Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-22 / 93. szám

Az olvadt fémet az öntök kézzel szállítják a formákhoz a Zománeipari Művek salgótar­jáni gyáregységében. Ez a legnehezebb fizikai munkák közé tartozik. Képünkön: Szabó István és Herczeg István törzsgárdatagok öntik a fémet, a Fodor Gyula által készített formába. —fodor—­A több tejért, húsért Javítani a takarmänyellätäson Az állattenyésztés fontos rnányh ián nyal küszködnek. A rehajtása, hanem jövedelme'- szerepet tölt be a népgazda- legelők nagy részének öntő- zö is. Jól alakultak a gazda­ságban, a lakosság ellátása zesére nincs lehetőség, ' de a sági mutatók. Az egy tehénre mellett az exportárualap je" területek gondozása, a táp- jutó tejtermelés járási átlaga lentős részét adja. Nógrád- anyag-visszapótlás is nagyobb háromszáz literrel emelkedett ban különösen nagy a jelen- figyelmet kíván. Gyakran A szakemberek biztosítva lát- tösége az ' agazat fejlesztése- olyan ejemi dolgok hiányoz- jak, hogy 1980-ra elérik a nek. hiszen a szarvasmarha nak, miht a karámok burko- tervezett 3100 litert és juh tartására jók a megye lata, at ivóvíz. A takarmány- gzó esett az állatféröhelye- természeti adottságai, s az helyzeten javítana, ha a kö- j<et bővítő beruházásokról is, összes árbevétel csaknem fe- zös gazdasagok a betakart- a törekvés, hogy az ol­lót az állattenyésztés adta az tást gyorsítani tudnák, s az esőbb megoldást válasszák a elmúlt évben. eddiginél hatékonyabban gazdaságok, amelyek egyúttal A balassagyarmati járás hasznosítanák a mellékter- lehetővé teszik a korszerű közös gazdaságaiban találha- mékeket, javítanának a tá- technológia alkalmazását is. tó a megye tehénállományé- rolás, állagmegóvás feltételein. , nak harminc százaléka, itt a ; ^ tanácskozáson Pintér Fe­legnagyobb az egy hektárra Az elmúlt evbem a járás renc, az érsekvadkerti ter­ven tett szarvasmarha-sűrűség tsz-ei 8 millió forint nyere- melőszövetkezet elnöke a . _. mondotta többek között séget köszönhettek a szarvas szax vasmarha-tenyésztés fej­H ajczinger György, a me- marha-ágazatnak. Magyar- lesztéséről, Tamási János, a gyei tanács mezőgazdasági és nándorban például 2,3 millió berceii tsz—elnök a takar— élelmezésügyi osztályának volt az ebből származó tiszta mánytermesztésről, dr. Szőke vezetője tegnap Uejtáron a jövedelem, az összes nyere- Pál állategészségügyi problé- balassagyarmati járás mező- ség negyven százaléka, ősz- mákról tartott előadást, majd gazdasági üzemeinek elnökei, szessegében tehát megállapít- az összejövetel résztvevői állattenyésztési szakemberei ható, hogy a balassagyarmati megtekintették az érsekvad" s/á/mára rendezett tanácsko— járásban nemcsak jól halad kerti tsz szakosított tehené- záson, amelyen részt vett a szarvasmarha-program vég- szeti telepét. Andó Gyula, az MSZMP Ba lassagyarmati járási Bizottsá­gának első titkára is. Az összejövetel napirendjén a szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései szerepel­tek. Elsőnek Horváth József, a balassagyarmati járási hi­vatal elnöke adott áttekintést az ágazat helyzetéről. El­mondta, hogy az elmúlt esz­tendőiben a tsz-ek fontos fel­adatnak tekintették a szarvasmarha-létszám növe­lését. Jelenleg — a kisgazda­ságokkal együtt — 9300 da­rab az állomány, mely a terv­időszak végére 11 ezer darab­ra emelkedik, tizenhárom százalékkal nő. A tehénállo­mány ennél is gyorsabb ütemben gyarapodik, a növe­kedés mértéke eléri a húsz­százalékot. Az idén Örhalom- ban és Szandán, a következő években Cserhátsurányban. Drégelypalánkon, Magyarnán- dorban és Érsekvadkerten nö­vekedik jelentősen a tehenek száma a járásban. Hangsúlyozta, hogy fontos feladat a tenyésztői munka színvonalának fokozása. Szólt a selejtezések megfontoltsá­gáról, s rámutatott, hogy még mindig akadnak úgynevezett „főkönyvelői tehenek'", ame­lyeket csak a létszám miatt tartanak. Pedig a létszám fej­lesztése mellett fontos a mi­nőség is. Főként a szakosított telepeken kell e területen ja­vítani. Legalább ennyire égető gond a takarmányellátás. A termelőszövetkezetek — rész­ben a tavalyi aszály, részben a szükségletek nem kielégítő felmérése miatt — takar­Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI Bl Z OTTS A GA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVF., 93. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1977 ÁPRILIS 22., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a KGST végrehaj­tó bizottságának üléséről. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. Megbízta a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Bizottsá­gát, hogy tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból ere­dő feladatok végrehajtására. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter beszá­molt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fej­lesztésére hozott határozatok végrehajtásáról. - Megállapí­totta, hogy a kormányhatáro zatokat követő intézkedések már éreztetik hatásukat. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te, s felhívta az érdekelt szer­vek vezetőit, hogy további következetes munkával biz­tosítsák a határozatokban foglaltak maradéktalan meg­valósítását. A munkaügyi miniszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a teljesítménykövetelmé­nyekkel kapcsolatos vizsgá­latról, a munkaidő és a nagy teljesítményű termelő­berendezések kihasználásáról, valamint a műszakszám ala­kulásáról. A Minisztertanács tudomásul vette a jelentést és utasította az illetékes minisz­tereket a kapacitáskihaszná­lásiban, a munka- és üzem szervezésben meglevő tartalé­kok feltárásához szükséges további intézkedések megté telére. ' A kormány meg1tórgyalta és elfogadta a munkaügyi mi niszternek az üzemi demok­rácia helyzetéről szóló jelen­tését és határozatot hozott az üzemi demokrácia tovább­fejlesztését szolgáló intézke­désekről. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke jelen­tést tett a bányászat bizton­sági helyzetéről és a bánya- hatóság elmúlt évi tevékeny­ségéről. A kormány a jelen­tést elfogadta, egyben utasí­totta a főfelügyelőséget, hogy tegyen további hatékony in­tézkedéseket a balesetek meg­előzésére és következetesen ellenőrizze a biztonsági elő­írások betartását. A kormány megtárgyalta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését az 1977. évi kora tavaszi árviz- és bel­vízvédekezésről. A Miniszter- tanács az előterjesztést jó­váhagyólag tudomásul vette. Kötelezte az érdekelt szerve­ket. hogy az idei tapasztala­tokat felhasználva tegyék tervszerűbbé és folyamáto- san biztosítsák ' a vízkárok megelőzéséhez szükséges in­tézkedések végrehajtását. A. Pest megyei Tanács el­nöke beszámolt a végrehajtó bizottság tevékenységéről. a mezőgazdaság és a lakossági szolgáltatások megyei helyze­téről. A kormány a beszámo­lót, valamint a megyei tanács további fejlesztési elképzelé­seit jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal és Sporthivatal elnöke, valamint az oktatási miniszter jelentést tett a kormánynak az ifjúsá­gi testnevelés és tömegsport fejlesztésére hozott határoza­tok végrehajtásáról, továbbá az olimpiára való felkészü­lésről. A Minisztertanács a jelentés jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. KISZ-bizottsági ülés Salgótarjánban Eredményes a KtSZ-sserresetek és as úttörőcsapatok együttműködése A KISZ salgótarjáni váro­si bizottsága csütörtökön tar­tott ülésén összegezte a for­radalmi ifjúsági napok ta­pasztalatait. Ezt követően a bizottság megtárgyalta: az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának 1974. április 1- én hozott határozata alapján hogyan fejlődött az úttörőszö­vetség munkája? .Elöljáróban megállapították: mindennapos munkakapcsolat alakult ki az úttörőcsapat és a pártszervezet között. Ugyan­akkor az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretében a megkötött szocialista szerző­dések fokozottabb figyelem­mel kísérésével tartalmasabbá kellere tenni a kapcsolatot. A KISZ-szervezetek és az úttö­rőcsapatok együttműködését jónak ítélték. Általánossá kezd válni, hogy az úttörő­összekötők. az ifjúvezetők KISZ-megbízatásként végzik munkájukat. Nagyüzemi KISZ-bizottságaink — a váro­si bizottság határozata alap­ján — külön tervet készítet­tek .az Együtt — egymásért mozgalom idei feladataira. Kovács Mária városi úttörő­elnök a jó példák között em­lítette a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek és a Volán KISZ-bizottságát, ahol ütém- íervben rögzítették a KISZ- életre való felkészítéssel kap­csolatos tenrivalókat. Az ér­deklődést jelzi, hogy az üze­mi KISZ-bizottságok képvise­lői az úttörőcsapatok rendez­vényeinek rendszeres részt­vevői. Tervszerűbbé, tudatosabbá vált az együttműködés — így értékelte a városi KISZ- bizottság a kapcsolattartást. A tapasztalatok szerint változott a szemlélet Is: A KlSZ-bizott- ságok fokozottabban megbe­csülik az úttörővezetőket, na­gyon fontos feladatként ke­zelik az úttörőkkel való fog­lalkozást. Az úttörőmunka személvi feltételeinek értékelésekor el­hangzott: valamennyi csapat­nál dolgoznak KISZ-es ifjú­vezetők, számuk növelése azonban fontos feladat. Döntő többségük® középiskolás. Salgótarján kilenc úttörő- csapata rendelkezik csapat­otthonnal, két helyen külön kisdobos- és úttörőszoba van. A rendezvények lebonyolítá­sában — a kultúrházak ren­delkezésre bocsátásával — so­kat segítenek a támogató üze­mek, több helyen szakköröket is működtetnek a gyerekek számára. Hasonlóan igénybe vehetők úttörős célra a TiKISZ- klubok. A Csizmadia úti isko­lában a ZIM KISZ-eseivel kö­zösen létesítenek sportpályát, de a Bartók Béla úti Általá­nos Iskola és az ingatlankeze­lő vállalat KISZ-esei is közös használatú pályát készítenek. A szocialista brigádok és a testvérkapcsolatot tartó KISZ- alapszervezetek társadalmi mur kával is hozzájárulnak az iskola, az úttörőcsapat műkö­dési feltételeinek javításához. A városi KISZ-bizottság vé­gezetül megállapította: három év alatt jelentős lépések tör­téntek a határozatban megfo­galmazott feladatok végrehaj­tására. A megyei KISZ-bizottság az úttöi'őszövetség megalakulásá­nak 30. évfordulója tiszteleté­re pályázatot hirdetett a ki­emelkedő együttműködést megvalósító úttörőcsapatok­nak és KISZ-bizottságoknak. 1976-ban a vándorzászlót a Csizmadia úti Általános Is­kola dr. Münnich Fererc út­törőcsapata, valamint a ZIM KISZ-bizottsága nyerte el. Hazánkba érkezett az NDK Népi Kamaráiénak küldöttsége Az országgyűlés meghívásá­ra csütörtökön hivatalos, ba­ráti • látogatásra hazánkba ér­kezett az NDK Népi Kamará­jának küldöttsége. Horst Sin- dermannak, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a Népi Ka­mara elnökének a vezetésé­vel. A küldöttség tagjai: dr. Karl-Heinz Schulmeister, Paul Saul. Ulrich Pfahl, Günter Heinze és Edda Kra­mer képviselők. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Ino- kai János, az országgyűlés alelnöke, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen voM Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Az NDK Népi Kamarájának küldöttséget élén Horst Sin- dermannal,' a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bi­zottsága tagjával, a Népi Ka­mara elnökével, csütörtökön délben •. koszorút helyezett el a Hősök terén, a Magyar Hősök Emélkművénél. A ko­szorúzáson részt vett Inokai János, az országgyűlés al­elnöke. Roska István külügy­miniszter-helyettes. Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese és Farkas Mi­hály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Genscher Moszkvába látogat Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: A nyugatnémet külügymi­nisztérium csütörtökön beje­lentette, hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter jú­nius közepén Moszkvába lá­togat. Jólértesült források sze­rint a szovjet kormány meg­hívására történő látogatás pontos dátuma június 11—15. Genscher és Gromiko szovjet külügyminiszter moszkvai megbeszéléseinek . középpont­jában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tervezett NSZK-beli látogatásának elő- készitése áll. Szóba kerül ezenkívül a két ország kap­csolatainak valamennyi ak­tuális kérdése, különös tekin­tettel a kétoldalú jogsegély-, műszaki-tudományos együtt­működési és kulturális meg­állapodás témakörére. Hason­lóképpen napirenden szere­pelnek majd közlekedési prob­lémák is. amelyek részletes megvitatására — előrelátható­lag augusztusban — a szovjet fővárosba utazik Kurt Gschlei- de nyugatnémet közlekedési miniszter is. Fidel Castro amerikai üzletemberekkel tárgyalt a kereskedelem kölcsönös lehetőségeiről Fort Péter, az MTI tudós {tó­ja jelenti: Fidel Castro kubai állam- és kormányfő szerdán megjelent azon a megbeszélésen, amelyet a Kubában vendégeskedő Minnesota állambeli amerikai üzletemberek és a Kubai Ke­reskedelmi Kamara, valamint a gazdasági együttműködési állami bizottság vezetői foly­tattak. A kubai államfő válaszait az amerikai üzletemberek kér­déseire, amelyek a Kubai Köztársaság és az Egyesült Ál­lamok között lehetséges ke­reskedelmi kapcsolatokra, va­lamint közvetve a két or­szág jövőbeni 'viszonyára vo­natkoztak. 1 A kubai államfő hangsú­lyozta: a Kubával szemben Amerika részéről. alkalmazott és 16 éve életben levő keres­kedelmi embargó egyik fél számára sem előnyös, az Egye­sült Államok számára pedig egyáltalán nem hozta meg a remélt politikai előnyöket. Kiemelte: az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét nö­velte .az, hogy kereskedelmet folytat a Szovjetunióval, illet­ve a szocialista országokkal. Kuba okkal tartja a keres­kedelmi kapcsolatok felújítása alapkövetelményének az em­bargó feltétel nélküli meg­szüntetését. Az embargó (Folytatás a 2. oldalon) )

Next

/
Oldalképek
Tartalom