelően helyezzük el az acélpilléreket, (egy pillér 9 méter magas és két szintet fog át). Három szintnek megfelelően helyére kerül­nek a gerendák, egy szintre pedig ráhelyezzük a vas­beton födémét. A szüksé­ges zsaluzási munkákkal 70 százalékban készen vagyunk. Mi a garancia, hogy az előbb említett munkát idő­ben elvégzik? — Megvannak a feltéte­lek ahhoz, hogy teljesítsük az idei tervet. Ezért két műszakban dolgozunk. A munkálatok gyorsítása ér­dekében az acélszerkezetek beemelésénél ameddig le­het, addig autódarut hasz­nálunk. Tárgyalások foly­nak egy svéd szivattyú be­szerzéséről, amely segítsé­gével a betonozási munkák­nál tudunk valamelyest előnyt szerezni. - A szerke­zetszereléshez pedig előre­gyártóit állványokat hasz­nálunk. Létszámgondjaink sincsenek. Amennyiben szükséges, akkor a Sebaj- lakótelepről visszahozzuk az oda átcsoportosított dolgo­zókat — válaszol Pintér Sándor. Az elmondottakból egyér­telműen kitűnik, hogy mind a vezetők, mind a dolgozók elsősorban azt vizsgálják, mit kell tenniük a saját portájukon. Erről győződ­tem meg a későbbi eszme­csere során is. Nem pa­naszkodtak sem a beruhá­zóra, sem a tervezőkre. Sőt: dicsérték őket! Pedig az épületek szakaszos tervszol­gáltatással készülnek, s ez esetenként a legnagyobb kö­rültekintés ellenére is pil­lanatnyi . zavarokat okozhat. Erről azonban egy szót sem szóltak. Ellenkezőleg: elém tettek egy tervrajzköteget, s a következőket mondták: lehet, hogy a beruházótól ezeket a terveket csak két- három hét múlva kapnánk meg. A tervező ideadta ne­künk, hogy előre felkészül­jünk a feladatokra, hogy ennek megfelelően készít­sük elő, tervezzük és szer­vezzük a munkát. A megváltozott szemlélet —, amelyet elsősorban sa­ját munkájuk kritikus vizs­gálata tükröz — jótékonyan hat a kezdeményezőkész­ségre, a szorgalmasabb, fe­gyelmezett munkára, és a jó munkahelyi közérzetre. Reméljük, hogy ez a jövő­ben tovább fokozódik. Üzemi demokra­tizmus Kislereuyén A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakszervezeti bizott­sága a hét végén Kisterenyén, a vállalat gyáregységében tar­totta ülését. A tanácskozásnak az adott jelentőséget, hogy a csaknem 110 éves vállalat éle­tében tavaly került sor egy vidéki üzemegység munkájá­nak a bekapcsolására,- s a szakszervezeti bizottság azt vizsgálta meg, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére ho­zott határozatok végrehajtá­sának milyen tapasztalatai vannak a gyáregységben. A beszámolóból, a kistere- nyeá műhelybizóttság kiegé­szítő jelentéséből, valamint a vitából kiderült, hogy a mező- gazdaságiból kohászati gyár­egységgé alakult kísterenyei üzemben a változás kedvezően érezteti a hatását. Erre a ked­vező hatásra gyors ütemben bontakozik ki az üzemi de­mokráciának az a színvonala, amely a kohászati üzemekben már megszokott. Ugyancsak ezen a bizottsági ülésen vitatta meg a testület a kohászati üzemekben beve­zetett szakszervezeti jogse­gélyszolgálat öthónapos ta­pasztalatait. A szakszervezeti bizottság többek között meg­állapította, hogy a jogsegély- szolgálat bevezetése hasznos volt és a dolgozók ügyes-ba­jos dolgainak a szolgálat ál­tal történő orvoslásával és in­tézésével szerény számítással is 200 ezer forint megtakarí­tás mutatható ki. A szakszervezeti bizottság tagjai és a kísterenyei gyár­egység vezetői gyárlátogatás és baráti beszélgetés kere­tében számos más kérdést is megvitattak. Erdők A balassagyarmati és a ki­rályi-éti erdészet a közelmúlt­ban Balassagyarmat vala­mennyi általános iskolásának megrendezte az Erdők nap­ját. A négy iskola — Bajcsy, Dózsa, Ifjúság úti és Rákóczi — kisdobosai, úttörői más­más napokon vehettek részt egy hosszú időre élményt nyújtó kiránduláson. A gye­rekek Szokolyáról kisvasúttal érkeztek Királyrétre, ahol az erdészet képviselői fogadták őket. Az erdei' barangolás ra­jonként történt. Ki izgalmas Ä megértés kulcsa A korszerű marxista műveltség CqL szó esik manapság a korszerű mű- veltség tartalmáról, szerkezetéről. Latolgatjuk, fontolgatjuk, milyen ismeretek­re van a leginkább szüksége korunk embe­rének. De bármelyik oldaláról közelítsük is meg e kérdést, mindenképpen bizonyosnak kell tekintenünk, hogy a szükséges ismere­tek rendszeréből semmiképpen sem hiányoz­hatnak a korszerű világnézeti és társadalom- tudományi műveltség alapjai. Más szóval, ko­runk műveltségi eszményében alapvetően fon­tos helyet kap a tudományos szocializmus elméleti rendszere, a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete. Az önművelésben, az ismeretszerzésben az embereket sokféle cél vezérelheti. Ám az egyéni érdeklődésen és kedvtelésen túl — különösen, ha nagyobb társadalmi csopor­tokról van szó — az egyik alapvető mozgató tényező mindenképpen a gyakorlati haszno­sítás igénye. A gyakorlati élet szükségletei vezérlik a különböző kisebb-nagyobb kö­zösségeket abban, hogy tagjaik elé megha­tározott tudásbeli követelményeket állítsanak. S ez nemcsak a szaktudásra, a szakmai mű­veltségre érvényes, hanem a társadalomtu­dományi-világnézeti műveltségre is. A társa­dalmi életben, a közéletben ugyanis csak az képes alkotó és érdemi módon részt venni, jogaival valóságosan és okosan élni, aki érti a társadalmat, annak meghatározó összefüg­géseit. Márpedig a világ, a társadalom meg­értésének kulcsa az azt híven tükröző el­mélet a marxizmus—leninizmus tudományá­nak ismerete. Amikor az MSZMP Központi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt napirendre tűzte a pártpropaganűa továbbfejlesztésének felada­tait, ugyancsak a gyakorlat — a politikai te­vékenység — szükségleteiből indult ki. Ab­ból a tényből és tapasztalatból, hogy a fej­lett szocialista társadalom építése során nö­vekvő követelmények hárulnak a párt tag­jaira, s ezeknek megfelelni csak magas fo­kú elméleti felkészültséggel, elmélyült és át­fogó marxista műveltséggel lehet. Ám a kor nemcsak a párt tagjainak adja fel ezt a „leckét”. A valóság megértésének kulcsá­ra mindenkinek szüksége van, aki a maga területén érdemi részese kíván lenni a társa­dalom formálásának, a politikai döntések meghozatalának és valóra váltásának. Milyen ismeretekre van ehhez szüksége a ma emberének? Ha egészen tömören kívá­nunk válaszolni, azt kell mondanunk: kor­szerű marxista műveltségre. Vagyis olyan tu­dásra, amely a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak alkotásaira, gondolati rendszeré­re épül, összegezödnek benne a forradalmi munkásmozgalom sok évtizedes tapasztalatai, s mindezek alapján segít megtalálni a választ a ma újonnan felmerülő kérdéseire. A marxizmus klasszikusai és követőik az elmúlt közel másfél évszázad során sok alap­vetően fontos következtetést fogalmaztak meg a világ, a társadalom s benne a gazda­ság törvényszerű összefüggéseiről. Ezek a megállapítások meghatározott rendszert al­kotnak, s egyúttal a világ megismerésének célravezető módszerét is kínálják számunkra. A korszerű marxista műveltségnek elengedhe­tetlen eleme mindkettő, az alapvető elméleti tételek rendőrére esákúgy. mint a valóság megismerésének módszere. Mindkét összetevő ismeretére szüksége van annak, aki meg. akarja ismerni és érteni az őt körülvevő vi­lág törvényszerűségeit, el kíván igazodni a történések, események rengetegében. E tudás alapjait a marxista klasszikusok tanításainak ismerete alkotja. Az általános és politikai műveltség szintjének társadalmi méretű növekedése lehetővé, a fejlődés össze­tettebb jelenségei pedig szükségessé is te­szik, hogy a valóság iránt mélyebben érdek­lődők tíz- és százezrei, a korábbinál gyak< rabban forgassák Marx. Engels, Lenin mű­veit. Ügy is mondhatnánk: ne csak tanítása­ikról olvassanak az azokat interpretálok, ma­gyarázok műveiben, hanem „első kézből” is­merkedjenek meg magukkal e tanításokkal. Hiszen a legjobb interpretáció is óhatatlanul szegényít valamelyest, s ettől csak az ere­deti források közvetlen tanulmányozása óv­hat meg. Ez a tanulmányozás azonban a legkevésbé sem jelentheti valamiféle betanulhat és gé­pies ismételgetését a klasszikusok tételeinek. A korszerű marxista műveltségnek alapvető jellemzője az elevenség, a nyitottság. Aki be­fejezett igazságok kész rendszerekért ke­zeli a marxizmus elméletét, az semmit sem értett meg módszeréből. A korszerű marxista műveltség folyamatosan, állandóan gazdago­dik az elmélet művelőinek a mai kor kérdé­seire adott válaszaival. Helyet kapnak ben­ne azok a kollektív megállapítások, amelye­ket a kommunista pártok, azok kongresszu­sai, vezető testületéi, nemzetközi értekezletei és tanácskozásai fogalmaznak meg a társadal­mi tapasztalatok gondos tanulmányozása alapján. Az elmélet mai művelői gyakran vitákban, polémiákban alakítják ki álláspontjukat, amely minden körülmények között keresztül­megy a társadalmi gyakorlat próbáján. Azok a tételek válnak a korszerű marxista művelt­ség maradandó elemeivé, amelyeket a gya­korlat nagyobb távon is igazol, hitelesít. A tapasztalatok “SSfámSÉ sításának és a gyakorlattal való egybevetésé­nek szakadatlan folyamata állandóan gazda­gítja, fejleszti a marxista műveltség kincses­tárát. E folyamattal a marxizmus tanulmá­nyozóinak is állandóan lépést kell tartaniok. A folyamatos önművelésre való készség, az új iránti nyitottság itt éppoly fontos, mint a gyakorlatban igazolódott alaptételekhez, azok elméleti rendszeréhez való szilárd hű­ség. Gy. L Népi ellenőrök vizsgálták Intézkedések a kisgazdaságok érdekében A Nógrád megyei Népi El- a kistermelők támogatására lenőrzési Bizottság az elmúlt háztáji agazatot hoztak létre, év végén vizsgálta a háztáji A háztáji és kisegítő gazdasá- és kisegítő gazdaságok terme- gok termelesfejlesztését célzó lésfejlesztésére hozott intézke-, helyi feladatok végrehajtásá­dések végrehajtását. A vizs­gálatot - követően a megyei NEB javaslatot tett a kisgaz­daságok érdekében, s a közel­múltban megnézte: mi történt a vizsgálat óta. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya a népi ellenőrök tapasz­talatszerzése után körlevélben hívta fel a mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnökök figyelmét, hogy vizsgálják fe­lül a közös és a háztáji kap­csolatára vonatkozó belső ren­delkezéseket, és azokat szük­ségszerűen módosítsák. Ezt követően a tsz-vezetőségek munkatervbe vették a háztáji­val kapcsolatos teendők tár­gyalását. Rendszeresen napi­rendre tűzik . a nagyüzemek integrátori szerepének érvé­nyesülését. A nagyobb gazda­ságok függetlenített háztáji agronómust foglalkoztatnak, napja akadályverseny állomásain olykor fogas kérdéseket kap­tak a pajtások. Fák felismeré­se, találós kérdések az erdő állatairól, fafűrészelés, vadá­szat papírrókára és nyúlra — sok-sok színes feladat. Az er­dei barangolás után a gyer­mekek megtekintették az előzetesen beküldött rajzpá­lyázat anyagát, amelynek té­mája: „Óvd a természetet!” Az Erdők napja programon a város több mint kétezer út­törője, és kisdobosa vett részt. nak ösztönzésére e tennivalót bevették a prémiumfeltételek közé is. A gazdaságok szakemberei folyamatosan ellenőrzik az intervenciós felvásárlást, a tenyészállat-kihelyezési ak­ciót, s közreműködnek az állategészségügyi helyzet ja­vításában. Felvették a kapcsolatot a tejipari vállalattal, hogy ja­vítsanak a háztájiból szárma­zó tej felvásárlásának feltéte­lein. Fokozódott a háztáji es kisegítő gazdaságok termelési kedvét serkentő propaganda is. A közelmúltban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szaktanácsokat, jó példákat tartalmazó füzetecskét adott ki. amit a kistermelőknek küldenek meg. A községi ta­nácsok arra törekednek, hogy az árokpartok, kaszálók és egyéb parlagterületek haszno­suljanak, e területeket általá­ban hosszabb időre adják bér­be. A megyei kereskedelmi osz­tály is felhívta a vállalatok, szövetkezetek' vezetőinek fi­gyelmét a kisgazdaságok ter­meléséhez szükséges eszközök, anyagok megrendelésére és értékesítésére. A megye fo­gyasztási szövetkezetei felada­tul kapták a vetőmagvak és szaporítóanyagok forgalmazá­sának fokozását, a mezőgaz­dasági kisgépek kölcsönzésé­nek szélesítését, a szakcsopor­tok támogatását és újak szer­vezését. Az -idén például már megháromszorozódott a zöld­ségtermelő szakcsoportok szá­ma, s a, fólia-alapterület; ahonnan a zöldségfélék a me­gye piacaira, boltjaiba kerül­nek. . Az állami és szövetkezeti szervek utasítást kaptak a zöldség-gyümölcs felvásárlás hiányosságainak megszünteté­sére. A kereskedelmi osztály'' tá­jékoztatása szerint még ebben az ötéves tervben a városok­ban és járási székhelyeken mezőgazdasági szakboltok, vetőmagboltok épülnek, s így megfelelő kínálat lesz műtrá­gyából, növényvédő szerek­ből, mezőgazdasági szeráruk­ból. A megyei tanács igazgatási osztálya felülvizsgálta a váro­sokban és a községekben a helyi állattartást korlátozó rendeleteket, s ahol szükség volt rá, javasolta az állattar­tást hátrányosan befolyásoló előírások módosítását. A MÉSZÖV elnöksége is megtárgyalta — hasonlóan a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Nógrád megyei Szövetségéhez — a háztáji és kisegítő gazdaságok termelés­fejlesztésével kapcsolatos ten­nivalókat. A kistermelőket anyagilag is támogatják, ked­vezményes áron juttatják fó­liához, növényvédő szerekhez. A pásztói ÁFÉSZ a közel­múltban a háztájiban haszná­latos kisgépekből rendezett ki­állítást és bemutatót, s azt megelőzően az illetékes szer­vek a megye valamennyi te­lepülésén szaktanácsadáso­kat szerveztek. A NEB-vizsgálatot követően Nógrád megyében is fokozot­tabb figyelem irányul a ház­táji és kisegítő gazdaságokra. NÓGRÁD - 1977. május 17., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom