Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

A Tiszafái jubileumára Harminc esztendeje, 1947. márciusában jelent meg a Szegeden szerkesztett irodal­mi és kulturális lap első szá­ma. Helyi kezdeményezés, egy értékes, szellemi hagyománya­it ápoló, város megújult alko­tó ereje és művelődési igénye hozta létre, ma pedig országo­san ismert, olvasott, becsült folyóirat, kultúránk számot ­és az ország más részei közti jelentős különbségek határoz­ták meg, amelyek a gazdasági, a társadalmi és a szellemi­művészeti élet szféráiban egy­aránt érvényesültek. A de­centralizáció a szocialista fej­lődés során mindinkább elke­rülhetetlen szükségszerűséggé vált. Ma a regionális közpon­tok kulturális és művészeti gáláivá, s felemelkedésük alapja kétségtelenül a minden területen meggyorsult decent­ralizáció. Ugyanakkor ezek a műhelyek maguk is a ki­egyenlítődés alkotó részesei, „előőrsei”, szellemi erjesztő!. Városuk és megyéjük mellett mindinkább egy-egy ország­résznyi régió értékeit építik bele a szocialista nemzeti kul­túrába, s erejükhöz mérten egyre nagyobb részt vállalnak a szellemi értékteremtés egy­séges feladataiból. Csikós András: Tanya. ♦evő gyűjtő és terjesztő állo­mása. Fővárosi és más váro­sokban megjelenő testvéreivel együtt önálló és felelős alko­tóműhelyként, egyenrangú társként szolgálja az egész magyar irodalom és közmű­velődés szocialista fejlődését. A felszabadulás után in­dulók sorában a Tiszatáj a legrégibb azonos címmel meg­jelenő folyóirat, három évti­zedes munkájában mégsem ezt az önmagában külsősége« „re­kordot” köszöntjük. A tarta­lom, a belső fejlődés érdemel elemzést, méltatást, a szellemi értékteremtés folyamata kí­nál hasznos tanulságokat. Hi­szen kulturális életünk fejlő­désének harmincéves útja a szocialista meghatározottságon belül szüntelen küzdelemben, ellentetek feloldásának és a magasabb fokú, más minőségű újrateremtésének, a folytonos­ságnak és megszakítottságnak sorozatában alakult. A helyi folyóiratok induló helyzetét, a felszabaduláskor „örökölt” földrajzi, területi egyenlőtlenségek, a központ életének fejlesztése része az általános politikának, amely az egyes országrészek gazda­sági, szellemi és életszínvonal­beli aranytalanságainak foko­zatos kiegyenlítésére, a gazda­sági és szellemi erők egyen­letesebb területi elosztására, az életkörülmények közelíté­sére törekszik. A Tiszatáj hátrányos adott­ságokkal, de nagyszerű prog­rammal, szellemi életet terem­teni vágyó, emberekhez méltó célokkal indult. A kezdeti idők „hőskorában” hem egy­szer a puszta megmaradásért is harcolnia kellett, s hosz- szabb időkön át, szinte a kö­zelmúltig csatázott a provin­cializmussal, a regionális és országos érdekek harmonikus érvényesítéséért. A folyóirat mai értékeit történetével együtt, küzdelmei sorozatában — megtorpanása­it, buktatóit ®e»n tagadva — becsülhetjük méltányosan. A helyi folyóiratok az elmúlt évtizedek során váltak foko­zatosan az egységes szocialis­ta kultúra egyenrangú szol­A szegedi folyóirat szépiro­dalmi közleményei megerősöd­tek, szerkesztői a legjobb he­lyi és országos termésből vá­logatnak. A folyóirat tekinté­lyét azonban kiváltképpen ta­nulmány-, esszé-, publiciszti­kai és kritikai rovatai alapoz­zák. Kitűnő temetikus számai, összeállításai széles körű fi­gyelmet keltettek. Példaadó munkát végez a kulturális örökség ápolásával, s a szom­szédos szocialista országok nemzeti és magyar irodalmá­nak tervszerű és rendszeres bemutatásával. A Tiszatáj már hosszú ideje nem csupán szegedi folyóirat, de érdemeinek fénye városá­ra ig visszasugárzik. Szerkesz­tői az országra, s világra fi­gyelnek, de szűkebb régiójuk­tól sem akarnak elszakadni. Tudják, hogy a Tisza tája is — Németh László szavaival — „kiaknázatlan tartomány... mindenkié, aki látó-szemmel él ott s ... egyszerre próbálja megfogni környezetében az egyszeri változatot s az em­berélet örök törvényeit”. Szederkényi Ervin „Megtanít40i tanú ni...’* Felnőttoktatás — iskolán Négy éve annak, hogy me­gyénkben is megindult az is­kolán kívüli felnőttoktatás' azaz pontosabban az osztá­lyozó vizsgára előkészítő tan­folyamok, a közművelődési forma. Az alapműveltség pót­lásában, az általános iskolai végzettség megszerzésében se­gítették és segítik ezek az oktatási formák a dolgozók esti és levelező iskolái mel­lett a tanulni vágyó, a szak­maszerzésre gondoló felnőtte- ket- 1973-tól máig a külön­böző magánvizsgára előkészí­tő tanfolyamok száma a köz­művelődési intézményekben elérte az 50—55-öt, a Hall­gatók száma megközelítette a 900 főt. Hogyan áll ma az iskolán kívüli felnőttoktatás? Milyen feladatokkal, gondokkal gyiir- kőznek az intézményekben? Hogyan sikerült beépíteniük a MINDENKI ISKOLÁJA-t az oktatásba? Ilyen és hasonló kérdésekkel kerestük meg az iskoláin kívüli felnőttoktatás szakfelügyelőjét, a pásztói Becsó Károly igazgatót. X — Srez-e megtorpanást, visszaesést? — Nem töretlen — minő­ségi téren — a felnőttoktatás folyamata. Akik szíwel-ié- lekkel tanulni akartak, csak a körülményeik nem tették le­hetővé, azok jórészt már el­végezték valamilyen oktatá­si formában a hiányzó osztá­lyokat. Lement a derékhad, a középkorúak, Néhánvan azért közülük is most jön­nek, de egyre inkább eltoló­dik a 30 felé az átlagéletkor. A gyengébb felkészültség űek többségének a hosszabb taní­tási idejű Dolgozók Iskolába megfeleld forma, mint a vizs­gára előkészítő tanfolyam, hi­szen az utóbbi több önállósá­got, otthoni felkészült felté­telez. Persze, ha alsóbb osz­tályban (5—8). kapcsolódnak be, mire hetedikesek lesznek sikerül elsajátítani a heiyes tanulási módszert. Megtaní­tani tanulni, előkészíteni, az önművelést — a mi tanfolya­mainknak tulajdoniképpen ez a lényege. Ezért szervezünk kiegészítő foglalkozásokat, művelődési programokat is. Visszatérve a kérdésre: a me­zőgazdaságban dolgozók, az ipari üzemekbe nemrég be­került munkások között ma is jó néhányan vannak olya­nok, akik számára a 80 órás forma megfelelő, de a fiata­labbak körében csak dízo- nyos szűrés után javasoljuk ezt. — Milyen tapasztalataik vannak a MINDENKI ISKO­LÁJA bevezetésében? — Az anyag felépítése olyan, hogy a tantervi anyag­hoz nem kapcsolódik szoro­san, de sok hasznos gondola­tot ad- Ha valaki csak erre készül, vége van a vizsgákon. Ügy csináljuk, hogy egy a 80 órás tanfolyam a törzs­anyaggal, . ehhez kapcsoltunk be pluszként egy konzultá­ciós napot a MINDENKI IS-. KÓLÁJA adásaihoz. Kedd délutánonként megnézik és megbeszélik az anyagosat. Amikor először hallottunk erről a formáról, az lebe­gett" a szemünk előtt: meg lehetne szervezni, hogy vizs­gakötelezettség nélkül is be­járnának az emberek. ■. De nem így történt — a negy­venből 15—20 érdeklődőbb jár el. Nagyon hasznos len­ne, ha a körzeti központok­ban képmagnóval rendelkez­nének, hogy a feldolgozás so­rán meg-megállíthassák a Ili­met, visszapörgessék a ne­hezebben érthető részeket Folynak kísérletek a megyé­ben témacsoportos feldolgo­zásra is: a biológiát vagy tör­ténelmet dolgozzák fej közö­sen. Sokat segít az adások mellé kibocsátott könyv, de hozzáférhetőbbé kellene ten­ni a szalagokat: Nagyon drá­gák — a kisebb intézmé­nyeknek luxus lenne meg­venni egy-két felhasználásra, de a bázishelyeket el lehetne látni. Mert egyébként na­gyon nehéz — a legtöbb he­lyen nem is sikerül — egyez­tetni az adások időpontját és a tanórákat, konzultációkat. — Hogyan vált be a gim­náziumi tanfolyam? — Elég szerencsésen ala­kult a mi tagozatunk- Har­mincán kezdtek és 24-an je­lentkeztek be az utolsó vizs­gákra. Volt, aki betegség, kül­földre távozás miatt maradt ki, mások inkább átmentek a hosszabb tanítási idejű le­velező tagozatra a gimnázi­Vaavári Pát: . * A márciusi ifjúság Az ifjú kebel szent oltára az öröktűznek- Ez kiolthatat- lan lobog mindenkor. — Csoda-e, hogy ezen ifjak nem­zetünk gyökeres átalakítását óhajtották, még pedig rög­tön, haladéktalanul?.. I Az idő nem vár, nem kérd sen­kit. Sebes szárnyakkal repül felettünk. — Mj Európa drá­ga pillanatait nem akartuk elszalasztani. A percekben év­tizedeket kelle keresztülélni 1 A márciusi ifjak fődicsősé­ge az. hogy kebleikben meg vannak érve a szabadságesz­mék. Sőt. azt hitték miszerint eljött az idő, melyben az igazság eszméi megtestesül­jenek. .. x A középponti ifjúság egyet­len hibát követett el. Tovább akart menni a té­nyek mezején, mint mennyi­re nemzetünk el volt készül­ve­Elejénte országos rokon- szenvvel csatlakozott hozzánk a hon minden vidéke- Pest lön a vezérlobogója. Mind­nyájan lépteinkre figyeltek s híven követének bennün­ket. De a pesti ifjúság a vezér- szerepben messze olőhala- dott. A sereg nem bírta őt kö­vetni. Elvesztette a látóha­tárról. Így szakadt él egymástól a pesti ifjúság és a nemzet. Azonban a vészharang meg- konduit. „Külellenség fenyegeti a hont! Árulókat ápol keblein Hunnia földje!” — e rémes szavak hangzottak hozzánk. S az ily szavak rögtöni egyesülést parancsolnak. Ve­szély idején a nemzet erejé­nek meg nem kell szakadni. Mikor Franciaországot kül- elienség fenyegette a nagy forradalomkor, egybeolvadt minden jó honfi és kötelessé­gét teljesítette­Tudta ezt a pesti ifjúság is. S kész volt mindent tenni, mit a rideg körülmények parancsoltak. Mert minden pártkérdésen felül áll a magasztos szó: nemzetegység! Ha mi egymás között bir­kóznánk. ellenségeink kacag­nának s bátorságot nyerné­nek. • Részletek az Életképek 1S4* június 4-| számában megjelent írásból. kívül umba. Egy-két kivétellel bizonyára sikeresen fogják letenni majd az érettségi vizsgát- úgy látják a tanárok. — Milyen újabb formával próbálkoznak a pásztói oázis­ban legközelebb? — Ismeretfelújító tanío- lyamot indítottunk, főleg a középiskolai tanulmányokra készülő munkásoknak. A televízió és a rádió MINDEN­KI ISKOLÁJA adásaira tá­maszkodva állítottuk osz- sze a 34 foglalkozás tema­tikáját. Negyvenen jelent­keztek, és önként vállaltak, hogy otthon is megnézik az adásokat. Több lehetőséget is látunk ebben a formában. Az önálló tanulás megtanítását szeretnénk elérni. A foglalko­zások után eldől az is, hogy a 3 éves gimnáziumi tanfolya­mot, vagy a gimnázium leve­lező tagozatát ajánlhatjuk-e inkább a továbbtanulni vá­gyóknak. X „Ne legyen kampányszerű az iskolán kívüli felnőttokta­tás” — mondta beszélgetés közben maga a terület szak- felügyelője, Becsó Károly is. Ezért hasznosak a kísérleti formák: segíthetnek abban. hogy minden felnőtt tanuló a számára leginkább meg­felelő oktatásba kapcsolódjon be. Így kaphat csak a bizo­nyítvány „mellé” önművelés­re sarkalló igényeket, hasz­nos tudást is. G. Kiss Magdolna Megosztatlan ridegséggel kell állnunk, mint a szikla­szál. Vélefménykülönbség lehet, de pártoskodásnak lenni uem szabad! X S ha kérditek, mit tesz most a márciusi ifjúság, el­mondom. Az egyik büróba ment, s részt vesz a honkormányzat ügyeiben. A másik rész visszatér előb­bi életfoglalkozásához, s a kedvezőbb időkre vár. A harmadik rész a íadi nemzetőrök közé állott, s az új seregbe átvivé a szabad- ságszeretet magas szellemét. Ezek vagy győzni fognak, vagy az első ágyúk előtt ha­lomra hullani. Ahány kebel, annyi isten, annnyi meggyő­ződés. Ezeket keblök szent érzelme lelkesíti- Ezek nem élő gépek lesznek, hanem a szabadság oroszlánhősei. A márciusi napok alatt fővaro­sunkban nem találtak ellen­séget, most mennek a harc- mezőre, ott keresik azt. Az ifjúság negyedik része szétosztott az egész hazában. Ezek hirdetik országszerte az igazság szavait. Mind meg­annyi apostola a szabadság­nak, — Krisztusnak .12 apos­tola volt, s ezek elterjesztek szavalt az egész világon a középponti ifjúság is így fog­ja terjeszteni hazánkban a márciusi elveket. — Az el­vetett mag előbb-utóbb meg fogja teremni gyümölcse­it. A márciusi ifjúság tehát Pesten többé összpontosítva ruincs. Menjünk a forradalmi csar­nokba,- s alig találunk icözu- lök egyet-kettőt. Mind Idegen arc, mind új ember, akivel itt. most találkozunk. X Ne vitatkozzunk e kérdés felett: ki adott a népnek sza­bad földet és jogot? — El fogja ezt mondani a história, se nem Európa szelleme, se nem Pozsony, se nem Pest, hanem mind a három össze- téve. Franciaországban az au­gusztus 4-iki éjen (1789) le­mondott az arisztokrácia min­den előjogáról... Miért? Mert hírül jött hozzá a Versailles-ba miszerint a nép a várakat megrohanta, s a földesurak ellen dühöng... És nálunk? Itt is megtörtént, aminek történni kellett. Nemzetünk mozgalma egy órához hasonlított, mint egy barátom eiméncen jegyzé meg. Az óra kerekei Pozsonyban voltak az országgyűlésen, de nem igen akartak forogni. . Rugóra volt szükség, me'.y a kerekeket gyors mozgásba hozza. S e rugó volt a pesti forradalom. Ekkor a kerekek gyorsan és sebesen kezdtek forogni... Az óramutató Bé-sbe nyúlt s a Metternich politikájának végperceire mutatott. Az óra ütött 300 éves hall­gatás után. s ez lön a bácsi kabinet haláüiBrangja­Most még közel állunk az eseményekhez. Ne vizsgáljuk mindennek a kútforrását. De jegyezzük a tényeket- A törté­net komoly múzsája ítélni fog. * Ady Endre: A TŰZ MÁRCIUSA Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űztek. De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok S terhére e föld száz Pontiusának S haldoklóan mégis elküldöm magam Boldogabb testvéreimnek síromon; Az új, jobb márciusi ifjúságnak. De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim, Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az Élet szent okokból élni akar S ha Magyarországra dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni. Életet és hitet üzen egy halott Nektek fiatal, elhagyott testvérek. Az olvasztó Tüzet küldi a hamu S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek él ■ Március van s határtalan az Élet. Aforizmák Helyettesíts és uralkodj! (Helyettesek népi bölcsessége) ★ Néha csupán azért sikerül valami helyesen, mert az ember jellemző tulajdonsága az, hogy hibázik. (Korrektorok tréfája) ★ Ha a cipész mezítláb jár, akkor mit lehet mondani a pénztárosokról ? (Rudi Mill osztrák filozófus) ★ Két ember közül az erősebb az, aki jobban ismeri saját gyengeségeit. (M. Gain amerikai szociológus) * Helyesen beszélni könnyebb, mint helyesen gondolkodni, (Joseph Fouchénak, Napóleon rendőrminiszterének tulajdo­nított mondás) NŰCRÁD - 1977. március 13., vasárnap 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom