Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

Mit takar a BRGhetven százaléka? A sal gót or lőni járás laoasztalalai A kérdés adva volt: vagy vállalják a?, első pillanatra is meghökkentő, nagy ugrásnak tekinthető termelésnöveKe- dést, az ezzel járó összes eaő- nvöket. gondokat és a kocká­zatot' vagy megmaradnak egy lassan felfelé ívelő termelés- növekedés mellett. Az előb­bire mondtak igent, mert megvolt minden feltétel: pia­ci igény, a szükséges munka­erő, bíztak a javuló alkatrész- ellátásban, s abban, hogy a technikai színvonal is fel­zárkózik az ugrásszerűen meg­növekvő feladatokhoz. Akkor mondtak igent, ami­kor több megválaszolatlan kérdőjel volt. amikor az anyagellátásban is zökkenők keletkeztek. Bátor kezdeményezésük­nek, kockázatvállalásuknak köszönhető, hogy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótar­jáni gyáregységében a terme­lés 1976-ban több mint 46 százalékkal növekedett 1975- höz képest. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amíg más me­gyebeli gyárak, üzemek a múlt év végén már az 1977-es esztendő sikeres indításán fá­radoztak. addig itt a legna­gyobb feladatot a vállalások maradéktalan teljesítése je­lentette a piacok megtartása, illetve bővítése céljából. Emi­att kevés figyelem jutott, az 1977-es esztendő megalapozá­sára. bár a korábbiaktól elté­rően erre az évre már csak tízszázalékos termelésnöveke­dést vállaltak. Ilyen előzmények után kezdtek hozzá az idei 5i0 milliós feladat végrehaj­tásához. SOHASEM VOLTAK ELKÉNYEZTETVE Az > anyagellátás mindig gyenge pontja volt a terme­lést szervező munkának. E te­kintetben sohasem voltak' el­kényeztetve. Tanúsítja az 1976. első negyedévi 97,4 szá­zalékos tervteljesítés. — Ebben az esztendőben megsokszorozódtak ez irányú gondjaink. Az első szériák­hoz még március 24-én is hi­ányzott néhány alkatrész — mondja Pálfalvai László igaz­gató. , — Ilyen nehéz helyzetben még nem voltunk, a rapszodi- kus anyagellátás miatt — fűzi tovább az előbbi gondolatot Kádár Imre, a termelési osz­tály vezetője, aki mostanában 14 órát tölt el a termelés szervezésével. irányítása val, a gondok megoldásával. Azt nem lehet mondani, hogy1 megoldhatatlannak tart­ják az idei feladatokat. Két­ségbeesést sem tapasztaltam náluk. De bántja őket a la- nuári és februári lemaradás. Nem vigasztalásképpen, de szükséges megjegyezni: ha itt is ugyanúgy számolnák a termelési értéket, mint má­sutt, akkor szebb lenne a kép. mivel a termékek hatvan százaléka zömmel készen van. Csupán néhány alkatrész hi­ányzik belőlük. Azonban az átadott, illetve átvett készáru mennyisége és minősége az egyedüli értékmérő­— Főleg az importalkatré­szek érkeznek nehézkes n. Emiatt egy-egy gyártmányt többször is kézbe kell venni,' ami időkiesést, sok bosszúsá­got okoz- Kedvezőtlenül hat a dolgozók munkakedvére, munkafegyelmére — veszi vissza a szót a termelési osz­tályvezető. — Ugyanakkor belföldről sem kapjuk meg időben a számunkra szükséges anya­gokat. Igaz. nem nagy meny- nyiséget használunk fel. ne­gyedévenként 600—800 kilót a különböző ötvözött alumíni­um lemezekből és csövekből.- Ezért a székesfehérvári fém­mű csak akkor gyártja meg­rendelésünket, amikor an­nak termelése gazdaságos szá­mára. A szegedi üzem által gyártott kábelek felét is visz- szaküldtük rossz minőségük miatt. A hiányzó mennyiseget importból szereztük be. Amíg megérkezett, bizony hosszú idő telt el — vélekedik a gyárigazgató, majd így zárja a témát: — Mi sem vagyunk vétlenek. A rajzváltozásokat nem kísértük kellő figyelem­mel. Emiatt néhány anyagot nem rendeltünk meg. Ügy is mondhatnám: a mulasztás a központ és köztünk is-is ala­pon oszlik meg­EGYMÁSRA HIVATKOZNAK Az előkészítés hiányosságai főleg a közvetlen termelés­irányításban jelentkeznek. Ha nem is tudatosan- de felütöt­te fejét az egymásra hivatko­zás. Művezetők, csoportveze­tők a megoldásra váró gondo­kat tovább adják. Keveset kezdeményeznek, kevés az öt­letük. Előfordul, hogy a sze­relők olyan anyagot kérnek, ami a íiókukban van. Más­kor meg a szerelésnél derül ki. hogjr hiányzik a szükséges alkatrész. Oka: nem szerepelt a termelési programban! A folyamatos munka felté­teleinek hiánya miatt Isissé megbomlott a belső kooperá­ció összhangja, aminek hatá­sára felerősödött a ez nem az én asztalom, illetve a mi árt nem lehet megoldani szemlé­let és gyakorlat, a kiutat ke­reső hogyan helyett. TÍPÜSVÁLTAS — Az első negyedéves kész­áru-kibocsátási tervünktől 10—11 millióval maradunk el amit április végére pótolunk — mondja a termelési osztály vezetője, amit az igazgató is megerősít. — Viszonylag nyu­godt körülmények között fo­lyó munkáról továbbra sem beszélhetünk. Az URH rádió­telefon-gyártásban termék­szerkezet-változás lesz. ami annyi új gyártmányt jelent, mint a jelenlegiek 80 százalé­ka- Még ebben az esztendő­ben az új termékekből 50—60 millió forint értékűt állítunk elő. De meg kell teremtenünk a jövő, évi sorozatgyártás fel­tételeit is — hangsúlyozza Kádár Imre. Mindezt úgy, hogy ne csök­kenjen, hanem növekedjék a termékek minősége hogy ily' módon újabb vevők iratkoz­zanak fel a gyár megrendelői névsorába. Nem lesz könnyú dolguk. Ügy tűnik, hogy megbirkóz­nak vele. Mert. . . Nsaját rétér­dekük fűződik hozzá. V. K A párt és a munkásosztály vezető szerepének erősítése — politikájának helyes meg­valósítása — szükségessé te­szi az ipari dolgozók sokirányú felkészítését a munkára, a közéleti tevékenységre. Ez pe­dig együtt jár szakmai képzé­sük fokozásával, politikai mű­veltségűk növelésével. Átalakuló gazdasági szerkezet Az elmúlt évek során a sal­gótarjáni járás gazdasági szer­kezete is átalakult. A szénbá­nyászat részaránya a korábbi időszakhoz viszonyítva csök­kent, vasipari, könnyűipari üzemek jöttek létre. Megkez­dődött a hagyományos üzemek rekonstrukciója is. Az átala­kulás lényegében befejeződött és a termelés növelésénél ma már nem a létszám, hanem mindinkább a hatékonyság a döntő tényező. Ez pedig a vezetőktől és munkásoktól egyaránt magasabb művelt­séget kíván. A gazdasági szerkezet mó­dosulása lényegesen megvál­toztatta a járás társadalmi struktúráját is. A munkáslét­szám az elmúlt négy év alatt II százalékkal nőtt, megha­ladja a húszezret. A bányá­szatban foglalkoztatottak sza­ma csökkent, a vasipari üze­mekben viszont több mint 3000-rel, a könnyűipari üze­mekben 1000-rel nőtt a . dolgo­zók létszáma. Az ipari mun­kások politikai öntudata, kez­deményezőkészsége. közéleti tevékenysége, társadalmi be­folyása tovább erősödött. Fe­lelősségteljesen támogatják a párt politikájának követke­zetes megvalósítását. Kedvező változások A járás pártszerveiben, a KISZ, a tanácsok, a szakszer­vezet, népfront testületéiben egyre több munkás tevékeny­kedik. Ez a törekvés minde­nekelőtt elvi-politikai meg­gondolásokból fakad. Ma már mindinkább világossá válik, hogy a munkásosztály vezető szerepe mindenekelőtt a párt politikájában testesül meg, amely a párt vezetése útján valósul meg. E folyamatban elengedhetetlen követelmény G£!§3@site8B anyagmozgatas a fizikai munkások sokirányú képzése, politikai műveltségük gyarapítása, közéleti tevé­kenysége. A járási párbizottságban — az 1970-es választáshoz viszonyítva — 17.6 százalékról 60.9 százalékra emelkedett a fizikai munkások aránya. A végrehajtó bizottságban • ko­rábban nem volt munkás, je­lenlegi arányuk 27.2 százalék. Az üzemi, község) pártszer­veknél számuk ugyancsak emelkedett. Az alapszervezeti vezetőségekben és az alapszer­vezeti titkárok között több mint 10 százalékkal több a munkás, mint korábban. A tagfelvételi munka tapaszta­latai ugyancsak kedvező vál­tozást mutatnak. A két kong­resszus között az új parttagok 65.7 százaléka volt munkás. Az. elmúlt két évben ez az arány meghaladta a 70 száza­lékot. De hasonlóképpen alakult a munkások képviselete a ta­nács, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak testületei- benr a KlSZ-vez.etőségválasz- tások során 42,1 százalékról 46.4 százalékra emelkedett a testületekben a fiatal munká­sok aránya. A Nógrádi Szén­bányák szakszervezeti taná­csának 29 százaléka volt mun­kás korábban Most ez az arány 55 százalékra nőtt. A vállalatnál tevékenykedő 1689 testületi tagból 1316 a munkás. Nőtt a fizikai munkások rész­vétele a községi tanácsokban is. A járásban a 610 tanács­tagból 357 munkás. Hozzáér léssel A pártszervek és szerveze­tek, a KISZ- és a szakszerve7 zelek is mind főbbet foglal­koznak a munkások politikai műveltségének gyarapításával. A tömegpropaganda rendsze­re az elmúlt években ered­ményesen segítette az ipari munkások, elsősorban a tiszt­ségviselők politikai képzését, A középtávú pártoktatási terv egyik fő követelménye volt, hogy növekedjen a politikai oktatásban a fizikai munká­sok aránya. Ennek eredmé­nyeképpen szervezetteboé vált • a testületekben teve* kenykedő fizikai dolgozók esz* mei, politikai felkészítése a napi feladatok eredménye­sebb ellátására. Nőtt az aktí- ,vitásuk, amely eredményesen segítette az elmúlt időszakban a gazdasági, a társadalompoli­tikai feladatok megvalósítá­sát. Ezt bizonyítja az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkav^r- seny, a kommunista szomoa- tok sikere, a cselekvési urog­ram megvalósítása. az 1976- os esztendő feladatainak tel­jesítése. A párt közoktatás- és köz­művelődés-politikai határo­zatának hatására a salgótar­jáni. járásban is javultak a munkásműveiődés feltételei, a fiatal munkáspk és munkás­nők művelődési lehetőségei. Meggyorsult a tisztségviselő munkások szervezett felkészí­tése a tennivalók ellátására. A szakmai, az általános mű­veltség gyarapítása mellett a tömegpropaganda- és tömeg- politikai munka nyújtott jó lehetőséget erre. A munkások eszmei. politikai, ideológiai képzését és továbbképzését a párt- és tömegszervezeti okta­tás különböző formái tervsze­rűen biztosítják. Emellett kí­vánatos és egvre sürgetőbb követelmény a politikai ön­képzés az egyéni tanulás meghonosítása, általánosabbá tétele. Kivált a bejáró mun­kásoknál. a több műszakban dolgozóknál van erre nagyobb lehetőség, célszerűbben ki­használva a szabad időt. Az elmúlt években 'ellát lényeges előrelépés történt a munkások, elsősorban a tisztségviselők képzésében, továbbképzésében. A közép­távú terv időszakában szinte valamennyien tanulnak, szer­vezett oktatásban vesznek részt. Igen sokan tanulnak a megyei oktatási igazgatóság káderképző és egyéb tanfo­lyamain. de a helyi oktatás­ban is sok munkás vesz részt. A Nógrádi Szénbányáknál a párt-, KISZ- és a szakszerve­zet különböző oktatási for­máin 3476 munkás tanul. Lé­nyegesen több mint a korábbi években. A Ganz-MÁVAG mátranováki gyárában, a FŰTÖBER nagybátonyi gyá­rában, a könnyűipari üzemek­ben is mind több munkás, munkásnő vesz részt szerve­zett politikai oktatásban. összességében a járásban folyó pártoktatásban 3570 munkás vesz részt. De a szám még jelentősebb, ha azt fi­gyelembe vesszük, hogy éven­te több mint ezren bővítik is­mereteiket a politikai oktatás különböző formáin is. Mind­ez azt mutatja, högy a mun­kások politikai műveltségére, kulturális szintjének a növe­lésére jók a feltételek a salgótarjáni járásban is. Dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási párt- bizottság titkára A salgótarjáni ötvözetgyár- megkönnyítsék. Az üzem az venszázalékos létszam-mog- negyedév végére a másik két- ban évek Óta gondot jelenlett anyagszállítás korszerűsítését takarítást értek el. A négy tő kemence gépi adagolás 1- a nyersanyag adagolása a ke — a tervezést és a kivitelezést kemencéből- kettő gépi. a ma- nak kivitelezését is befejezik, mencékbe. A vállalat műszaki is — saját erőből oldotta sik kettő kézi adagolással A konstrukciós mego:dás kollektívája még 1975. őszén meg, ami összesen hét és fél működik. A tapasztalatok iga- egyedi, a gyárban járt küiíöl- hozzálátott a munkához, hogy millió forintba került. A sza- zolták a szalagréndszer létjo- di szakemberek is elismerően a nehéz fizikai tevékenységet lagrendszer beindulásával öt- gosultságát. Ezért a második nyilatkoztak a berendezésről. Az adagolórendszer irányítását Per Antalné végzi. A nyersanyagot Fejes Ferenc adagolja a kemencékbe az új géppel. (ft) Bíznak benne 15**►*-* iiv/^y usuVtl IX ái, iám a ien lem. iuegaiei’evtem. Ij/VM-iXl tlüz/u icsótiue, es Útiul %Uui azt icac *-k uj tutauia osztály elvégzése után édesapám, aki az öblós­uve^juioaü uulgm-w^ azt műi i.uut: uutau, gyere íuc a »•>a‘uU> Hi azirtii iesicgeniC-isz Keuveme . u<ui,,diuu> m­tcgcAttm a s/attunuiüiuSKcpzist es uvcgietno lenem. Egyeum vm- tam Cagcuiy a muueiyweil, ue ezi suiia nem ereztettéu vetem — mondta Kango .Lajos, íiukoi az oliozo eöyi*i sairvaoan tömtünk beszélgetni. .Uuiikaiursai szorgalmas, ügyes kezű jó szexnu gyereknek jelle­mezték. Aicgis átkerült a iám pau urakat testű uj üzembe. Lnnék mar jo pár éve. Az uj részleg beindításaim/, fiatalok is kelletlek, így esett többek kozott ram a választás. Pedig a regi jobuan tetszett. Poharakul festettünk, és az váliozatosabo, érde­kesebb volt. Am itt nagyon hamar, jo kollektíva jött össze es mar megszoktam ezt a munkát. A fizetésem is több lett ezer forint­tal. — A pénz miatt jött át? — Nem. Szükség voit a munkámra, és ezt én is láttam, tapasz­taltam. dói dolgoztunk és brigádot alakítottunk. Meg választottak, helyettes vezetőnek. Mivel sok fiatal volt a csoportban, úgy gon­doltuk, KlSZ-aiapszervezetet hozunk léire, una-ban megválasztottak az alapszerv.ezet titkárának. Egyszerre két funkciót is kaptam. Na­gyon örültem a bizalomnak, de egy kicsit leltem. — Alit tartott legíoutosabb feladatának? — Bizonyítani, hogy erdemes vagyok a megbízatásokra. Minden­kivel igyekeztem megtalálni a kellő hangot, ha visszatekintek, úgy érzem, sikerűit. Vállalásainkat maradéktalanul teljesítettük c~s a munkában is példát mutattunk. Elnyertük a liiSZ kb dicsérő ok­iét elét, es kétszer az Üvegipar ki való ifjúsági brigádja címet. Az országos érteaclés alapjait lüíJ-ben a vundorzászJo birtokosai let­tünk. Ugyanebben az évben kaptam meg a KISZ kb dicsérő ok­levelet es ielvettek a párttagok soraiba. — A gyárban dolgozó többi cigány nem irigyelte a kitünteté­seket, elismeréseket? — Nem tudom, de egy biztos, mi megdolgoztunk érte. — Hogyan értékeli a környezetében dolgozó cigányok mun­káját? — Akad köztük ilyen is, olyan is. De aki hosszabb ideje itt vaii, az becsülettel ellátja a rábízott feladatokat. Tudni kell velük bánni. , — Alik a tervei a jövőben? — Szeptemberben jelentkeztem kétéves pártiskolára, aztán azt is tudom érettségi nélkül ma már nehéz előbbre lépni. Mindezek mellett természetesen, legfontosabb hiszen az eddig elért eredmé­nyek is köteleznek, a jó munka. Vagy ahogy cigányul mondják: lácsi butyi. Már éppen Indultunk vissza a festőműhelybe, mikor utánunk szóltak. j — A Jóska KlSZ-esküvőjét ne felejtsd el. A gyerekek bíznak benned, és várják. — Meglesz — hangzott a rövid válasz. Beljebb lépett, leült kis székére és kezébe vette az ecsetet. — békési — l v

Next

/
Oldalképek
Tartalom