Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
Színházi esiék LÜSZISZTRATÉ A szolnoki Szigligeti Színház legutóbbi salgótarjáni vendégjátéka alkalmával Arisz- tophanész idestova két és fél ezer éves komédiáját, a Lü- szisztratét mutatta be. A játék egyelőre — pontosabban: amíg háború lesz és lehet — érvényes, enné' fogva mi sem természetesebb, hogy időről akkor emlékeznünk kell arra is, hogy a komédia műfaja a személyeskedő gúnydalokból és az obszcén phallos-dalok- ból fejlődött -márpedig ezek mindig és mindenkor „nevén nevezték a gyereket”. S nem kivéte' ez alól Arisz- tophanész Lüszisztratéja sem. Mulatságos helyzetek, sziporakaratát, s mámoros örömmel íródik fel a táblára, „éljen szövetségesünk, a béke, vesszen ellenségünk, a háború.” Székely László díszleteiről ezúttal is az elismerés hangján szólhatunk. Puritán színpadkép, amely tetszés szerint változtatható, akár pillanatról pillanatra is, hol a várat, hol Az asszonyok esküje- amíg béke nem lesz, addig megtagadják maguktól és térjeiktöl is a szerelem örömeit. Időre rendszerint felbukkan a színházak műsortervében, mindig biztos sikert eredményezve az Előadóknak. Ökori, az elsők közül való vígjáték a Lüszisztraté, ezért kérem, bocsássa meg az olvasó buzgóságomat, hogy a méltatást! rövid irodalomtörténeti összefoglalóval kezdem. A görö£ vígjáték és a görög tragédia egy tőről fakad: mindkettő születésében jelentős része volt a korabeli népszokásoknak, a szőlőművelés és bortermelés kultikus elemekkel átszőtt szerepjátszásainak. A „testvérek” azonban, hiába voltak egy szülők gyermekei, sokáig nem élveztek azonos megbecsülést: Tulajdonképpen ennek tudható be, hogy míg a tragédia születésének körülményei tisztázottak, addig a komédia keletkezését homály fedi. Maga Arisztotelész, a híres bölcselő Poétika című esztétikai művében a .műfaj szülőhazájaként Szicíliát említi, s azt mondja, hogy a göröglakta területeken csak később honosodott meg. Több évtizedes erőfeszítések után nyert rangot, a tragédiáét megközelítőt, ami abban a korban a kettőnek mór .együP engedélyezett, a Nagy Dionysia-ünnepen való bemutatását jelentette. Ennek dátüijna az i. el 488—487- es esztendő (Arisztophanész művét i.’ e. 411-ben mutatták be.) Délutáni előadásban láttam a Lüszisztratét — nem tudom, hogy az estiben miként hatott —, a mi közönségünk kezdetben bizony nehezen oldódott, sanda figyelemmel hallgatta a mai fül számára meglehetősen pőre vaskossággal felcsendülő szavakat, pajzán bemondásokat. Aztán, ahogy már lenni szokott, megszoktuk a „szaftos” témát, s egyre önfeledtebben élveztük az előadást A vaskos tréfák magyarázatához tartozik, hogy az ókori ember ebben nem látott semmi ki vetni va' ót. sőt hozzátartozott mindennapi életéhez, kultikus szokásaihoz. Ugyankázóan szellemes ötletek váltják benne egymást kemény heccelődéssel, de mindig valami lényegeset, valami fontosat megragadva korának életéből, gondolkodásából, embereinek magatartásából, jelleméből. Valóban „a Gráciák neveletlen kedvence” áll előttünk — ahogyan Goethe nevezte a szerzőt — teljes írói fegyverzetében. Nyílt szókimondással bírálja a hanyatló athéni demokráciát, a jómódú kereskedők és iparosok osztályuralmát, önző háborús politikáját. Az arisztokrata Arisztophanész haladó volta éppen abban rejlik: a háború vámszedőivel szemben a >g- többet szenvedők, a nép oldalára ál1, s ez magyarázza időszerűségét is: amennyiben tán- toríthatatlanul az emberi megértés és béke. az ember boldogsága és boldogulása mellett voksol. Hogy ezek a haladó, humánus gondolatok olyan tisztán érvényesülnek a Szigligeti előadásában, az jelentős mértékben a vígjátékot fordító és átdolgozó Devecseri Gábor .mérhetetlen szeretetének és tehetségének köszönhető. És nem utolsósorban a művet színpadra állító Bor József rendezőnek, aki a óarabhoz illő, parádés ötletek egész sorozatával lepett meg bennünket. Különös gondot fordít az indításra és a befejezésre, de teremtő fantáziája a!’g-alig lankad közben is. Gondoljunk csak a nyitóképre: mennyi humor, finom irónia van ebben a jelenéssorban. Az agg athéni polgár ruháskosárból szereli fel ruházattal a katonákat, a tanácsos kitüntetést akaszt egv támolygó sebesült nyakába. aki néhány léoés után megdicsőült lélekkel ..dobta fel a talpát” Aztán változik a hadihelyzet is: a szövetségesből ellenség lesz, s nevüket kicserélik a táblán. Ez a rendezői ábrázolásmód egyenes úton visz el a végkifejletig: a nők „sztrájkja” — mármint önmegtartóztatása — megtöri a harcias férfiak kizárólagos az athéni piacteret jelölve. A megszokottnál több szót érdeme'. Vágó Nelly munkája. Jelmezeit hirtelenjében már nem is tudom, mikor láttuk eny- nyire kifejezőnek, „beszédesnek.” A címszereplő feketé> majd répavörös ruhája, a ko- rinthoszi nő férficsalogató tűzpiros öltözéke meg a többi, mind a jellem kifejezésének pontosítására szolgál. Lázár Kati Lüszisztratéja félig megoldott alakítás. Nem bántuk volna, ha az elején harsányabbra „veszi” a figurát. Így jobban el tudtuk volna hinni, hogy meggyőzte a minden ízükben tiltakozó asz- szonyokat. Az együttesből egyébként mindenkit dicséret illet, minden mozdulatukon, megnyilvánulásukon érződik, hogy óriási kedvvel komédiáz- nak. Csak hát megint —mint a Veronai fiúk esetében — az énekléssel akad baj. A zene bizony — Petrovics Emil szerzeménye — nem egyszer elnyomja a hangot, érthetetlenné teszi a szöveget. Sulyok László Két születés Élő ember helyett mit ér a kép? Ébreszt-e holtat az emlékezés? Pótol-e idézett gondolatok serege egyetlen újszülött mondatot? Örökre eltűnt-e aki volt, s az emlékezés úgy jár-e az élet nyomában, mint fény után az árnyék? És mit jelent az örök változásban, egyetlen évtized? Veres Péter 80. születésnapját ünnepelte Balmazújváros. A művelődési ház óriási színházterme színültig megtelt, főként fiatalokkal, diákokkal, meg helybeliekkel is, és azzal az autókaravánon érkező sokasággal. amely DebrecenbőL Miskolcról, Budapestről, de még a távoli Pozsonyból is ide áramlott erre az estére. Mintha valamely nagyváros színházába volnánk: elegáns öltözékek, ünnepi ruhák, helybelit, vendéget alig lelftt megkülönböztetni, hiába, ur- banizálódik a falu. Csak elvétve látni csizmát, kucsmát, fejkendőt, szinte csak hangulatteremtő ereklyeként, emlékeztetőül. A megemlékező történészek, irodalomtörténészek, harcostársak (Bata Imre, Czine Mihály. Donátb Ferenc, Ónosi László, Németh Imre és fölolvasott leveleikben a betegség miatt távollevők: Illyés Gyula, Palotai Erzsi) fölidézik az egykori küzdőtársat, a barátot, az írót. Minden szó igaz, minden vallomás mélyen őszinte. Hitelesek és jellemzők Béres Ferenc történetei is. amelyeket Veres Péter legkedvesebb népdalainak' (balladáinak) eléneklése előtt mond el. A színpadról életnagyságánál nagyobb képről tekint az egybegyűltekre a fiatal Veres Péter. Jelen van. mégis hiányzik. Annál fájóbban hiányzik, minél inkább jelen van. Tíz évvel ezelőtt is születésnapot ünnepelt ez a ház. Belenézek a régi beszámolómba: „Az öreg falubeliek és ja- vakorabeli fiaik, a sötét és világos fejkendős asszonynemzedékek mellett felsorakoztak az unokák is, akik talán már mesének vélik azt a világot, amikor a főtéren még nem ragyogtak a művelődési ház fényei. Három-négy nemzedék üli körül az írót, kit méltató: a népi élet ábrázolásáért Homéroszhoz, s a Kalevala Veinemöjnemiéhez hasonlítanak, de, aki ebben a körben mégis több, mint író, szinte törzsfő és pátriárka egyszemélyiben.” „Közvetlen szavaiba gyakran .beleszövi, hogy .hiszen itthon vagyok’, mert szabadabb, elengedettebb, mint máskor, rejtett mosollyal engedi meg magának a meghatottságot leplező iróniát, tréfát. A fiatalok szívből kacagnak, az öregek arca is felde- nyomában. A téesz vacsorára rüL Oldódik az ünnepélyes hívta meg az ünneplő soka- hangulat: itthon vagyunk, ságot. _ egymásközt. Az is így érzi, A birkapaprikás fölött aki csak vendég. Mert itt kö- egészségére koccintanak, szöntik a debreceni írók, az Időnként a villany is kial- Alföld köre, munkások, diá- szik —- hó terheli a huzaio- kok is jöttek messzirőL Sze- kát —, s a. gyertyafényben if- mélyes varázsa mégis- össze- júkort elevenít a közös ének: olvasztja, közösséggé változ- .kiszáradt a tóból mind a sár, tatja a jelenlevőket.” mind a viz. a szegény barom is. Azok közül* akik akkor je- rnjnd a pásztorra niz. .De len voltak, sokan hiányoz- Veres Péter . nem nótázik. A nak. Végképp hiányoznak. A köréje sereglő téesztagokkal földszinten elhelyezett fény- beszélget, válaszol kérdéseik- képkiállításon is kevesen is- re- Nem tud pihenni, örök merik már fel a kortársakat, számadó. Kinagyított képek lógnak a Éjféltájban ezzel a kíván- falon: Veres Péter családja sággal búcsúzik: körében, Veres Péter írótár- _ — Takaros kis országot sak között, Veres Péter mun- építsünk! És a szocializmust ka közben, szomszédok köré- úgy. hogy jól érezzük benne ben. Mintha minden kép mö- magunkat!’ gött megnyílna a fal, hogy --------------------------b etekintést adjon a letűnt Jó irodalmi színpad műkö- időbe, az elevenítő emlékezet- dik Balmazújvároson. A tagbe. jai tíz évvel ezelőtt kisiskoEgy évtizeddel ezelőtt a Iások lehettek. Most oratóriu- nagyteremben mutatták be mot adnak elő, összeállítást Veres Péter életművét, köny- Veres Péter-idézetekből, róla veinek különféle kiadásait, szóló prózai munkákból, ver- ,.Szemléli, majd szóvá teszi, sekből. mi hiányzik. Biztatja haliga- A torokszorító hiányt az ő tóit, ne hagyják békén a vissza-visszatérő refrénjük könyvtárosokat, míg be nem fejezi ki: „te elmentél”. Most, szereznek mindent.’’ amikor közömbössé'’ elzárkóMa nehéz volna eleget ten- zás. magányba fordulás ve- ni unszoló szavának. Honnan szedeime fenyeget: „te el- sz.ereznék be teljes életmű- mentél”. És a feloldást is a vé’? Most, amikor annyi élet- felismerés adja meg: az a kö- műsorozat jelenik meg, az_ zösségteremtő erő hiányzik, övé hiányzik. ami Veres Péter személyéből---------------------------- áradt, és amit — hiányában A z emlékezésre szánt délu- — csak írásai adhatnak meg. tán és este eseményei között Mert. az író nem kénben, nem fogadás üdíti fel az egybe- szoborban él. hanem csakis gyűlteket. Kis csoportok áll- könyvekben, dogálnak itt. is, ott is, poharak Az, emlékezés célja, hogy a koccannak össze, a fyeszélge- könyvekre irányítsa a tekin- tők most is róla beszélnek, a tetet. A könyvekre. amelyek rég nem látott ismerősöket az eSV közösség kohéziós erejét ő személye hozta össze. munkálják akkor is, amikor a És mégsincs itt. mint az ak- tollat ragadó kéz már rég el- kori balmazújvárosi éjszaká- porladt. ban. Bár elérné ezt a1 célt a „Szünet nélkül hull a hó. A második balmazújvárosi szü- sfkos. fehér úton hosszú, feke- letésnap! te sereg vonul Veres Péter Bozóky Éva Nógrád megyei siker Március nyolcadikén nyílt meg az az országos reprezentatív hímzéskiállítás a Budavári Palotában, amelyen Nógrád megye asszonyainak kézimunkáját is megcsodálhatják az érdeklődők. Cered, Nagylóc, Szécsény és a balassagyarmati járás legszebb hímzésvirágaiból egész cso- korravalót fogadott el és talált kiállításra méltónak a zsűri. Az eredményhirdetés kétszeres örömet hozott Nógrád megyének. Egyrészt az idáig kevésbé ismert, méltatlanul elhanyagolt palóc hímzés kezd közkinccsé válni. Népszerűségét mutatja, hogy több pályázó választotta díszítésre a palóc öltéseket, eredeti palóc formákkal és színekkel. Persze a népi hímzés sok ösztönzést adott, öntevékenyen fel is használták többen. A zsűri az első és harmadik díjat is palóc hínízésnek ítélte oda. A másik büszkeségünk, hogy az előkelő második fődíjat a balassagyarmati központi hímzőszakkör tagja. Párkányi Pé- terné nyerte el. Ebből a szakkörből évek óta rendszeresen „dobogóra jut” egy-két szakköri tag, egyénileg és kollektíván is hozzájárulva a palóc népi díszítő művészet országszerte történő népszerűsítéséhez. Az ugyanitt működő megyei hímzőszakkör vezetőképző-tanfolyam hallgatói közül többek alkotása is látható ezen a kiállításon. Humor Párizsban két amerikai tű- Egy angol és egy skót kin- rista megáll a Notre Dame eset tajál. székesegyház előtt. _ , , , .... — Csináljuk így - javasol- — Osztozzunk becsületesen ja az egyik: te belülről né- — mondja az angol. zed meg a templomot, én meg . kívülről. Így hamarabb meg- “ Azt mar nem- ,nkabb fe' birkózunk vele! le-fele arányban — így a skót NÓGRÁD - 1977. március 12., szombat A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk a több szerző tollából származó A társadalmi formák marxi elméletéhez című tanulmánykötetet. Sz. Lukács Imre regénye a Szegények ünneplőben. Bevezető Marx, Engels és Lenin tanulmányozásához a címe annak a kitűnő kötetnek, amelynek szerzője a német J. Schleifstein. Megjelent a Bolgár Kommunista Part történet.?; a kötet jó áttekintést ad a bolgár testvérpárt nagyszerű múltjáról és mai feladatairól. Egy tengerészsztrájk izgalmas krónikája Len Wincott könyve, az Őfelsége tengerésze. Megtörtént eseményeket mond el hallatlanul izgalmasan Szigeti János, az Egy tiszt a kémközpo'ntból című könyvében. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt találjuk a Veres Péter születésének 80. évfordulója alkalmából megjelent ízléses kis kötetet, az író tanulmányaival, Bölcs és balgatag őseink címmel. Több vérseskötet is napvilágot látott, így Takács Zsuzsa: A búcsúzás részlete, Szilágyi Ákos: Az iskolamester zavarban van. Vas István: önarckép a hetvenes évekből című kötetei. A Magyar elbeszélők sorozatban látott 'napvilágot Thury Zoltán novelQ«LB60e TEWCSE'RESZE Iáinak válogatása, a Valahogy élni, a kötet gazdag anyagát Horváth Zsigmond válogatta és szerkesztette, s ő látta el utószóval is. Az Olcsó Könyvtárban jelent meg Homérosz: Odüsszeia című eposza, Devecseri Gábor’, a fiatalon elhunyt kiváló klasszika-filológus fordításában, bevezetőjével és jegyzeteivel. A Diákkönyvtár új kötete az Irodalmi alkotások elemzése, Gábor Emil válogatásában. • A Gondolat Könyvkiadó újdonsága a Hobbim az elektronika, Mitró Alános és Ka- rnocsai Ignác közös munkája. Sokaknak adhat jó tanácsokat a tanuláshoz a német Walter Kugemann könyve, a Megtanulok tamAni. Durko Mátyás a szerzője az Olvasás, megértés című tanulmánykötetnek. Pasquale Sal- vucci filozófiai tanulmányait tartalmazza az Adam Smith politikai filozófiája címmel megjelent tanulmánykötet. Az Akadémiai Kiadó gazdag terméséből említsük meg A múlt magyar tudósai című népszerű kiadványsorozat legújabb öt kötetét, amely Vám'oéry Ármin, Bartók Béla, Rónay Jácint, Bartalus István és Fényes Elek életét, életművét hozza közelebb az olvasóhoz. A mezőgazdaság' könyvhetek alkalmából több fontos mezőgazdasági szakkönyvet is megjelentetett a kiadó. Zágoni György és Kardos János közös munkája a Vontatott takarmánykeverő kiosztók. A tehenészeti telepek műszaki-ökonómiai értékelését adja Tóth László és Patkós István könyve. Fo dór László fontos témával foglalkozó közgazdasági értekezése A termelőerők területi koncentrációja, agglomerációk, Budapest. A Zenemű Kiadó • megjelentette Spike Hughes nemzetközi hírű Mozart-operaka- lauzát. amely az olcsó Or- feusz-könyvek sorozatában is a könyvesboltokba került. Pándi Marianne munkája a Hangversenykalauz, Denis Nathew-szé a Zongoramuzsika-kalauz. Megjelent Ra- jeczky Benjámin írásainak értékes kötete is. Ferenczi Ilona szerkesztésében. Mai tévéajénlitunk Jelenet ROSSINI: SEVILLAI BORBÉLY című vígopera té- véváitozatából. '20.40: Zenés tévészínház. Rossini: A sevillai borbély. Az egyik legnépszerűbb vígopera felvételével érdekes kísérletet kezdett a televízió. Eddig ugyanis minden zenés felvétel az úgynevezett „play-back”-rendszerrel készült. Most a jó technikai feltételekkel rendelkező IV. stúdióban elkészülhetett az első olyan operafelvétel, amely-1 nél egyszerre vették fel a hangot és a képet — méghozzá közönség előtt. A parádés szereposztásból Melis György, Berkes János, Ötvös Csilla, Marczis Demeter nevét említjük meg. A produkció vezetői Sz.inetár Miklós rendező és Fischer Ádám karmester.