Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

íj-.. Maradandó riftörőHm^ny Színes, gazdag program Endrefalván ISKOLÁINKBAN az okta- könyvből megtanulni. Felelős- tás meljett egyre tnagyobb ségteljesen csak akkor tu- 6zerepet kap a nevelés. A ne- dunk a közösség érdekében velés, amelynek tevékenysé- dönteni, csak úgy tudjuk a gi tonnáit nem lehet és nem közösség érdeke alá rendelni szabad leszűkíteni csupán a egyéni elképzeléseinket, ha tanítási órákra. A korszerű ennek sokrétű felelősségérzete nevelés egyre inkább meg- kialakult bennünk, követeli a gyermekek tanítá- _ AZ ÜTTÖRÖTANÄCS, si órán kívüli programjának amelyet a pajtások választót­szere kialakult. Endrefalván a Lenin úttörőcsapatban na­gyon sok ilyen hagyománnyal rende'keznek Az úttörők kulturális seregszemléje min­dig nagy érdeklődést vált ki a faluban Az idén a nézők két alkalommal is megtöltöt­ték a kultúrhaz nagytermét. A KISZ-6zervezettel évek óta megszervezesét. Egyre fele- tak> fontos szerepet tölt be a í° a kapcsolatuk. Az úttörő- lősségteljesebb munka hárul, csapat életében — vélekedett M~~"* ,n ~ ']M az ifjúsági szervezetekre. Ál- a csapatvezető — A csapat- talánoí iskoláinkban az úttö- program összeállítása, jutal- r őcsapatok mozgalmi jellegé- mazás, büntetés, minő, mind nél fogva erőteljesebben kap- az 5 hatáskörükbe tartozik, csolóőnak be és veszik ki ré- Hasznos javaslattal éltek a szűkét az ifjúság neveléséből, nyolcadik osztályos tanulók Ma már nem lehet vitatott pályaválasztásának megköny- tény, hogy egy nevelő vállal, nyítésében. vagy nem vállal munkát az _ Vn1t tanítványainkat> úttörőcsapatban Volt szakmunkásokat, szakmunkás­csapat munkáját 12 ifjúveze­tő segíti. Regős Éva rendsze­resen tartja a kapcsolatot a KISZ-fiatalokkal. Az úttörő- és kisdobosavatas túlnőtt az iskola keretein. Ma már a falu ünnepe. A pajtások év­ről évre sikerrel szerepelnek a tanulmányi versenyeken. A közlekedési őrs hosszú évek óta lát el rendszeres szolgá­latot a falu legforgalmasabb- Üttorőmunkank sikeré- tanulókat hívtunk meg, 6k ... , nek egyik titka - kezdte a beszéltek munkájukról tanú- E°S„nM'^e" beszelgetest Jozsa Maria, az lasukról a nyolcadik ««tályo- “ i,—... üzemlátogatásokat “kola tanulói, szerveztünk ahol a gyer­mekeink jobban megismer­hették az üzem életét, bete­kintést nyertek egy-egy mun­Endrefalvi Általános Iskola út­törőcsapat-vezetője —, hogy valamennyi nevelő tudja a feladatát és aszerint tevé­kenykedik. Az iskola folyosóján hatal­mas táblán az őrsök vállalá­sai és a teljesítések. A nyol­cadik osztályos Szputnyik őrs mind a kilenc közösségi vál­lalását teljesítette. — Ami a vállalások telje­sítése mögött meghúzódik, az a tény, hogy a közösség a maga erejével hogyan alakít­ja az őrs tagjainak személyi­ségét; miként vonták be a közömböseket a munkába, a közösség érdekében — Sok a cigánytanulónk — mondta a csapatvezető. Nem egy közülük Kiváló úttörő ki­tüntetést kapott. kakörbe - újságolta Bánkút! * fell?.ívás °’' . Y?f^ato;, amely- csillagszere« .latekra” mozgósítja a tanu­Ferdinándné. a nyolcadik osz­tály rajvezetője. — Mindazt, amit tanítási órán nem tudok megvalósíta­ni, remekül megoldhatom az úttörő-foglalkozásokon — ma­gyarázta Nagy Mária tanárnő. — Sikerült felkelteni a tanu­lók érdeklődését az olvasás iránt. Az úttörőszervezet kere­lókat. Az őrsök a legkülön­bözőbb tevékenységgel — tú­ra, társadalmi munka, üzem- látogatás stb — szerezhet­nek egy-egy csillagot. Az ér­tékelésre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulóján kerül sor. ENDREFALVÁN a Lenin tén belül a tanulók elmond ják mit olvastak, melyik úttörőcsapatban megtalálták Közösségi embert csak kön>'v tetszett nekik és mi- azokat a tevékenységi formá- közösségben lehet nevelni.' A ért. Szeretném megjegyezni, kát amelyek szervesen beil- közösség hat az egyénre Az hogy irodalomból jól sikerült leszkednek a tanulok nevele- úttörőügyelet megszervezése, vetélkedőt rendeztünk az út- si sorozatába, ugyanakkor az a házirend összeállítása, an- törőmozgalom keretében, nak betartása, esetleg betar- Könnyebb a nevelési cél­tatása mindig az úttörők fel- kitűzéseket olyan iskolában, adata Endrefalván. A öe- úttörőcsapatban megvalósíta- mokratizmust nem lehet ni, ahol a hagyományok rend­öntevékeny, élményt nyújtó, színes úttörő-összejövetelék maradandó élményt adnak a pajtásoknak. Sz. F. Pénz az ablakban Hí lesz a bárnai iskolával? Az arrajáró szemét mész- delkezésre álló felújítási alap sziről megüti a bárnai iskola 30 százalékát fedezi a szűk- lábazatának málladozó vako- ségleteknek. Véleményem sze- lata. rint a bárnai iskolát a meg­_ levő összegből tatarozni Ami kívülről látszik az pénzkidobás lenne, ennyiért semmi. mondja Mag Bar- ugyaI7js a szükséges munkát nabas, az iskola igazgatója. - senki nem végezné el. Egyet_ Jöjjön csak beljebb az ud- len amit tehetünk; részleges, varra. Vizenyős az egész. Ez szakaszos felújítást végzünk, szívódott a falakba és lökte megvizsga]Va a körülménye­ié a vakolatot. Arról mar ket és lehetöségeket. Ezzel nem is beszélek, hogy az epu- ^alán elérhető, hogy az épü- et egy részé süllyed, a pad- let allapota ne romoijon to­lok tönkrementek, s a tető is vabb megérett a javításra. Az ab- ’ . lakok, ajtók faanyaga szintén Czene Józsefnek igaza van. több mint negyvenesztendős... Annyiban, hogy lyukat-lyuk­kal nem lehet foltozni. Ke- A négy tantermes iskolában vés pénzzel csak látszatered­ményt lehet elérni, amely ha el is odázza a gondokat, egy­általán nem oldja meg őket. Az iskola helyzete azonban 116 gyerek tanul. — Fájó pont nekünk ez az Iskola — válaszol Susán Ist­ván, a községi tanács elnöke, , , mikor megkérdezzük, hogyan korántsem ennyire remény­telen. A meglevő összeg bizo­nyára fedezné a felújításra orvosolják a bajt. — Nem mai gond ez már. Először 1974- ., . , , ,. ben, majd egy évvel később ™l0 anyagokat, a munKat pe terveztük a felújítást. Első al- dl* el .lehetne vegezm tarsa- kalommal 440 ezer forintot da ™ összefogással. Sok szép kaptunk volna, de mindkét- eArre szer meghiúsult. Az idén 232 helybenlakók ezer forintot fordíthatnánk rá, koltse§f ^nkat vállaltak es ez azonban jó ha egyharma- tegeztek el községük gyarapi- dát fedezi a szükséges költ- tasara>, s altalabar a helybeli ségeknek. A ceredi községi “zern®k’..1lUetve, azok ahova a költségvetési üzem, mely el- községből sokan bejárnák, vállalná a munkát, több ugyancsak kaphatok a tamo- mint 700 ezer forintos költség- utasra. Raadasul az így meg­vetést készített, volna az épület Szigetelése, a környező terület víztelenítése, a kémények átépítése, a tető­zet felújítása, külső-belső va­kolás, a nyílászárók és a pad­lók cseréje. El kell ismer­nünk, késéssel adtuk le a költségvetést a járási hiva­talnak, így az már nem fo­^iikséaes takarított összeg csak gyara- 8 podhat. A megye minden év­ben társadalmi munkaver­senyt hirdet,-ahol az egy fő­re eső munka értékét veszik alapul. Hogy a járás határa­in belül maradjunk, az el­múlt év munkája után a nagyközségek kategóriájában Kisterenye lett az első, s gadhatta el. Azonban az is- K 5P° ezer forinto1 kola állaga egyre romlik... kapott Kishartyan második helyezesevel 200 ezer for in A kérdéssel ezután a sál- tos jutalomra tett szert. Az gótarjáni járási hivatal veze- így szerzett pénzt a községek tőjéhez, Czene Józsefhez for- beruházásaikra fordíthatják, -dúltunk. Ez a lehetőség Bárna előtt is — A járási hivatalnak nem 2hl ak ha„íf1 ondhatn’ •,pénz 37 áll módjában 232 ezer forint- ^vlfln^ ’ CSak Utana k® rál többet juttatni Bárnába. y A jelen helyzet szerint a ren­—gaspar— Mai tévéajánla 20.25: Infarktus. Tévéjáték. A szovjet—észt Ardt Llives írásából készült tévéjáték ar­ról szól, hogy az együttélés módját a szocialista társada­lomban még meg kell tanul­nunk. Hiszen még nem min­dig tudunk embertársainkkal, családtagjainkkal megfelelően bánni, vigyázni rájuk. A tévé­játék érdekessége, hogy a cse­lekmény akkor kezdődik, ami­kor az infarktus bekövetke­zett, a gyár igazgatója már halott. S a szobájában meg­jelenő nyomozó (Gábor Mik­lós játssza) a felettesek, a munkatársak és a családtagok kihallgatásával próbál fényt deríteni az infarktust előidé­ző okokra. A szókerepő etikája-4 > ~i József Attila-díjas Páskándi Tucatnyi könyvvel a háta mögött Páskándi Géza épp oly’ riadtan fiatalos, világra csodálkozó mint húsz évvel ezelőtt pályakezdő verses- könyvében, a Piros madárban. Azóta verset, drámát, prózát, elmélkedő publicisztikát, esz- szét egyaránt írt. Erdélyből jött maga is, sohasem feledte a magyar irodalom hagyomá­nyait, a prédikátorősök szó­káromlásait és a népdal simo­gató báját. S, ezt a szinte vé­rébe ivódott alapot nyelvi találataival tetézte. „Kifica­mított” nyelve — gondoljunk csak a Sárikás anyós nyelvet öltő soraira, fintoraira — já­ték, kikapcsolódás és nyelv- emberségünk, mindmáig legismertebb a Vendégség, sohasem csak egy helyzet, egy meglelt téma ki­fejtéséről van szó. Nála a történelem igazságra vezérlő kalauz; értékkereső józanság­ra vall, ahogyan Dávid Fe­renc „börtönmagányában” védi személyiségét és szemé­lyiségének kikezdhetetlen tisztaságát, az ügyet. Tudván tudja: egyszemélyű szabad­ságharcának igazát, félelem és rettenet nem tántoríthatja. Tehát itt1 is, mint a húsz év alatt mindannyiszor, egy eti­kus gondolkodó öltözik fele­lősségruhába, s a szó csak eszköz gazdag benső világá- általa nyilat- nak föltárására. Vers is azért biztonságot szolgáló, a nyel- kozik meg a szóképpel, betű- íródik, hogy minél masszibb- vet igaz dolgok szolgálatába Vei megjelenített, körülkerí- re hangozzék otthonkereső, s állító etikai erőpróba is volt. tett világ. otthonkeresést segítő hangja: Mert a nyelv sohasem lehet Páskándi Géza történelmi a vox humana. öncélú, vele emelődik a műbe drámáiban — ezek közül Szakolczay Lajos Befejeződött az iskolákban a tavaszi szünet Befejeződött a tavaszi szü­net az általános és középisko­lákban, valamint a szakmun­kásképző intézetekben. A csü­törtök reggeli iskolacsengő az idei tanév utolsó nagy sza­kaszának kezdetét jelezte. A diákok most már a tanév vé­gét várhatják, amely az ál­talános isolákban június 4- ével érkezik el. Természete­sen csak abban az esetben, ha a tanév eredményes lezá­rásához szükséges 198 tanítá­si napot teljesítették. A kö­zépiskolák I., II., III. osztá­lyosai számára a tanítás júni­us U-én ér végét; számukra 192 a kötelezően előírt taní­tási nap. Ugyancsak június 11. az utolsó tanítási nap a szakmunkásképzőkben is. A középiskolák érettségiző diákjai fejezik be — szokás szerint — a legorábban, má­jus 14-én az órarendszerű ta­nulást. Május 16-án megkez­dődnek számukra az írásbeli érettségi vizsgák, s még azon a héten be is fejeződnek. A hagyományokhoz híven az el­ső írásbelit magyarból készí­tik. Miként tavaly, az idén is három tárgyból: matemati­kából, fizikából és biológiá­ból tehetnek közös írásbeli érettségi felvételi vizsgát, az időpont: május 23. és 24. A szóbeli érettségi vizsgák le­hetséges első napja június 9., várhatóan azonban június 13- án, hétfőn állnak az érettsé­gi vizsgabizottság elé az első idei érettségizők. NÓGRAD - 1977. április 15., péntek Képünkön: jelenet a tévéjátékból. i Magyar filmek negyedévi gyorsmérlege 1977. első negyedében a szenved aztán vértanúhalált premiermozikban hat új ma- A közösségi, a kommunista gyár filmet mutattak be, va- emberi magatartás hősi pél- lamint felújítottak egy pon- dája ez a fiú, a Herkulesfür- tosan harminc évvel ezelőtt dői emlék pedik ennek az em- készült, már-már klasszikus béri tartásnak igen jó bemu- értékű alkotást — Valahol tatása. Európában —, amelyet igen Merőben másfajta, a naivi- sokan még csak most láthat- tásig jóhiszemű ember Böjti tak először, s szinte ez is a Sándor, A kard hőse. Ügy premierek közé számítható, cselekszik, ahogy — szerinte Vizsgálódás szempontjából — — minden magyarnak visel- természetesen — nem sorol- kednie kellene. De Böjti ép­ható az új filmek közé. Eb- pen becsülnivaló emberi tar­ben a - negyedévben tartották tása miatt került megalázó a magyar játékfilmművészet helyzetekbe — így tragikomi- nagyszabású éves számveté- kus hőssé lett. sét, a IX. magyar játékfilm- Rózsa János Pókfocijának szemlét is, így az ez időszak- már nincsen kiemelkedő köz- ban közönség elé került új al- ponti hőse, de ott is az embe- kotások különösképpen ref- ri tartás, egy — kollektíva — lektorfénybe kerültek. egy tantestület — erősen ki­A bemutatott hat új film közül napjainkban játszódik a kettő, Érderpes mindjárt azt falt szórSoz"ató fom^b^^” is feljegyezni, hogy mind- talt szórakoztató formában. kettő a sokat hiányolt vígjá- A felszabadulást megelőző téki kategóriához sorolandó, ős az azt követő időszakot s mindkettő derűs szórako- megjelenítő két film — A zást adva gondolkoztat el királylány zsámolya és a Bu- napjaink fonákságáróL E dapestl mesék — közül az el- kettő A kard és a Pókfoci. sóként említett film közpon- Egészen közeli múltat idéz, ti alakja Bodra szakaszvezető, felszabadulásunkat követő aki a háborúzásba belefáradt időbe kalauzol sajátos szim- és beleünt, legalább az utol- bolikájával a Budapesti me- s<^ napokban megpróbálja sék. A felszabadulást megelő- magát kivonni a háborúból, ző napokban játszódik A ki- megcsinálni a maga kis kü- rálylány zsámolya; a Magyar lön fegyverszünetét, s várat- Tanácsköztársaság leverését lan körülmények folytán — követő időben kutatja az em- szinte akarata ellenére — hős- berl helytállást, a kommunis- s®. ellenállóvá lesz. Ez a fel- ta magatartást, a Herkules- szabadulás előtti magatartás­fürdői emlék, végül a ható- vizsgálat^ Dobozynak sokszor dik film, a Fekete gyémántok visszatérő témája; A tizedes, klasszikus regény adaptáció- me§ a többiek, a Szemtől ja. A tematikai arányok jó- szembe, meg a februárban a nak mondhatók, s külön öröm televízióban látott A tizen- a mai témák derűs. szóra- hetedik nap is ebben a gon- koztató keretek közötti jelen- dolatkörben mozgott, léte. Más kérdés, hogy például A Budapesti mesék, Szabó A kard közönségvisszhangja, István nagyon szép filmkölte- fogadtatása elmaradt a film ménye. A film hősei mi va- értékeihez képest. Természe- gyünk, akik túléltük a má- tesen nem várható, hogy mai sodik világháború borzal- életünk görbe tükörben tör- mait, akik akkor nekigyűr- ténő felmutatása olyan kö- köztünk, s toltuk a villamost, zönségtömegeket csábítson be az új élet sokszor nagy döc- a mozikba, mint az ugyan- cenőkkel haladó szekerét, csak új Fekete gyémántok. Szabó filmje egy következetes Jókai regényének filmválto- alkotói pálya újabb, igen ér- zata. de az eleve tartózkodás tékes állomása, amelynek a mát tükröző magyar filmek- esetleges kedvezőtlen fő­től roppant egészségtelen tü- gadtatása ugyanazt a gondot net. veti fel, amelyről A kard Nézzük meg. milyen embe- kapcsán szó esett, rekkel is ismerkedtünk meg Á Fekete gyémántokról, a mozikban, kik voltak e fii- Várkonyi Zoltán filmjéről mek hősei, milyen gondolato- szükségtelen külön szólni. Jó­kat hordoztak. A Herkules- kai . népszerű, a látványos fürdői emlék — Sándor Pál filmeket igen sokan szeretik, rendezése — központi alakja s ha ezeket az igényeket ki- egy szinte még gyerékember, elégülni érzik, elégedettek, menekülő vörösk^tona, aki És ilyenkor elégedettek a mo- önmagát is feláldozza ismeret- zik üzemvezetői is. len elvtársáért, akivel együtt b. m. A riíai „szvbros kérészi” Évről évre bámulatba ejti a gozott kereszt mindkét olda- viiág minden tájáról érkező Ián 16—16 bibliai jelenet lat­turisták ezreit a rilai kolos- ható. összes n hatszáz figu- lor számtalan műkincse kö- rát — apostolokat, mártírokat, zott egy példa nélküli darab: királyokat — ábrázolt igen a ■ szobros kereszt”. magas művészi igénnyel Ua­A fából faragott kereszt fail a jelenetekben. A térben Rafail rilai szerzetes munká- ábrázolt plasztikus miniaÍr­ja. A gyönyörű alkotást ti- rák e bibliai jelenetei —, s ez zenkét évi megfesz tett mun- a különlegessége — a kor kával 1802-ben fejete be. * A köznapi embereit, is rnegele- rendkívül aprólékosan kidől- veníti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom