Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

Szolgálat egyenruhában, overallban „Hiányozna az életemből... Agromasexpo Második Veres Mátyás munkaruná- jánalc színe alig különbözik a szolgálatban, ünnepélyes al­kalmakkor viselt egyenruha acélkékjétől. A fiatal munrcás- őrrel, az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és ké­szülékgyárának hegesztőjé­vel a zajos műhelyben vaió találkozás után a pártszerve­zet irodájában ültünk le is­merkedni. Felelősségteljes megbízatás vár rá: a Kivágó munkásőrök és -parancsnokok, megyei tanácskozásán kül­döttnek választották a közel­jövőben sorra kerülő országos találkozóra. X — 1965 óta dolgozom itt, de az üvegipar az első mun­kahelyem — kezdte a be­mutatkozást. — A salgótarjá­ni síküveggyárban voltam vagonrakodó. Szakmám meg­szerzése után hívtak haza, Pásztora. Szívesen jöttem, a család miatt is. A síküveggyárról hosszan, elismerően beszél, dicséri az akkori kollektívát. Majd azo­kat az eseményeket idézi, amelyek meghatározóak vol­tak életének alakulásában: — A tarjáni gyárban let­tem az MSZMP tagjelöltje és öltöttem magamra — igaz, már Pásztóm, de a síküveg­gyári javaslat alapján — a munkásőrök egyenruháját. Olyan munkatársak példája nyomán, akik ma is aktív tag­jai a fegyveres testületnek. Akkoriban a pásztói üzem­ben Veres Mátyás volt az egyedüli munkásőr. Ma hu­szonnégyen vannak, s a me- chanikás munkásőröket — a jogelőd üzemről így emlegetik — a legjobbak között tartják számon. A testület erősítése terv­szerű, szervezett munkával folyik az üzemben, s ebben nagy szerepe van az „első fecskének”. Pedig társadalmi munkája, megbízatása egyre szaporodott az évek során. 1970-től . pártvezetőségi tag, két éve pedig őt választották meg az üzemi pártszervezet titkárának. Mindemellett dol­gozik a nagyközségi végrenaj- tó bizottságban, és újból hoz­záfogott az iskolapadot kop­tatni. — Tavaly végeztem el a marxizmus—leninizmus esti egyetemet és most levelező­tagozaton elsős gimnazista va­gyok. Az igazsághoz tartozik, hogy négy évvel ezelőtt már elkezdtem, de rögtön abba is hagytam. Most már bánja az ember, a mulasztást pedig pótolni kell. A sok-sok elfoglaltság mellett sem csökkent a fe­lelősségteljes munkásőri szol­gálat szeretete — ez csendül ki a vallomásból: — Sok szabad időt elvett és elvesz a kiképzés, a szolgálat, de már hiányozna az életem­ből. Ezt a munkát még „elbí­rom.” Mert arra vigyázok, hogy csak azt vállaljam, amit teljesíteni is tudok. Őszintén megmondom, szóba került az is, hogy ■ parancsnok legyek. Azt feleltem: nem biztos, hogy a még nagyobb igény- bevételnek maradéktalanul meg tudok felelni. Beosztott munkásőrként nagyon jól ér­zem magam, büszke vagyok a rajra, amelynek tagja lehetek. Többször elnyertük az egy­ség legjobb raja címet, vég­leg miénk a vámdorzászló is. A szakaszunk hasonló ered­ményekkel büszkélkedhet. A tanácskozáson, amelyen a kiváló munkásőrök és -pa­rancsnokok országos értekez­letére delegálták, figyelmet keltett Veres Mátyás hozzá­szólása. Az üzemeknél, oázis­helyeken folyó állományápitö munka eredményesebbé téte­léről beszélt, a technikai esz­közök jobb megismerését se­gítő szolgalati rend mellett állt ki. — Meglepett a rám eső vá­lasztás, a megbízatást elisme­résnek érzem. így is szeret­ném teljesíteni. Ha története­sen szólnom kellene, az előb­bieken túl kérném, hogy a törzstagok eredményesebben segítsék a kiképzést, a fog­lalkozásokat. Ami pedig füg­getlen egy esetleges hozzászó­lástól: hírt viszek a pásztói járás és Nógrád megye mun­kásőreinek helytállásáról, példamutatásáról. Mindarról a kezdeményezésről és munka- módszerről, ami a munkásőri és munkahelyi feladatok sike­resebb teljesítését hivatott se­gíteni. X Veres Mátyás kiváló mun- kasőr útravalója is elkötele­zettséget sejtet. Es szolgá­latot, amelyet egyenruhában, overallban. egyaránt teljesí­teni kíván. K. Kelemen Gábor Az 5. nemzetközi mezőgaz­dasági, élelmiszeripari 'gép' és műszerkiállításra és -vásár­ra 1977. április 15 és 20 kő- zött kerül sor a budapesti nemzetközi vásárközpont te* rületén. A hazai kiállítókon kívül várhatóan 20 országból jönnek résztvevők a buda­pesti szakbemutatóra. Az Agromasexpo célja be­mutatni az érdeklődőknek, hogy az utóbbi évékben az iparszerű termelési rendsze- reket alkalmazó termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok hatalmas táblákon egyre nö­vekvő terméseredményeket érnek el. Ezek a rendszerek a gépesítés, ,a biológia, a ké­mia és az üzemszervezés össz­hangjának megteremtésén alapulnak, s a munkafolyam matok a vetés előkészítésétől kezdve a művelésen, a beta­karításon át egészen az élel­miszeripari feldolgozásig pon­tosan kidolgozottak. A további sikerek egyik alaptétele: a munkafolyama­tok hazai és külföldi gépek­kel történő teljes gépesítése, nagy teljesítményű komplex gépsorok alkalmazása. A gazdaságos gépgyártás érdekében végzett nemzetkö­zi integráció folytatása mel­lett a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari gépgyártás különösen az elmúlt eszten­dőben nagy lépéseket tett a belföldi integráció megvalósí­tására. Jelzik ezt a kiállítá­son is bemutatkozó szakosí­tott üzemek gyártmányai. A nemzetközi munkameg­osztásinak, a kölcsönös, elő­nyös kooperációknak szinte kimeríthetetlenek még a le­hetőségei, s ezen a téren csak a kezdeti lépések történtek meg. A 25 ezer négyzetméternyi kiállításon mintegy 2000 gép es berendezés bemutatására kerül sor. Érdemes felhasználni ezt az alkalmat a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére és a megbízható üzleti lehetőségek kiaknázására. Az asszonyok, férfiak nem­rég érkeztek az istállóból, kar­jukban benne még a fáradt­ság, mert nem könnyű a fe­jősök, tehenészek dolga a nóg- rádmegyeri termelőszövetke­zetben sem. Hogy útjuk nem haza vezetett, komoly oka van: azért gyűltek össze a gazdaság világosra festett ét­kezőjében, hogy a szocialista m unka verseny-mozgalomhoz való csatlakozásról döntsenek. A párttitkár, Terék Gyula magyaráz hosszasan, a brosú­rákban megfogalmazott mon­datokat formálja saját nyel­vükre, hogy minél tisztábban érlelődjenek a szavak a hall­gatókban. Aztán Bocsó Ala­dár, az állattenyésztési ága­zat vezetője veszi e’.ő a papír­lapokat. A már korábban megbeszélt vállalásokat ismer­teti. — Javaslom, hogy a Béke brigád vállalja a súlygyara­podás ötszázalékos túltelje­sítését, a 2600 literes átlag- tejhozam biztosítását... — s sorolja a számokat, százaléko­kat, melyek valóra váltása, fet­tétele, hogy egy év múlva, az értékelésnél a kollektíva ti­zenhat tagjának ne kelljen szégyenkeznie. A brigád tagjai figyelmesen hallgatnak. Az arcok nem árulkodnak arról, hogy mit éreznek. Annál inkább a vé­lemények, hozzászólások. — Nem magas a mérce, ha a vállalások megvalósulnak, a brigád negyvenötezer forintot ad terven felül — jegyzi meg Terék Gyula. — A tej minőségével nem lesz gond. Hét szűrön enged­jük keresztül. A minap járt itt a tejüzem igazgatója. Elé­gedett volt vele, s ígérhetjük, ezután sem lesz probléma — mondja Horváth Károlyné. —. Meszelni kellene az is­tállókat. Elvállaljuk mi azt társadalmi munkában, csak anyagot biztosítsanak, s a kő­művesek végezzék el a vako­lat jafütáááM Mert' -hiába be­szélünk a tisztaságról, ha nya­kunkba pereg a malter —pat­tog idős Mucs Jánosné, az­tán még derűsen hozzáteszi: — Ha mi hozzáállunk mé­szára, nem győznek meg ben­nünket. .. e k i f Szóba kerülnek a munka- körülmények is. A Pap-kútnal nincs fekete-fehér öltöző, vi­szont a telepen akad kő is, tégla is. — Elmegyünk segíteni szí­vesen, ideje rnár építeni, mert ahol most tesszük le ruháin­kat, nem a legjobb megoldás. A fehér köpenyre rávetik a szőrpokrócot, a múltkor meg a juhokhoz vitték a kötényt, így hogy ügyeljünk a higiéniá­ra? — kérdezi Trenka József - né. Aztán a konkrét vállalások­ra terelődik a beszélgetés. Ta­valy átlagosan 2211 liter te­jet fejtek egy tehéntől. Ok njaguk is rendkívül alacsony­nak tartják. A csaknem négy­százliteres emelkedés, amit a gazdaság terve rögzít, sokat kíván az ott dolgozóktól. Az elhu'lás csökkentesét, a szak­szerűbb takarmányozást, egy­más segítését. Mert á Béke brigádnak második nekiru­gaszkodása az idei. Két éve már alakult egy szocialista címért versenybe induló bri­gád, de a kezdeti hév szal­malángnak bizonyult. Tavaly nem is próbálkoztak. Most azonban már nem halogatták tovább, úgy érezték: képesek többre is. — Nagyon fontos, hogy a munkafegyelem szilárduljon. Egyidőben kell a munkát kez­deni — hangsúlyozza Telek Zoltán, akit a többiek bri­gádvezetőnek választottak. Megjön a férfiak hangja is. — Mi nem kérünk mást, csak azt, hogy Magyargécbe is hason'ó minőségű takar­mány jusson, mint a megyeri telepre — mondja Kádár Ká­roly. — Az aszályra hivatko­zunk, pedig nekünk kell gon­doskodni a jószágok itatásá­Célrészjegyet A „rétsági Börzsönyvi Jé­ke ÁFÉSZ is csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója asz- teletére kibontakozott mun- kaverseny-mozgalomhoz. A szövetkezeti dolgozók vál­lalták a lakosság jobb ellátá­sát, ezért a felvásárlást a ta­utas ról. Olyan kutat fúrassunk, hogy jusson belőle minde­gyiknek, ne csupán a felének. Pásztor Kálmán eddig csen­desen szemlélte a beszélge­tést. Együtt dolgozik Kádár­ral, s nem állja meg, hogv versenyre ne hívja a megyeri asszonyokat. Azok meg kap­nak jrajta — Majd meglátjuk, decem­berben is dicsekedtek-e a tejjel! — jegyzi meg moso­lyogva Mucsné. mert a géci- ek az első két hónapban töb­bet fejtek tőlük. A szocialista címért indu­ló brigád tagjai valamennyi­en elfogadták a vállalást. S fogadkoztak: túl is teljesítik, hiszen a tervezett tejhozam, ha teljesü', már az hatszáz­ezer forint többletbevételt je­lent a közösnek. S minden fillérre szükség van a nóg- rádmegyeri termelőszövetke­zetben. — Az ötödik kollektíva, amely csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára ki­bontakozó versenymozgalom­hoz — mondja Terék Gyula, miután a brigád erről is dön­tött. — Reméljük, az újabb nekifutás, már nem marad si­kertelen. .. Az összejövetelnek vége. Megy ki-ki a do'gára. pihen­ni, ellátni g ház körül is az állatokat Délután már a vál­lalás tudatában lépnek az is­tállóba. s nemcsak amiatt se­rénykednek, hogy kiköszörül­jék a tavaly előtti csorbát. — Van annyi erőnk, hogy teljesítsük, am!t váljaltunk — mondia kifelé menet a brigád­vezető. A többiek bólintanak rá. Sz. Gy. jegyeztetnek valyihoz képest. csaknem húsz százalékkal tervezik emelni. Felajánlották 700 ezer fo­rint értékű célrészjegy je­gy eztetését, 150 új szövetkeze­ti tag szervezését, s 100 ezer forint értékű társadalmi mun­kát ÉLIIIIELET ES G¥M!CORLIIt AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA az ideológiai mun­kát a társadalom szocialista építésével, az alapvető poli- jtikai célokkal összhangban vizsgálta, és enrusk megfelelően határozta meg a feladatokat is. A szocializmus építése a társadalmi élet minden területének egyidejű fejlesztését kö­veteli meg. Nem lehet például a gazdasági életben jelentős eredményeket elérni, ha a politikai és ideológiai fejlődés elmarad a követelményektől. Ezért állapította meg a Köz­ponti Bizottság 1976. októberi határozata, hogy a fejlett szo­cialista társadalom megteremtése nagyobb követelmények elé állítja a pártot, a párttagokat. Ugyanaltkor a határozat megszabja a propagandamunka soron levő tennivalóit, to­vábbfejlesztésének alapvető irányát. A sokrétű feladatok között igen nagy hangsúlyt ka­pott a propagandamunka, az oktató-nevelő munka egyik legfontosabb követelménye, az elmélet és a gyakorlat kap­csolatának erősítése. A pártpropaganda tárgya a politika, annak elméleti megalapozása. Ezért a propagandamunkát .— tartalmát és formáját — alá kell rendelni a politikai munka, a gyakorlat szükségleteinek. Az egész nép törekvé­seit kifejező politikát csak úgy lehet eredményesen, haté­konyan magyarázni és elfogadtatni, ha e magyarázat nem szakad el az oktatásban részt vevő hallgatók konkrét gya­korlatától, érdeklődésétől. Ha az ismeretek útmutatásul szolgainak magatartásukhoz és cselekvésükhöz. Mindez cselekvőkész elméleti ismeretiek nyújtását je­lenti, nem pedig a tételek „bemagolását”. Olyan szilárd, megalapozott ismeretet, biztos tudást, amely segít elmélyí­teni a hallgatók meggyőződését, magasabb szintre emeli gya­korlati tevékenységüket. Az elsajátított ismeretek birtoká­ban a párttagok' és pártonkívüliek képesek választ adni a velük együtt élő és dolgozó emberek kérdéseire, napi gond­jaira és mozgósítnak a helyi konkrét feladatok megvalósí­tására. A pártpropaganda akkor segíti valóban hatékonyan a politika terjesztését, ha szoros kapcsolatban van a párt- demokrácia valamennyi fórumával. Mert, ahogy a pártpro­pagandának, úgy a taggyűléseknek, a pártcsoport-értekez- letekniek, de a pártnapoknak is nagy szerepük van a tudat­formálásban, a vitás politikai-ideológiai nézetek tisztázá­sában. Igaz, a pártoktatást — amelyben a párttagok mel­lett igen sok pártonkívüli is részt vesz —, ma még ke­vésbé tekintik a pártélet, a pártdemokrácia egyik legfon­tosabb fórumának. Pedig e sajátos jelzőrendszer a párt tömegkapcsolatának, a kapcsolatok továbbfejlesztésének és rendszeres megújításának, a pártirányításnak és pártellen­őrzésnek, a pártépítésnek nélkülözhetetlen eszköze. Hogy a pártoktatás valóban betöltse ezt a szerepét, azért az alapszervezetek, de a propagandisták is sokat te­hetnek. A jól felkészült, az elméleti ismeretekben és a párt­munka gyakorlatában egyformán jártas propagandista az őszinte, nyílt légkörű foglalkozásokon rendkívül sok gya­korlati tapasztalatot, információt gyűjthet. Információt a közhangulatról, a közvélemény alakulásáról, amelyek fel­dolgozása, továbbítása és rendszeres értékelése nagymér­tékben segítheti a helyi pártszervezet, a gazdasági vezetés és a szakszervezet munkáját. Így a pártoktatás valóban a pártélet szerves részévé, a pártirányítás és pártellenőrzés hatékony eszközévé válik. Érdemes volna jobbán élniük ezekkel a lehetőségekkel az alapszervezeteknek. TERMÉSZETES, hogy a különböző pártoktatási for­máknak — közvetve, vagy közvetlenül —, jelentős sze­repük van a munkahelyi demokrácia fejlesztésében is. A szemináriumokon ugyanis — az eseték többségében —azok a dolgozók vesznek részt, akiknek szavuk, szerepük van a szemléletformálásban, a felelősségérzet erősítésében. Fe­gyelmezett munkájukkal, kezdeményezésükkel és'áldozat- készségükkel példát mutatnak az egész kollektívának. Mun­kájukra, tevékenységükre ugyancsak jobban alapozhatná­nak a pártalapszervezetek. / Propagandamunkánk hatékonysága, a pártszemináriu­mokon „megtanult” elméleti ismeretek gyakorlati alkalma­zása, felhasználása a mindennapi munkában nagymérték­ben attól függ, hogy a propagandista mennyire tudta élő­vé tenni a tananyagot. Ezért az elméleti tisztánlátás, a po­litikai szilárdság mellett igen fontos, hogy helyesen válasz- sza meg az oktatási cél eléréséhez, a feladat végrehajtásá­hoz szükséges pedagógiai eszközöket és módszereket. Nem • egyszer éppen az alkalmazott metodikai eljárástól függ egy- ggy téma közös feldolgozásának sikere, a szeminárium han­gulata, a vita kialakulása, a hallgatók aktivitása, a kapott ismeretek gyakorlati hasznosítása. A propagandistáknak tehát jól kell ismerniük a poli­tikai oktatás pedagógiai alapelveit és módszereit. Munká­jukat könnyítené, ha néhány helyen sikerülne kialakítani a politikai munka eszköztárait, ahonnan könyveket, elő­adásvázlatokat, filmeket, diaképeket, magnistofonszalagokat, térképeket, tehát a felkészüléshez és a szem­léltetéshez szükséges anyagokat kölcsönözhetnének. A propa­gandamunkában gyűjtött, több éves tapasztalatom igazolja: a hallgatók szívesen veszik, ha — élve a módszertani lehetősé­gekkel — a „száraz ’ elméleti kérdések megértetésében, a viták elindításában olykor egy-egy filmmel, műterem- vagy tárlatlátogatással, vagy éppen egy színházi élménnyel sietünk segítségükre. A VÁLTOZATOS szemináriumi formák, módszerek, a hallgatók gyakorlati megfigyeléseire,, tapasztalataira ala­pozott elméleti összegzés, a megszerzett elméleti tudás magabiztos alkalmazása, a propagandisták céltudatos, terv­szerű nevelő munkája teszi igazán erádményessé a propa­gandamunkát. Az oktatás csakis ily módon képes tudato­sítani a párt politikájának lényegét. Erősíteni az eszmei, politikai és cselekvési egységet, amelynek igénye többek között a Központi Bizottság 1976. október 26-i határoza­tában . is megfogalmazódott. Szabó Ferenené Helikopteres műtrágyázás A csapadékos, téli időjárás és a korai olvadás megnehe­zítette a kerecsendi Hevés megye Aranykalász Tsz ezer­hektáros búzatábláinak műtrágyázását). Mivel a táblákra az erőgépek nem tudnak felvonulni, így a hevesi tsz-szövetség helikoptere végezte el az igen fontos munkát. j NÖGRÁD — 1977. március 11., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom