Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

Harminckét évvel ezelőtt azonosak voltak születésünk körülményei, a háború után az újjáépítés gondjai. Ma már a fejlett szocia­lista társadalom építésén munkálkodnak Eu­rópa és Ázsia szocialista országai, a Szovjet­unió polgárai pedig a kommunista társadal­mat építik. Fejlődésünket szinte megsokszo­rozzák azok az új típusú kapcsolatok, ame­lyek a barátságra, egymás kölcsönös segítsé­gére, támogatására épülnek, erősödnek. A KGST és az ENSZ nyilvánosságra hozott adatai szerint '1975-ben a KGST-hez tartozó országok kétszer annyi ipari terméket gyár tottak, mint a Közös Piac országai. A szocia­lista országok élelmiszeripara az utóbbi ti­zenöt esztendő alatt csaknem kétszer gy sabban fejlődött mint a Közös Piacé, és más- félszerte gyorsabban mint a világátlag, 11, számottevőek azok az eredmények is, ame­lyek az életszínvonal növekedését jelzik. Összeállításunk a szocialista országok éle­tébe enged bepillantást, megmutatva ered­ményeiket, felvillantva az építőmunkával já ró gondokat is. Az elő közművest lést szorgalmazzák Lendületes lakásépítés Lengyelországban Lengyelországban külön párt­ós kormánybizottság vizs­gálja meg, milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy túl­teljesíthessék az ötéves terv céljait. Ugyanis 1980-ig több mint 1,5 millió lakást kell felépíteni Lengyelországban. Ez igen nagy előrelépés, de még mindig nem elegendő. Hiszen csak lakásszövetkeze­ti tag egymillió vár saját la­kásra. A lakásigénylők várakozási idejének rövidítése a lengyel társadalom és gazdaságpoliti­ka egyik legfontosabb felada­ta. A kérdés: módjában áll-e Lengyelországnak gyorsítani a lakásépítés ütemét? A válasz előtt érdemes megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek áll­nak ma az építőipar előtt. Lengyelország 1971—75. között elért legnagyobb sike­rei között kell említeni a la­kásépítő ipar kiépülését is. A múlt ötéves tervben rekord nagyságú összeget 125 milli­árd zlotyt fordítottak erre a célra! A törekvés az építke­zés ütemének gyorsítására együtt járt a házgyárak léte­sítésével. Az elmúlt öt évben ötszörösére emelkedett a ház­gyárak termelési kapacitása, jelenleg 130 ezer lakást állí­tanak elő. További 40 ház­gyár most épül. Ide tartozik még a cementipar gyors fej­lődése: tavaly már 20 millió tonnát gyártottak. Az idén az újonnan épült cementgyárak üzembe helyezése után már 25 millió tonna ceméntet ál­lít elő az ország. Ez azt je­lenti, hogy a hazai ipar kie­légíti az igényeket. Ma a lakásépítő ipar fejlő­désének egyetlen korlátja van csupán: a „hálózatba” bekap­csolt területek hiánya. Min­den negyedik lakóházat olyan területen kell építenünk, ahol még nincs csatorna-, vízveze­ték-hálózat. Így aztán csak késve tudják átadni a háza­kat. Azonban minden arra mutat, hogy ezt az akadályt is sikerül majd tervszerű elő- közművesítéssel leküzdeni. Új gazdasági körzetek Vietnamban Sok ezer vietnami fiatal vesz részt abban az országos moz­galomban. amelynek célja új gazdasági központok létesítése. A lelkes fiatalok Phu Khanh megyében az elmúlt évben 1000 hektárnyi földet változtattak művelésre alkalmas terü­letté. Képünkön: Begyűjtötték a megtisztított terület első manió- katermését. Egy iparvidék ayöngyszeme Észak-Morva- ' Í?!T1Í1mP -j1''' 'ff:>j . jííf? [JH , , országban, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársa- tég egyik legfon­tosabb ^„.vidé­kén van Étram- berk. Ez a varos- ka immár több mint ha' záz esz­tendős, s méltán nyerte el a mor­va iparvidék gyöngyszeme el­nevezést. A tele­pülés ugyanis mind a mai nap­ig megőrizte ősi városközpontjá­nak eredeti báját, a középkori város történelmi-építé­szeti szépségét A köztársaság I kormányának gondoskodását jelzi, hogy 1969- ben Stramberket műemlékvárossá nyilvánították. A Városi műemlék- Fából épült házsorok Stramberkben, Morva- védelmi költség- ország gyöngyében, vetésben most az első helyre a fá­ból épült negyed megőrzése nek a népi stílusú ácsolt épü­kéiül! Itt ugyanis más hely- letek. ségektől eltérően, a fából Az idő azonban a faházak ácsolt épületek szorították ki finom szépségét gyorsabban a kőhazakat. A sajátos építé- teszi tönkre. Támadnak a kü- si stílust a városba menekült lönböző gombák, a penész, a begyilakók honosították meg a vi?’ s persze a szél- aztan ... . , „ sokszor nem marad más hat­XVIII. szazadban. A köböl ra> mint a régi épület lebon- 4putt báagarok közé illeszked- tása, s újbóli felépítése. W* I f • r r ti „Világjáró könyvek Széles és sokoldalú nemzetközi kapcsolatot építettek ki az NDK könyvkiadói — s kiadvá­nyaikra joggal illik a jel­ző: világjáró könyvek. A külföldi partnerek soráé­ban igen jelentős helyet foglal el a Szovjetunió; a kölcsönös, hagyományos könyvbemutatók során eddig már négyezer ren­dezvényre került sor. A szocialista országok­ban sorra kerülő rendez­vények alkalmat kínálnak az NDK könyvkiadásának népszerűsítésére. Az Auf­bau Könyvkiadó például nemrég eljuttatta újdon­ságait Magyarország egye­temi városaiba. De más országokban is sikerrel szerepelnek az NDK- könyvek. Lisszabonban például a Hegel-kong- resszus alkalmából ren­deztek könyvkiállítást. Ezerhatszáz NDK-könyv szerepelt a nizzai könyv- fesztiválon, a gyermek­könyvek pedig Bologná­ban és Münchenben mu­tatkoztak be. Ott voltak az NDK-kiadványok az Űj-Delhiben és Kabulban rendezett nemzetközi vá­sáron, illetve kiállításon is. Az idén nagy gonddal készülnek az NDK kiadói a lipcsei. nemzetközi könyvkiállításra, ahol a hazaiakon kívül 56 or­szág képviselőivel ver­senghetnek majd. De ott lesznek újdonságaikkal a moszkvai nemzetköri könyvvásáron és a pozso­nyi könyvbiennálén is. Ezenkívül Franciaország­ban és az Egyesült Álla­mokban is bemutatkoznak majd az NDK-könyvek. Mi újság a Csillagvárosban? Csillagváros nem egyszerű­en az űrhajósok városa. Ki­képzési központ, ahol a ne­héz kozmikus munkára képe­zik ki az embereket. A köz­pont parancsnokával, Georgij Beregovojjal együtt lépünk be az edzőterembe. — "VISSZATÉRÉS A FÖLDRE” — A kozmonautika még fiatal. A mostani szakaszban tovább folynak az alapkutatások, s a hangsúly észrevehető eltoló­dása figyelhető meg, a koz­monautika „visszatér a Föld­re”. — Hogyan válaszol a koz­monautika az idő pa­rancsára. és mcgmutat- kozik-e az űrhajóskcp- zésben? — Társadalmunk — feleli Georgij Beregovoj — jelenleg nagyméretű társadalmi-gazda­sági feladatok megoldásán fá­radozik. Ezek kapcsolatban vannak az új források nép­gazdaságba való bevonásával. Mi, űrhajósok, igen tevéke­nyen részt veszünk számos munkában. Vegyük akár a Szál jutókat. A harmadik állomás igen nagy mértékben járult hozza gz olaj- és gázkészletek tanulmá­nyozásához a Káspi-tenger- mellék és Üzbegisztán kör­zeteiben. A segítségével fel­kutatott készletnövekedés több tucat millió tonna olaj. Míg a geológusoknak például az üzbegisztáni Fergánai-völgy átvizsgálásához 60 év kellett, addig az állomás ezt három hónap alatt elvégezte. A negyedik Szaljutnak még enné’. is nagyobb szabású munkát sikerült végrehajta­nia. Az első legénység le­fényképezte az ország több mint egymillió négyzetkilomé­ternyi területét, a második többszörösen lefényképezte az 53. szélességi körtől délre eső nagy kiterjedésű területeket Kiszélesedett a fe’vételkészítés földrajza is. Kutatási objek­tummá vált Dél- és Nyugat- Ukrajna, Közép-Ázsia, a Ten­germellék, valamint az épülő BAM-vasútvonal környéke. Lefényképezték az Azovi-, a Fekete- és az Ohotszki-tenger partjait. Ez hasznosnak bizo­nyul majd a különböző hid­rotechnikai létesítmények építésénél, a Pamirról, az AN tájról, a Tien-Sanról és a Kaukázusról készített felvéte­lek segítenek felmérni a csa­padékkészleteket ezekben a körzetekben Csillagvár ősi látkép. — A KOZMOSZT „ÉREZNI" A FÖLDÖN — /■ A központ egyik fő felada­ta: az ember felkészítése a világűrrel való találkozásra, mégpedig úgy, hogy minél ke­vesebb meglepetést tartogas­son a számára. — Hogyan tökéletesítik ezt a folyamatot? — Mindenekelőtt — vála­szolja Georgij Beregovoj — sokkal változatosabb és töké­letesebb lesz maga az edzési technika. Például a Szojuzra, számítógépek és speciális szer­kezetek vannak rákapcsolva, amelyek lehetővé teszik, hogy a növendék ne csak a vezér­lőpult kezelését sajátítok el, hanem „végrehajtsák” az egész repülést. Csupán a túlterhelés és a súlytalanság képez kivé­telt, amelyeket más berende­zéseken gyakorolnak. Ugyan­csak ezen a berendezésen vé­gezzük az összekapcsolást, a pályamódosítást, a leszállást — Mi a helyzet a többi ki­képzési módszerrel?, — Továbbra is nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az olyan „hagyományos” eszközöknek, mint a repülőgép, az ejtőer­nyő, a centrifuga, de igyek­szünk egységes, ’ogikusan fel­épített ciklusba fogni az edzé­seket. Az esetek túlnyomó többsé­gében űrhajóink a megadott körzetben érnek földet, és a kereső mentőszolgálat már a levegőben felfedezi a lefelé ereszkedő készüléket. De le­hetségesek kivételek is. Az űrhajó a körülményektől füg­gően Földet érhet a tajgábsn, sivatagban, hegyvidéken, vagy a tengeren... — ÜJDONSAGOK az URHAJOSSZAKMÁBAN — Az űrhajósnak ame’lettj hogy el kell sajátítania kü­lönböző földi szakmákat, meg kell tanulnia a kozmikus ro­konszakmákat is: a fedélzeti mérnöknek szükség esetén le kell tudnia szállítani az űr­hajót, a parancsnoknak he­lyettesíteni a fedélzeti mér­nököt. — Mi a legérdekesebb ezek­ben a kiképzési módsze­rekben? — A szoros együttműködés a szakemberekkel és a saját­ságos tapasztalatcsere. A geo­lógusok elemzik adataikat, el­lenőrzik, földi eszközökkel és javaslatokkal látnak el ben­nünket a következő repülés­hez: ho’., mit és hogyan ke­ressünk, mire fordítsunk fi­gyelmet. Ez természetesen nemcsak a geológusokra vonatkozik. Az ember a műszerek segítségével nagyon pontosan meg tudja különböztetni az erdők fajtá­it. A kozmoszból nagyszerűen látni a plaktonok barna folt­jait a tengerben, a sekély vi­zeket, a tengeri áramlatokat. Mindez nem jelenti azt hogy lemondunk az információ- gyűjtés és -feldolgozás auto­mata rendszereinek létrehozá­sáról, csupán ésszerű párosí­tásukról van szó. A Föld a kozmoszból nyitott könyv, amelyet azonban még meg kell tanulni elég jól olvasni. M. Cs. Ifjú tornászok Már az óvodában megkezdik az NDK jövendő sportolóinak kép­zését. Cornelia és Verena sem jár­nak még iskolába, de a torna, a tes­tet nevelő sgtr mozgás alapele­meit már kiváló­an elsajátították. Tanácselnök a traktoron A bolgár mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a munkaerőhiány. Ez különö­sen a mezőgazdasági munkák csúcsidejében érezhető. Egy megyei lap, a Vracában meg­jelenő „Otecsesztven zov” most merész kezdeményezés­sel állt elő. Az újság munka­társai azt javasolták, hogy a „szezonban” álljon munkába 1200 tartalék traktorista. A lap felhívására könyvelők, üz­letvezetők, elárusítók, sőt. köz­ségi tanácselnökök is belép­hetnek a mezőgazdasági gép­kezelők sorába. Miért is ne? Talán elkép­zelhetetlen, hogy egy fiatal községi vezető, egy hónapra, a nyáron, a tanácselnöki iro­dából átnyergeljen a traktor­ra? A legfontosabb, hogy jo­gosítvánnyal rendelkezzék, s hogy akarja is. Így aztán a mezőgazdaság legnehezebb hónapjaiban a mezőgazdasá­gi gépek három műszakban dolgozhatnak. Természetesen egy ilyen kampányt nem le­het beindítani a megfelelő előkészületek nélkül. Tanfo­lyamokat szerveznek, ahol fölkészítik a „tartalékos trak­toristákat”. Egyelőre úgy lát­szik, nincs hiány jelentkezők­ben. Szükség is van rájuk, hiszen a bolgár faluban már elegendő korszerű gép van, de ezek nincsenek kellőképpen kihasználva. A hatékonyság lényegesen jobb lenne, ha a drága pénzen beszerzett ma­sinák két műszakban dolgoz­nának. Korai lenne még a várható végeredményt számolni. Egy azonban biztos, a vracai újság érdekes kezdeményezését nagy figyelem kíséri és remélhető, hogy az egész országban meg­lesz a visszhangja. Két év — ötven díj a lengyel filmeknek Azok a lengyel filmalkotá­sok, amelyek a háború véres napjait az ellenállás hőstet­teit örökítették meg, emléke­zetesek minden mozilátogató számára. A mai lengyel film azonban szívesebben fordul a jelenkori témákhoz: az elmúlt évben készült több mint har­minc lengyel játékfilm több­sége a ma emberét állította a cselekmény középpontjába. S, hogy így is maradandót, de legalábbis sikereset alkot­tak, azt aa elismerésekről ké-' szült statisztika is bizonyítja1 két év alatt a filmfesztiválo­kon bemutatott lengyel alko­tások 50 nemzetközi díjat, ki­tüntetést nyertek. A megbe­csülés jele az is, hogy számos ország filmkészítői — magya­rok, szovjetek, csehszlovákok, japánok, angolok, norvégek — kérték fel lengyel kollégáikat közös alkotásra. S még né­hány tény: a lodzi filmisko- lán ötven külföldi szakember tanult az elmúlt években, a lengyél filmeknek pedig 79 százalékát mutatják be kül­földön is. A lodzi és wroclawi filrrN stúdiók párjaként most épül az új varsói filmgyár. Így a következő esztendőkben már évente 40 játékfilmet és 150 tv-filmet készítenek Lengyel- országban. NÓGRÁD — 1977, április 3., vasárnap 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom