Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

ASSZONYOK a gépek mögött Közgyűlés a Haladás Lakás­Hét kollektíva küzd a külön böző címek eléréséért ■> Sal­gótarjáni Ruhagyárban. A m unkaversenyben résztvevő bri­gádok vállalásai egyre jelen tősebbek. Pótfelajánlásokat is tettek az 1977-e* év tervfela datainak teljesítésére A Nógrádi Sándor bronzke szórós szocialista brigád tag­jai: Gordos Istvánné, Forgács Gyula és László Jánosné, a leszabott termékeket szortíroz zák. A Furák Teréz brigád eredményei alapján a szocialista cí­met nyerte el. Rácz Györgyi Brigádvezető Zsidai Zsuzsan­nának segit a munkafázisok elvégzésében. szövetkezetben A napokban tartotta Salgótar­jánban a Haladás Lakásszövetke­zet a tanácstagi beszámolóval egybekötött évi közgyűlését. Menyhárt Istvánné tanácstag elöl­járóban Ismertette Salgótarján el­múlt évi fejlődését és az ez év­ben megvalósítandó építési ter­veket; majd áttért a legutóbbi tanácstagi beszámoló óta végzett munkájára. Mint mondotta: a már évekkel ezelőtt felvetődött szenny­víz-levezetési probléma megoldá­sa a tanácsi szervek ígérete el­lenére késik. Nem kerülhetett sor a tervezett ifjúsági sportpá­lya létesítésére sem, mivel a ki­jelölt területről az IKV a tata­rozás után visszamaradt építési hulladékot még mindig nem ta­karította el. A tanácstagi beszámolóval kap­csolatos vitában a hozzászólók sérelmezték, hogy a gyűlésen a városi tanács nem képviseltette magát. Ismételten kérték az év­ről évre húzódó jogos kívánsá­gaik teljesítését; a 60 családra jutó egyetlen szeméttároló kiegé­szítését; az egyik bérház melletti fekete salakos kocsifeljáró meg­szüntetését, továbbá a betegek és a kisgyermekes anyák érde­kében a város északi pontját a délivel egy vonalban összekötő autóbuszjáratok beállítását. me­lyekkel a megyei rendelőintézet átszállás nélkül lenne megköze­líthető. A kérések tolmácsolásá­ra — a tanácsnál, az IKV-nál és a Volán Vállalatnál — Menyhárt Istvánné válaszadásában ígéretet tett. A tanácstagi beszámolót köve­tően Csemniczki István, a Ha­ladás Lakásszövetkezet igazgató­ságának elnöke tájékoztatta a tagságot az elmúlt évi munká­ról és az 1977. évi feladatokról. Az épületek állagmegóvásával és a gazdálkodással kapcsolatban elmondotta, hogy 1976-ban a fel­újításra fordítható összeg gyara­podott. az üzemeltetésre viszont kövesebbet költött a szövetkezet az előirányzottnál. A jövőben azonban — az éoítési anyagok árának emelkedése miatt — a tagság fokozottabb segítségére lesz szükség. Megelégedéssel szólt az igazgatóság elnöke arról, hogy tavaly a lakók 950 óra tár­sadalmi mupkát végeztek. Ebből derekasan kivette részét a nő­bizottság szervezésében a fiatalság. Ugyancsak elismerően nyilatko­zott a szövetkezeti együttélés sza­bályainak betartásáról, a lakók egymás iránti segítőkészségéről is. Bejelentette, hogv a szövet­kezet elmúlt évi versenvvállalá- salnak teljesítésével már har­madszor nyerte el a SZÖVOSZ di­csérő oklevelét. Az 1977. évi tennivalók közé sorolta Csemniczki István a pin­cék szellőzőnvílásainak elkészí- j tését, a gyermekjátszótér és az épületek környékének rendbe ho­zását. a tetőszegélvek és a léo- csőházi ablakok megjavítását, to­vábbá. a költségek csökkentésére a vízzel való takarékoskodást. A kőzgvűlés a vita után az igazgatóság, az ellenőrző bizott­ság és a nőbizottság beszámoló­ját; az 1976. évi zárszámadási eredményeket és az 1977. évi költségvetést, továbbá a határo­zati javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. k. e. Tanulnak A pásztói ÁFÉSZ tanfolyamot szervez a választott testületi ta­gok részére. A továbbképzésben részt vesznek a szövetkezet igaz­gatóságának, felügyelő bizottsá­gának, a területi intéző bizottsá­gok, a nő- és ifjúsági bizottsá­gok tisztségviselői. Az oktatás keretében feldolgoz­zák a fogyasztási szövetkezetek VITT. kongresszusának dokumen­tumait. az MSZMP KB és a me­gyei pártbizottság decemberi ha­tározatait. szó esik majd a szö­vetkezet tevékenységét érintő jog­szabályokról is. Sípálya és - a semmiből Ismerősöm azt kérdezte: tu­dom-e, hogy a mégyében hol található sípályáéi -felvonó? Először nem sejtettem, hogy hová akar kilyukadni, azt vá­laszoltam, hogy az idén több hó esett mint az utóbbi öt­hat évben. Tehát ha esik a hó, sípálya akad Nógrádban. De ho' működik sífelvonó? A Saigon akartak építeni, de ab­bamaradt. Aztán megtudtam, hogy a megye egyetlen sífel­vonója Nagy bárkány ban a dombok mögé bújt községben működik. Ml adta az ötletet? Az, hogy a szomszédos szlovák és lengyel községekben olyan sok helyen építettek már sí­felvonót. Nagybárkányban sem rosszabbak az adottsá­gok. A gyerekek — sok szlo­vák származású akad, köztük — itt is szeretnek síelni. Nem kell messzire menni, csak a kertese végébe, mert ott me­redek dombok kapaszkodnak, kicsit odébb hirtelen lejtenek. Persze néhány eve kevés sí­léc akadt a községben, arra nem is gondoltak, hogy egy­szer nagyon lelkes és kivá'ó oktatójuk akad. Három éve költözött Nagy- bárkányba dr. Korchmáros László fiatal fogorvos, aki Budapesten a Dózsa sízője volt. A nagybárkányiaknak se pénzük, se ismeretségük nem volt. De Korchmáros doktor­nak két ötlete akadt. Tudta, hogy a sportegyesületek nem semmisítik meg a kiselejtezett felszereléseket. A második ötlet: kezébe vette a tömeg­sport támogatásáról szóló ren­deletet. Nem is kellett azt nagyon lobogtatni, volt egye­sülete, a Dózsa 20 pár sílé­cet, 11 páí cipőt adott, a Spartacus sakktáblákat, ping- pongtelszerelést és tornaci­pőket. Következő útja a Nagy- bátonyi Gépüzemekbe, Gazsi Zoltán főmérnökhöz vezetett. Műszaki segítséget és szak­embereket kaptak. A helyi tsz a Földhivatal engedélyével használati jogot adott a sípá­lya területére és felvonó lé­tesítésére. Aztán a tsz-nél egy kiselejtezett villanymotor is akadt. Erre már áldomást le­hetett inni. Az ÉMÁSZ kisterenyei ki- rendeltségéről Tóth Tamás és Botyán István sokszor és szí­vesen mentek Nagybárkány­ba, a sípálya és felvonó vil­lamos munkáit segíteni. Ká- nyásról Laczko István bá­nyaigazgató és Batta János brigádvezető segített. A nagy- bátonyi Pentamer Szövetke­zettől Takács János külön hí­vás nélkül is rendelkezésre állt, ha szükség volt munká­jára. A Nógrád megyei Ta­nács VB Testnevelési és Sporthivatala, a községi ta­nács szerény összegű támoga­tást adott, de ez csak a leg­szükségesebb beszerzésekre volt elegendő. A munkát tár­sadalmi összefogással végez­ték. Nagybárkányban január 13- án ünepé'yesen és nagy öröm­mel avatták a pályát és a sí­felvonót. Nem csak avatták, fiatalok és idősebbek sajátuk- ként birtokba vették. Szülők és nagyszülők az egész falu népe nézte, csodálta és ne­vette a sízőket, a nagy hup- panásokat Száznyolcvan mé­ter a felvonó hossza, bele­kapaszkodnak és a villany- motor segítségével az elmés A Magyar Rádió (sajtókonferenciája Válaszok a kérdésekre Változatlanul nagy érdeklő­dés kíséri megyeszerte a rá­dió sajtókonferenciájára be­érkezett kérdésék válaszadá­sát. ' Tamási Béla kérdezi Sal­gótarjánból. a Munkácsy út 10-ből: — Kevés a városban a gyógyszertár. Várható e vál­tozás e tekintetben az ötödik ötéves tervben? Ismert to­vábbá az is, hogy Salgótar­jánban rössz a víz minősége. Javítására milyen lehetőség kínálkozik? Végezetül mikor fejeződik be a Munkácsy út állami lakásainak felújítása? Válaszol: Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke. — A város gyógyszertárhá­lózata két új létesítménnyel bővül az ötödik ötéves terv-^ ben. Az első a kohászati üze­mek közelében, az ú: szolgál­tatóházzal együtt épül meg, 1978-ra. A másodikat- a Se- baj-telepen — a tervek sze­rint 1980-ra fejezik be az épí­tők. A két új gyógyszertár je­lentős mértékben tehermente­síti a városközpont gyógyszer- tárait, s feltehetően kielégíti Zagyvaróna és Somoskőújfalu igényeit is. Ami a város ivóvízellátását illeti, minden bizonnyal je­lentős mértékben javítja majd a regionális vízmű II. üteme, amelyet 1978-ban, helyeznek üzembe. A beruházással egy- időben. egy 4 millió köbmé­teres tározó is épül, s a bio­lógiai tisztítás jobb minőségű vizet is biztosít. Végezetül: a Munkácsy út állami bérlakásainak felújítá­sát még 1977-ben befejezi az ingatlankezelő vállalat. Jancsi László kérdezi Ka- rancskesziből, a Kossuth út 9-ből: — Hazánk természeti kin­csekben gazdag, és sok az utazni vágyó ember is. Az Express Ifjúsági és Diákuta­zási Iroda milyen utakat ter­vez a jövőben? Válaszol: Sisa Alfréd, az Express Ifjúsági és Diákuta­zási Iroda Nógrád megyei ki- rendeltségének vezetője. — Az Express a tervek sze­rint 1980-ig mintegy egymil­lió fiatal utazását tervezi, szervezi meg az országon be­lül. Mindenekelőtt azoknak az utazásoknak, túráknak a számát növeli, amelyek a tör­ténelmi, politikai emlékhe­lyekhez kapcsolódnak. A kö­zeljövőben várhatóan tovább szélesedik az ifjúsági turisz­tikai kedvezmények rendsze­re. A sportturisztika fejlesz­tése mellett a megyei kiren­deltség fontos feladatának tartja hogy minél több me­gyei és megyén kívüli fiatal­lal ismertesse meg természeti adottságainkat, építőmunkánk edd'gi eredményeit. gzeberényi Zoltán kérdezi Zagyvarónáról, az Iskola út 20-ból: — Épül-e szolgáltatóház Zagyvarónán az ötödik ötéves tervben? Mikorra várható, hogy Zagyvaróna faluba — miután a hőerőmű közel' van — bevezetik a gőzfűtést? Válaszol: Morvái Ernő, a Salgótarjáni városi Tanács ál­talános elnökhelyettese. — A város ötödik ötéves terve elkészült, s az nem szá­mol ' szolgáltatóház építésével Zagyvarónán S a hőerőmű jelenlegi ka­pacitását figyelembe véve ar­ra sincs lehetőség, hogy a zagyvarónai családi házakba bevezethessék a gőzfűtést. Az egykori villamos energiát ter­melő erőmű Salgótarján több­szintes lakóházainak, intéz­ményeinek és az ipari üzemek egy részének biztosítja a szük­séges energiát. Esztergomi Pálné kérdezi Salgótarjánból a Vörös Had­sereg út 17-ből: — Mikorra válható a Nép­hadsereg út megjavítása? Válaszol: Lantos Lóránt, a Salgótarjáni városi Tanács műszaki osztályvezetője. — A városi tanács lST7-es fejlesztési tervét már jóvá­hagyták. Ennek megfelelően a Néphadsereg út felújítására még az idén sor kerül. Balázs László kérdezi Sal­gótarjánból. a Pécskő út 8- ból: — Mikor lesz az autóklub­nak saját szervize, hiszen ré­gebben a klubtagok ígéretet kaptak erre? Válaszol: Botka Miklós. a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak vezetője. — A műszak' ál'omás ki­vitelezése még 1977-ben be­indul és a tervek szerint a jövő és első fél évében üzem­be helyezik. Hencz Pál kérdezi Nagybá- tonyból, a Lenin út 4 szám­ból és Kfeller Lászlóné Sal­gótarjánból, a Schuyer Ferenc út 45 bői: — Mikor lehet beköltözni a Sebaj-telepen az A—3-jelű épületbe? Válaszol: Lantos Lóránt a Salgótarjáni városi Tanács műszaki osztál yvezetője­— A kivitelező, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat szerint az épületbe 1977. június—júliusában költözhet­nek a lakók. Az első két lép­csőház lakásait előreláthatólag április közepéig átadják. Róka Mihály kérdezi Lu- dányhaiászibóú a Szt. István út 6-ból: — Mikor építik me" Lu- dányhalásziban az árvízvédel­mi gátat? Tudomásom sze­rint az Ipoly csehszlovák ol­dalán ez már régebbén elké­szült. Válaszol: Botka Miklós, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztá­lyának vezetője — A ludányhalászi iskola és környékének árvízvédelme tu­lajdonképpen é’kezd'ődött. Az Ipolymenti Víz-gazdálkodási és Talajvédelmi Társulat elkezd­te a védelmi tervek készíté­sét. amelynek kivitelezésére még ebben az ötéves tervben sor kerül. . agyogó fiatalság: hosz- szú haj és diszkréten festett csodálkozó sze­mek, passzentos ingblúz és midi szoknya ül velem szem­ben az asztal mögött. ő lenne, az akit keresek? Minduntalan ellentmond a képzeletem, az évek során sok kis apró mozaikból össze­állított kép. Kép a védőnőről, úgy álta­lában; aki sok-sok év tapasz­talataival a háta mögött ma­gabiztosan osztogat tanácsot és jó szót, nevel, felvilágosít, aki jótékony és bizalomgerjesztő, akinek gyakorlati ismeretei többet érnek minden könyv­nél, írott szónál. — A fiatalság nem bűn, és nem erény, egyszerűen állapot, amely sajnos, rövid ideig tart. A fejemre olvashatja, hogy tudásom talán még tankönyv- szagú, hogy kevés gyakorla­tom, rutinom van .. Én pedig mindezt megcáfolhatom azzal, hogy a belülről feszítő lelke­sedés, az óriási ambíció máris átsegített a nehezén. és csak az adott család isme­retében lehetséges. A legtöbb helyütt megszívlelik a Hal­lottakat, máshol beszélhetek órákon keresztül is, falra hányt borsó.. A terület, melyet Deák egy része már beékelődött szerkezet a sízőket a dombra vontatja. A pálya hossza a gerinctől a teknőig mintegy 500 méter. Egy kis földgyalu- fásra van szükség és 150 mé­terrel meghosszabbítható. A lámpákat már beszerezték, jö­vőre kivilágítják a pályát. Kire a legbüszkébbek Nagy­bárkányban? Természetesen mindenki a saját gyerekére. De azon feiül arra, hogy a község 10—14 éves gyerekei a megyei síbajnokságon máris három második és két harma­dik díjat nyertek. Balog Lász­lót, Boros Károlyt, Balya An­nát, Kiss Zitát emlegetik a legügyesebb síelők között. Ti­zenegy gyermek versenyszerű­en sportol, de 50 év körüli felnőtt is sílécef kötött. Valami egészen új megmoz­dulást tapasztalam Nagybár­kányban. Talán még fel sem lehet mérni annak jelentősé­gét, hogy a gyerekek és fel­nőttek népes csoportja novem­bertől márciusig nem kény­szerül négy fal közé a lakás­ban és az iskolában. Arra is jó példát mutattak, ha vala­mit nagyon akarnak, és a kö­zös cél érdekében összefog­nak, az sikerül, és a község apraja-nagyja látja hasznát. E. L. Védekezés támadás nélkül. Folytonos küzdelem azért, hogy elfogadják, elismerjék, és bízzanak benne. — Négy évvel ezelőtt, friss diplomával a kezemben, visz- szakerültem a falumba, Bnd- refalvára. A rózsaszín gyerek­kor színhelyére, ahol minden bokrot, követ ismertem, ahol az összes gyerek barátom, játszótársam volt. Mit mond­jak? Ismerősként fogadott a falu, de mégis idegenkedve. Mert nekem minden és min­denki ugyanaz volt, mint ré­gen, de rám már egészen más­képpen néztek. Azt gondolták, hogy a Budapesten eltöltött két év — a védőnőképző — átformált, s, hogy majd a ta­nultak felsőbbrendűségével szemlélem az itt élőket. A bi­zalom, a belém vetett jiit na­gyon fontos volt, hisz’ epéikül a- védőnői hivatást gyakorolni lehetetlen... A 24 esztendős Deák Éva tehát munkához látott. Naponta fel­tűnt Endrefalván, Piiinyben, és Szécsényfelfalun. Betért a terhes anyákhoz, a csecsemők­höz. Beszélgetett, társalgó* t, ismerkedett a családok szo­kásrendjével, problémáival. És lassan azon vette észre ma­gát, hogy esténként kopogtat­nak szobája ajtaján. JötteK a tanácsot, segítséget kérők, voltak, akik csak baráti be­szélgetésre ugrottak be. — Én azt tartom, hogy ninrs két egyforma gyerek. Még testvérek között sem. Séma szerint gondozni, nevelni te- Éva naponta bejár, a nehe­zebbek közül való. Nagyon sok a cigánycsalád, akiknek hát nem lehet. Éppen ezért a faluba, jó néhányan azon­ban még telepeken laknak. — A cigánylakosságtól lel­tem a legjobban, hiszen ez még nagy gyakorlattal rendel­kező védőnőnek is problémát jelent. Örömmel mondhatom, kellemesen csalódtam. A leg­több cigánycsalád rendes, tiszta környezetben él, s a személyes higiéniával sincs baj. A gyerekeik jól tápláltak, egészségesek. Megvásárolják nekik a banánt, a narancsot, tehát nsm szenvednek hiánvt. A fejlődés másik fokmérőié, hogy a fiatal házasok a har­madik gyerek után leállnak. Ismerik és elfogadták a véde­kezés különböző módjait. Deák Éva ebben már egy kicsit a saját munkája gyü­mölcsét is látja: Idézve a fiatal védő szava­it: A belülről feszítő lelkese­dés az óriási ambíció átsegí­tette a nehézségeken s ezt már mi tesszük hozzá — a hivatása gyakorlásánál. De mi újság a magánélettel? Nem bizonyul-e számára túl szűk­nek a falu, hogy tartalmas életet, meghitt baráti kört ala­kítson ki? N em a falu szűk, in­kább az emberek befelé fordulóak. Mindenki éli a maga saját kis világát. End- refalváról egyre-fnásra köl­töznek el a fiatalok, az egy­kori barátnők, barátok. Bi­zony sokszor gyötör a magány, de — és talán ez a jó — még erősebben a szellemi fáradt­ság. Ilyenkor aztán vagy ol­vasok egy keveset, vagy egy­szerűen pillanatok alatt elal­szom. — vkm —

Next

/
Oldalképek
Tartalom