Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

Döntő szakaszban az orenburgi gázvezeték éiríté se Az orenburgi gázfeldolgozó üzem. :?1 1420 milliméteres csövek kerülnek beepitesre. Ez év február végén Moszk­vában találkoztak az oren- burgi gázkondenzátum-lelő- hely közös feltárását és gáz­vezeték együttes kiépítését végző szocialista országok képviselői. Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese el­nökletével kormányközi bi­zottság keretében megvizs­gálták a legnagyobb — közel 5 milliárd rubel értékű- — kö­zös beruházás megvalósulá­sának menetét. Megállapítot­ták, hogy az építkezés sikere­sen, a tervelőírásokat túltel­jesítve folyik. Az új gázveze­ték jelentős szerepet játszik a szocialista országok közös­sége fűtőanyag-energetikai problémáinak megoldásában, évente 15’5 milliárd köbméter gázt szállít a Szovjetunió ha­tárain túlra. Az integrációs munkák 1976. évi tervét sikerült túlteljesí­teni', 1976-ban összehegesztet­tek 1200 kilométernyi, szige­teltek és lefektettek 924 kilo­méternyi csövet. A nyomvo­nalon folyó munkákon kívül folyamatban van a komp­resszorállomások, raktári és üzemeltető-javító bázisok, lakóházak és szociális-szpl- gáltatási objektumok építése. Az elmúlt év jelentős ered­ménye az is hogy kialakult az építők összeforrott nemzetkö­zi kollektívája. Jelenleg -.zen a legnagyobb integrációs építkezésen több mint tízezer magyar, NDK-beli. lengyel, csehszlovák és szovjet építő dolgozik hősies erőfeszítéssel. A Szovjetunió egy sor más kőolaj- és gázipari objektu­mán ezerszámra dolgoznak bolgár munkások. A tavalyi év lehetővé tette az építkezés szervezésében és irányításában bizonyos tapasz­talat felhalmozását. Így min­den negyedév eredményeit tü­zetesen megvizsgálták az épít­kezésben. részt vevő országok kormánymeghatalmazottai- nak koordináló tanácskozása­in, ahol konkrét gyakorlati döntések születtek, amelyek biztosították a munkák ütem­tervének szigorú teljesítései' A felgyülemlett tapasztalat kétségtelenül nagy jelentősé­gű lesz az 1977. évi felada­tok sikeres megvalósítása szem­pontjából, márpedig ezek na­gyon felelősségteljes és nehéz feladatok. Az idén befejeződik a ve­zeték lerakása az egész nyom­vonalon, kivéve egyes szaka­szokat a Kárpátokon. Az év végéig mintegy 2400 kilométer csövet fektetnek le. A legkö­zelebbi hónapokban széles körűen kibontakoznak a mun­kálatok a kompresszorállo­másokon- Megkezdik • a kompresszorok szállítását. A világ e legnagyobb gáz­vezetékének nyomvonalán önfeláldozóan dolgozó- sok­ezer főt számláló nemzetközi kollektíva munkatempója és tapasztalata lehetővé teszi, hogy meggyőződéssel kije­lentsük: nemcsak az 1977. évi tervet teljesítik, hanem az egész gázvezeték is elkészül a kitűzött határidőre. a. d. Közép-Európa legnagyobb cementgyára Dcuna kis falucska Erfurt kö­zeiében, mégis ismert szerte az országban, mert itt épült fel Kö­zép-Európa legnagyobb cement­gyára. öt évvel ezelőtt kezdtek Deuna határában munkához a földgyaluk. Azóta munkások ez­rei több mint négyszázezer köb­méter betont és 14 ezer tonna acélt építettek be a gyárterüle­ten, és a szerekig ötezer kilomé­ter kábelt fektettek le. 1977. feb­ruár 1-én —. egv hónappal a határidő előtt — adták át a négy kemence közül a legutolsói. A7 üzem évi kapacitása 2,5 millió tonna cement, s ezzel nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság, de Közép-Európa legnagyobb ilyen gyára. Már a próbaüzemelés alatt több mint 900 ezer tonna cemen­tet adott a denuai üzem. A terv szerint működése első évében termelésének 78. második évé­ben 89 harmadik évében pedig 9ó százalékát adja teljesítmé­nyének, s ezután már teljes ka­pacitással dolgozik. A deunai gyár négyévi terme­lése 750 ezer lakás megépítéséhez szükséges cementaayagot bizto­sít; Qj év alat-t, 1976—80-ig ter­veznek ennyi lakást megépíteni az országnak A deunai nagyüzem a szocialis­ta gazdasági integráció szép pél­dája. Tervei a leningrádi GIPRO- CEMENT tervezőintézetben készül­tek, építésének 80 NDK-beli üze­men kívül magyar, lengyel, cseh. román és jugoszláv ütemek szak­emberei is részt vettek. A magvar Palotai J re neve ugyanúgy fém­jelzi a cementgyárat mint Zbig­niew Makowka vagy Kari—Heinz BucIiqIz. Az építés műszaki ta­pasztalatait jól hasznosítják a már működő üzem szomszédságá­ban épülő test^érgvár: a DEUNA—XT létesítésnél ugvan- úgv, mint a KGST-országokban 1980-ig megépítendő további 40 cementgyárnál. Urbanisztikai konferencia r Ci ff ' rr I ■■ I rr elő es mukodo város Salgótarjánban sok szói esik urbanisztikai kérdésekről, a városépítés kapcsán. Az ur­banisztika azonban ország­szerte mind több szakembert, s a laikusokat is foglalkoztat­ja. A Magyar Urbanisztikai Tárasaség Nagykanizsa, Ka­posvár és Zalaegerszeg vá­rosok tanácsa támogatásával és közreműködésével rende­zi meg a délnyugat-dunántúli" városok 1977. évi urbaniszti­kai konferenciáját kibővített tartalommal, és formában. En­nek megfelelően megnevezésé Délnyugat-dunántúli városok urbanisztikai hete. A program első felében (május 16—18) a három város saját lakossága számára rendez urbanisztikai előadásokat, tervismerteté­seket, kiállításokat. A hagyo­mányos délnyugat-dunántúli városok urbanisztikai art- kétja május 19-én és 20-án lesz Nagykanizsán Élő és működő város címmel. Május 21—22-én az ankét résztvevői számára a környék ismerte­tésével gazdagított pihenési lehetőségeket nyújtanak a szervezők. Az ankétra április elejéig lehet jelentkezni Nagykanizsa város Tanácsá­nál, jelentkezési lapon. Üd iilo fejlesz tés a Szovietunióban: Négymillió új „beutaló” Az új ötéves tervben nagy súlyt helyeznek a szovjet üdülőhelyek fejlesztése során a helyi sajátosságokra. Első­sorban a szanatóriumok háló­zata fejlődik. Jelentős mér­tékben növelik az Ural-hegy- ség övezetében, Szibériában és a Távol-Keleten a gyógyá­szati üdülőhelyek számát A közelmúltban kezdődött meg az Iszrikul-tó menti üdülőbá­zis kiépítése. Tovább folytat­ják a Kaukázus és Krím üdü­lőhelyeinek fejlesztését Erre a célra ' 1976—1980. között több mint egymilliárd rubelt fordítanak.' Egy újdonság, mely egyre szélesebb körben terjed: az ország legnagyobb ipari köz­pontjaiban iszap gyógyfürdő­ket létesítenek, amelyekbe az ismert szanatóriumokból szál­lítják a gyógyanyagot. Így le­hetővé válik a gyógyítás anél­kül. hogy a beteg elhagyná lakóhelyét. Ilyen gyógykeze­lést alkalmaznak már Krasz- nodarban, Omszkban. Kuj- bisevben és Szaratovban. A tizedik ötéves tervben több mint 46 millióan kapnak beutalót az üdülőhelyekre és szanatóriumokba. vagyis: négvmillióval több lesz a be­utalt, mint az előző öt év alatt. Itizelehb célhoz A Magyar Vöröskereszt kongresszusára készül. Nógrád megyében negyszázhat szervezetének harmincnyolcczer tag­ja van. Az egymást követő taggyűléseken — amelyeknek mintegy tele már lezajlott — egyre nyilvánvalóbb, hogy néhány év alatt igencsak megváltozott a Vöröskereszt- szervezetek munkája. — Az előző kongresszusi időszakban — tanúsítja Szoó Béláné megyei titkár — ala­posan megfiatalodtak a ve­zetőségek. Anélkül, hogy az idősebb generáció érdemeit csökkenteni akarnám, az űj vezetőségek jobban megértet­ték, túl kell lépnünk a hagyo­mányos, karitatív (jótékony- sági) jellegű tevékenységen. A most zajló taggyűlések is azt tükrözik. hogy a munkánk előterébe a társadalompoliti­kai feladatok kerültek. Min­denekelőtt arra törekszünk, hogy a Vöröskereszt az egész­ségre nevelésben hatékony tényező legyen, hiszen e mun­ka sikerei minden egyébre ki­sugároznak, népesedéspoliti­kától a környezetvédelemig. Színesebbé vált a Vöröske­reszt családvédelmi munkája is. Hogy az élveszületések szaporodásában, a csecsemő- halandóság csökkentésében benne van a mi aktíváink ne­velő munkája is, az szinte már közhely. A haladást a statisztikai adatok említése helyett talán jobban érzékel­teti, ha megemlítem, a Vörös- kereszt „szülők iskoláin” egy­re több a férfi, az apa... Tag­gyűléseinken nagy felelősség nyilvánult meg a fiatalság egészséges életre, magatar­tásra neveléséért, bár meg kell mondanom, többet is te­hetnénk, ha szorosabb lenne az együttműködés a KISZ-szel, tanácsi szervekkel. — A Vöröskereszt-szerveze­tek különösen a szívükön vi­selik az idős emberek gondo­zását. — Igen, azt valljuk, hogy a munkában megfáradt embe­rekről gondoskodni szocialista társadalmunkhoz illő feladat. Szervezeteink tagjai rendsze­resen látogatják a szociális otthonokat, segítik az öregek napköziotthonait. A társasjá­ték, rádiózás, televíziózás, s a szórakozás egyéb formái mellett az idős emberek szí­vesen végeznek hasznos mun­kát. A Vöröskereszt révén az UNITÁS szövetkezet alsópe­tényi asszonyai például tavaly ötszáz kiló fonalat ajándékoz­tak a szociális otthonoknak. A Budapesti Kötő Ipari Szö­vetkezet salgótarjáni üzemé­nek Vöröskereszt-szervezete a kisterenyei öregek napközi otthonát segítette — 'Az imént a karitatív jel­legű feladatok háttérbe szoru­lásáról szólt. — Nem jól értett! Társada­lompolitikai feladataink elő­térbe kerülése nem jelenti ha­gyományos , tevékenységünk háttérbe szorulását. Csakhogy a mi Vöröskereszt-szerveze­teink nem „jótékonykodásra”, hanem humánus cselekede­tekre, . magatartásra ösztönöz­nek. Beszélgetésünk során például még egy szót sem ej­tettünk egyik leghagyomá­nyosabbnak tartott Vöröske­reszt-akciónk, a véradás tava­lyi eredményeiről, holott ta­valy tizennyolcezer véradónk — többségük rendszeres do­nor —. ötezer-négyszáz liter gyógyító vért adott, teljesen térítésmentesen. A Vöröske­reszt, ahol önzést, közömbös­séget tapasztal, beavatkozik. Köztudott hogy egy-egy csa­lád helyzetében néha huszon­négy órán belül bekövetkez­het gyökeres változás. így történt ez Salgótarjánban, a Dobó Katica utcában egy anyával, aki egyik napról a másikra magára maradt négy gyermekével. Még tavaly no­vemberben kérte a városi ta­nács segítségét. A döntés ké­sett, a helyi egészségügyi ál­lomásunk jelzésére a megyei Vöröskereszt a megyei tanács gyámhatóságához fordult, ahol rögtön intézkedtek. — Az utóbbi időben gyak­ran hallani az egészségügyi állomásokról, de sokan nem tudják, mi az... — Sőt sokan kifejezetten félreértik jellegét, szerepét. Nem elsősegélyhely. Olyan is van a megyében, több mint másfél ezer. De az egészség- ügyi állomás több ennél. Ezek a négy-öt társadalmi aktívá­ból álló csoportok a Vöröske­reszt legkisebb szervezeti egy­ségei. Legfontosabb felada­tuk, hogy működési kerü­letükön — egy-egy utcából negyven-ötven ház jut rájuk — segítsenek a Vöröske­reszt céljainak az elérésében, és minden, a körzet egészség­ügyével kapcsolatos fontos eseményről, változásról ad­janak jelzést a Vöröskereszt­szervezet vezetőségének, vagy a hatóságnak. S persze, ha szükséges, véradókat, vér­adást szerveznek, vagy éppen­séggel elsősegélyt nyújtanak. Egészségügyi állomásaink ma már a megye kétharmadát behálózzák, s az idén kiter­jesztjük szervezésüket egész Nógrádra. Tagjai kiképzésé­ről is mi gondoskodunk. A többi között elsősegélynyúj­tást, házi betegellátást, köz­egészségügyi ismereteket ta­nulnak. Munkájuk sokrétűsé­gét bizonyítja a már említett salgótarjáni példa, s hogy tavaly az egészségügyi állo­mások ötezer-kilencvenkilenc tagja végzett folyamatos öreg- gondozást; százhárom eset­ben tettek javaslatot elvonó­kúrára, harmincnégy esetben pedig kényszerelvonókúrát kezdeményeztek. A Vöröske­reszt tisztasági mozgalmában a megyében levő több mint hatvanezer családi házból csaknem ötvenötezer részt vesz. Ez jobbára annak kö­szönhető, hogy az egészség- ügyi állomások tagjai a kör­zetükben minden házat meg­látogatnak. agitálnak, taná­csot adnak. Bár nem ritkán ütköznek régi rossz szokások­ba, beidegződésekbe, többnyi­re szívesen fogadják aktíváin­kat. S ahogyan taggyűléseink is- tükrözik, türelmük, tapin­tatuk, következetességük me­gint közelebb segített ben­nünket kitűzött céljainkhoz. Cs. G. 170 millió leva Kórházépítkezés Bulgáriában Bulgáriában 1960—70. kö­zött az egészségügy fejleszté­sére fordított összeg több mint harmincszorosra nőtt. Az egészségügyi beruházáso­kat a most foiyó ötéves verv- ban is jelentősen növelik: 170 millió levával többet költenek erre a célra, mint az ’ előző tervidőszakban. A gyors fej­lesztés eredményeként 1980-ig 8400-zal több lesz a kórházi ágy, illetve szanatóriumi fé­rőhely. A kórházépítkezés so­rán új általános- több profi­lú és szakosított intézeteket létesítenek­Tavaly már megnyílt Szó­fiában egy új, korszerű szü­lészeti-nőgyógyászati klinika; egy ortopédiai és traumatoló­giai intézet, továbbá egy ideg- és plasztikai sebészeti klinika. Az idén adják át azt az űj gyógyintézetet, amely a szakmai betegségekkel fog­lalkozik. Elkezdik egy szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó, továbbá egy on­kológiai intézet építését is. Az ország második legna­gyobb városában, Plovdivban egy 650 ágyas sebészeti Klini­ka. egy szülészeti-nőgyógyá­szati, valamint egy pszichiát­riai klinika épül. Az új kórházépítkezésekkel egyidejűleg a régi gyógyinté­zetek korszerűsítése is folyik. „Szakosított" kikötők Lengyelország tengeri ki­kötői gyors ütemben fejlőd­nek. A mólók hossza eléri a 47 kilométert, s korszerű a révkapitányi felszereltség is. Gdansk, Gdynia, Szczecin, Swinoujscie és Kolobrzeg ki­kötőinek áruforgalma meg­haladja az évi 52 millió ton­nát. Ez a forgalom 1980-ig meg­duplázódik; 1990-ig pedig el­éri a ?20 millió tonnát. A len­gyel kikötőket most szakosít­ják és a legmodernebb beren­dezésekkel látják el. A tenge­ri kompok fogadására is al­kalmas Swinoujscie főleg szén- és foszforitkikötő ’esz. Gdanskban összpontosul a folyékony fűtőanyagok és a vasérc forgalma- Hamarosan építeni kezdik a gdyniai uj konténertelepet. »♦> V ♦> ♦!’ V V v v ♦> ♦> V V ♦> ♦> ♦> v v ♦> ♦> V ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦> ♦ ♦ ♦ ♦ i ► ♦!< Asszonyok brigádja Hat asszony dolgozik együtt a MÉK salgótarjáni 35-ös zöldség-gyümölcs boltjában. S mind a hatan tudják, hogy mennyire fontos az, amit csi­nálnak. Hiszen a város lakos­ságának jelentős részét kell, hogy ellássák friss zöldségfé­lével nap mint nap. Tudják, s erre nem most jöttek rá a rádióból, televízióból, újsá­gokból. Tizenöt éve végzik a nem éppen hálás munkát, mindig a vásárlók érdekeit szem előtt tartva, soha bele nem fáradva. Pedig a feladat nem egy­szerű! Szép árut adni akkor, amikor a felvásárlók nem ők, s az alapanyag adott. Vigyáz­ni. hogy ne legyen sok „rom­lás”, hogy a boltba belépők rendezett, a már hervadt le­velektől megtisztított zöld­ségfélét lássanak. Hogy rög­tön megérezzék; itt hat nő szorgos keze, mindenre fi­gyelő tekintete teszi kelle­messé a légkört. Tavasszal, amikor a szerződő felek még nem kezdik meg a szállítást, egyeni termelőktől kell be­szerezni a primőrárut, hiszen sokan azt keresik. És nyáron is, ha nem elég a MÉK-től kapott áru, kimennek a piac­ra. s onnan hozzák a kevés­nek bizonyult salátát, retket, zöld' paprikát... Tizeriöt év együtt, egy mun­kahelyen, egyetértésben már szép idő! A hat nő közül öten ekkor kerültek a boltba és 1965-ben megalakították a Hámán Kató Szocialista Bri­gádöt. Azóta kitüntetések so­ra bizonyítja, hogy a központ is elismerte jó munkájukat. Először jött az oklevél, a bronz-, az ezüst-, majd az aranyérem, és idén március 23-án a Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntetés, amelyet már harmadszor nyertek el. Mindnyájan kiváló dolgozók, s a brigád vezetője, Kutas Jó- zsefné tavaly a Belkereskede­lem Kiváló Dolgozója kitünte­tést is megkapta. Amikor kezdtek, még csak a felét érték el az elmúlt évi négymillió forintot is megha­ladó forgalomnak. Filléres árukból nem v'oit könnyű. Sok cipekedést, szolgálatkész gyorsaságot, okos gazdálko­dást kívánt az eredmény. S a napi kötelességteljesítés mellett a szocialista brigád cím még másra is kötelez. Politikai, társadalmi és kul- túrmunkára, szociális válla­lásra. Rejtély, hogy idejükből erejükből hogyan telik mind­ezekre, s arra is, hogy egyik régi vevőjüket, egy ' idős be­teg házaspárt segítsenek, rend­szeresen eljárjanak hozzájuk mosni, takarítani, bevásárol­ni. Hogyan lehetséges, hiszen mindnyájan férjes asszonyok, anyák, akiknek gyermekeik­kel. háztartásukkal is kell fog­lalkozniuk. Beszélgetésünk­ből kitűnik, amíg — férjhez- menésük után — eljutottak odáig, hogy mindenkinek sa­ját lakása, bútorai, egyéb be­rendezési tárgyai legyenek, bizony alaposan meg kellett fogni a dolog végét. Jól ment minden otthon es a boltban is. Együttes erővel, közösen oldva meg a munkahelyi es olykor a családi problémákat, helyettesítve azt, aki beteg, vagy, gyermekgondozásin van. Hat asszony, akiket egy munkahelyre sodort a vélet­len. Egy munkaközösség, amelynek tagjai nagyon ha­mar rájöttek, hogy a hármas elv: a szocialista módon él­ni, dolgozni és tanulni, meg­valósítása mindnyájuknak „kifizetődő”, csak jót hozhat munkahelyükön és a család­ban egyaránt. S jól járnak a vásárlók is. Mert ebben a boltban — számtalanszor láttam — az eladók mindig, mindenkinek úgy válogatják össze a kért árut, mintha saját konyhá­jukra vinnék. Ennél többet pedig igazán nem kívánha­tunk! k. e. NÓGRAD — 1977. április 1., péntek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom