Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

A Börzsönyvidéki ÁFÉSZ rétsági 101 számú ruházati boltjában dolgozik a Kállai Éva Szocialista Brigád. 1965-ben alakult azóta a kétszeres aranykoszorús szocialista brigád cí­met viseli. Jó munkája eredménye, hogy a múlt évben 200 millió 500 ezer forintos for­galmat bonyolított le. Képünkön Fodor Károlyné, aki két éve tagja a kollektívának, a vevőknek segítséget nyújt a vásárlásban. — fodor — üdültetés — 1977 Fiatalok az V ötévé» tervért! 89a fogad iák volna.«» előtt a tény: 1976. utolsó négy Családos Az idén 375 ezer ember pihen a szakszervezeti üdü­lőkben, 423 millió forint ál­lami hozzájárulással. Ha ösz- szehasonlítjuk ezt az 1949. évi 85 ezer fős üdülői létszám­mal és az akkori 30 milliós állami támogatással, a szám' adatok érzékletesen illusztrál­ják a fejlődést. A népesedés- politikai határozat támogatá­sára több örvendetes intéz­kedést kezdeményezett a SZOT elnöksége az elmúlt években. Ezek egy részét kí­sérleti formában valósították meg eddig. — Milyen kedvezményeket véglegesítenek, milyen előny­ben részesítik a kisgyermeke­seket és a nagycsaládosokat? — kérdezem Kovács Istvánt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Üdülési és Szanató­riumi Főigazgatóság vezetőjét. — A családos üdültetésben résztvevő gyermekek alsó korhatárát a három évről két­éves korra szállítottuk le. Más szóval, az érintett szü­lőknek és nagyobb testvérek­nek elvileg csak két évig kel) nélkülözniük ezt a társadal­mi kedvezményt... A kisma­máé, kisbabás üdültetést 1975- től kísérleti jeleggel vezettük be, a soproni Textilmunkás, a halatonlellei Di Vittorio, a leányfalui Építőmunkás, s a mátraházi Vasutas üdülőkben. Azokat az édesanyákat, illet­ve szülőket utaltuk ide. akik­nek csecsemőjük betöltötte a hat hónapot. Az üdülőket al­kalmassá tettük a bébik fo­gadására, fürdőzési, mosási, szárítási feltételeket teremtet­tünk, valamint megfelelő ét­keztetést, s külön teakonyhá­kat hoztunk létre, ahol a mama maga is elkészítheti gyermekének az ételt, az üdü­lőtől kapott nyersanyagból, Ezt a fajta üdültetést most véglegesítjük. Mint ismeretes, 1974 óta a harmadik gyerek után a szülőknek nem kell térítési d.íjat fizetniük. Ez a SZOT elnökségi határozat azt is előírja, hogy a szakszerve­zetek az úgynevezett üdülési alapból segítsék a nagycsalá­dosokat a megérdemelt két­hetes pihenéshez. Ebből az alapból a gyermeküket egye­dül nevelő szülők is része­sülnek. Számosán közülük teljesen ingyen jutnak a beu­talókhoz. — Tudomásom szerint a gyógyüdülő-beutalók iránt nagy az igény a családosok körében is. Milyenek a lehe­tőségek e téren? — Néhány kisebb gyógy­üdülőben — Hévízen, Hajdú­szoboszlón és Debrecenben —, ahol a szobák alapterülete ezt lehetővé tette, további ágyak elhelyezésével családos üdültetést szerveztünk. Így reumatikus bántalmakban szenvedő szülők helyzetét se­gítjük. Minden igényt termé­szetesen nem tudunk kielégí­teni. Más családos üdülőkben, ahol az építési adottságok ezt lehetővé teszik, szobák egybe- nyitásával oldjuk meg a há­rom-, négygyermekes csalá­dok elhelyezését. Ezzel az in­tézkedéssel ugyan kevesebb családot, de több nagycsalá­dost tudunk üdültetni. A sze­mélyek száma tehát nem csökkent, csak az összetétel változott, úgy gondoljuk, sze­rencsésen. De esetenként nyolc-tizenkét gyerekes csa­ládok pihenését, gyógyulását is lehetővé tettük és tesszük az idén is, két, vagy három családos beutaló összekapcso­lásával. A szakszervezeti alap­szervek és a vállalati gazda­sági vezetők természetesen megfelelő összegekkel támo­gatják ezeket a családokat. — Milyen új létesítmények­kel gyarapodnak az idén? — Több családos-, felnőtt­és gyermeküdülőt adunk át hamarosan: elkészült a ba­konybéli kis faházas telep, Balaton bogláron a Liget kem- pingüdülő (korszerű hideg­meleg zuhannyal felszerelt faházakban), felújítottuk az alsóőrsi kempingtelepünket, hasonló módon. A tavaly lé­tesített szántódi Rév kem­ping turnusonként 92 nagy­család befogadására alkal­mas. Hamarosan elkészül a 300 férőhelyes bükkfürdői gyógyüdülő, amelynek 150 szobájában szintén egy- és kétgyermekes családokat tu­dunk elhelyezni. Hajdúszo­boszlói üdülőnkben 150 szo­bát tudunk a nagycsaládosok rendelkezésére bocsátani. Megszüntettük a korszerűtlen zirci, bakonybéli és balaton­almádi kempingeket, s az idén ezeken a helyeken is ké­nyelmes faházas telepeket lé­tesítünk. Hamarosan befejez­zük a lillafüredi SZOT-üdülő felújítási munkálatait is. Túlzottak a vállalásaitok, nem lehet teljesíteni. Gondol­játok meg! — Sokan így rea­gáltak a FŰTÖBER nagybáto- nyi gyáregységében a Szalvai Mihály KISZ-alapszervezet terveire. Az aggályok egy év­vel ezelőtt hangzottak el, amikor a kollektíva beneve­zett az Ifjúkommunisták az V. ötéves terv teljesítéséért!’ mozgalomba. A kétkedés érthető volt, hi­szen azt tűzték maguk elé, hogy a különféle akciók ré­vén, több —, tízmillió fo­rintos megtakarítást érnek el. Az ellenvéleményekre csak ezt válaszolták akkor: „tud­juk, hogy mit vállalunk, is, merjük a lehetőségeinket.” Ha netán fogadóst kötnek egy évvel ezelőtt — nyernek. A sokmillió forintos megta­karítás „bejött”, az alapszer­vezet pedig az élre került a versenyben. biotérben a takarékosság — A késői meghirdetés miatt „tűzoltó munkával” kellett a mozgalmat népsze­rűsíteni, előkészíteni a neve­zéseket — emlékezik Hives József, a FÜTÖBER KlSZ-bi- zottságának titkára. — Ez az oka, hogy „csak” négy alap­szervezet és két ifjúsági bri­gád nevezett be a mozgalom­ba. Ebbein az időben már ké­szen voltak a cselekvési prog­ramok, a KISZ-esek a párt­vezetőség és a gazdasági veze­tés útmutatása alapján ösz- szegezték az előttük álló fel­adatokat. Legfontosabb ten­nivalóként a nagy értékű gé­pek kihasználását, az anyag- takarékosságot, és az élőmun­kával való ésszerűbb gazdál­kodást jelölték meg. — A nevezés egyben így pót-, illetvé pluszvállaláso­kat is jlalentett, — mondja Hi­ves József. — Egyre bizonyo­sabbá vált, a cselekvési prog­ram végrehajtása több oldal­ról is biztosított. — Jó módszernek bizonyult, hogy az vegyes üzemrészekben A műszála és tudományos egyesületek t svétoeny s égének politikai jelentőséget ad, hogy a műszaki értelmiséget tár­sadalmi munkábán aktivizál­ja, szemléletét formálja, az egyesületi tevékenység kü­lönböző formái segítségével fejlesztési célkitűzések ki­alakításába vonja be. Ezt a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Nógrád me­gyei szervezete különböző munkabizottságok működte­tésével is elősegíti. A MTESZ megyei elnöksé­gei mellett hét munkabizott­ság segíti azoknak a felada­toknak a megoldását, amelye­ket a megyei pártbizottság iránymutatása alapján tű­zött maga elé az elnökség, il­letve megfogalmazódtak a megyei tanáccsal, a szakszer­vezetek megyei tanácsával és — így nálunk is — külön-kü- lön készítettük a terveket, az ottani feladatokból eredően. — veszi át a szót Herperger János, a megyei győztes Szal­vai Mihály alapszervezet tit­kára. — A taggyűléseken, kü­lönféle fórumokon, ifjúsági vi­takörökön mindenhol szóba kerültek gazdaságpolitikai tennivalóink, ezáltal ismertté, érezhetővé vált a mozgalom is. Bérelszámolótól a mérnökié. A terveivel vitát kiváltó kollektíva negyvenhárom tagú és igen vegyes összetételű. Az alkalmazottakat és műszakia­kat tömörítő alapszervezetben egyaránt dolgozik bérelszá­moló és technológus, gyártás­előkészítő, jelentős a mérnö­kök és a technikusok száma. — Az ebből eredő eltérő munkaidő göndot is okoz a szervezeti életben — folytatta az alapszervezet titkára. — Viszonylag magas — huszon­hat év — az átlagéletkor is. Nehéz az utánpótlás. Arra azonban büszkék vagyunk, hogy a mi alapszervezetünk „működési területén” a leg­magasabb a szervezettség. Az alapszervteaet bemutatá­sa után kapcsolódik a beszél­getésbe Fekete Attila, szer­vező-csoportvezető. Hármas­ban előbb ezt mondják el: ott, ahol az alapszervezet tag­jai dolgoknak, magas — hat­van százalékos — az anyag­hányad. Ebből eredően a tar­tályok, hidroforok, légtech­nikai berendezések gyártá­sakor sokat számít a takaré­kosság. A több tízmillió fo­rintos megtakarítást eredmé­nyező hét újítás szerzői is eb­ből indultak ki. A hivatalos, szakmai meg­fogalmazás szerint az egyik megvalósított ötlet atyjai „a nyomástartó berendezések jel­lemző méreteit optimálisan közelítették, a minimális anyagflel használáshoz.” Feke­te Attila—Osgyáni Dávid— Frey János munkájának je­lentőségét azonban sokkal jobban érzékelteti a laikus a KISZ megyei bizottságával kötött megállapodásban. A speciális munkabizottságok konkrét feladatainak meg­oldásáról, a munka helyzeté­ről a napokban tanácskozott a MTESZ megyei elnöksége. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a munkabizottságok többsége már hosszab ideje eredményesen tevékenykedik, egy része azonban még csak most keresi az eredményes munka útjait így például a megye energiagazdálkodási körüflnényeinek javításában, Balassagyarmat földgázellá­tási lehetőségének felül­vizsgálatában részvevő mun­kabizottság, a megye számí­tógépes rendszerének egysé­gesítésében tevékenykedő munkabizottság, valamint a hulladékok hasznosításával, s az elfekvő anyagok börzé­hónapjában ennek az újítás­nak 1 millió forint értékű anyagmegtakarítás köszönhe­tő. , A szintén Fekete Attila ne­véhez fűződő másik újítás talán még ennél is jelentő­sebb. Az FK—69 konvektor váltására javasolt FŰTÖKÖN — az 1975. évi adatokat qla- pul véve — évi 2 millió fo­rintos finomlemez-takarékos­ságot tesz lehetővé. Emellett nem elhanyagolható körül­mény, hogy könnyebben ke­zelhető, takarítható. Alkotó i fiúság Kilenc pályaművet adtak be a Szalvai Mihály alapszer­vezet tagjai az Alkotó ifjúság pályázatra. Országos jellegé­ből adódóan itt szerepelnek a , legjobb újítások is. A be­nyújtott munkák közül egy különdíjt kapott, egy harma­dik helyezést ért el, az emlí­tett FŰTÖKÖN pedig tovább­jutott az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium ága­zati versenyére. Eddig — példák bemutatá­sával — csupán az alapszer­vezet egy részének munkájá­ról esett szó. Más akciókba azonban az alapszervezet egésze bekapcsolódott, ebből ad Ízelítőt Herperger János, KISZ-titkár: — Túlteljesítettük társa­dalmi munka-felajánlásainkat, sokat dolgoztunk a szorospa­taki úttörőtáborban. Végered­ményben ötvenezer forinttal gazdagítottuk Szorospatakot, de ifjúsági célokra a ta­nácsnak is adhattunk húsz­ezer forintot. Itt kell emlí­teni a mi munkánkkal és a gyáregység gazdasági veze­tésének támogatásával léte­sített Universum - ifjúsági klubot is. E beszámoló csupán né­hány villanás az alapszerve­zet múlt évi tevékenységéről.. A győztesekről. A megállapí­táshoz, azoban mindenkép­pen elegendő: munkából je­lesre vizsgáztak. K. Kelemen Gábor jémek szervezésével foglalko­zó munkabizottság figyelem­re méltó eredményeket mu­tathat fel. A szellemi alkotómunka hatékonyságával, hatásával a miagye gazdasági fejlődésére, s az alkotómunka erkölcsi­anyagi elismerésének elem­zésével foglalkozó munkabi­zottság — éppen a feladat bo­nyolultsága és a téma kimun- kálatlansága miatt — job­bára most keresi tevékenysé­gének kereteit, a feladat megoldásának módját. A mun­kabizottságba delegált öt tu­dományos ' egyesület szakem­berei szívesen vállalják a nem könnyű, de szép és or­szágosan is nagy érdeklődést kiváltó témában a munkát. p. a. Fejlődik a munkabizottságok tevékenysége E zernyi * hajszálvékony ránc von keserűséget az arcára. Fején ősz tincsek csillannak meg, élete szomorúsága, nagy bánata szorul színtelen szemébe. Csak ül áz asztal sarkára tá­maszkodva. beszéde idegesen akadozó. És őrlik, őrlik a gondolatai, amelyeket meg­osztani csak kevesekkel tud, megértetni és elfogadtatni pe­dig úgyszólván senkivel. Mert a pásztói kis ház lakója. Ker­tész Kató néni úgy érzi, hogy értelmetlen volt hatvan év kemény munkája, és a csa­lódást éppen azok okozták, akikért feláldozta, elaprózta az életét. — Nevelgettük, pátyolgat- tuk, a széltől is vigyáztuk mindkettejüket. Nem számí­tottunk a módos emberek kö­zé. mégis előteremtettük ne­kik. amit csak megkívántak. A lánynak, hogy nőtt, szép ruhákat, különszobát. a fiú­nak gitárt, kerékpárt. .. Cso­daszámba ment ez kérem ak­koriban, irigykedtek is a két gyerekre igen sokan. Engem meg a büszkeség még jobban így élünk mi hajtott... Emlékszem, kisko­rukban olyan, de olyan ara­nyosak voltak. Hálálkodtak, hogy ágyba kapják a regge­lit. hogy az Iskolatáskájukat mindennap én rakom rend­be. hogy nekik nem kell be­vásárolni, takarítani, mint a többi gyereknek. Körüljár­tam, kiszolgáltam őket, hogy tanulhassanak, szórakozhas­sanak kedvükre. — Én már akkor is meg­mondtam neked, Kató, meg­lásd baj lesz ebből! Mert a növény hajtása is csak ad­dig búvik meg a nagy lévé! árnyé’"5ban. amíg meg nem erősötök. Utána már külön, önálló életre vágyik — szól közbe a férj, Józsi bácsi. Vi­seltes kis öreg. de igen tár­gyilagosan gondolkodó. Egv kicsit a vigasztaló, egy ki­csit a villámhárító szerepét tölti be Kató néni viharaiban. — Nos, akkor kezdődött a nagy baj amikor kinyílt a csi­pája. A lányom, Ili, állandóan szájait, hogy nem kisbaba ő már, nincs szüksége az én fene nagy gondoskodásqmra. Meg, hogy ne szóljak bele mindenbe, tudja ő, hogy mit csinál. Megbokrosodott a fiam is. Esténként sokat csavar- gott, megtiltotta, hogy meleg vacsorával várjam. Egyszóval nem tudtam már tartani a gyeplőt, csúsztak ki a kezem közül... — Abból csináltad a tra­gédiát, hogy már nélküled is képesek boldogulni, hogy 17 éves létükre nem ülnek meg a szoknyád szegélyén. .. Pe­dig tisztelettudó, rendes gye­rekek mind a mai nap'g — mondja Józsi bácsi, aztán for­dul hozzám: csomagokkal, ajándékokkal felpakolva. Egyszuszra akar­nak elmesélni mindent. Ilike, mert pedagógus lett belőle, az iskoláról, a gyerekekről áradozik. Misi fiam meg ar­ról, milyen felelősségteljes egy mérnök munkája... Az anyjuk meg csak ül, mártír arccal, mosoly nélkül, aztán, ha' megkérdezik a gyerekek: — anyuka csak nem beteg? — indul a lavina. Hogy ti tettetek életunttá, mert itt­hagytatok öregségemre, meg, hogy ez a hála és köszönet azért, amit értetek tettem... Kató néni szeme megvillan: — És erre még ők győzköd­nék, vitatkoznak, hogy min­denkinek joga van a saját életét élni, alakítani. Ili még nem engedtem az asszonysá­gában kibontakozni... Józsi bácsi magyaráz: — Az úgy volt, hogy Ilike ná­lunk lakott a férjével, itt, az egyik szobában. Különbejá- ratot csináltunk nekik, hogy ne zavarjuk őket. A mama meg, ha csak tehette, belopó- zott. Megfőzött, kitakarított, rendezkedett, míg a fiatalok távol voltak. Kilopta a szeny- nyest és vasalva vitte vissza. Ilike erre dühbe jött, hogy az az ő dolga, a mama csak pihenjen, úgy is eleget gür­cölt már az életben. A mama pedig ahelyett, hogy megült volna a fenekén, sírt jajga­tott, hogy rá már nincs szük­sége senkinek. Misi Pestre ment, Ilike kizárja az életé­ből. Addig-addlg mérgesedett a helyzet, hogy a lányomék elköltöztek Szolnokra, a fér­je szülővárosába... — Hetente írják a levelei­ket. Hívnak, látogassam meg őket, menjek oda nyaralni, pihenni, nézzem meg a szép, új lakásukat. Én oda a lá­bam be nem teszem soha, annyi szent. De még az öre­gemet se engedem, pedig ő menne szívesen. Megtagadtak a gyerekeim, én se vagyok kíváncsi rájuk. A házam nyit­va áll előttük bármikor, de, hogy én járjak utánuk! Jön­nek ők még hozzám sírva, érzem én! Kató néni egyre csak vá­daskodik. Senki nem tudja meggyőzni, hogy az ő gyerekei csak azt csinálták, amit min­den más fiatal tesz. Felnőttek, lábraálltak, élik-alakítják a saját életüket. Mert úgy van az, hogy a növény hajtása is csak addig búvik meg a nagy levél árnyékában, amíg meg nem erősödik. .. —vkm— — Lát.ná csak, megérkeznek. Jó amikor kedvűén, azt is a szememre veti, hogy én űztem el a házból, mert NÓGRAO - 1977. április 27., szerda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom