Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Az egész község gondja A ZSIGULI LASSÍTOTT, mégis nagyot zökkent. A ve­zető száján cifra kívánság sza­ladt ki, nem ok nélkül. Az úttesten jókora mélyedés hú­zódott végig haránt irányban... — Történt már komolyabb baj is a szakait kanyar átere­szénél — mondja Radvánszky Jenő, a Ludányhalászi közös községi Tanács titkára. Tulajdonképpen azért keres­tük fel, hogy a községek köz­világításáról érdeklődjünk, ugyanis híre jött, hogy nem kielégítő a karbantartás, de a fent említett közjáték után először az utak állapotáról kérdeztük. — Egy távolsági autóbusz is lerobbant miatta, állítólag va­lami eltört benne a zökke­néstől. — Az átereszen kívül szám­talan gödör csúfitia a közsé­gen áthaladó útszakaszt. Med­dig lesz még ez az öt kilomé­ter az úton járók réme? — Azt magam is szeretném tudni! Az utat a KPM me­gyei igazgatósága tartja fenn. Nem egyszer jeleztük, hogy ki­fogásolható. Tudomásom sze­rint többször tervbe is vették, hogy felújítják, de csak a nóg- rádszakali áthaladás készült el. arról is lemaradt a záró­réteg. Most újra kátyúznak a községekben, illetve egyes sza­kaszokat kővel töltenek fel, de teljes rekonstrukciónak semmi nyoma .. — Mi a panasz a közvilá­gítással? — Átalánydíjat fizetünk az ÉMÁSZ-nak. A szerződés szerint havonta kellene karbantartást, felül­vizsgálatot végezniük... Tu­domásom szerint október és március között nem voltak a községben villanyszerelők. A lámpák közül nagyon sok nem égett... A lakosság tömegesen tett bejelentéseket. Nem csoda, ha a helybelie­ket érzékenyen érintette a vi­lágítás elégtelensége, hiszen mintegy hét kilométernyi út­szakaszról van szó aminek egy része földút, másik része pedig burkolt ugyan, de — mint az a fentiekből kiderült — több száz kátyú veszélyez­teti a sötétben botladozók tes­ti épségét. — Megkerestük ni ÉMÁSZ szécséryi kirendeltségét — folytatja a titkár. — Többszöri bejelentésünkre szóbeli ígéretet kaptunk, legutóbb március elejére téve látogatásuk idejét. Végül a hónap végén jöttek ki. El is végezték a javítások egy részét, de vannak olyan utcák — például Ludányhalásziban a Dankó, vagy a Maros utca — ahol máig sem égnek a lámpák. . A panaszok ügyében az il­letékesekhez fordultunk. A KPM megyei igazgatóságának főmérnöke. Timmer Zoltán előtt egyáltalán nem ismeret­len a ludányhalásziak gondja, mégsem tudott sok biztatót mondani: — Sajnos, a megye területén mintegy ötszáz kilométernyi útszakasz van hasonlóan kri­tikus állapotban. Az említett rekonstrukciót valóban tervez­tük, de a pillanatnyi helyzet alapján nem ígérhetem, hogy erre az idén sor kerül. Ter­mészetesen nem hagyjuk sor­sára az utat. A hibákat kija­vítva járhatóvá tesszük — je­lenleg is dolgozunk rajta —, Oe teljes felújításra egyelőre nincs lehetőségünk A közvilágítás helyzetével kapcsolatban Viliim Ferenc­nél, az ÉMÁSZ szécsényi ki- rendeltségének vezetőjénél ér­deklődtünk. Előkerültek az idei dokumentumok, melyek­ből kiderült, hogy ez évben a két társközségben egyszeregy­szer fordultak meg a szerelők, nem számítva a már említett március végi javítást. — Munkánkat meghatároz­za, hogy sajnos, ritkán jutunk az egy szem hosszú létrához, ami nélkül nem tudunk dol­gozni — teszi hozzá a kiren­deltségvezető — Emiatt nem tarthattuk a márciusi első ha­táridőt sem Ami az említett két utcát illeti, nekem úgy je­lentették, hogy ott is elvégez­ték a felúj'1 \st.. . Ennek fel­tétlenül utána nézek. AZ INDOKOKAT MINDEN­KINEK el keli fogadnia; hi­szen a tárgyi feltételek beszű­kítik a lehetőségeket. Ez azon­ban nem javít a ludányhalá­sziak, nógráclszakaliak helyze­tén. Az út továbbra is gond marad, ki tudja meddig. Hi­szen a toldozás, foldozás csak elodázza, de nem oldja meg a nehézségeket, s a két utcában sem gyúlnak ki egyik napról a másikra a lámpák Egy kicsit hatékonyabb szer­vezéssel, társadalmi összefo­gással, lelkiismeretes munká­val azonban enyhíteni lehetne a' községek gond'ain. — gáspár — Milliárdos apróság Képes vilávjárás Szocialista szén—nagyhatalom Talán kevesen tudják, hogy széntermelésben Lengyelország a Szovjetunió. az Egyesült Államok és Kína után a világon a negye­dik helyen áll, míg exportját te­kintve csupán az F. evesül t Álla­mok előzi meg. 194j-ben Len­gyelországban mindössze 27 mil­lió tonna kőszenet bányásztak (igen jó minőségű, jó­részt 6000 kalória fűtőértékű kősze­net), 1976-ban csaknem 180 mil­lió tonnát termel­lek ki, s 1980-ra szeretnék elérni az évi 210 millió tonnát. A lengyel bá­nyák 1975-ben a szocialista országokba 14,6 net indítottak útnak. - A kép millió tonna, egyéb európai a swinoujsciei szénkikötőben országokba 21.2 millió tonna, készült, ahol a legmodernebb tengerentúlra 2.6 millió tonna francia berendezésekkel fo- szenet szállítottak. A nyugat- lyik a rakodás, európai országok közül a legnagyobb vásárlók: Fran- * JjjBHííSiífífv®d ciaország, Dánia és Finnor­szág, de az NSZK, Olaszor­szág, Belgium és Spanyolor­szág is jelentős partner. A tengerentúli országok közül Brazília a legnagyobb vevő. összesen 33 országba — köz­tük hazánkba is — exportál­nak lengyel szenet. A lengyel kikötőkben , nagy szénrakodók vannak, s jelen­tős arányú az olcsó tengeri szállítás; a hajók gyomrában 1975-ben 23,7 millió tonna sze­ERÖMÜ — A „VILÁG TETEJEN” Egyre nagyobb hírre tesz szert a Tadzsik SZSZK-ban a Pamír-hegység egyik völgye. Az észak—déli irányban hú­zódó magas hegyekkel körül­zárt. kedvező éghajlatú Vahs- völgyben már ősidők óta ön­tözéses mezőgazdálkodást folytatnak. Az 1933-ban meg­épült Nagy Vahs-csatorna tel­te azonban igazán virágzóvá, szovhozok, kolhozok létesültek az egyre nagvobb öntözhető területeken. Közben megkez­dődött a Vahs-folyón egy lép­csőzetes vízierőmű-rendszer építése. Az erőművek lehetővé teszik a még intenzívebb ön­tözést. az egvenletes vízptán- pótlást. ezenkívül a szeszélyes folyót befogták az energiater­melésbe is. A tervek szerint 10 lépcsős erőműrendszert épí­tenek. A legalsó már régeb­ben elkészült, a legfelső, a nureki most fejeződik be. A Nureki Erőmű elkészültével Tádzsikisztánban az egv főre jutó villamosenergia-terme- lésben megelőzik az Egyesült Államokat. Az elektromos áram a környék további ipa­rosításához ad lehetőséget. Igazán apróság. Hiánya mégis sokszor bosszúságot okoz otthonunk, lakásfelsze­relésünk javítgatása, csino­sítása alkalmával Megold­juk, persze valahogy, kérünk a szomszédtól, vagy kiboro­gatjuk a szerszámosládákat, kutatunk, s találunk is né­hányat rozsdásan, meggör­bülve. Igen, szegekről, csavarok­ról, van szó, melyeket a kí­vánt méretben minőségben rendszerint éppen akkor nem lehet kapni, amikor szükségünk lenne rá. Az igazi fejtörési persze nem nekünk, lakásunkat, házun­kat szépítgetó magánembe­reknek okoz a kötőelem-ellá­tás akadozása, hanem üze­meinknek. vállalatainknak. A MÁV például 1975-ben a belföldi ár ötszöröséért, 800 ezer darab anyáscsavart volt kénytelen külföldről be­szerezni, s ez 60 millió fo­rint többletköltséget okozott. Miért nem tudta itthon megvásárolni? A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 78 termelő és felhasználó vállalatnál vizs­gálta meg a kötőelem-ellá­tás helyzetét * a MÁV kér­déseire is választ kapott! A népi ellenőrök a három bá­zis vállalat, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Csa­varipari Vállalat tevékeny­ségével kiemelten foglalkoz­tak és megállapították, hogy e gyártó vállalatok a kötő- elem-felbasznáiás növekedé­sét nem tudták követni. Az igényeket szegből haromne- gyedrészt, csavarfélékből csak 50 százalékosan tudták kielégíteni Mert termelő gé­peik műszakilag elavultak, a munkaerőhiány miatt a szű­kös gépparkot sem tudták megfelelően kihasználni. Ehhez járult az is. hogy az aiapanyag-eilátas sem kifo­gástalan. A forgalmazással kapcsolatos gondok is növe­lik az ellátás bizonytalansá­gát. Mivel bizonyos méretű és mennyiségű csavar hiánya miatt milliós értékű gépek összeszerelése nem végezhető el idejében, a vállalatok kü­lönféle módon igyekeznek gondoskodni, hogy legyen elegendő csavarjuk. Egyré- szük saját célra, sőt értéke­sítésre is gyárt kötőelemet. Korszerűtlen, költséges mó­don, a ráfordítás sokszor el­éri a szokásos ár három­négyszeresét. Gyakori az egymáshoz való szaladgálás, kölcsön kérés, cserélgetés, va­lamint az utólagos átalakítás, felületkezelés. A hiányzó csavarok beszerzése miatt melkedett az import, s he­lyenként túlzottan megnőt­tek a raktárkészletek. Mind­ez több millió forintos több­letköltségeket okozott a vál­lalatoknál. A lakossági ellátás javítá­sa érdekében a vizsgálat óta jelentős lépesek történtek. A KONSUMEX külkereske­delmi vállalat nagy mennyi­ségű kötőeleme importál. A lakosság igényeit ezzel rész­ben kielégíthetik. A vállala­ti igényeket azonban csak a házai gyártás fejlesztésével lehet biztonságosan megol­dani. A KNEB ennek érdekében számos intézkedést javasolt a KGM, az Anyag- és Árhi­vatal, valamint az érdekelt vállalatok illetékeseinek. En­nek nyomán a szakemberek azonban komolyan foglalkoz­nak a megoldás lehetőségei­vel. A legnagyobb gyártó vállalat a CSIV részletes in­tézkedési tervet készített, melyben a tennivalók sok­oldalú számbavételével, a ha­táridők megjelölésével intéz­kedik a piackutatás, fejlesz­tés, gyártás, raktározás és forgalmazás feladatairól. Ügy kezdtem, apróság, fil­léres termék a kötőelem, hiánya azonban milliárdos károkat okozhat a népgazda­ságnak. s mérhetetlen bosz- szúságot, időt rabló utánajá­rást nekünk barkácsoló, kör­nyezetünket szépítő, rendez­gető embereknek. D. K. Képünkön az erőműrend­szer egyik lépcsőjének 200 méter magas völgyzáró gátja. uniti itliiiiitiiliiiillili.iiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiilltlliiilllttiiHliiiillliiiiitiiiiiiiiliitiliitiliiiiimiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimii unmi unni ni mii minin itt tinin mi illiimiiin inti iiiiiniiiiiniiiiiiniinii MTEIióTT bemutatkozna, Joy elünk mi jócskán ueietorli kezét a kö­tényébe. Éppen a jószág ete­tését végezte — mentegető­zik, aztán, mintegy bizonysá­gul fordul a baromfiudvar felé. Tyúkok, kacsák lcapir- gálnak, sütkéreznek, liba gá- gog, disznó röfög — falusi csendélet. Izzadja a vakolatlan ház a déli nap melegét, megsimít­ja homlokát a fiatalasszony is. Mozdulnánk a verenda irányába, de vendéglátónk a kis konyhába invitál. Gyors kézzel hokedlit töröl, hamu­tartót kerít; — így ni, itt nyugodtan beszélgethetünk — mondja. Aprócska a nyári­konyha, amolyan alkalmi tá­kolmány. A sparhelten nagy fazékban fői a moslék, a szemközti sarokban pedig nagyképernyős tv hányja ma­gáról a verítéket, csordul ró­la víz és pára. Mi tagadás, megbámulom. — Ja, a tv. Az egész csa­lád kedvence, csakhat annyi­szor meghibásodik. N -m győzünk szerelőt keríteni. Itt tartjuk a kiskonyhában, amíg a nagy házat teljesen rendbe nem tesszük. És terelődik át a beszéd a nagy házra. A Tamási család büszkeségére. Tágas verenda széles feljáróval, három szo­ba, fürdőszoba. Alul pedig garázs, ahol még csak lim­lomok hevernek, de hamaro­san kerül bele autó is. Mert MINDENT MEGSZEREZHETSZ! Tamási Vendel és a felesége nem retten vissza a munkától. Ha kell éjszaka is dolgoznak. Ebben nőttek fel. ezt látták otthon a szülőktől, a szom­szédoktól. Beléjük ivódott a mondás: — A két kezed, ha szorgalmas, a tested, ha van benne elég erő, az akaratod, ha szívós, mindent megsze­rezhetsz! Megkavarodnak a gondola­tok. Állnak össze az imént hallott szavak más rendben: ha van benned elég erő, ha akaratod szívós és mindent meg akarsz szerezni, végig­dolgozhatod a fiatalságod. Tamási Vendelné 24 éves, a férje 29. A fiatalasszony nem­hogy a lakhelyéről, Hátságról, de még a portáról is ritkán mozdul ki. A férj teherautó- sofőr Vácon.’ hajnaltól késő estig dolgozik. Mi tagadás, né­ha maszekot Is vallal. Mert kpll a pénz, de sok mindenre is kell még. — Józsikával, aki másfél éves, szülési szabadságon va­gyok. Jól fizetődik. Mert el tudom látni mellette az álla­tokat, meg a hézimunkát is. Rendes kis gyerek, nem sok törődést igényel. A jószág jö­vedelmező. Disznó, csirke, friss tojás. Eladásra is, meg magunknak is. Nézze, spórol­ni csak úgy lehet, ha az em­ber mindenről lemond. Nem vagyunk flancos emberek, ami ruhánk akad, az mind tiszta, rendes. Senki sem szólhat meg érte. A férjem nem iszik, keveset dohányzik. Szórakozásnak éppen elég a televízió, vagy a rádió. De néha még sok is Este tízkor, tizenegykor, ha bevégezzük a napot, zuhanunk az ágyba. A reggeli ébredés? Első kakas­szóra. .. Ha lehetne, megnézném a nagy házat, úgy közelebbről — kockáztatom meg. Me­gyünk, belépünk. Azaz csak lépnénk, mert a fiatalasszony merően nézi a lábamat. Az­tán a szoba ajtajában papu­csot kapok. — Tudja, újak a szőnyegek. Perzsa mind, na­gyon óvjuk, megérti? — szé­gyenlősen mosolyog. Süppedünk a szép, színes perzsákon. Valóban újak, me­leget sugárzók. Mint ahogy újak a bútorok is a két szo­bában. A rácsos kiságy az alvó Józsikát takarja. Ä har­madik szoba és a fürdő­szoba még üres. — Zöld csempét akarunk, zöld kádat. A sógoroméknak is olyan van, tudja, milyen gyönyörű?! Ismét a kiskonyhában ülünk. A moslék változatla­nul rotyog, a tv változatlanul fürdik a párában. Munka, lemondás, spórolás — sorolom —, meddig lehet ezt viselni? Meddig lehet kordába fogni a fiatalságból adódó természetes igényeket, természetes vágyakat? Tamásiné mérlegel: — Ne higgye, hogy elégedetlen, bol­dogtalan vagyok. Engem már gyermekkoromban rászokta­tott anyám a munkára. Mond­ta is gyakran: — Lányom, ha rám hallgatsz, te fiatalon el­érheted, amit en csak vénsé- gemre érhettem el. És igaza van. Még néhány év és meg­lesz mindenünk. És akkor... ! A határozott hitvallás az utolsó mondatnál megtörik, elbizonytalanodik. A GONDOLATOK pedig kavarognak. Ház, autó, bútor, zöld csempe — eszközök a mindennapi jobb élethez. És, ha az eszközök céllá válnak? Akkor beszélhetünk céltalan célokról. —vkm— AZ ÓRIÁS-HEGYSÉG NEMZETI PARK Észak-Csehország és Len­gyelország határán fekszik az Óriás-hegység, amelynek a népszerűsége vetekszik a Ma- gas-Tátráéval. A természet e kis területen annyi szépséget és értéket zsúfolt össze, hogy méltán nyilvánították védett területté, nemzeti parkká. Me­redek sziklafalak, hegycsúcsok, sízésre alkalmas lej­tők, mély nyergek, ta­vak. hegyi patakok, a jégkor­szakból visszamaradt moré­nák, tengerszemek váltják egymást a csupán 40 kilomé­ter hosszú és 20 kilométer széles hegységben. A természet védelme nem mond ellent annak, hogy az Óriás-hegység Csehszlovákia egyik legfontosabb idegenfor­galmi látványossága, bár a magyar turisták még nem „fe­dezték fel”. Télen a sízők pa­radicsoma, tavasztól őszig pe­dig a gyalogos turisták ked­venc pihenőhelye. Ezt a célt szolgálja a nemzeti park leg­újabb létesítménye: a Pec pod Snezkou-ból kiinduló és ugyanoda visszatérő 13 ki­lométeres sétaút is, amelyet sűrűn elláttak irányítójelzé­sekkel és rövid információkat nyújtó magyarázó szövegek­kel. Ezek közlik a természeti forma jellegzetességét, kelet­kezésének időpontját, módját és felhívják a figyelmet a ritkább, értékesebb növények­re. Képünkön a 13 kilométeres sétaút részlete az Óriás-völgy­ben. Az linchette könyvkiadó ösztöndíja Az Hachette könyvkiadó alapításának 150. évfordulója alkalmából elhatározta, hogy újságíró-riporterek számára ösztöndíjat alapít. A 30 000 frankos ösztöndíjat a külön­ben tehetséges újságíró arra használhatja fel, hogy meg­álmodott nagy riportjával be­bizonyítsa: újságíróként, ri­porterként, sőt esetleg íróként is tehetséges ember. A pályázatra jelentkezhet­nek a harminc éven aluli, há­rom—hat éves gyakorlattal rendelkező francia újságíróki NÚCRÁD — .1977. április 9., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom