Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
Az esztendő legszebb napja A munka pillanatai ünneplőbe öltözött emberek, Tirágok. A Parlamentben üdvözlő szavak, kézfogás, majd átnyújtották a kitüntetéseket. Orosz Já.nosnét is szólították. A Nógrád megyei fiatalasz' szony dobogó szívvel, az öröm könnyeitől el-elhomályosodó szemmel vette át a hosszú évek becsületes és jó munkáját bizonyító kitüntetést. Kezébe fogta az okmányt és meghatódva pillantott az érdemrendre ... Orosz Jánosné. Ujj Erzsébet huszonnégy évvel ezelőtt szabadult, mint villanyszerelő szakmunkás. Nagy szó volt az akkor. A férfiakkal egyenlő tanulásban, ennek a cseppet sem könnyű szakmának a birtokosa lett. fiatalasszony emlékezik: .— öten voltunk testvérek. Élesen, Rauaknán Laktunk. Édesapám több mint három évtizedet húzott le a bányában. Anyám éjjel-nappal dolgozott a családra. Mifelénk, bányászcsaládokban az volt a szokás, ha a gyerek annyira felnőtt, hogy elbírta a szerszámot, menjen dolgozni, keressen . .. így tett Erzsiké is. Nehéz volt továbblépnie, jóformán munkát is alig talált. — Tizenöt • éves kislány Toltam. Apám azt mondta, Fodor Tamás felvétele eredj el, lányom, Kakuk Józsi bácsihoz. Amit meg lehet tenni, ő megteszi. Valóban íg^ történt. Ujj Erzsébetet segédmunkásnak felvették a zagyvái gépműhelyébe. így került a kislány a bányához. Kakuk Józsi bácsi még azt is hozzátette: — Tanulj Erzsi! Itt meglesz hozzá a módod. Legyen szakma a kezedben. Akkor a fejed se fájhat, bármi változást hoz az életed. Sokat settenkedett a villany- szerelők körül. Azoknak tét-, szett, hogy érdeklődik, segítették hát. Levizsgázott, villanyszerelő lett. Ma a nagvbátonyi gépüzem megbecsült és elismert dolgozója. Nagy-nagy szeretettel beszél munkájáról. — Azon már túl vagyok, hogy bizonygassam: vagyok olyan jó szakember, mint a férfiak. Volt időszak, ami- kor többet dolgoztaim, mint akárki mellettem. De megmutattam. nem az a fontos, hogy nő, vagy férfi, hanem hogy milyen villanyszerelő az ember. Az itteni feladatok komoly szakmai tudást követelnek. Most éppen bányáfúró gépeket javítanak. Sújtólégveszélyes aknában használják. Innen, a műhelyből hibás darab nem kerülhet ki. Orosz Jánosné jó munkáját bizonyítja, hogy háromezer forinttól kevesebbet nemigen visz haza fizetéskor. A bányavárosban laknak. Mosolyogva mondja. lehet, hoev vannak ennél kényelmesebb házak, szebb és. nagyobb városok, de neki az itteni a legszebb. — Húsz év köt ide. Sok embert ismerek, sokukkal együtt dolgozóm. Nekünk az a két szoba pontosan elég, sem rfsgyobbra. sem többre nem vágyunk. A család nagy álma is teljesült. Két-három évvel ezelőtt vettünk ’ egy autót. Azóta. ha tehetjük, kirándulunk, jövünk, megyünk, ez a szórakozásunk. Na. meg a fiúnkat elkísérjük a mécsesekre... Az Orosz család valameny- nyi tagja a gépüzemben dolgozik. A fiatalasszony villanyszerei ő, a férje diszpécser. A fia egy esztendeje szabadult vízvezeték-szerelőként. Orosz Jánosné nemcsak szakemberként megbecsült. Társadalmi munkásként is. Tizenöt esztendeje párttag. — Kezdetben kisebb tennivalókat bíztak rám. Voltam beteglátogató. szakszervezeti bizalmi, könyvárusító, mikor mit kellett csinálni. Egyre mindig nagyon vigyáztam. Hogy amit vállaltam, annak pontosan eleget tegyek. öthónapos pártiskolát végzett. Elolvasott mindent, ami a keze ügyébe került. Tanult fél éjszakákon át. Tagja lett az üzemi pártbizottságnak, majd beválasztották a megyei pártbizottság tagjai sorába. — A párt közkatonájának tartottam és tartom magam. A magam példáján látom, és ezért, ha módom van rá, mindig elmondom a véleményemet a nők megbecsüléséről. Ha rátermett, és bizonyítani tud munkájával, akkor segíteni és támogatni kell. Mert az asszonyok nagy része még ma is dupla terhet cipel a vállán ... Orosz Jánosné arcképéhez hozzátartozik, hogy többszörös újító, kétszeres kiváló dolgozó.1 Csendes, szerény ember, akit sem az elismerés, sem más. soha, egy pillanatra nem szédített meg. Orosz Jánosné. Ujj Erzsébet, a nagybátonyi gépüzem munkásnője március 7-én a Parlamentben vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Csatái Erzsébet Válság, növekedés, válság Figyelmet érdemlő cikket olvashatunk a Zuddeutsehe Zeitungban a kukucskáló lyukról. Kivételesen nem ai'ról a lyukról van szó, amelyen át a színpadról a nézőtérre, vagy az előkelő lokál folyosójáról a ■ táncosnő öltözőjébe lehet látni. A nyugati üzletemberek figyelő szemüket azon a lyukon tartják, amelyen át a jövőbe szeretnének látni. De a kapitalista lap szerzőjének szája Keserű lett és bosszúsan panaszkodik. mert a konjunktúra- kutatók olyan válaszokat adnak, hogy sokan inkább gyermekkorukból ismert játékukhoz folyamodnak ' és gombjaikon számolgatják, mi vár rájuk a jövőben: stagnálás, növekedés, válság, stagnálás, válság... Nem akarok részvétet, sem aggódást kelteni a nyugati üzletvilág iránt, azért gyorsan leírom az említett lap következtetését. ‘ „Alighanem annak a gombnak lenne igaza, amely négy-öt százalékos küzdelmesen elért és a stagnálás veszélyétől még mindig fenyegetett növekedést jósol. „Hogyan jutott erre a megállapításra? Ügy tűnik, hogy a cikkíró keze a másik gomo- ra siklott. Ugyanis a következő mondat így szól: az 1977-es. év se jó. se rossz nem lesz. Átmeneti korban élünk (mármint a délnémet és a hozzájuk hasonló '.api- talista körök). Az is kitűnik, hogy néhány hete, hónapja még több bizakodás élt bennük. Azóta a kormány hivatalos előrejelzése lehűtöite legszebb reményeiket. Ezért nem marasztalják - el a kormányt, ‘kénytelenek tudomásul venni, hogy a világgazdaság tünetei még mindig inkább borúra, semmint derűre intenek. A helyzet. megítélésénél mire hivatkoznak a nyugati körök? „A legtöbb európai országban meglehetősen aggasztó a gazdasági, helyzet, az USA-ban ismét feléledt a válságtól való félelem. „Aztán még egy nyomós érvet Hangoztatnak. A nyersolaj árának felemelése újabb nagy tehertételt okoz a világgazdaságnak. * A Német Szövetségi Köztársaságot már exportlehetőségeinek növekedése sem lelkesíti. A Züddeutsche Zeitung arra hívja fel a figyelmet, hogy az olyan ország .számára, amely már eddig is sok hitelt nyújtott a tőle vásároló üzletfeleinek, amely maga finanszírozza saját szállításait — az NSZK ilyen ország —, annak kétes sikert jelent az export növekedése. Természetesen felmerül az is, hogy az olajtermelő országok az NSZK számára fizetőképesek. De ^z sem fenékig tejfel. „Hamarosan a világ fejőstehenének szerepét fogjuk játszani" — hangzik a tekintélyes nyugati lap intelme. Senki sem vitatja, hogy az NSZK bizonyos szempontból gazdaságilag erős ors_zág. Nem is gazdasági erejétől, hanem politikai, gazdasági szerkezetétől függ, a kapitalista gazdálkodás lényegéből következik, hogy nem tudják megoldani az állandó foglalkoztatást. ' Nem is gombjaikon számolták ki, hanem lényként közli a lap, hogy tovább fog nőni a munkanélküliek ••• serege. Rendkívül érdekes, és számunkra figyelemre méltó, hogy miben látják ennek a legfőbb okát. Azzal magyarázzák, hogy egyes ipari szakszervezetek tízszázalékos béremelést követelnek, és ezzel veszélyeztetik a termelékenységet. A Szövetségi Bank elnökének beszédére is hivatkoznak. Szerinte béremelésre az NSZK-ban rendkívül szűk lehetőségek adódnak. Nem lenne mód béremelésre abban az országban, amely gazdaságilag erős, . amely a világ hitelezője?! Nem adnak a munkásoknak béremelést, vagy sokkal kevesebbet, mint amennyit a szakszervezet jövetei. Nem adnak mert, a béremelés a tőke profilját csökkentemé. Odaát pedig a tőke és a profit a legnagyobb úr, annak érdekeit védik foggal, körömmel, politikai fondorlattal és tudományosnak álcázott érvekkel. F. L. Névjegy és védjegy .4 pártirányítá» c* -eilenórsé« tapasztalatai a rétsági TOLALL-nal Jó irtásiéi esztendeje annak, hogy a rétsági járás partvégrehajtó bizottsága megvitatta két termelőszövetkezet — a tolmácsi és a diósjenöi közös gazdaság — építési vállalkozásának helyzetét. A vizsgálódást az indokolta, hogy a rétsági TÖVÁLL — dolgoztak legalább húsz munkahelyen —, mind nehezebben tudott eleget tenni sokasodó feladatának. A végrehajtó bizottság ezért a vezetés tervszerű erősítését, a munkafeltételek folyamatos javítását, az építőmunka rendszeres ellenőrzését ajánlotta a párt- szervezetnek, a vállalkozás kommunista gazdasági vezetőinek. S még valamit! Tervszerűbb együttműködést a járás másik hasonló termelőszövetkezeti vállalkozásával, a nézsai TÖVÁLL-lal. Minderről annak idején írás is jelent meg a lapban. Uatárosat — papíron Mi valósult meg a határozatokból ? Történt-e azóta változás a vállalkozás munkájában? — A munkafeltételek, a munkafegyelem alig-aiig változott a TÖVÁLL-nál. Az irányítás, a munkaszervezés ma is gondot okoz. így aztán a két társulás tervszerűbb együttműködésének sincs biz- tös alapja — fogadott Nagy Zoltán, a rétsági járási partbizottság első titkára. Ha a vállalkozás elmúlt esztendejének vizsgálatánál pusztán néhány számadatra hagyatkoznánk, bizonyára hitetlenül hallgatom az első titkár szavait. Meht végül is a rétsági TÖVÁLL munkájának értéke nem negyvenmillió volt, ahogy ezt tervezték, hanem kereken ötven. Tízmillió pedig nem kevés pénz. Csakhogy egy kissé a számok mögé nézve kiderül, hogy a tízmillió felét egyetlen nagy munka, a Rotnhany III. hozta. Ez persze, még nem lett volna baj. A járási, a nagyközségi pártbizottság tanácsára az alapszervezet is úgy foglalt állást, hogy a távolabbi építkezésekről „haza kiéli hozni” az építőmunkásokat. Dolgozzanak a rétsági járás területén. Munkájuk bőven akad, nem csupán egy évre. a következő öt esztendőre is. A határozat azonban — mint any- nyi másik —, papíron maradt. Pedig a hozzáértő munkáskézre ugyancsak szükség lett volna „itthon". Hiszen tavaly minden nagyobb építkezéssel elkéstek. Rétság központjában, az ABC-áruházon még most is dolgoznak, holott az üzletnyitást az elmúlt évre tervezték. A% irányílá» gond/ai A háromszáz munkás többsége öt-tiz esztendőt töltött a vállalkozásnál. Jó részük a törzsgárdához tartozik. Néhány íegyelrnezetlen „vándormadarat" kivéve, nem pályáznak el. Dolgoztak volna pontosabban, gyorsabban is, de ez nemcsak rajtuk múlott. Gyakran megtörtént, hogy nem volt elegendő és megfelelő minőségű építőanyag. Ennek pedig a technológia, a határidő, a vállalkozás kasszája és az építőmunkások zsebe látta kárát. Visszaütött a korábbi évek gondatlansága is. A nagyobb jövedelem csalóka reményében a fejlesztéstől rendszerint „elspórolták” a pénzt. Most egyszerre kevés lett a gép, szűkösek a műhelyek, „kinőtték” a telephelyet. Ilyen körülmények között nehezebb szervezni a munkát. Különösen akkor, ha a korábbi munkahelyek száma — a döntés ellenére —, alig-alig apadt valamit. Nem véletlenül mondta tehát Varga János kőművesmester : — Száz szónak is egy a vége. Olyan vezetők kellenének, akik tudják, hogy mit akarnak, és ezért nekünk, munkásoknak, mit kell tennünk! Mert miféle rend az, hogy egyik nap azért nem haladunk. mert nincs elég ember, a másik nap meg annyit küldenek,, hogy nem férünk egymástól a munkához... A közös vállalkozás esztendők óta vezetési gondokkal küzd. Pedig számontartani sem egyszerű, hány határozat született a vezetés megerősítésére. Volt időszak. amikor a szakipari részlegnél a három műszaki vezetőből mindössze egy maradt. Főmérnöke tavaly sem volt, most sincs a vállalkozásnak. így a műszaki vezető vállait a vihető- nél lényegesen nagyobb teher nyomta. Érthető, ha szabadulni szeretett volna egy részétől. * Vavra Tibor, a nagyközségi pártbizottság titkára jól ismeri á TÖVÁLL helyzetét, gondjait. Az elmúlt évbén több alkalommal is értékelték a közös vállalkozás cselekvési programjának végrehajtását, az alapszervezet tevéken ységét. — Ügy látjuk, hogy az alapy szervezet irányító, ellenőrző munkája az elmúlt hónapokban visszaesett. Sem a járási határozatokat, sem pedig saját döntéseiket nem hajtották következetesen végre — magyarázta. Somlyai Imre két esztendeje irányítja a TÖVÁLL párt- alapszervezetének munkáját. — A párt vezetőségi üléseket, a taggyűléseket, a párt- csoport-megbeszéléseket valahogy csak megszerveztük. A pártmu'nkát azonban nem tudtuk folyamatossá tenni. Műszaki vezető híján tavaly a párttitkár irányítottá a Romhány Ill-nál folyó munkálatokat. De a központi telephelytől távol dolgozott az öttagú pártvezetőség másik három tagja is. Saját munkaterületükön kívül másikat alig ismertek. Maradt az igazgatói tanács, ahol — legalábbis a titkár — információt nyerhetett volna. Csakhát erre legtöbbször „elfelejtették" hívni. S az itt született döntések is meglehetősen késve jutottak el az alapszervezethez. . Levonni a követheatetéxeket A pártalapszervezet titkára, a vállalkozás kommunistái — köztük a TÖVÁLL vezetője — az elmúlt esztendei munkát értékelő taggyűlésen őszintén, felelősséggel szóltak a párt-, a gazdasági munka fogyatékosságairól, a pártvezetőség és a gazdasági vezetők nem egészen zavartalan együttműködéséről. Nem fukarkodtak a tanácsokkal. a javaslatokkal sem, amelyek közül néhány helyet kapott a pártalapszervezet. a vállalkozás idei cselekvési programjában is. Az elmúlt esztendő tapasztalatain okulva több párttag is szóvá tette, a program megvalósításán együtt kell munkálkodnia a pártszervezetnek, a gazdasági vezetőknek, a vállalkozás valamennyi munkásának. A vezetők felelőssége nem kevés. Az építőmunka személyi es tárgyi feltételeinek tartós javítása nélkül egyre nehezebben boldogulnak. Ebből pedig előbb-utóbb le. kell vonni a megfelelő következtetéseket, a járási, a nagyközségi pártbizottságnak, az alapszervezetnek, a TÖVÁLL vezetőinek. Már csak azért is, mert az idei cselekvési program több mint negyvenmilliós feladatot jelöl. Jó pár új létesítmény viseli tehát ismét a rétsági TÖVÁLL névjegyét. Jó volna, ha ez egyben védjegy is lenne a pontos, a jó minőségű munkára. Vincze Istvánná Emelkedett a felvásárlás A, közelmúltban Salgótarjánban ülésezett megyénk általános fogyasztási és értékesítő, a takarék- és lakásszövetkezetek küldötteinek közgyűlésé, ahol a megye fogyasztási szövetkezeteinek tagsági munkájáról és a szövetkezetek idei feladatairól tárgyaltak. Az írásos előterjesztés, a szóbeli beszámoló hangsúlyozta, hogy a VIII. kongresszus határozatai tartalmazzák a fogyasztási szövetkezetek gazdasági,, társadalmi, mozgalmi tevékenységének továbbfejlesztését, az MSZMP XI. kongresszus határozataiból és az V. ötéves terv végrehajtásából adódó tennivalókat. > Tavaly a megye kiskereskedelmi forgalma mintegy 4,5 milliárd forint volt, ami 5,5 százalékkal több az előző évinél. Ebből az ÁFÉSZ-ek 1.838 millió forintot forgalmaztak, ez 7,2 százalékos növekedésnek felel meg. Eszerint az ÁFÉSZ-kereskecJelem 97,6 százalékra teljesítette előirányzatát. Megkülönböztetett jelentőségű helyet kaptak az írásos előterjesztésben és a szóbeli beszámolóban is az 1006/1976- os kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatai. Az ÁFÉSZ-ek 1976-ban 727 vagon burgonya, zöldség-, gyümölcsfélére kötöttek termelési szerződést, azonban a kedvezőtlen időjárás következtében csak mintegy 510 vagonnal vásároltak fel. Ez 33 vagonnal kevesebb az 1975. évinél. JeSzakcsoportok eredményei Szécsényben A szécsényi Egyesült ÁFÉSZ különös gondot fordított és fordít a jövőben is különböző szakcsoportjainak támogatására. Például: a méhészszakcsoport tagjai — az igények szerint — 100 ezer forint, úgynevezett mézelőleget kaptak, a nyúltenyésztők 200 darab törzsállománnyal gyarapodtak térítés nélkül, míg a sertéstenyésztő szakcsoport munkájáT; 113 darab anya kihelyezésével alapozták meg.’ A zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoport számára a szövetkezet kedvezményes áro!n fóliát es vetőmagot biztosított. A Lu- dányhalásziban működő szakcsoport számára, a bérelt földterület díját fizették ki. A kisgazdaságok termelését 10 új táp- és takarmánylerakat, illetve vetőmagbolt létesítésével is segítették. A Irakatokban 67 vagon tápot és tar karmányt értékesítettek, mintegy 2 millió 3öá ezer forint értékben. A burgonyatermesztés javítására 300 mázsa vetőburgonyát helyeztek ki. A szécsényi ÁFÉSZ-nál jelenleg 10 'nyúl Beny észtő, 2 zöldség- és gyümölcstermelő, s sertéstenyésztő és 1 baromfitenyésztő szakcsoport működik, összesen 529 taggal. A szövetkezet az idén is jelentős mennyiségű termékre kíván szerződést kötni. Sertésből 300 darabra. baromfiból 100 ezerre, tojásból másfélmillió darabra. Zöldség-gyümölcs áruféleségből 500, mézből 650, export- és vágó- nyúlból 1600 mázsát vásárolnak íel. E megnövekedett feladatokat a szövetkezet további szakcsoportok létrehozásával, a különféle támogatási formák biztosításával és jobb munkaszervezéssel kívánja teljesíteni. lentőségének megfelelően szóltak azokról az intézkedésekről, amelyek a háztáji és kisegítő gazdasagok termelésnövelését segítik. Ennek eredményeként 1976-ban közei 900 vagon abraktakarmányt és tápot értékesítettek a kistermelők részére. A télire tárolt burgonya, zöldség-gyümölcs mennyisége megközelítette a 130 vagont, ami két és félszerese az 1975. évinek. A különböző szakcsoportok száma 80-ról 95-re emelkedett. A felvásárlás árbevétele elérte a 137 millió forintot, mely mintegy 15 százalékkal magasabb a korábbinál. Egyik központi témakörként szerepelt az ÁFÉSZ-eknél a foglalkoztatottak létszámának és a termelékenység alakulásának helyzete. ,Megállapították. hogy az árbevétel növekedésének 85 százaléka a termelékenység növeléséből ered. A kifizetett bér 5.5 százalékkal. a bérszínvonal 5,8 százalékkal növekedett. — Szó esett a lakás- és a takarékszövetkezetek fejlődéséről is. A takarékszövetkezetek betétállománya a tervezett 15 százalékkal szemben több mint 19 százalékkal nőtt és elérte a 250 millió forintot. A lakásfenntartó szövetkezeti /lakások száma 1976-ban 117- tel nőtt és jelenleg 1.796 lakás üzemeltetéséről, karbantartásáról és felújításáról gondoskodnak. l»r. T. I.
