Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
Soiim»*Iíőú jfaliii vasutasok nyerték' a neiBi/etkö/i határforgalmi „ Áttétel”nélkül Az export fejlesés gouil|aí a MEZOGEP pásztói gyáregységénél mii uka versenyt Somoskőújfalu és Filakovo magyar—csehszlovák közös üzemvóltó határállomáson dolgozó vasutasok, legrégebben az országban, 1952 óta. nemzetközi munkaversenyben végzik tevékenységüket. A két állomás dolgozói között az elmúlt 25 év alatt igen szoros munkatársi, baráti kapcsolat alakult ki, s ezzel együtt természetesen a forgalom is lényegesen növekedett. A Somoskőújfalu—Filakovo . között folyó munkaverseny eredményét nemrégen nemzetközi bizottság értékelte. Ez alkalommal a magyar vasutasok bizonyultak jobbnak: mintegy 28 ponttal előzték meg csehszlovák kollégáikat. Ezzel kapcsolatban bensőséges kis házi ünnepséget tartottak a Somoskőújfalui állomás kultúrtermében. A baráti hangulatú ünnepségen elsőként Mocsári Ferenc állomásfőnök méltatta a két állomás baráti kapcsolatát, amelynek eredményeként teljesíteni tudták a népgazdaság által előírt szállítási tervüket. Somoskőújfalu — vasúti szempontból speciális, helyen fekszik; Salgótarján Tompa zaj szűrődik ki az öblösüveggyár II. számú festőüzeméből. A megfürdetett termékek katonásan sorakozva a Szárítószalagon jutnak el — poharak és kely- hek — az üvegfestők asztalára. A műhelyben sebesen forgó korongok mögött fejkendős nők szorgoskodnak. Középen négy lány ül: Cseh Erzsébet, Mihály Judit, Mázán Györgyi és Makkal Noémi. Tanulok még, de ők is az NSZK-exportra kerülő poharakat festik. Kezükben boszorkányos gyorsasággal siklik az ecset. Az előkészített táblán percek óljait piádéban állnak az aranycsíkkal futtatott mokkáspoharak. ör- döngősnek látszik mesterségük. Hiába, hogy a mintákat készen kapják, tudniok kell az eszközökkel bánni, és szinte együtt gondolkodni a tervezőkkel, hogy amit. ők megálmodtak, valóra váljék. A keskeny ecsettel a különböző színek kikeverése, a kombinációk alakítása igazi mestereket kivan. — Az üvegfestés tudománya ugyan mennyi mindent rejt magában? — Először a szerszámainkról — mondja Cseh Erzsébet, aki három éve tanulja a szakmát. — Az ecseteink eltérő vastagságúak. A műveletek szerint választjuk ki a legmegfelelőbbet. A szálak tere vagy mókus szőréből készültek. A poharakat kézi meghajtású korongra helyezzük, a festékek kikeveréséhez fémből készült, kés alakú szerszámot használunk. — Másik fontos eszközünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Mázán Györgyi, miközben folytatja munkáját —, a szórópisztoly, amivel a búrákra egyenletes festékréteget permetezünk. Figyelni kell, nehogy szél folyjon vagy fodrozódjon. A felszórt színeket minta szerint le is kell szedni, s ehhez használjuk a ka- parógépet. — A mintázáshoz — teszi hozzá Mihály Jutka — speciális festéket alkalmazunk. Kétfajtát: a nemes fémeket tartalmazó arany-, ezüst- és platinafestéket, az ólom tartalmú színezéke.:. Az utóbbit a népi motívumok, alakok felfestéséhez. — Amivel most dolgozunk, a műanyag festék, 160 fokon szárítható. A kezemben leró mokkáspohár csíkozását érdig a szakma nyelvén reifli- zésnel: nevezzük — egészíti ki Makkai Noémi, és újabb, festésre váró poharat tesz fel a korongra. — Előre kirajzolt vonalak után történik a festés? felöl közelítve 16 ezreléket emelkedik. Filakovo fele haladva pedig lejt a pálya. Ez azt jelenti, hogv esetenként 2—3 mozdonnyal vontatják fel a szerelvényeket. Az ott dolgozó vasutasoknak tehát rendkívüli figyelemmel kell irányítaniuk a forgalmat. .. Akadt természetesen a vállalások között olyan pont is, amelyet a CSD dolgozói teljesítettek eredményesebben; mint például a személyvonatok időre való közlekedtetése. E téren a külföldi kollégák 1,18 ponttal megelőzték a mieinket. A végeredmény tehát: 270 aránylik a 242-höz a magyar vasutasok javára. A verseny eredményeinek ismertetése után Frantisek Vladek. a pozsonyi Keleti Vasútigazgatóság forgalmi osztályának vezetője gratulált a somoskői állomás dolgozóinak, vezetőinek. Utalt arra, hogy a magyarok sikere további jobb munkára ösztönzi őket. vagyis a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vándorzászló a következő értékelés után Fi- lakovóra kerüljön. Tóth István osztályvezető az igazgatóság nevében szintén jókívánságait fejezte kt a — Sokan keresték már az üvegre rajzolt szabványokat — feleli Erzsi. Hiába, mert a szabályos vonások titka a hosszú gyakorlat, a jó kézügyesség és a színérzék. Egy- egy színárnyalat válogatása és kikeverése sok felfedezéshez vezet a színek világában. — Az aranyfestéknek —, szól közbe Györgyi, s egy aranymaszatot töröl le arcáról — festés és kiégetés előtt sötétbarna a színe. Persze, az előbb felsoroltak mellett meg arányérzékre is szükségünk van, hisz’ milliméter pontossággal festünk. Az utolsó szavakra helyeslőén bólint az üzemrész vezetője, Bácsfalusi Ferenc. A tanulólányok másfél éve serénykednek irányítása és ellenőrzése mellett. Ő így vélekedik munkájukról: — Igyekszem jó szakmunkást nevelni belőlük. A már megszerzett ismereteket, gyakorlati fogásokat kell csiszol- gatni. A sorozatgyártás fogásait megtanulták, de a dekorációs és ábrázoló festés újabb és újabb nehézségeivel is meg kell birkózniuk. Három év alatt ők is terveztek, például a vizsgaminta tervét is elkészítették már S ami a legfontosabb: vigyáztunk rá. hogy a kollektívába való beilleszkedés zökkenőmentes legyen. verseny résztvevőinek, majd három pontban fogalmazta meg az állomás feladatát: a személyforgalom minden vonatkozásában tovább kell javítani a kulturált utazás feltételeit, még szorosabb kapcsolatot kell teremteni a szál- líttatókkaL s így csökkenthető a „lökés'-szerű munka, következésképpen rövidebb ideig ácsorbgnak a mozdonyok. kevesebb üzemanyagot használnak fel. Végezetül: úgy kell koordinálni a munkát, hogy a ráfordított energia arányban álljon a teljesítménnyel. A hozzászólások után Mocsári Ferenc ünnepélyesen bejelentette: Somoskőújfalu vasútállomásának dolgozói csatlakoznak a csepeli felhíváshoz. Emellett célul tűzték, hogy ebben az évben megalakítják a MÁV—CSD nemzetközi szocialista brigádokat, majd az állomásfőnök 30 dolgozót részesített pénzjutalomban. Az ünnepség záróaktusaként Fehér László forgalmi osztályvezető átadta a MÁV vezérigazgatóság oklevelét, illetve a 25 évvel ezelőtt alapított vándorzászlót, amelyet az utóbbi években hétszer nyertek el a Somoskőújfalui vasutasok. Séra Sándor Mezőgazdaság Koreában A népi Korea mezőgazdasága egyre több sikert ér el a megművelt területek kiterjesztésében és az öntözőrendszerek gyarapításában. Ezekben a' munkákban nemcsak a falvak dolgozói vesznek részt, hanem az egész munkásosztály is. A Koreai Munkapárt felhívásának eleget téve, szerte az országban átfogó kampány bontakozott ki a mező- gazdasági gépek és berendezések termelésének fokozására. Az elnyúlt hónapokban például a falvak' dolgozói — a munkások eredményes segítsége folytán — több, mint 15 ezer mezőgazdasági géphez jutottak. A karancslapujtői Kai'ancs Mg. Tsz-ben egy héttel ezelőtt megkezdték a tavaszi vetésű növények talaj -előkészítési munkálatait és az őszi Kalászosok fej trágyázását. A téli csapadék megőrzése érdekében 600 hektár területen végzik jelenleg is az őszi szántások elmunkálását. simítózását. Tegnapelőtt — a tavaszi nagv munkák egvik leg- fontosabbjaként — tartották meg a gépszemlét a szövetkezetben. Ami rendkívül fontos volt- hiszen a munkák első fázisában 180 hektár taAz elmúlt esztendő a MEZŐGÉP pásztói gyáregységénél az újabb átszervezés éve volt. Eddig ugyanis a pásztóiak az egri gyárhoz tartoztak. Most viszont Eger olyan láncszem lett, amely a pásztói gyáregységet a MEZŐGÉP szolnoki vállalatához kapcsolja. Szerzőijéé évekre Ez az „áttétel” tavaly még nem okozott különösebb gondot a munkában, a gazdálkodásban . Legfeljebb a szokásosnál többet bosszankodtak a párhuzamos, vagy az egymást keresztező döntések, intézkedések miatt a gyáregység vezetői, munkásai. — Termelési tervünket, árbevételünket — az utóbbi majd 110 millió forint volt — néhány százalékkal túlteljesítettük. A tervezett 65 milliós export is 72 millióra növekedett — mondotta Szomszéd József, a pásztói gyáregység vezetője. Pásztón esztendők óta kombájn-alkatrészeket, egészen pontosan: ’felhordó szerkezeteket készítenek az NDK-beli Fortschritt cégnek. Az elmúlt évben is ez képezte a termelés, az export túlnyomó többséget. Egy nemrégiben megkötött szerződésnek megfelelően pedig, a gyáregység 1978. és 1980. között csak NDK- exportra dolgozik- A tét nem kevés! Ahogy a gyáregység vezetője magyarázta: — A termelés 15—17 százalékos bővítésével számolunk. Ez pedig annyit jelent, hogy 200—220 millió forint értékben készítünk alkatrészeket, így az ötödik ötéves tervoen összesen 680 millió forint értékű terméket szállítunk szocialista exportraEzek tehát a tervek. Végül is mennyi valósul meg belőlük? Az jórészt azon múlik, hogy ' mennyiben sikerül megteremteni Pásztón a mennyiségében több és minőségében is jobb munka felételeit. A termelés olyan rekonstrukciójára van szükség- amely érinti a műhelycsarnokokat, a gépeket, és tervszerűbbé teszi a szakember- a szakmunkásképzést is. A szerszámgépek, a szállítóeszközök jó része elhasználódott, mert már 30 hektár korionder vetését kell elvégezni. A következő időszakban - kerül sor az idén első ízben termesztendő ka- ■nariköles 150 hektárnyi területen történő vetésére, 80 hektár közös és 70 hektár háztáji kukorica ültetésére. Mindezek mellett 6 hektáron részes művelésű bu rgonya termesztését is tervezik. A tavasziak vetését ma megkezdik és vasárnap is teljes műszakot tartanak a karancslapujtői Karancs Mg. Tsz. tagjai. akkor is több esztendős termelési „múltjuk volt”, amikor Pásztora kerültek. S a munkacsarnokok is szőkék ahhoz- hogy nagy sorozatok gyártását kezdjék meg bennük. A fejlesztés gondjai De- dig már most előre vetik árnyékukat. A gyáregység vezetői felmérték, hogy melyek lennének azok a legszükségesebb szerszámgépek. szállítóeszközök, amelyek pótolják az elhasználódott technikát. és biztosítják a termelés bővítését. A szükséges 28—30 gépből jó ha ötöt megvásárolhatnak az. idén. Ez még akkor is kevés, ha a szakemberek, szakmunkások valóságos ezennesterek, s jó néhány gépét, szerszámot maguk elkészítettek. Szállítóeszközökre sem költhetnek többet 680 ezer forintnál. Munkacsarnokra pedig 2 milliót (.irányzott elő” a vállalatCsakhogy, ez a pénz egyetlen csarnok építésére sem elegendő. S tudott dolog, hogy a csarnokban gépek, berendezések nélkül nemigen lehet dolgozni. Tatán va'a- mit enyhített volna a pász’ói gyáregység szorult helyzeten, ha az elmúlt esztendőre ígért másfél milliót megkapják- A pénz azonban; amelyet az exportfejlesztő beruházásra szánt a vállalat, a mai napig nem érkezett meg Pásztora. Egyedül h megyébeu Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára jól ismeri a MEZŐGÉP pásztói gyáregységének n íly- zetét. A következőket mondotta: — A4 millió 760 ezer forint lényegesen több, mint amennyit a korábbi esztendőben fejlesztésre kaptak a pásztóiak. Meg kell teremteni a feltételeket maximális fel- használásához. Annál inkább szükséges ez, mert a korábbi években a gyáregység fejlődése elmaradt a kívánalmaktól. a lehetőségektől. Jórészt azért, mert a gyáregység és az. egri gyár kapcsolata nem a legkedvezőbben alakult. A járási pártbizottság támogatja a gyáregység törekvését. hogy „áttétel” nélkül* közvetlenül kapcsolódhasson á szolnoki MEZŐGÉP Vállalathoz. Igényük azért is indokolt. mert ez az egyedüli MEZŐGÉP-gyáregység a megyében. Az itt dolgozók száma kereken’ 300, termelési értékük pedig már most több mint százmillió. A vezetők, a műszakiak egyaránt megfelelnek azoknak a követelményeknek. amelyeket az exportfeladatok teljesítése kíván. Szűkös lelielosógek Szolnokon azonban korántsem fogadják túlságosan nagy lelkesedéssel a javaslatot* Ahogy Varga Sándor vezérigazgató mondotta: — Nem mindegy, hogy 1 vagy 13 egység kapcsolódik közvetlenül a vállalathoz, őszintén be kell vallanom, hogy sem az anyagellátás, sem pedig az ’adminisztráció nem készült fel a most még nem önállóan tevékenykedő gyáregységek közvetlen irányítására. •. Persze a 680 milliós export sorsa sem mindegy. „Ennyiért” talán már érdemes volna felülvizsgálni a korábbi döntést. T. Zs. Ultrahangos vizsgálókészülékkel ellenőrzik a VEOVÉPSZER salgótarjáni gyárában a Szovjetunióba szállítandó hőcserélő elosztókamráit. Munkájukat nagy felelősséggel végzik, hiszen a berendezés nyolcvan atmoszféra nyomással működik, de a próbanyom ásnál, a százliúsz atmosziéras terhelést is ki kell bírnia. Angyal A. felv. Vino*e Istvánné Mai kommentárunk Tanácsok és a háztáji A tanácsokat gyakran emlegetjük a terület gazdájaként, hiszen aligha akad a településeken olyan dolog, ami valamilyen szállal ne kötődne az államigazgatás helyi szerveihez. Legutóbb a Kisterenyei nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága például a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésével, a fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatokat és teendőket tárgyalta. A tavaly júniusban elfogadott ^intézkedési terv végrehajtásának elemzése során a tanács vezetői arról számolhattak be, hogy döntéseikkel jól segítették a kisgazdaságokat. Csokorravaló intézkedés született. A szakigazgatási szerv eljárt többek között a megyei gabonaforgalmi vállalatnak a helyi fogyasztási szövetkezetnél az abrak-, tápellátás javításáért, módot találtak rá, t hogy az ABC-áruházban ideiglenesen növényvédő szereket árusíthassanak. A felvásárlásra különösen nagy figyelmet fordítottak, a zöldségfélék átvételére boltokat jelöltek ki, míg az állatfelvásárlás integrátorának a Zagyvavölgye ÁFÉSZ-t bízták meg. Felülvizsgálták az állattartást korlátozó helyi rendelkezést is. Szükség is van Kisterenyén és környékén a házfáji gazdaságokat övező gondoskodásra, hiszen 1975-ben a szarvasmarha-állomány 103 darab volt, s egy év aiatt a felére csökkent. Szúpatakon már kedvezőbb a helyzet, a tavalyelőttihev képest húsz darabbal több a szarvasmarha. A tanács azon fáradozik, hogy tovább emelkedjék az állatok száma, a háztáji termelés. Ennek érdekében széles körben ismertetik az uj adóztatási rendszert, a tavaszi határszemle során a földhivatallal és a termelőszövetkezettel közösen intézkednek a parlag területek hasznosítására. Megvizsgálják a föld tartós bérbe adásának lehetőségét, bár e bérleti szerződések iránt nem nagy az igény, akárcsak az árokpartok fűtermésének ingyenes betakarítására sem. Fontos feladatnak tekintik, hogy a háztáji gazdaságoknak egyéb területen is seg tsenek. Így például szervezetté kívánják tenni a növényvédelmi, állategészségügyi szaktanácsadást, a növényvédelmi előrejelzést, ismertetik az állattartókkal az új szabályozókat. A tanács szakigazgató«) szerve az érintett vállalatok, szövetkezetek, felvásárlók közötti koordináló szerepet is ellátja. ekért negyedévenként beszélik meg a soron következő feladatokat. Sokrétű tehát a Kisterenyei nagyközségi közös Tanács tevékenysége a háztáji gazdaságok támogatásában. S nemcsak Kisterenyén tűzte e kérdést napirendre a végrehajtó bizottság. Szerte a megyében vizsgálják a tanácsok: miként tehetnének többet a háztáji gazdaságokért. Tény, hogy a gondoknak csak egy részét képesek orvosolni, de hiba is lenne magukra vállalni a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek feladatait. Akkor töltik be a tanácsok igazán szerepüket e területen, ha időről időre napirendre tűzik, elemzik a háztájival kapcsolatos tennivalókat, s kezdeményeznek azok végrehajtására. A kisterenyei tanács például rendszeresen ellenőrzi a felvásárlást, a-z ÁFÉSZ figyelmét felhívta: vizsgálják meg a feltétteleit egy palántanevelő, fóliatelep létesítésének, amely, a környék valamennyi háztáji gazdaságának, s a szakcsoportoknak is érdeke. A kisterenyei példa is igazolja: a tavaly megjeleni kormányhatározat végrehajtása folyamatos, hogy mind több zöldség, gyümölcs, állati termék kerüljön ki a kisgazdaságokból. Sr.. Gy. j NÓGRÁD — 1977. március 12., szombat 3 Négy lány egy asztalnál Vasárnap is teljes műszakban vaszi árpa, 80 hektár zab és / i