Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
Hengereli acélgolyók A cémentiparban használatos őrlőmalmok acélgolyóit eddig részben Salgótarjánban, részben Miskolcon, úgynevezett frikciós préseken, egyenként állították elő. A növekvő igények körülbelül egynegyedét importból. devizáért kellett biztosítani. A Cementipari Tröszt ösztönzésére a Salgótarjáni Kohászati üzemekben — egy öttagú újítócsoport — új technológiát kísérletezett ki. Az acélgolyókat egy különleges szerszám- henger alkalmazásával nem sajtolják, hanem hengerük. Ezzel a termelékenység az ötszörösére emelkedett, s a cementmalmok őrlőgolyógyár- tása egycsapásra megoldódott- Idén már importra sincs szükség. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1977-ben több mint hatmillió különböző méretű acél őrlőgolyót gyártanak a speciális berendezésen. Tervezik, hogy az új technológiát alkalmassá teszik a festékek, zománcok őrléséh,ez szükséges golyók előállítására is. Szécsényben bcleiezódtck a \ngradi Sándor- napok Április 2-án hatvan KISZ- tag fogadalomtételével zárult Szécsenyben a középiskolások Nógrádi Sándor napja. Ugyanezen a napon hazank felszabadulásának 32. évfordulójára rendezett isko'ai ünnepélyen Demus Iván, a KISZ szécsényi járási bizottságának titkára Ocsovaf Hildának, az iskolai KlSZ-oizott- ság titkárának atadta a KISZ központi bizottság dicsérő oklevelét. Nagy Gábor negyedik osztályos tanuló, az Ifjú Gárda parancsnoka ugyancsak a KISZ kb dicsérő oklevelét vehette át A záróünnepélyen került sor a tanulmányi versenyeken legeredményesebben szereplő tanulók díjainak átadására, melyet az iskolát patronáló mezőgazdasági üzemek ajánlottak fel. Dicséret illeti Imre Edit első osztályos tanulót, ki három tárgyból első, kettőből második és két tárgyból harmadik helyezést ért el, ezzel az összetett versenyben az első helyen végzett. Az egy hétig tartó rendezvénysorozatból kiemelkedett az a művészi élményt nyújtó tárlatvezetés, amelyet Czinke Ferenc érdemes művész, Munkácsy-díjas festőművész tartott a szécsényi múzeumban. Arccal a kukorica felé MEGÉRKEZETT A TAVASZ, benépesült a határ, és a kertekben is szorgos munka folyik. A továbbiakban a döntő szerep a milliós értékű gepekhez és technológiához, a szervezéshez értő embereké, az ő munkájuk nyoméin válnak valóra a mezőgazdasági üzemek tervei. Ezeket érdemes még egyszer ösz- szegezni és összehasonlítani a népgazdasági tervben foglalt igényekkel, célokkal. A nagyüzemek terveiről rendelkezésünkre álló információk közül .most csak a szántóföldi növénytermesztés néhány olyan mozzanatara térek ki, amelyek meghatározó jelentőségűek tervcéljaink hiánytalan teljesítésében. A szántóföldi növények közül a legnagyobb területen a kukoricát termesztjük. Az évenkénti 1,4—1,5 millió hektár vetésterület a szántóföld 28—30 százalékát foglalja el. E területen termelt kukorica értéke közepes terméshozam esetén 17—19 milliard forint között változik, amely a szántóföldi növény- termelés bruttó termelési értékeinek 36 százalékát adja. Hazai kukoricatermesztésünk alapvetően az állattenyésztést — a hús-, a tej- és a tojástermelést — szolgálja. Az abrakfogyasztás háromnegyed részét — évenként 5—6 millió tonna — a kukorica fedezi. A termelés színvonalának emelkedésével, az előállított ter- mektöbblet növekedésével egyre nagyobb a szemeskukorica-export jelentősége is. A kukorica minden piacon jól értékesíthető exporttermék, ezért, jelentős devizabevétel forrása is. Az elmúlt időszakban a legjobb termelési eredményt 1975-ben értük el, amikor az összes kukoricatermés meghaladta a 7 millió tonnát, az egy hektárra számított termésátlag az 50 mázsát. Különösen a nagyüzemek eredményei voltak jók. Az állami gazdaságok 57,1 q, a termelőszövetkezeti közös gazdaságok 55,2 q májusi morzsolt szemes kukoricát takarítottak be átlagosan hektáronként. Ezek áz átlagtermések világviszonylatban is jó eredménynek számítanak. 1976-ban áz aszály súlyosan károsította a kukorica vetéseket, jelentősen csökkent a terméshozam. Az elmúlt évek eredményeiben meghatározó szerepe volt a nagy termőképesség'ű hibridek, az íparszerü technológiák, a kemizá- lás elterjedésének, a szakismeret nagymértékű növekedésének. A korszerű termelési és szervezési folyamatok széles körű megvalósításának a hordozói a termelési réndszerek voltak, amelyeket az élenjáró mezőgazdasági nagyüzemek hívták életre. Az ipari anyagok, eszközök használatának növekedése maga után vonta a termelési költségek emelkedését. Megállapítható az is, hogy ott, ahol a termelés fejlesztés eszközeit hatékonyan használták, gondosan megszervezték a munkát — és szerencsére ilyen az üzemek többsége — az ágazat jövedelmezősége javult. Az 1977. évi népgazdasági terv megközelítően 1 450 000 hektár kukorica-vetésterülettel számol. Természetes, hogy a tervezés során jó néhány nagyüzem több éves tapasztalata alapján, azzal kalkuláltunk, hogy az évelő pillangósok és az egynyári szálas takarmányok vetésterülete az elmúlt évihez viszonyítva számottevően nem változik, viszont lényegesen nagyobb gondot fordítanak üzemeink a szálas- és tömegtakarmány-terme- lés területi hozamainak növelésére. Számítottunk arra is, hogy a kedvező tapasztalatok alapján az üzemek többségében a vezetők és szakemberek belátják, hogy a hatékonyság növelésének legnagyobb tartaléka a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek optimális kihasználásában, ezen belül is a rét-legelő területek fűhozamának emelésében, valamint a másodvetésű növények területének növelésében van. Ha ezt a felismerést az üzemek vezetői a termelőmunkában is valóra váltanák és ennek megfelelően szerveznék a szálas- es tömegtakarmány-termelést, a gyepterületek ápolását és tápanyag-utánpótlását, az üzemi tervek nem tartalmaznának olyan elképzeléseket, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy egyes gazdaságok a kukorica-vetésterület rovására akarják növelni a szántóföldi szálas- és tömegtakarmány-termő- területüket. Magyarországon a kukorícatermesztésben az elmúlt években jó eredmények születtek. Az 1976. évi, a megszokottnál kedvezőtlenebb eredmény nagyüzemeinkben — így Nógrád- ban sem — vetheti vissza a termelési kedvet. A korszerű nagyüzem szakmailag és politikailag jól képzett szakembere nagyobb távlatokban kell, hogy gondolkodjék. Maguk a nagyüzemi szakemberek vallják, hogy egy adott évben, amikor a kukorica és a búza jó terméssel fizet. nagyobb gazdasági bajok már nem lehetnek az üzemben. Ez országosan, az egész mazőg'azdaságra nézve is, teljes mértékben igaz. Ebből következik, hogy népgazdasági érdekeink kiemelt feladatunkká teszi a kukorica-vetésterv teljesítését AZT VÁRJUK A NAGYÜZEMEK vezetőitől, segítsék elő, hogy a háztájiban se csökkenjen a kukorica-vetésterület, a jó termés feltételei is megteremtődjenek. Ismételten vegyék számba a kukoricavetésre rendelkezésre álló területeket és szükség szerint tegyenek gyors, hatékony intézkedéseket gazdaságukban az 1974. évinek megfelelő nagyságú terület bevetésére. Kovács István MÉM főosztályvezető F áklya-ismertető A Fáklya április közepén megjelenő 8, száma folytatja á Nagy Októberi Skócia1 ista Forradalom 60. évforduló éve tiszteletére indított sorozatát, melyben ezúttal a Nagy Honvédő Háborút követő ötéves tervek sikereit mutatja be. Egy igen érdekes írás eleveníti fel 1917. áprilisának távoli emlékét, amikor V. I. Lenin emigrációból visszatérve a megvívandó forradalom élére állt, mint a bolsevikok pártjának vezetője. Fjodor Szamoljov, a finnlandi pályaudvaron Lenin elvtársat fogadó kipróbált kommunisták egyike írta ezt a memoárt. A fejlődés arányait bemutató grafikon illusztrálja azt a gazdaságpolitikai 'cikkét’ amelyik elemzi a szovjet népgazdaságban az agráripari integráció és az ágazatközi kooperáció területén lezajlott legjelentősebb, előrevivő változásokatAz orenburgi gázvezeték utolsó szakaszát építő, a Gusz- j a tv in ' Bogorodcsa-ni és Hüszt helységekben elszállásolt magyar brigád munkájának újabb híreiről tudósít egy riport. Szofik Iszkudarjannak. az Örmény SZSZK területén levő bjurakani obszervatórium tudományos kutatójának távcsövén át pillanthatunk a csillagos égre. Megismerkedhetünk a tavaszi moszkvai divat újdonságaival olvashatjuk a moszkvai olimpiára készülő Vale- rij Borzov „sprinter” nyilatkozatát, s ezúttal is megtaláljuk a lapban, a közkedvelt, oroßz nyevleckét, a szovjet filmbemutató előzetesét, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programját- és a mini televízióért, valamint a moszkvai utazásokért folyó nagyszabású keresztrejtvénypályázat soros fordulóját. Ha meghalljuk ezt a kifejezést; munkafegyelem, tudjuk mit tartalmaz, sok mindenre gondolunk, mégis nehezen fogalmaznánk meg. A magyar nyelv értelmező szótára így határoz: „A munkafegyelem a munkaviszonyból, feltételekből és körülményekből eredő kötelezettségek megtartása”. Legegyszerűbb és sokszor használatik az is, miszerint a munkafegyelem nem más, mint fegyelmezett munkavégzés. Valóban igaz. Vizsgáljuk meg, mitől lehet fegyelmezett a munka? Pontosabban, miért dolgozik valaki fegyelmezetten? A fiatalok elég gyakran kapnak kritikát. Hol azért, mert hanyagul látják el a feladatukat, vagy éppen mert kitűnően végzik a rájuk bízott teendőket. Nekik tettem fel a már említett kérdéseket. A beszélgetés színhelye a zagyvarónai Ötvözetgyár. Andó István kohász a Miskolci Kohóipari Technikumban szerezte képesítését. — Pontosán nem tudom megfogalmazni. Azt hiszen, úgy nőttem fel, hogy szüleim becsületes munkára neveltek, tanítottak. Édesapám közel 30 éve vájár, édesanyám itt dolgozik az ötvözetgyárban. Munkájára soha nem volt panasz és én sem szeretnék szégyent hozni a családra. Az, hogy valaki fegyelmezett legyen, erősen összefügg a brigád-, vagy csoportvezető milyenVélemények a munkafegyelemről Szeretni, amit végzünk ségével. Ha ó jó példát mutat, akkor a többiek sem maradhatnak el — mondta. Éppen csapoláshoz készült, mikor megszólítottam Gajdár Gyula szocialista brigádvezetőt. Intett társainak, hogy várjanak és így. válaszolt: —■: A kohászat balesetveszélyes munka. Itt mindenkinek mindenkire vigyázni kell! Elképzelhetetlen a fegyelmezetlenség. Az anyagok helyes kezelése, a gépek használata nagy figyelmet kíván. Egy kihagyott pillanat és már megtörtént a baj... Nem beszélve arról. ,hogy a drága pénzén vett ötvözetösszetevőket nem lehet elpocsékolni. Ez a mi érdekünk is, mert akkor nincs nyereség. A szocialista brigád versenymozgalom komolyan mérlegeli a munkafegyelem megsértését. Az értékelésnél már eleve kiesik az a csoport, ahol csak egy vétség is történt. És ezt tudja mindenki. — Én nem vagyok fegyelmezetlen dolgozó, de fegyelmezett sem. Ez mindig az adott helyzettől függ — kezdte Szabó József metalló-ol- vasztár. Hogy érti? — Ha a szükség úgy kívánja, én kezelem a darut, pedig nincs rá képesítésem. Ez már a munkafegyelem megsértésének számít. Ha nem teszem meg, akkor áll a munka. Órabérben dolgozom, de ösztönzőbb lenne a teljesítmény utáni bérezés. Akkor mindenki annyit kapna, amennyit teljesít. Csökkennének a még meglevő „lógások”. Sokszor elhangzik az üzemben az is: ha ő nem dolgozik, akkor én miért hajtsam magam. A gyár egyik, ha nem a legfontosabb része a laboratórium. Olasz Pál okleveles vegyészmérnök a laboratórium helyettes vezetője. 1974-től dolgozik a gyárban. Kezében kémcsővel és pipettával anyagösszetételt vizsgált. — Akkor dolgozik valaki fegyelmezetten, ha szereti amit csinál. Mindegy, hogy segédmunkás, vagy mérnök, de a saját területén becsülettel helyt kell állnia. A vezetőket a személyes példamutatás is kötelezi a jó munkára. Számomra belső igény a fegyelmezettség. Ennél a szakmánál gyakran előtérbe kerül a sikerélmény. ösztönzőleg hat a labor összes dolgozójára. — Az alapanyagok, a gyártásközi félkész- és késztermékek vizsgálatánál sokszor mérgező anyagokkal dolgozunk. Nem kell különösen ecsetelni, hogy milyen veszélyes és felelősségteljes. Egy- egy hibás vizsgálat a későbbiekben milliókba kerülhet a gyáraknak és az egész népgazdaságnak. Ezt a munkát a legpontosabban és csak felelősséggel lehet végezni — vélekedett. Az ötvözeteket hatalmas kohókban állítják elő, melyeket elektromos árammal, eiektród- rudakkal fűtenek. Ezek meghibásodását a karbantartók, villanyszerelők javítják. — Az alállomásokon 10 kilovolt feszültség mellett dolgozunk. Nálunk még a biztosat is ellenőrizni kell. Itt csak egyszer lehet tévedni, de akkor... Többen vagyunk fiatalok a brigádban, ám áz öregebb, tapasztaltabb „szakik”-tól sokat lehet tanulni — hallottuk Kovács László villanyszerelőről. A kérdésekre adott válaszok, úgy érzem, teljes képet rajzolnak elénk arról, hogy miért érdemes és miért dolgozik valaki fegyelmezetten. Csak így érhetők el a tervben 1 foglalt eredmények, melyekben a fiatalok is egyenrangú partnerekké válnak. — Békési — "A fém formálá mesterei Az ötvenes években az ország egyik legmodernebb létesítményei közé tartozott a Zománcipari Müvek salgótarjáni gyáregységében épült öntöde. Az elmúlt nuszonöt cv alatt az üzem elavult, korszerűtlenné vált és nagyon nehéz fizikai munkát igényel. Két műszakban folyik az öntés és formálás, a harmadik műszakban pedig az előkészítés. A hagyományos belső késztermékekhez négyezer tonna, a nagyvállalatnak, kétezer tonna, külső megrendelőknek hatszáz tonna öntvényt készítenek évente. A fizikailag legnehezebb munkaterületen a legnagyobb a lemorzsolódás, ezért ezen a munkahelyen állandó létszámgondokkal küzdenek. Nemrég született ,meg az elhatározás, az elavult öntödét korszerűsíteni kell. Ezt az elképzelést csakhamar tettek követték és 290 millió forintos beruházással ez év végén megkezdik a rekonstrukciót. A teljes korszerűsítés befejezését 1978. végére tervezik, amikor a termelést a tízszeresére szeretnék növelni. A homokelőkészítőből az egyseges mintíjhomok eljut a formázó gépsorok feletti tárolókba. Itt a diszpécser által meghatározott fénimintákról a gépformázók mintát készítenek. Képünk a 28 éve itt dolgozó Fodor Balázsról készült munlut közben. Az egyes munkadarabokról a formákat kézi erővel készítik. Az alsó és felső homokrészekből az összerakás után alakul ki a forma, amely az alkatrész kontúrjait tartalmazza. Képűnkön Fodor Gyula fiával motorpajzsformát készít. Az olvadt fémet az öntők szállítják kézi erővel a formákhoz. Ez a legnehezebb műveletek közé tartozik. A folyama-' tos üzemelés érdekében egy pillanatra sem állhatnak meg az öntéssel. (Fodor Tamás képriportja) , NÓGRAD — 1977. április 6., szerda 3
