Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

. Arcok Is özeiről Erdélyiné as Ipoly Áruházból Mozgósítani helyileg is A balassagyarmati Ipoly Áruház kötöttáruosztályának pultja mögött fiatalasszony. Kedvesen, türelmesen vála* szolgat a kérdésekre és fá­radhatatlanul mutatja a puló­vereket. Tanácsot ad, segít a választásban... Erdélyi Istvánná húsz esz­tendeje kereskedő. Mosolyog­va meséli, hogy már apró gyermekkorában is mindig boltost akart játszani. Hiába ellenkezett a többi gyerek, hogy már unalmas, játsza­nak mást, ő szívósan ragasz­kodott a boltossághoz. Azóta valóban kereskedő lett. Es most már az ő gyere­kei jönnek a boltba. Körül­nézni, „szaglászni” az üzleti levegőbe, vagy egyszerűen csak hívogatni az édesanyát „anyu, gyere már haza, vá­runk. ..” Erdélyiné három gyerek édesanyja. Melinda, a legidő­sebb kislány hetedikes. A két kicsi kilencesztendős. Egy­forma az életkoruk, mert ik­rek. Éva és István. A férje oktató, személy- és tehergép­kocsi-vezetést tanít. Ilyen nagy családban há­rom gyerek mellett bőven akad dolga az édesanyának. — Akad bizony. Az áru­házban, és otthon is. — Van segítsége? — Csak mi, magunk, a csa­ládtagok. A férjem sokat túl­órázik, reggel korán megy. Azért, amit tud, megcsinál. A legjobb segítségem a nagylá­nyom. Elmosogat, vasal, nyu­godtan küldhetem vásárolni. Ahol három gyerek van, ott önállóságra kell szoktatni mindegyiket. Csak így bol­dogulunk. — Hogy telik el egy nap? — Korán kelek. Reggel öt* kor csörög az óra. Reggelit készítek, nagyjából rendet teremtek. Aztán előszedem a gyerekek aznapi ruháit. Ami­kor elmennek az iskolába, én is indulok az áruházba. Még szerencse, hogy fél kilenckor kezdődik a munkaidőm. Min­den nap főzök. Vagy reggel, vagy este. Mikor, hogy adó­dik. A Lenin-lakótelepen élnek két szoba összkomfortos la­kásban. Erdélyiné sóhajt: — Jaj, csak a konyha! Ha öten bemegyünk, kettőnek ki kell jönni, hogy elférjünk. Nem versengés, együttműködés Nemrégiben terjedelmes le­velet, hozott a postás a szer­kesztőségbe. Endrei alván Bartus Bertalan adta fel. Ar­ról panaszkodott, hogy nyá­ron nyugdíjasok, ipari mun­kások lehetőséget kaptak a helyi termelőszövetkezettől részes fakitermelésre. Tisz­tességgel el is végezték a munkát. Megtörtént a ré­szelés a helyszínen, sőt, még a gazdaság tulajdonában levő gallyakat is megvásárolhat­ták. — Befizettük a pénzt. Az­tán elmúlt a nyár, az ősz, a tél, s a fánk csak nem került haza. Pedig jártunk az irodá­ban, halogatták, ígérgették, hogy fuvart kapunk s végül a TÜZÉP-től kellett tüzelő­anyagot vásárolnunk — ma­gyarázta a nyugdíjas találko­zásunkkor. A Dózsa György úti szomszédok is alátámasz­tották Bartus Bertalan sza­vait. Sőt, még olyan esetről is beszéltek, hogy évek óta nyugszik fuvar híján a fa az erdőben. A napokban pedig Piliny- ből fordultak a szerkesztőség­hez, Azt vették zokon, hogy késedelmes a háztáji és kise­gítő gazdaságok területeinek szántása, a termelőszövetke­zet nem biztosít fogatot, erő­gépet, s a földek parlagon he­vernek, holott már régen ül­tetni, vetni kellett volna. A panaszok nyomába sze­gődve megkerestük ' Farkas Jánost, az endrefalvi terme­lőszövetkezet elnökét. — A kampánymunkák ide­jén nincs irigylésre méltó helyzetben egy gazdaság sem. A gépek elosztása még üze­men belül is gyakran vita forrása. Nehéz igazságot ten­ni — mondta. — A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága az idén feladattervet fogadott el a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatására. Abban szere­pel, hogy a termelőszövetke­zetek kötelesek a kisgazda­ságoknak segíteni, szántani, takarmányt, vetőmagot bizto­sítani. .. — Nem a szándékunkkal van baj — jegyzi meg a tsz- elnök. — Amikor Pilinybe küldtük a Zetort, a fogato­kat, a kerttulajdonosok arra hivatkoztak, hogy puha még a föld, s egyetlen egy akadt, aki géppel szántatott. Most megfordult a helyzet. A szá­razság okoz nehézségeket, s olyan is előfordult, bogy a fogatok között válogattak. A termelőszövetkezet ki­lenc pár lovát tart. Elsősor­ban azért, hogy a kisgazda­ságokban jelentkező igénye­ket kielégítse, s a takarmá­nyozást végzik a fogatok az állattenyésztésben. — A sorrend is vitát ka­vart? — Mi, s azt hiszem, ez természetes is, először a jól dolgozó tagjaink földjét szántjuk fel, s ha már a szö­vetkezeti dolgozók igényét ki­elégítettük, utána következ­het a többi. Egyidőben kép­telenek vagyunk valamennyi területre kivonulni, hiszen a napi munka is elegendő ener­giát köt le. A területek zö­mét egyébként már felszán­tottuk — teszi hozzá Far­kas János. — S az erdőn maradt fákr kai mi a helyzet? — Nem tudok róla. Nem tudok... — Ha fuvarért jönnek, akik kitermelték s befizették a vé­telárat. kapnak? — Kaprak — mondja. S tulajdonképpen a két pa­nasz mintha elintéződött vol­na. Felszántottak, a fák azokhoz kerültek, akik dol­goztak érte. Mindezt egy le­véllel is el lehetett volna in­tézni. S, hogy mégis írás ke* rekedett belőle, annak a ta­nulságok az okai. Mert a háztáji gazdaságok támogatá­sa, segítése az endrefalvi tsz-ben ugyanolyan felada­tot kell, hogy jelentsen, mint másutt. A késedelem, a betar- tatlan ígéretek a kisgazda­ságok termelési kedvét csap- panthatják. Bizonyára ér­zik ezt az endrefalvi közös gazdaságban is. hiszen május elejétől függetlenített háztá­ji agronómust foglalkoztat­nak, ami mindenképpen di­cséretes. A dolog másik oldala: a kistermelőknek is belátással kell lenni, hogy a nagyüzem feladatainak teljesítése az el­ső. Sz. Gy. Tíz évvel ezelőtt, amikor odaköltöztek, nagyon-nagyon örültek. Az esküvő után al­bérletben laktak. De jelentke­zett a trónörökös... A kór­házból albérletbe már nem mehettek vissza. Méltányos­ságból kaptak egy szobát — inkább termet — a múzeum­ban. Ugyanis a férje akkori­ban ott dolgozott. Három esz­tendőt töltöttek a múzeum épületében. Közben beadták a lakásigénylést. Amikor másodszor is ter­hes lett, egy hónapra kórház­ba utalta az orvos. Innen a fiatalasszony a Lenin-lakóte- lepi új lakásba ment haza. Tréfásan folytatja: — Mondtam is a férjem­nek, úgy látszik, én a kór­házból mindig szebb, jobb lakásba kerülök... Akármilyen szép és kényel­mes a Lenin-lakótelepi két- szoba összkomfort, kinőtte a család. A gyerekek mellett elég kevés a szabad ideje. — így van? — Nagyjából. Ami kevés akad, igyekszünk a gyerekek­kel tölteni. Igaz, nyaralni kö­zösen még egyszer sem vol­tunk. A nagyobbik lányom évek óta az iskolával megy táborozni. Lassan már a ki­csiket is elengedem. Hadd lássanak világot! Este, munkaidő után mind a hárman várják haza édes- anyjukat. A kicsik különösen szeretik elmesélni, mi tör­tént az iskolában. Mit mon­dott a tanító néni, milyen a füzetük. Mit tanultak újat, érdekeset. Az ikrek nagyon ragaszkodnak egymáshoz. Mindig együtt járnak. A kis­fiú egyszer beteg volt, kór­házba került. Nem javult az állapota, csak akkor, amikor a főorvos tanácsára az egész­ségeset is bevitték melléje. Erdélyiné mosolyogva bú­csúzik : — Nagy dolgok nem tör­ténnek velünk. Elégedett, csendes emberek vagyunk! Erre szeretnénk nevelni a' gyerekeket is, meg a helytál­lásra, hogy végigvigyék, amit elkezdtek. Csata! Erzsébet Az ELMÚLT ÉV SORÁN — ma mar joggal állapíthat­juk meg — gazdaságpolitikai agitációs és propagandamun­kánk tovább fejlődött, ered­ményesén segítette az 1976. évi gazdasági építőmunka fel­adatait. Az előrelépés legkéz­zelfoghatóbb bizonyítéka: ja­vult a lakosság nyílt, lényeg- retörő tájékoztatása a gazda­sági kérdésekben. Lakossá­gunk a korábbinál sokkal tá­jékozottabb a világgazdaság­ban lejátszódó folyamatokról, pontosabban ismeri ezek ösz- szefüggéseit a magyar gazda­sággal és belátja, hogy a vi­lágpiac ingadozásaival, hul­lámveréseivel a korábbinál is jobban kell számolnunk.. Meg­erősödött az a felismerés is, hogy céljainkat csak a szoci­alista országok közösségével, mindenekelőtt a Szovjetunió­val szorosan együttműködve érhetjük el. Megnőtt a tenni- akarás: gazdaságfejlesztési, szociálpolitikai terveinket társadalmunk minden rétege magáénak, nemzeti program­nak vallja. Főként annak tu­lajdoníthatunk nagy jelentő­séget, hogy sikerült a tömegek aktivitását ösztönző elemeket előtérbe helyezni. Ezt tekin­tettük az elmúlt évi agitációs és propagandamunka egyik íő feladatának. A gazdasági építőmunka nö­vekvő feladatai, az V. ötéves terv időarányos teljesítése tervszerűbb, hatékonyabb munkát, tudatosabb cselekvést igényel. Mindez önmagában is jelzi, hogy agitációs és propagandamunkánk egészén belül az idén is megkülönböz­tetett figyelmet kell fordíta­ni a gazdaságpolitikai agitá- cióra. E fokozott figyelmet indo­kolja a közgondolkodás álla­pota is. Tovább nőtt a gaz­dasági kérdések iránti érdek­lődés. Több, mélyebb ismere­tet igényelnek az emberek a világ, az ország, de főként közvetlen környezetük viszo­nyairól, helyzetéről, lehetősé­geiről. Ugyanakkor — a túl­nyomórészt pozitív jelenségek mellett — tapasztalhatók bi­zonyos negatív tünetek is az emberek vélekedésében, gon­Üj gyártmány a dugattyús kompenzátor a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. A távfűtő-berendezések csővezeté­keibe építhető be a szerkezet, ahol a hőtágulás kiegyen­lítésére szolgál. A készterméknek egész sor próbát kell ki­állnia, mielőtt elkezdődhet a' sorozatgyártás. Képünkön: Hábel István a készüléken az utolsó simításokat végzi. (ff) dolkódásában. Vannak, akik Egyébként hasonló kam- nem értik gazdaságpolitikánk pányszerűség tapasztalható a egyes vonásait, például az gazdaságpolitikai agitáció árpolitikát, vagy annak gya- más területén i6. Év végén, korlati érvényesülését. Mások év elején például terjedel- külgazdasági kapcsolataink mes cikkek, beszédek szület­fejlesztésének irányán me- nek a termelés es a fogyäsz- ditálnak. tás alakulásáról. Ezekben A közvélemény formálói rendszerint szóba kerül, hogy számára nyilvánvaló tehát, a nagy család — tíz és fél hogy 1977-ben bonyolultabb millió állampolgár — abból körülmények között végezzük él, gyarapodik, amit az. előző felvilágosító munkánkat. Ho- évben létrehozott. Gazdasag- gyan, milyen módon tudunk politikánk ezt nemzeti jöve- megfelelni a nagyobb köve- delemnek nevezi. Sajnos, ar- telményeknek? Gyakorlati- ról már kevesebb szó esik, lag nem kell mást tennünk, hogy a nemzeti jövedelem mi- mint eddig, csak színvonala- bői gyarapodott, miből gya- sabban kell dolgoznunk, ki rapodhat. Egyebek között itt kell szűrni munkánk gyenge- vannak a népgazdaságilag ségeit. Munkánk fő irányára különösen fontos nagyberu- és módszereire hosszabb táv- házások; szinte valamennyi ra pontos útmutatást adnak nyolc-tíz milliárd forint ösz- az ezzel kapcsolatos pártha- szeggel terheli a nemzeti jö- tározatok. vedelmet. És szinte mind­Néhány konkrét, a napi fel- egyik beruházás létesítésének adatainkkal kapcsolatos tar- üteme elmarad a tervezettől, talmi és módszertani kérdést a kívánatostól. A közelmúJt- azonban érdemes elemezni, ban volt egy kivétel: a Tiszai Az 1977-es népgazdasági terv Vegyi Kombinát olefinmüve célkitűzéseit és sajátos vond- az úgynevezett európai átlag­sait tovább kell ismertetnünk, nak megfelelő idő alatt ké- magyaráznunk. A propagált- szült el. dista felkészültségét, ismeret- Pártunk vezetése joggal szintjét ne tévesszük össze a feltételezi, hogy azok a száz­tömegekével. De elmondható ezrek és milliók, akik elfo- ez az üzemek előtt álló fel- gad.iák gazdaságpolitikánk ál­adatokról is. A népgazdasági. talános elveit, részt kérnek kérdések közül különösen fon- és vállalnak abból a munká- tos. hogy megértessük, miért ból is, amely az országos po­ked nagyobb fejlődési üte- litika konkrét helyi végrehaj- met diktálnunk. Elengedhe- tását szolgálja. Ehhez termé- tetlen feltétele ez a termelés szetesen ismerni, tudatosítani bővítésének, az életszínvonal kell a konkrét célokat, a emelésének. Ugyancsak megoldásra váró helyi fel­fontosnak tartjuk annak bi- adatokat. A munka neheze a zonvítasat, hogy az ipar és a kommunistákra hárul, azok- mezőgazdaság tervei reálisak ra, akiknek alapvető,, önként és teljesíthetők. Gazdag érv- vállalt kötelezettsége a párt anyagra építhet a propagan- politikájának képviselete, ter- dista. jesztése, végrehajtása. Ugyan­A KORMÁNYZAT FELMÉ- ezt elvárják tisztségviselőiktől. RÉSE szerint a gyárak és a különböző társadalmi szer- vállalatok többségének van rezetek és mozgalmak, ugyan- elkepaelése arról, hogyan, mi- ez az igény merül fel az álla- ként, mikor lehet megszün- mi élet különféle posztjait tetni a gazdaságtalan terme- betöltő párttagokkal és pár­lést. Legtöbben a termékszer- tonkívüliekkel szemben egy» kezet átalakítására dolgoztak, aránt. Hangsúlyozzuk: konk- dolgoznak ki programot, rét, a változó helyi felada- Csakhogys a tervezett újítá- tokhoz igazodó munka szük- sokkal, lényegbevágó változó- ségiss, mert még mindig van sokkal meg nem mindenki az agitációnak és propagan- baratkozott meg az adott dána-k néhány, régebben ki­munkahelyeken. Partszerve- taposott ösvénye, amelyen zeteink, pártbizottságaink, egyesek gépiesen „közleked- -propagamdistáink azzal tehe- nek” oda-vissza, mintha az tik a legjobb szolgálatot az elmúlt években az égvilágon ügynek, ha segítenek lerövi- semmi nem történt volna díteni az időt, amely az em- körülöttük, berek tudatában a tennivalók A tárcák, az üzemek és a felismerésétől a gyakorlati gyárak vezetőit az élet mind cselekvésig terjed. Senki sem gyakrabban állítja fontos dön- vitatja a régi szólásmondást, tés, illetve döntések elé. hogy a jó munkához idő kell. Gyötrő, sok vitával, vívódás- A kérdés csak az; mennyi sál járó feladat az egykor idő kell a jó munkához? oly’ dédelgetett, de ma már Feltétlenül annyi, amennyit ieijesen elavult termékek gyár­ma átlagosan arra fordíta- fásának megszüntetése, rak, hogy a műszaki gondo- Többszörösen igaz ez akkor, latból sorozatgyártás legyen? ha a termek megszüntetesevel Nem lehetne egy-két évvel emberek tucatjait, esstleg kevesebbet? Ezen a ponton százait kell átcsoportosítani nem nehéz „tetten érni” a más munkára, 'néha más üze- rossz és szervezetlen munkát, mekbe, gyárakba. Akadnak, amelyet — olykor a helyi akik a felelősséget az irányító partszervek vezetőinek hall- szervekre szeretnék áthárita- gatólagos egyetértésével — ni, azzal, hogy majd donle- ma még gyakran „belekalku- nek „fönt”, hisz’ ott jobban Iáinak” a határidőkbe. látják a dolgokat. Mások Számottevő eredményt csak mindenféle ürüggyel halogat­ókkor várhatunk az agitáci- ják a döntést. A közérdek os és propagandamunkában, „lent” is Körültekintő, de ido­llá szakítunk a kampánysze- ben születő döntéseket köve- rűséggel. Van nálunk gond és tel. Pártszervezeteink, párt­probléma a munkafegyelem- testületeink, a sajtó, a rádió mel? Persze, hogy van. Illet- es a televízió elemi kötelesse- ve van, ha elérkezik a „sze- ge a helyes, döntések támoga- zönja”. Ügy tűnik, hogy a tása, még akkor is. ha átme- sajtó, a rádió és a televízió netileg népszerűtlen feladat* bizonyos időközönként mun- ról van szó. kafegyelmi heteket, hónapokat SOK JEL ARRA MUTAT, „rendez”, majd ez a téma hogy a magyar népgazdaság újabb hetekre, hónapokra ei- a hatékonyabb gazdálkodás tűnik, hogy azután a követke- útját járja: tud újat, jobbat, ző kampány során ismét ural- korszerűbbet produkálni, s hassa a terepet. Hogy miért képes rugalmasan igazodni a van ez így? Sok okát lehetne szüntelenül változó körülme- felsorolni, hadd említsünk, nyékhez. Most arra van szük- csupán egyet. A gazdaságpo- ség, hogy az eredményes erő- litikai kérdések szövevényé- feszítések jó tapasztalatait ben a munkafegyelem csak mindenütt kamatoztassak, látszólag felszíni dolog, Agitátoraink, propagandistá- amelyre a megoldást a mé- >nk, részesei azoknak a gya- lyebb okok kutatásával lehet fi, üzemi, vállalati kollekti- megtalálni. Mégis a felszí- vaknak, akik úgy érzik: vé­nén keresik a kiutat, mert töményükre most, az országos egyszerűbb is, kényelmesebb döntések helyi kimunkálása, is csupán azt ismételgetni, a végrehajtás gyakorlati ei- hogy ebben vagy abban az lenőrzése során is számít a üzemben már megint sokan vezetés. Legyen becsülete es csellengenek, mint végére foganatja a segíteni akaró járni: ki, miért, kinek a hi- szónak, hogy a bevált gazda­bájából csellengett, s hogyan ságpolitikánkat helyileg is lehet mindezt megszüntetni, megértsék és végrehajtsák. • megelőzni ? k. F. NÖGRÁD — 1977, május 15., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom