Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

A munkaügy — közügy Irt« Karakói Lásxlú munkaügyi miniszter Garai Lajos tanácselnök csudán egy-két pillanatig töp­reng. i aztán határozottan mondja: — Olyan emberek, akik so* kát tesznek a faluért? Nem kell messzire keresgetni. Az autóvillamossági alkatrésze­ket gyártó szövetkezet itteni részlegének Bánki Donát Szo­cialista Brigádja igazán min­den • elismerést megérdemel. Nagy bajban lennénk — nemcsak a tanács, hanem egész Diosjenő — nélkülük... X Megyünk a ..Bánki Donáto- sokhoz”. A brigádvezető, egy­eben telepvezetői szobájában röpke értekezletet zavarunk meg. — Semmi, máris végeztünk. Így, május elseje előtt van mit megbeszélnünk. Ügy dön- •tottünk. hogy ismét együtt vonulunk, az egész brigád. De ez már nem újdonság, úgy mondanám, hagyomány ná­lunk. A Banki Donát komplex- brigád tizennégy tagú. Azért komplex, mert közöttük min­denféle szakember található. Villanyszerelő, lakatos, fűtés- szerelő, csoportvezető, gép­beállító, adminisztrátor. — Ez a jó, — mondják — így soha nem jövünk zavar" ba, bármit kell csinálnunk. Nem is. Mert ez a kis kol­lektíva — így mondják a fa­luban, és ki lehetne jobb bír ró? — olyan ezermesterekből áll, akik valóban mesterei a szakmáj uknak. X — Inkább a tényeket néz­zük — javasolja a brigadve- zető. — A sok dicsérettől még elhíznánk magunkat... A szocialista-, címet most, április 4-én kapták meg. Egy évi jó, alapos, valóban ered­ményeket felmutató munká­juk alapjan. Ez a budapesti központ megállapitasa. A tanácselnök: —Ehhez hozzátenném: olyan jó a tanács és a brigád kapcsolata, hogy azonnal jön­nek. ha szükség van a mun­kájukra a faluban. Legyen az félórás, tízperces, vagy netán háromnapos tennivaló. Kezük nyomát dicséri az óvoda berendezése. Sebestyén Miklósne vezető óvónő csak elmondta, milyen elképzelé­seik vannak, ők pedig meg­csinálták. Polcokat, szép tér­elválasztókat. virágtartókat, játékokat. Még hozzá is tettek saját ötleteikből. Aztán a bölcsőde követke­zett. De nincs olyan hét, hogy ne szólna a telefon: „Jaj, elromlott a villanykapcsoló..., folyik a radiátor, nem mű­ködik a szivattyú...” Olyan természetességgel, mintha külön erre a célra kirendelt gondnokról lenne szó. Senki nem ütődik meg. Diósjenőn ez valóban így szokás... X A brigádnaplóban pontok­ba szedett szocialista szerző­dés. Aláíró az iskola igazga­tója és a brigád vezetője. Olyan megállapodás. amely mindkét félnek, nagyon hasz­nos. A Bánki Donát kollek­tívája mindenben segít az iskolának. Szerel, javít, szem­léltető eszközöket gyárt, sportudvart épít. Az iskola pedig? A maga módján viszonozza. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az üzem dolgozói — akik nem végezték meg el a nyolc általános iskolát — e célra szervezett tanfolyamokon megszerezhessék a végzettsé­géi. — Van eredménye? Egyszerre 'ketten is vála­szolnak: — Hogyne. Az elmúlt há­rom évben öten elvégezték a hatodik osztályt, tizenegyen pedig befejezték a nyolcadi­kat. Jelenleg heten készü­lődnek az osztályvizsgara. A tanárok TIT-elóadásokat tartanak, ünnepnapokon pe­dig a gyerekek is eljönnek köszönteni az üzembe. Sőt — ezt a tanácselnök teszi hozzá — az elmúlt.év­ben a kommunista szombat bevételét, nyolcezer forintot ugyancsak az iskolának jut­tatta el az üzem... X Raffa Sándor lakatos az egyik legtöbbet jövő-menő” brigádtag. Azt mondják róla, elsőként vállalja a feladato­kat. Két kisgyerek apja. szak- középiskolába jár. egyúttal a szövetkezet kivaló dolgozója. — Miért csinálja? — Mindenki hasznát veszi. „így kezdődik a barátság” — az idézet egy kiállítás tab­lójáról való. A csíkos szélű levelek — a cirillbetűs bé­lyegzők tanúsága szerint — sokezer kilométeres utat tet­tek meg. A Szovjetunió távoli városaiban, falvaiban tanuló kisdiákok adtai: postára a kiállításon bemutatott levele­ket. Az üzenetek, beszámoló­kat. kérdéseket hoztak Sal­gótarjánba, a magyar úttö­rőknek. — Az orosznyelvi verse­nyeken mindig dobogóra ke­rülnek a zagyvapálfalvi, Bu­dapesti - úti Általános Iskola tanulói, s ebben nagy szere­pe van a levelezésnek — kez­di a beszélgetést Ivitz Zoltán­ná, orosz nyelvszakos tanár­nő. — A Bolyai Gimnázium­ban rendezett kiállításunkká! is szerettük volna bizonyí­tani, hogy amint megtanultak a gyerekek az idegen nyelven írni es olvasni,, örömmel vál­lalják á tartós kapcsolatot je­lentő levelezést. A szorossá vált, vagy most születő baratsag jeleivel, a levelekkel naponta kopogtat a postás az iskola tanulóihoz. Hatvan kisdiák számol be rendszeresen a személyesen még sosem látott társnak, ba­rátnak az iskolaéletről, a családról. És még több hely­ről várják a választ, mert sokan több szovjet tanulóval is kapcsolatot tartanak. Az iskolában 27 éve tanít Ivitz Zoltánná, irányítása alatt levelezési szakkör is dolgozik. — Pontosabban a városi úttprőház kihelyezett szakkö­rét vezetem. Minden hétfőn keire gondolok. X A Bánki Donát brigád iga­zan nem szűkölködik elisme­résekben. A kollektíva fele kiváló dolgozó címmel dicse­kedhet. A brigádvezető pro­pagandista, munkájáért Le- bin-emlékplakettet kapott. A Vöröskereszt díszoklevelet küldött a véradásban való részvételükért. Nemrégiben pedig ünnepélyesen nyújtot­ták át a közösségnek a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának díszes emléklap­ját. A társadalmi munkaver­senyben elért eredményeikért. Az már „ráadás”. hogy beneveztek a Tudjunk többet politikai könyvmozgalomiba és ezerötszáz forint értékben rendeltek a brigádtagok köny­veket. Hasznát veszik, meri közülük sokan tanulnak mar­xista esti egyetemen. A tanácselnök hozzáteszi: — El ne felejtsük, hogy ők csinálták meg Dios.ienónek e tűzoltószertár kapuját, ami húszezer forintba került vol­na. A felszabadulási emlék­művön a kezük munkája kö­zel harmincezer forint. Idén pedig elvállalták, hogy a nyáron autóbusz. váróhelyi­séget készítenek Diósjenőnek. Közösen, mint eddig min-: dent... Csatai Erzsébet megbeszéljük az érkezett le­velek tartalmát, a válaszokat. Sokszor azonban hétközben is szalad hozzám valamelyik tanuló: levelet kapott, meg­akadt egy szó fordításával, se­gítsek. Lelikesedessel beszél „plusz munkájáról a tanárnő. Min­dig van nála Cím, akár azon­nal tollat foghat a tanuló, aki be akar lépni a levelezők kö­zé. — Szívesen csinálom, per­sze, hogy szívesen. A tanár­nak, padagógusnak öröm ha többet tudnak tanítványai, s a levelezők között vannak a legjobb „oroszosok ". De nem­csak a nyelvet tanulják. Meg­ismerkednek a baráti nép életével, a kis beszámolók hű tükrei a mindennapoknak. Hogy mennyire része az oktatásnak a levelezes. elég erre egy példa. Az új iskola folyosóján hatalmas térkép látható, s az ajándékba kapott fényképek jelzik a városokat és falvakat, ahol várják a magyar tanulók leveleit. Egy-egy küldemény vasko­sabb a szokásosnál; ezt különös izgalommal bontják lel a ta­nulók. Nyakkendő, hanglemez, könyv, képeslap-gyűjtemény, újság-kivágás, sok más apróság a tartalma. A barátság és isme­retterjesztés tárgyai szintén lathatók a levelező szakkör kiállításán, — Nagyon örülünk annak, A termelés és a munka ha­tékonyságának emeléserői az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelé- kenységenek emelkedése a fej­lett szocialista társadalom fel­építésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékeny­ség az elmúlt évtizedek során sok alkalommal szerepeltek fontos álfami és pártdoku- mentumókban. de a minden­napi gyakorlatban is. Gazda­sági fejlődésünkben ezek je­lentősége azonban ma már a korábbinál nagyobb. Hazánk .demográfiai helyzete úgy ala­kult, hogy a gazdaság fejlő­désével párhuzamosan lényé­gében kimerültek a külső munkaerő-források, a vállala­tok legfőbb törekvése ma már a meglevő munkaerő-állo- manyt megtartani. A nyere­ségérdekeltségi rendszer alap­vető vállalati érdekké teszi a dolgozók bérének fejlesztését és a vállalati áüóalapok bőví­tését is. Ennek előfeltétele meghatározott nyereségtömeg, ez viszont döntő mértékben a termelés növekedésétől függ. A munkaerő-források kimerü­lése miatt a termeiéit csak a munka termelékenységének emelése útján növelhetjük. Ilyen értelemben válik köz­üggyé a hatékony munkaerő- gazdálkodás. amely egyik ele­me a termelékenyseg növelé­sének. A szocializmus ismert elve, hogy össze kell kapcsolni a dolgozók munkabérét a tel­jesítményeikkel. A termelés és a gazdálkodás meghatározott körében csak ott kerülhet sor a bérek emelésére, ahol — a különféle mutatókkal mért — a munkateljesítmények is' emelkednek. A teljesítmények emelésének feltétele a folya­matos anyag- és munkaellá­tás. a körűi tekintő munkaszer­vezés. Emellett feltétele a mun­kafegyelem javulása, a belső munkaerő-tartalékok fokozatos felhasznalasa, esetenként a munka intenzitásának emelése. Társadalmi méretekben igaz, hogy a fogyasztás a termelés függvényé. Ezt az elvet kö­vetkezetesen érvényesíteni kell a vállalati szintű jövedelem­szabályozásban, de az üzemek, brigádok és az egyes szemé­lyek berezeseben is. AZ 1976-OS ÉV TAPASZTALATAI Az elmúlt év az V. ötéves terv induló éve volt. A sajtó­ban több oldalról értékelték már gazdasági eredményein­ket és problémáinkat. Összes­hogy tartóssá válnak a kap­csolatok — fűzi hozzá a tájé­koztatóhoz Szabó Miklós, az iskola igazgatója. — A gim­náziumban továbbtanulok közül is többen visszajárnak a szakkörbe, segítve a ki­sebbek nyelvtanulását. Így dolgozik nálunk Kistea’enyéről Bata Ágnes, a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumból Szabó Ildikó és Vilim Beáta. — Többet akarnak tudni a gyerekek — a nyelvből és ba­rátainkról — ezért leveleznek örömmel — mondja Ivitz ta­nárnő —. Ez a szakkörünk­nek is legfőbb értéké. Gyak­ran különleges kéréseket is teljesítünk. Egy alkalommal például a Szovjetunióban meg­fordult veteránok címének ki- nyomozásat kérték a szovjet pajtasok. Egyikőjük lakhe­lyére Gyomén akadtunk ra­X Hangos gyereksereg vesz körül, kezünkben a legutóbb érkezett levelekkel. — Van már vagy harminc lei1 elem, mind megőrzőm — újságolja a nyolcadikos Sze­gedi Erika —. Kemerovóba kei pajtásnak is rendszere­sen írok, ők is szorgalmasan válaszolnak. Most egyikőjük a családjáról írt nekem, másik levelező társam pedig a sok eső miatt panaszkodott. A nyolcadikos Gyetvai Me­linda szinten Ketnerovoba ségében a népgazdaság az el­múlt évben egészségesen fej­lődött. A termeles növekedési üteme a tervezettől kismérték­ben elmaradt, ugyanakkor ja­vult a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az egyensúlyi felté­telek javulása megmutatkozott a vásárlóerő és az árualap alakulása teién, de a külgaz­daságban is. Az egyensúly ja­vulásához hozzájárult az a tény, hogy az elmúlt évben a bér a termelés növekedésével összhangban alakult, illetve a termelékenység emelkedése a legtöbb ágazatban meghaladta a termeles emelkedését. Nem fokozódott tovább a munka­erőhiány, valamelyest mér­séklődött a munkaerőmozgás. A munkaerö-gazdalkodas fel­adatait összegező ismert mi­nisztertanácsi határozat vég­rehajtására területi, ágazati és vállalati programok születtek, ezek nyomán kezdeti eredmé­nyekről is beszámolhatunk. Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szem­pontjából. Ezért fontos felada­tunknak tekintjük a munka­ügyi téren elmúlt években ta­pasztalt kedvező tendenciák erősítését. NEM AZONOS ÜTEMBEN A feladatot talán elvileg könnyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati döntése­ket meghozni. Arroi van szó, hogy a népgazdaság /minden ágazata, alágazaia, vállalata nem fejlődhet egyforma ütem­ben. Ebben nemcsak a mun­kaerőhelyzet játszik szerepet, hanem a gazdaság sok más tényezője is. A szelektív-inten­zív fejlesztés hiányosságai el­sősorban a munkaerőhelyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezt azzal jellemezhetjük, hogy sok esetben a legmodernebb, \ legújabb termelő berendezése­ket nem tudjak munkaerőhi­ány miatt ésszerűen kihasznál­ni. Bár a problémák legéle­sebben a munkaerőhelyzetben mutatkoznak megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerő­gazdálkodási eszközökre van szükség. Az alágazatokat és vállalatokat,- a fontosabb vál­lalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szem- Úontjábó1 sorolni kell. A soro­lásnál érvényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelmé­nyét. A söriváskor megalapo­zott vezetői döntések szüksé­kiildi leveleit, ugyancsak két címre. — Mindig kiszámolom, hogy mikorra keli megérkeznie a válasznak. Előfordul, hogy késik, ilyenkor izgatottan vá­rom a postást. A gyerekek beszámolóit hosszasan lehetne idézni. A hatodikos Preesek Zsuzsa ke- merovói és moszkvai barátját mutatja be; a hetedikes Var­ga Mária legutóbb az iskolai szünetről és programjáról tu­dósított Kemerovóba és Le- ningrádba: Baranyi Katalin nagyot sóhajt: de jó lenne el­menni Moszkvába és Szevasz- topoiba! A hetedikes Varga Csaba mar el is jutott — Kemero­vóba. — Az elmúlt nvárcm, ki­váló úttörőmunkáért mehet­tem. Voltunk több üzemi út­törőtáborban és meglepett, hogy a legjobban dolgozo munkások a táborvezetők- Irigyeltem ekkor Bata Ágit, — a levelezőtársa a repülőté­ren varia. * Búcsúzóul a tanárnő még egy levelet mutat. Pozsonyi Ist­vánhoz jutott el, eredetileg az úttörőszövetségnek volt cí­mezve. A fiú rögtön válaszolt is a levelezőtársat kereső Al- josanak: a géplakatos édes­apáról, Salgótarján új házai­ról szol a Habarovszk mel­letti Vanino-ba küldött üze­net. Jeleként egy kezdődött ba­rátságnak. zatok, mely vállalatok és mely termelési profilok termelését szükséges fejleszteni, illetve stagnáltatni, esetleg visszafe.i- leszteni. Ezek valóban nehez döntések, hiszen egyidejűleg intézkedni kell a visszafejlesz­tésből vagy bizonyos termelé­si profilok megszüntetéséből származó hiányok pótlásár­ról, akár a fogyasztási, akár a beruházási javak piacán jelerik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élenjártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal es az ágazati minisztériumokkal, ahol e tekintetben még lassú az előrehaladás. AZ EMBERI TÉNYEZŐK A külső munkaerő-tartalé­kok kimerülése miatt a mun­kaerő-átcsoportosítás gazdasá­gunkban szükségszerű jelen­ség, egyenes következménye az előzőekben említett szelek­tív-intenzív fejlesztésnek. A munkaerő-átcsoportosítás csak akkor sikeres, ha a termelés gazdaságossági problémái mel­lett megfelelő figyelmet for­dítunk az emberi tényezőkre. Arra kell törekedni, hogy új munkahelyre kerülő dolgozók számára munkájuk szakmai perspektívát jelentsen és anya­gilag is megtalálják számítá­saikat. A nehezebb feladat nem annak kijelölése, hogy hová kerüljenek az átcsopor­tosított dolgozók, hanem a „honnan” okos megválasztása. A választ az ágazatok és vál­lalatok felejós vezetőinek kel! megadniuk attól • függően, hogy kiknek a döntési szfé­rájáról van szó. Ezekhez a vá­laszokhoz. illetve döntésekhez igazodik, a munkaerő-gazdál­kodás, a legkülönbözőbb esz­közökkel segítve az ésszerű átcsoportosításokat. E tartalékok nagyságrendjé­nek megítélésében sokféle vé­leménnyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan objek­tív tényezők, amelyek vi­szonylagos egyértelműséggel utalnak tartalékokra, azok hozzávetőleges nagyságrendjé­re is. Ilyen tényező pl. a ter­melés ütemessége, illetve a termelési színvonal havi. ne­gyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energia-dia­gram, amely mutatja a fel­használt energia mennyiségé­nek nagyfokú változását egy műszakon belül. Bizonyítják a belső munkaerő-tartalékok lé­tezését a különböző munka­napfényképezési eljárások, a műszeres munkaméres és más módszerek. A TERÜLETI MUNKAÜGYI TERVEZÉS A munkaerő ésszerű fel- használásában jelentős szerep jut a területi szervekre. A megyei párt- és állami szer­vek nagy gondot fordítanak a területi politikai foglalkozta­tási koncepciók meghatározá­sára, a tervszerű — a megye gazdasági adottságait és a me­gyei népesség igényeit egy­aránt figyelembe vevő — munkaerő-gazdálkodásra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor fel­mérték a munkaerő-egyensúly területi problémáit e6 ennek alapján határozták meg a szük­séges intézkedéseket. Az hv- tézkedések között szerepel a területi és az ágazati irányí­tás jobb összhangjának lét­rehozása. Tapasztalataink sze­rint elgyre több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel annak jelentőségét, hogy a területi szervekkel együttmű­ködve saját munkaügyi tevé­kenységük reálisabb lesz. E téren előrelépésre van szük­ség, mert egyes vállalati és ágazati vezetők még mindig figyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerő-gazdal- kodási adottságait, elképzelé­seiket nem egyeztetik a ta­nácsi szervekkel, aminek ké­sőbb a kárát láthatják A ta­nácsok. a munkaerő-közvetítés és pályaválasztás irányításá­val segítséget tudnak nyújta­ni a munkaerő szervezett át­csoportosításához, a fejleszt­hető vállalatok és ágazatok munkaerő-ellatasának bizto­sításához. K. Kelemen Gábor J NŰGRAD = J977. április 24., vasárnap 3 A salgótarjáni öblösüveggyárban már automata gépekkel is segítik a csiszoloszakem- berek munkáját. Az egyszerűbb mintájú kelvhek csiszolását már sorozatban készítik. Képünkön: Bolgár Nóra a esi szolóautomataról kikerülő poh arak minőseget ellenőrzi, hi­bát azonban csak ritkán talál. — kj — A Bánki Donát brigád Diósjenőn A magam és a mások gyere* gesek arra, hogy mely alága- miiimniiiiiiimiiiiii immiiiniimiiHiiiiitmiiiiiiiliiiililiiKiiilimiiHiiiiiHimiiniiiiHiifiMiimiiiiiiiiiiiiHminiiiiiiiiiiiiiiimniMmliii ............................................................. I zgatottan várom a pontút Többet tudni a levelekből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom