Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
\ nem? férjem, nagyon z férj? A fiatalasszony csak toporog az ajtóban, amikor meghallja, hogy mi is lenne a beszélgetés témája. Eltöpreng, kínosan mosolyog. Legalább három percig csak állunk szemben egymással. Ő az ajtóban, én meg a lépcsőházban. — De mégis, miért — kérdezem. — Ha megtudná a hogy kibeszélem őt, dühös lenne — Miért, olyan ross — Ellenkezőleg, nagyon jó. A kedvesen berendezett aprócska konyhában oldódik a légkör. Kecskés Károlyné arcáról lassan eltűnik a feszültség. Mert, hát, tényleg nincs abban semmi titkolnivaló, ha valaki jó férjet „fogott ki’’ magának. —■ Régi, nagyon jó ismerősöm a férjem. Együtt gyere- keskedtünk, talán már a homokban is együtt építettük a várakat. Diákszerelemből született a kapcsolatunk. Mindig, mindenről elbeszélgettünk, véleményt cseréltünk, egyszóval, úgy ismertük egymást, mint saját magunkat. — Sikerült ezt megőrizni a házasságban is? — Természetesen. A házassággal csak annyi változott, hogy kapcsolatunk még erősebb lett, s a várat most már nem homokból építjük, hanem úgy, hogy erős falai legyenek. — Ildikó négyéves, Ági pedig kilenchónapos. Délelőttönként én gondoskodom róluk, az én feladatom a lakás rendbe tétele és a főzés is. Ha a férjem hazaér a munkából ■— o kohászati üzemekben dolgozik —, átvállalja a to- vábbi teendőket. Elmosogat, kávét főz; foglalkozik a lányokkal és rendszeresen ő jár bevásárolni. A pelenka- mosást például az első pillanattól kezdve együtt csináltuk. Nem tartja a házimunkát lealacsonyító dolognak, nem szortírozza a napi teendőket úgy, Kogy ez nőnek, ez férfinak való. Azt mondja, . hogy ami munka van, azt közösen kelt végeznünk. — Es miért dühös, ha kibeszéli őt? — A barátai, a haverjai miatt, akik papucsnak tartják, meg az én barátnőim miatt, akik öt állítják példaképül a férjeik elé. Tudja, manapság elég sokat beszélünk az egyenjogúságról, de, hogy az emberek szemlélete is ehhez igazodjék, még sok időnek kell eltelnie. — Mivel foglalkozik üres óráiban, a szabad idejében? — Olvasok, subázok vagy rr VÁRÉPÍTŐK nézem a televíziót. Eljárok a fodrászhoz, kozmetikushoz is, mert nem igaz. hogy ha valaki gyermekgondozási szabadságon van, akárhogy kinézhet. Az ápolatlanéág, gondo- zatlanság a $aját hangulatát Is elrontja és a férjnek sem mindegy, hogyan néz ki a feleség, ha a család együtt indul sétálni. ■— Az a jó, hogy Salgótarján városközpontjában lakunk, s csak a térig kell eljutnunk, hogy bekerüljünk a napi vérkeringésbe. — Elégedettek az életükkel? — Igen. Viszonylag fiatalon van lakásunk, két lányunk, jól megférünk egymással. Ha letelik a gyermekgondozási, én is munkába állok, elkezdhetünk gyűjteni egy kocsira. Ennek segítségével kitágul majd előttünk a világ. — vkm — Lakótelkek, üdülőtelkek (l.) Mit jelent a tartós használat ? Két barát találkozik. bályozott, magánforgalmú te— Kénytelen vagyok még mini- ^ügyleteknél felütötték a fern um ötven évig élni! iiiket Volt állami és szövet' — Szívből kívánom, de miért JUKei. von au» ‘ , . kényszerből? kezeti tulajdonú telkek, is a — Mert ötven évi tartós naszná- spekuláció eszközei lehettek, latra kaptam az államtól egy Ebbe rendet kellett teremte' üdüiőteiket. ni a szocialista igazságosság Az 1976. évi 33. számú tör- és egyenlőség szellemében, vényerejű rendeletről, vala* — A rendelet szerint a miint a hozzá csatlakozó mi- használatbavételi díj a helyi nisztertanácsi határozatról forgalmi érték figyelembeve- (1004/1977), a mindezt részle- telével kialakított összeg. Nem tező miniszteri rendeletekről túl magas ez ahhoz, hogy a van szó, amelyek új fogalmat kisebb jövedelműek is hozzávezettek be a magyarországi ju.hassanak lakótelekhez, telekellátási rendszerbe. Az üdülőparcellához? új fogalom neve: tartós hasz- — Rendelet szabályozza az nálat. Nem bérlemény, hanem egyszeri használatbavételi díj tartós használat. Nem magán- fizetési feltételeit. ^ A lakótél- tulajdon, hanem tartós hasz- kéknél a három--és többgyer- nálati jog. Formai lényege, mekes családoknál, munka- hogv 1977. január l"tőJ az ál- sóiknál, fiatal házasoknál, ked- lami tulajdonban álló, magán- vezményes lakásépítési akcióerőből beépíthető lakó- és ra jogosultaknál — például üdülőtelkek eladása megszűnt, bányászoknál, pedagógusok- kivéve a hagyományos csalá- nál, állami gazdasági doígo- di házzal beépítendő lakó“ zóknál — használatbavételi telkeket. A tilalom kiterjed díjat 10—30 százalékkal mér az úgynevezett tanácsi érté- sékelni kell. Nem „lehet ’, ha- kesítésű lakások állami tel- nem „kell!”. Az említetteknél keire, nem kevésbé az OTP a tanács részletfizetési ked- által. eladásra épített lakások veizményt is adhat úgy, hogy állami telkeire is. Mindezek a szerződés megkötésekor leg- a telkek tehát nem kerülhet- alább ötven. százalékot ki kell nek magántulajdonba, lakás- fizetni, a hátramaradt rész építő szövetkezet tulajdonába, három év alatt, kantáimén - hanem egyszeri díjjal tartós lesen, havi részletekben tör- használatba, lakótelkeknél 70 leszthető. A,z OTP kölcsönt évre, üdülőtelkeknél 50 évre nyújthat Brr. összeg 70 százialé- szólóam, megújíthatóan, örö- kára. A törlesztési idő 4 8 kölhetően, telekkönyvbe be- 6 százalékos kamattal, jegyezve; Mit mond a rendelkezés céljáról az Illetékes? — Alapvető szocialista elv a köztulajdon erősítése. Ennek az elvi magnak rendkívül aktuális és praktikus valóságtartalma van. A közÜdülőtelkeknél 20 százalékos mérséklést kaphat az. üdülő- szövetkezet. Négynél több üdülőegységből álló üdülő építésénél a fent említett dolgozók részletfizetési kedvezményt is kaphatnak. Ez ..tehát « válasz a kérdésre. Ilyen, feltételek mellett aligha lehet magánFMKT-vefélkedő tulajdonú telekhez jutni-Hadd , * spekulációs tuinaytaso tegyen még hozzá, hogy kát, amelyek a kevésbé «za- a használathT vétel, mind a használati jog öröklése adó- és illetékmentes. (Folytatjuk) Tájkép munka után. Kiszolgált öntödei berendezések a múzeumban. BUDAPESTEN, a Bem József utcában hozták létre 1969-ben az öntödei múzeumot. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek gondozásában levő múzeum épületét még Ganz Ábrahám építette 18531 ban. A műhely a híres Ganz törzsgyár része volt. Itt készültek az első kéregöntésű vasúti kerekek, amelyek feltalálójuk: Ganz Ábrahám nevét és hazánk ipari fejlődésének hírét a világba röpítették. A műhelymúzeum egyetlen ezerkétszáz négyzetméter alapterületű termékből áll. Több mint száz esztendős fagerendák tartják az eredeti üveges tetőszerkezetet. Itt, Buda szívében még 1964-ben is öntöttek vasat. Az elavult fűtőberendezések azonban szeny- nyezték a város levegőjű, pusztították élő környezetét. El kellett tehát az öntőknek költözniük. A régi műhelyt ipari műemlékké nyilvánították. Otthont kapott benne a magyar bronz: vas- és acélon tészet technológiájának fejlődéstörténete, és a Ganz Áb- rahám-emlékkí állítás. A múzeum nem csupán a szakemberek érdeklődésére tarthat számot Nemcsak gépek, formázó- és öntősorok, munkaeszközök láthatók itt, hanem értékes iparművészeti remekek, művészien díszített, öntött vaskályhák, kissámük, sőt, egy csodálatos öntöttvas kanapé is. Vannak itt a múlt században készült ágyúgolyók, szépen csengő bronz harangok, pecsétnyomók. A múzeum vezetőjének legnagyobb büszKe- sége, féltve őrzött kincse az ezeréves Imolái vasolvasztó, amelyet szinte teljes épségben találtak a Bükk hegységben, ahonnan ide szállították. A hatalmas terem másik részében tablók, fényképek, tárgyi emlékek ismertetik a magyar bronz-, vas- és acélönté- szet történetét. És nemsokára látható lesz az Öntött berendezési tárgyak az otthonban című állandó kiállítás is. A múzeum gyarapodásának forrása nem kis mértékben a vállalatok, szocialista brigádok, múzeumbarátok ajándékai. Magánszemély adománya például egy páncélos vitézt ábrázoló öntöttvas szobor. A Mahart hajójavító üzemének dolgozói kiöregedett hajók öntöttvas és bronz alkatrészeit adták át a múzeumnak. A fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat Gábor Áron Szocialista Brigádja pedig egy teljes tárlót ajándékozott, amelyben az aranygyűrűgyártás sajátos technológiájával ismerkedhetünk meg. A támogatás azonban nemcsak adományokban mérhető, hanem társadalmi munkaórákban is. A múzeumnak évente*» hét — nyolcezer látogatója van. Sok közülük diák. Dávay Zoltán igazgató igyekszik minél több iskolával felvenni a kapcsolatot. Hiszen a bemutatott tárgyak jól szemléltetik a tankönyvekben leírt munkafolyamatokat, a fizika, kémia órán elhangzottakat. Nem titkolt cél az sem, hogy minél több fiatal szeresse meg az ön*ők szép szakmáját. Ismerkedjen meg közelebbről is a viasz és keramikus formázással, gyűrűkészítéssel, éremöntészectel, a legrégibb és legmodernebb öntvényformázási tehnológi- ákkal. S kapjon kedvet ezekhez a szakmákhoz. SOK KÜLFÖLDI szakember is megfordul a múzeumban. Tavaly például több mini harminc ország látogatójának hálás, dicsérő sorai kerültek be a vendégkönyvbe. Idén még több külföldi vendégre számítanak. 1977-ben ugyanis Magyarországon rendezik majd meg a nemzetközi öntész- konferenciát. S a múzeum feladata lesz, hogy a szakembe- reknek bemutassa a hazai ön- tészet múltját s jelenét. d. g. Az FMKT-szervezetek működésének élénkítése, gyakorlati szerepük fokozása, tevékenységük hasznosabbá tétele érdekében a KISZ Nóg- rád megyei bizottsága és az MTESZ Nógrád megyei elnöksége vetélkedőt hirdet. Célja, hogy az FMKT-szervezetek tanúbizonyságot adjanak szakmai felkészültségükről, a gazdasági környezet problémáiban való jártasságukról, az időszerű gazdaságpolitikai, kulturális és társadalmi feladatok végrehajtásához való csatlakozási készségükről. A vetélkedő 1977-ben kerül megrendezésre. Az első rész egy tanulmányterv készítését igényű, amelyben az FMKT- szervezetek a környezetükben működő gazdálkodóegység üzemeiben lehetővé váló munkaerő-felszabadításra tesznek javaslatot. Ennek a tanulmánytervnek, mint pályázatnak az elkészítési határideje 1977. szeptember 30. A második rész egy összevont teszt*, vizsgából áll, ahol gazdaságpolitikai, kulturális, társadalmi kérdésekben való jártasságot bizonyíthatnak a szervezetek által küldött csapatok. A tesztvizsga időpontja 1977. október 22. A benyújtott pályázatok és a tesztvizsgán elért eredmények elbírálását a rendező szervek képviselői mellett meghívott vállalati, társadalmi vezetőkből, illetve szakemberekből álló zsűri végzi el. A hasznosítható tanulmányokat az újítási feltételek ■szerint a gazdasági egységek is értékelhetik. Ezen túlmenően a legjobb eredményt elérő három FMKT-szervezet juía- lomüdülést, tanulmányúton való részvételt, vagy értékes tárgyjutalmat, anyagi elismerést nyerhet. A vetélkedő rendje: 1. Pályázati szándék bejelentése a megyei KlSZ-bizottsag- ra 1977. III. 31. 2. Tanulmányterv elkészítése, benyújtási határidő 1977. IX. 30. 3.. Tesztvizsga és eredmény- hirdetés 1977. X. 22. A tanulmányterv készítésére vonatkozó tájékoztatás: Gazdaságpolitikai céljaink egyik alapvető tényezője ■ az élőmunkával való ésszerűbb gazdálkodás. E célból a kormányzat kedvezményes fejlesztési lehetőségeket is biztosít, amit a vállalatok pályázat útján nyerhetnek el. Az FMKT-szervezeteink dolgozzanak ki a környezetükben működő üzemek számára olyan javaslatokat, amelyekkel esetleg a kedvezményes fejlesztési lehetőségek elnyerésére is lehet pályázni. A tanulmány- tervben ki kell dolgozni olyan szervezési, mechanizá'ási, technológiai — korszerűsítési, vagy más jellegű fejlesztési eljárást, amelynek alkalmazása munkaerő felszabadítására biztosít lehetőséget. A tanulmányok elbírálásánál három szempontot vesznek figyelembe: — A megvalósíthatóság. (Ezt a körülményt a vállalat gyáregységvezetőjének az elkészített tanulmányon igazolnia kell). — A megtakarított létszám viszonyszámát a környezet összlétszámához képest. — A kivitelezéshez szükséges összeg egy főre eső nágy- ságrendjét. Minden FMKT-szervezet jelentkezését vá?í? a KISZ Nógrád megyei bizottsága, az MTESZ Nógrád megye elnöksége. Vizsláson ogy délelőtt Neheztelnek a vizslási asszonyok reánk, mert amikor a kultúrházuk avatásakor felöltöztek a sokszínű, igazán gyönyörű népviseletű ruháikba, a róluk készített fotó alá azt írta valamelyik járatlan: szép sikert aratott a kazári népviseletű asszonykórus. A színes felvétel, amit akkor készítettek, most is ott van a tanácsházán, az ,elnöki szoba falán. Igaz, ami igaz, hozzáértő folkloristának kell lennie annak, aki meg tudja különböztetni a két szomszéd község asszonyainak ruháit. Szakasztottan egyformák: gyönyörűek, le- nyűgözőek. De . mégis van köztük különbség, hívta fel a figyelmet Kakuk Ferenc, a községi tanács elnöke, jelezvén, hogy az asszonyok neheztelése jogos. — Tessék csak jól megfigyelni... A járatlan embernek hiába minden erőlködése, nem sikerül ezt a különbséget megtalálni, pedig van különbség, méghozzá a szoknyákon, amik legalább négy ujjnyival rö- videbbek, mint a kazáriaké. így tehát jogos volt a vizslási asszonyok kifogása. A hibát ejtő kollégám nevében kérem elnézésüket. Tudom, hogy nem központi kérdés ez Vizsgáson, hiszen hol van már az az idő, amikor nagy ünnepség közepette felavatták a község legújabb központjában a — nem is kultúrház az — legújabb nevén: klubkönyvtárat. Olyan szép az épület, hogy kultúrpalota is lehetne, és a környezete: szép sorjába ültetett jegenyék, tágas park, abban a szovjet hősi emlékmű. Az ország fejlődésének hű tükörképe a valamikor nagyon szegény, de mindig forrongó község. „Szelet vetettek és vihart arattak” ezen új világért, de soha nem hátráltak meg. Fent, a dombon az öreg falu, a Cseres és a Szőllőhegy között őrzi néma tanúként a régmúlt keserveket, a kemény harcokat. Mert a régiből Vizsláson sincs már más, csak az öreg falu, aminek viszont ahogyan öregszik, úgy nő az értéke, mert őrzi hamisítatlan népi építkezési jegyeit. Sajnos, akik tehetnék, nem fedezik fel. A tanács elnöke megbocsátón mondta: — Vizsláson is inkább az új köti le az emberek figyelmét. .. Szó se róla. az újból bőven meríthetünk. Mint legújabbat, hogy Salgótarjánhoz, a megyei székhelyhez csatolják a községet. Sándor Pál. a fiatal tanácstitkár gyorsan kiigazítja a fogalmat: — Nem csatolásról van szó. hanem arról, hogy Vizslást városkörnyéki községgé nyilvánítják... Ennek sok minden következménye van. de arról máskor. Most inkább azt nézzük meg. hogy az új „ranghoz” milyen a stafírungja a községnek A legfontosabb, hogy dolgosak, szorgalmasak az emberek, akiket naponként a kora reggeli órákban már visznek a járatok a városba: a gyárakba. a hivatalokba, a kereskedelembe, az intézményekbe, egyszóval az élet minden területére. A vizs'ási embernek rangja van a munkahelyen. Néhány idősebb asszony marad odahaza, akik közül a tsz-ben vállalnak munkát nyolcan-tí- zen. A tanácsházán Sándor Pál, a vb-titkár egy hivatalos számadatot őriz a község fejlődéséről. Eszerint Vizsláson négyszáztizenöt lakásból háromszáz új, vagy felújított. Ehhez aztán szép kerteeskék. virágágyakkal, veteményesekkel tartoznak. Ez változtatta újjá leginkább Vizslást. Amikor ott voltam, tavaszi fényben ragyogott a község. Megkapóan szép volt. Még akkor is, ha a központban útépítéshez szükséges követ halmoztak fel. Ebben is az elkövetkező építés üteme van és már érzékelteti, hogy tovább szépülnek. Az elnök mondta: — Fejlődtünk, ahogyan az ország gyarapodott... A titkár aztán sorolta a számokat tovább: ötven-hatvan ' a személygépkocsik száma, háromszáz a televízióé, rádió minden házban. Ügyszintén a legkorszerűbb háztartási gépek. És a gyarapodás kedve nem lohad, ellenkezőleg: egyre nő. Ahogyan az elnök megjegyezte: — Van miből, kérem... Akik dolgoznak, azoknak van. Egy igazán jellemző példát is hallottam Vincze Ferencről. Remélem, nem veszi rossz néven, hogy épp vele példálózom. Az édesapja 1960-ban szép nagy házat épített, bőven van benne hely egyetlen fiának, Ferencnek is. Ennek ellenére a fiú most épít'” magának egy újat. És ez az új mindenütt azt jelenti, hogy teljes ossz- í komfort, garázzsal és mindennel, ami kell. És ezzel egyidö- ben emelkednek az igények, ország-világ látáséra, a művelődés szélesítésére színházban, hangversenyeken, klubokban. A művelődési otthonukban például pezseg az élet, mert ott a könyvtár, az ifjúsági szervezet központja, benne az MHSZ és természetesen a pártalapszervezet — És a mi községünk dolgozói fáradhatatlan építői, szé- pítői a szülőfalujuknak — mondta Kakuk Ferenc. Csak az elmúlt évben háromszázezer forint értékű a végzett társadalmi munka. Ez évenként ismétlődik, így lett szép az iskola, az óvoda, elkészült az orvosi lakás 250 méter vízvezetékkel, így készült el a kultúrház, a szovjet emlékmű és így tovább. Kik végezték ezt? A vizslásiak valamennyien. Van a községi tanácsnak egy határozata, mely így szól: „A község minden felnőtt lakója társadalmi munkás, aki becsülettel végzi el vállalt kötelezettségét. Ezért, ha nevük említésére kerülne sor akkor vagv valamennyiét soroljuk fel, vagy egyet sem ” Ez azt jelenti tehát, hogy mindenki részese a község fejlesztésének. Ezért hát. hogy olyan szép ez a valamikor nagyon szegény de mindig forrongó Vizslás. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1977. március 9., szerda 5 ! \
