Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
lavul-e a megye zöldségellátása? A gyáregység-vezetőnő öröme ARANY KOSZORÚS A PIACOT JÁRÓ EMBER — $ ki az, aki hetente legalább egyszer ne fordulna meg ott — némi változást vehet észre a MÉK boltiaiban. A burgonyát öt forintért árulják, s mert a tavalyi nehézségek ellenére is bő a készlet, a MÉK végre e terméknél betölti piaci árszabályozó szerepét. Azok, akik ősszel nyakra-főre vásárolták a burgonyát, hogy majd busás haszonnal adják tovább, rosszul számították. . . — Igaz, a burgonyatermés tavaly alatta maradt a vártnak, a megye té'.i szükségletéről mégis gondoskodtunk — adja a magyarázatot dr. Jan- csó Sándor, a MÉK igazgatója. A néhány kedvező változás, ami a második tél évben bekövetkezett, még nem oszlatta el a sötét fellegeket a közös vállalkozás felől. Az idén sorakoznak a további feladatok, melyek megoldása Nógrád zöldség- és gyümölcsellátásának javulását eredményezheti. Mert nagy a szükség rá, hiszen 1976-ban a tervezett 2047 vagon áruval szemben csupán 1676 vagont sikerű't a MÉK-nek felvásárolni. Mondhatni: alapos reformálása következik a MÉK-nek az idén. — Április elsejétől megszűnik a Nógrád megyei Mező- gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalkozás. ZÖLDÉRT Szövetkezeti Vállalattá alakul át a MÉK — újságolja az igazgató. Az átszervezés egyenes következménye a zöldség-, gyü- mölcsterme'és fellendítésére hozott kormányhatározatnak, a termékfelvásárlás, -forgalmazás korszerűsítését, szervezettségének növelését célozza. Az új helyzetben erőteljesebben érvényesül a központi irányítás, lehetőség nyílik a megyék közötti áruátcsoportosításokra, s bizonyára javul majd: az ellátás — Mi mindenféleképpen módosítottuk volna szervezeti felépítésünket, hog-- hatékonyabban láthassuk el tennivalóinkat. Az áruforgalmi osztályon következik be eltérés a korábbihoz képest. Szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdasági üzemekkel kialakult kapcsolataink gyümölcsözőek legyenek. Kezdve a vetéstervek kialakításától, a várható terméshozamokról szerzett információkig tiszta képet szeretnénk kapni a zöldségtermelésről. mert csak így lehet zökkenőmentes, biztonságos a felvásárlás — magyarázza dr. Juncsó Sándor. ENNEK ÉRDEKÉBEN több. új fiatal szakembert alkalmaznak. akik bizonyara munkájukkal jelentős segítséget adnak a szerződéses fegyelem javításához. Ez kulcskérdésé az ellátásnak, hiszen a korábbi években nem akadt rá példa, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének mulasztása után a termelőt kötbérrel sújtották volna. A másik fontos terűiét a termékátvétel, ahol a MÉK — egyenlőre még e név a hivatalos — arra törekszik: elkerüljék a minőségi vitákat, és a jópartnerekhez illően rendezzék a nézeteltéréseket. Az idén a termékforgalmazás már egy kézbe kerül, s a ki- rendeltségek között is szorosabbá válik a kapcsolat. Várhatóan javu' az együttműködés a megyei felvásárlószervekkel. s remélhetőleg nem fordul elő olyan helyzet, hogy gépkocsijaik Szegeden találkoznak, s külön-kü'ön öt jármű szállít egy rakományra való paradicsomot. — Felkerestük a termelő- szövetkezeteket, ÁFÉSZ-eket. összesen a megyében 574 vagon zöldségre, 280 vagon gyümölcs felvásárlására kötöttünk szerződé'!. A társrrfe- gyékből még 383 vagon zöldség, gyümölcs kerül majd Nógrádba. örveno-etes, hogy burgonyából, uborkából. káposztából. petrezselyemből és sárgarépából a megye mező- gazdasági üzemei látják el a megyét. . . Mi szerepel még a MÉK tervei között? Igyekeznek az áruféleséget minél közelebbről beszerezni, s ezáltal a fuvarköltségek, igv a fogyasztói ár is csökken. Régi kívánsága a háziasszonyoknak az is, hogv az üzletekben több legyen a csomagolt, tisztított áru. A lakosság ellátása mellett növelik az exportra kerülő csemegeuborka-termelést, mintegy 25—30 vagonnal. Ennek érdekében bővítik a dejtári savanyítóüzemet. Az idén újabb 180 vagonos bur- gonyatáro'lót létesítenek Szé- csényben, s remélhetőleg többé nem kényszerülnek a burgonyát prizmákban tárolni. A CÍMBELI KÉRDÉS évenként ismét'ődő. Remélhetőleg az év végén elmondhatni maid: 1977-ben javult a nógrádiak zöldségellátása, szolídak voltak az árak. Hogv ehhez mi szükséges, jól látiák • a MÉK-nél, s tenni is akarnak érte. Szabó Gyula Nem lehetett nem észrevenni, a fáradt arcvonások ellenére a gyáregység-vezetőnő örömét... Mert jókedvű volt Árvái Imréné. a ‘Váci Kötöttárugyár k^zári gyáregységének vezetője tegnap, bizakodó és mondanivalóval teli. Kérdtem tőle — s nem sértésképp — miért ilyen? — Örömöm egyik fele már régebbi: nagyon jól zártuk a múlt évet. A másik, hogy sikerült átlendíteni magunkat az évkezdés adta nehézségek holtpontján: jól dolgoznak asszonyaink-lányaink, még a meglehetősen feszített tervet is túlteljesítjük a hónap végére. Boldogan újságolja mindezt, s jogosan... Hiszen gondokkal kezdték az évet, s nem is akármilyenekkel. Szinte felborult a váci központ által számukra megállapított éves program, mert egy NSZK-beli cég, amelynek bérmunkát végeznek, meglehetősen nagy kapacitással, bizonytalankodott ... Küldte, meg nem is a tréningruhák gyártásához szükséges anyagot. Váltani kellett, módosítani a programon. Ami ugye, magyarázni sem kell bővebben, szinte feje tetejére állítja a központot, a gyáregységet és — a dolgozókat egyaránt, Rákényszerültek arra, hogy azt csinálják, ami van; illetve, amit a váci központ tudott a számukra biztosítani. S hogy mégis jókedvű Árvái Imréné? __ Az vagyok, mert a hónap végére, legalábbis ma úgy tűnik, öt százalékkal túl tudjuik szárnyalni a programban meghatározott feladatainkat. É s ebben sokat jelent a munkaszervezés és a munka termelékenységének szinte- folyamatos növekedése. Az 1973—74—75-ös gondokat is áthidalva — amikor szinte a mélyponton voltak — a múlt évben már 140,4 millió forintot termelt a kazári gyáregység. Ami a váci székhelyű vállalat három gyáregysége és egy telephelye között is, a szinte legjobb eredmény. Persze, az adottságokat, tényezőket, körülményeket* s még sok mást figyelem-be véve. A fiiatal gyáregyséig nyeresége ebben az évben megközelítőleg hatszorosa az 1975. évinek, ami ugyan nem teljes összegében kerül felosztásra, hiszen a vállalati „közös kalap” példája nyomán, s lehet, a nem mindig megalap>ozott egyenlősdi elvén, lényegesen kevesebb, de... De egy varrónő nyolcszáz, ezer forintot kap ma múlt évi munkája eredményeként. Nem, nem mondja a gyáregység-vezetőnő, hogy ebben nekik, személy szerint neki is nagy szerepe van. hanem csak diplomatikusan így fogalmaz: „Lassan beérik már a négy-öt év erőfeszítéseinek, tanulóidejének eredménye.” Igen, eredményekről lehet szólni. Hiszen a kazáriak esetében — a vállalati statisztikát nézegetve — szembeötlő, hogy hétszázalékos fizikai létszámcsökkenés mellett tizenkét százalékos termelékenységnövelést tudtak produkálni. De hozzátehetjük azt is, hogy 1976. végére, az idei év elejére ismételten feltöltődött a létszám, s mint rég, ismét háromszázötvenen vannak. Különösen jelentős, hogy programjukban — a múlt évben, s az- idén is — közel ötven százalék a tőkésexport aránya. Tavaly 202" ezer tréningruhát szállítottak Nyugatra, ami az idén, figyelembe- véve az ötmillióval, vagy talán még többel megtoldott tervet, jóval nagyobb meny- nyiségű .lesz. Ami bizonyára megfelelő időben, kitűnő minőségben kerül a megrendelőkhöz. Mert erősen függnek a kazáriak a váci törzsgyártól, de termelékenységi mutatójuk még a régi hagyományokkal rendelkező Pest megyebelieket is felülmúlja. S nem is akárhogy! És — ismétlem — örült annak is 1 Árvainé, hogy hamarosan megkezdik az új üzemcsarnok kivitelezési munkálatait, ami megszünteti a jelenlegi igen csak visszás állapotokat. Három kilométer távolság van a gyáregység két üzemrésze között: egyik a falu kultúrotthonában kapott helyet — a művelődés rovására. (Mióta odatelepültek, a faluban nincs kultúrotthon!) Várhatóan a jövő év közepe táján már összevontan végzi munkáját az egy gyáregység. S gondolom, bizonygatni sem kel!: még szervezettebb, rendezettebb körülmények között, ami újabb sikerek eredője lehet. Mondom, találkozásunkkor, s elválásunkkor is mosolygott a gyáregység-vezet őnő. „Olyan jó, hogy minden nehézségein sikeresen túl tudjuk tenni magunkat” — mondta. Tavaszi napfényben fürdőt! a volt tordasd bányaüzem épülete... k. gy. Az aranykoszorús szocialista Íírigád címért versenyzett a Gábor Áron és Március 21. kollektíva a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben; A többbrigádok lettermelésben és a lengyel exportra1, gyártott fogaskerekek hibátlan gyártásában jó eredményeket értek el. Mihály Nándor, a Gábor Áron szocialista brigád vezetője süllyesztékes gyártmányokat készít. Kokinda János, a Március 2l szocialista brigád vezetője a szántáshoz szükséges ekevasakat gyárt. KOMZULTACIÓ A fejlett szocial izmus építéséről A párt XI. kongresszusa óta eltelt két esztendőben igen gyakran olvasunk, hallunk, beszélünk a fejlett szocializmusról. Ügy is, mint a marxizmus—leninizmus egyik legidőszerűbb elméleti kérdéséről, úgy is, mint megvalósulóban levő politikai programunkról, napjaink gyakorlatáról. Mit tükröz, milyen fejlődési szakaszt jelöl ez az elnevezés? Milyen szakszai vannak a szocializmus megteremtésének? Milyen ismérvek jellemzik a fejlett szocializmust? Hogyan mérhető: hol tartunk e társadalomépítő, történelemformáló tevékenységben ? Marx, Engels, Lenin művei — amelyekben a társadalom életének. fejlődésének törvényszerűségeiről olvashatunk — azt állapítják meg: a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenetnek, a szocializmus társadalmának három fejlődési szakasza különböztethető meg. Ezek: a szocializmus alapjainak lerakása, a fejlett szocializmus megteremtése és a fejlett szocializmus további építése, fejlesztése. Mindhárom fejlődési szakasznak mások a sajátos feladatai, ismertető jegyei. Ugyanakkor különbségük viszonylagos, számos jellemvonásuk azonossága mutatja: egyazon átmenet fázisairól van szó. Az első szakasz fő feladata a „ki, kit győz le”, a politikai hatalom megragadása, a proletárdiktatúra megteremtése, a termelési viszonyok — ezen belül mindenekelőtt a tulajdonviszonyok — szocialista átalakítása. a szocialista kulturális forradalom kibontakoztatása, az életszínvonal rendszeres emelése. Mindezek — számtalan más kapcsolódó feladat teljesítésével együtt — a szocializmus alapjainak megteremtését eredményezik. Népünk ezt a feladatot a fordulat évétől a hatvanas evek közepéig teljesítette. Pártunk IX. kongresszusa — 1966-ban — célul tűzhette a szocializmus teljes felépítését. Társadalmunk továbbfejlődését most már saját, szocialista gazdasági-társadalmi bázisán. Az MSZMP XI. kongresszusa — miután a párt előző. 1948-ban elfogadott programja megvalósult — új programnyilatkozatot fogadott el. Az ebben megjelölt cél, a fejlett szocializmus megteremtése, ugyanazon fejlődési szakaszt jelenti, mint a szocializmus teljes felépítése. A programnyilatkozat új távlatunkat. 15—20 éves fejlődésünk fő vonalait tárja elénk. E másfél-két évtized új feladatai, új küzdelmei szocialista forradalmunk új sikereit ígérik. Keveset tudunk ma még arról mondani, hogyan, mivel lehet majd lemérni, hogy a társadalom a fejlett szocializmus fázisába jutott. Ez jórészt az elméleti kutatások feladata. A legfontosabb, a lényeg azonban egyértelmű: mai társadalmunk pozitív folyamatainak, kialakult szocialista viszonyainak egyre magasabb szintre emelése, fejlesztése az élet minden területén. A fejlett szocializmus megteremtésének alapkövetelménye a gazdaság továbbfejlesztése — a termelőerők további korszerűsítése, a tudományos és technikai forradalom kibontakoztatása, a népgazdaság szerkezetének kedvező átalakítása, az ágazati és területi fejlesztés, a gazdasági hatékonyság jelentős növelése útján. A gazdasági-műszaki fejlődést számos tényező — a tervgazdálkodás fejlesztése, a gazdaságirányítás tökéletesítése. a gépesítés, automatizálás fokozása — határozza meg. Köztük alapvető szerepe van a szocialista gazdasági integráció fejlődésének, az ebből fakadó előnyök kihasználásának. A fejlett szocialista társadalom megteremtése — amelyen más szocialista országokkal egy időben, s azonos elvek, célok, eszmék alapján dolgozunk —, a szocialista közösség országainak, népeinek csakis közösen megvalósítható programja, A szocializmus teljes és végleges győzelme a kapitalizmus fölött a munka magasabb termelékenységével érhető el. A program- nyilatkozat termelési-fejlesztési céljainkat ennek megfelelően határozta meg. A nemzeti jövedelem, 2—2,5-szeresére, az ipari és az építőipari termelés 2,5—3-szorosára, a mező- gazdasági 1,5—2-szeresére, s a társadalmi összmunka termelékenysége 2,5—3-szorosára növekszik a 15—20 év során. Csakis így érhető el — így viszont biztosan elérjük —, hogy hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. A fejlett szocialista társadalom építése során tovább fejlesztjük jelenlegi társadalmi viszonyainkat, így a tulajdonviszonyokat, munkamegosztási és -elosztási viszonyainkat. A két szocialista tulajdonforma — az állami és a szövetkezeti tulajdon — kapcsolatai bővülnek, szorosabbá válnak. A munkásosztály a fejlett szocializmusban is a társadalom vezető ereje. Száma, részaránya társadalmunkon belül tovább növekszik, műveltsége, politikai tudatossága, közéleti aktivitása tovább emelkedik. A parasztság létszáma tovább csökken. Életkörülményeit, képzettségét, gondolkodásmódját tekintve közel kerül a munkásosztályhoz. Ez a folyamat jellemzi az értelmiséget is, amelynek száma, s munkájának társadalmi jelentősége emelkedik. A társadalmi nagy csoportok ilyen formálódása a munka szerinti elosztás elvének mind következetesebb érvényesítésével, a szellemi és fizikai munka jelentős különbségeinek, a városi és a falusi életkörülmények lényegi eltéréseinek csökkenésével megy végbe. Mindez együttesen azt eredményezi, hogy homogénebbé válik társadalmunk. Folytatódik, sőt, erősödik a szociális csoportok egységesülése. Ugyanakkor a munkásosztály világnézete, erkölcse, politikai tudatossága, életfelfogásának terjedése, jellemzővé, általánossá válik. A propagandamunka, a közművelődés, a nevelés különféle területeinek összhatása a marxi—lenini ideológiát mindinkább népünk egésze gondolkodásának, erkölcsének, műveltségének alapjává teszi. Az iskolai oktatás továbbfejlesztésének nagyszerű tervét — a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázottságának általánossá tértiét —, a művelődés iránti igény terjesztésé-e és kielégítésére vonatkozó célkitűzéseinket, a tudományok és a művészetek további felvirágoztatásának programját megvalósítva, hatalmasat lépünk előre a sokoldalúan képzett, művelt emberek társadalmának megteremtése útján. A magas fokú képzettség, műveltség, tudatosság elősegíti a fejlett szocializmus építése más feladatainak teljesítését is. A különböző feladatok nagyobb komplexitása, szorosabb kölcsönhatása jellemzi életünket, tevékenységünket. A fejlett szocialista társadalom létrehozásának részben feltétele és eszköze, részben eredménye a szocialista demokrácia további kibontakozása. Az eljövendő 15—20 év so-; rán a proletárdiktatúra fokozatosan össznépi állammá fejlődik. Az emberek mind nagyobb része kapcsolódik l?e a közügyek, az államügyek intézésébe, s megkezdődik a társadalmi önigazgatás elemeinek kialakulása. A fejlett szocializmus megteremti a szocialista életmód általánossá válásának feltételeit és szükségletét. Kialakul a szocialista közélet és magánélet harmonikus egysége, általánossá válik a munka értelmének, társadalmi fontosságának felismerése és hatása. „Előrehaladásunk tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván. Ezáltal lesz gazdagabb az ország, tartalmasabb és boldogabb valamennyiünk élete’’ — írja a programnyilatkozat. . A programnyilatkozatot, s benne népünk 15—20 esztendei munkájának, jövőjének tervét a párt dolgozta ki. Megvalósítása éppúgy feltételezi a párt vezető, irányító, mozgósító, szervező erejét és tevékenységét, mint a szocialista építés eddigi évtizedei. Igen fontos — figyelmeztet a KB 1976. október' 26-i határozata —, hogy a fejlett szocializmus építésének szakaszát helyesen ítéljük meg. Ami két évtized múltán lesz időszerű, ne soroljuk mai teendőink közé, s a 'napi munka során ne hagyjuk ki gondolatvilágunkból a távolabbi célokat. A perspektíva nagyszerű. Naponkénti realizálása fokról fokra közelebb visz hozzá bennünket. Dr. Ujlaky István
