Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-08 / 56. szám
*•***% f-C Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ HSÍMP WOGRAD M EGY Ei- 01 Z O TT S AGA ES A MEG YEI TAN AGS, LAPJA *„ XXXIII ÉVF 56. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. MÁRCIUS 8., KEDD ^ísóm0^ i választá a megyében Befejezte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája Vasárnap a Parlament kongresszusi termében a beszámoló feletti vitával folytatódott az MNOT II. konferenciája. Az elnökségben helyet foglalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár, Erdei Lászlóné, a nőtanács elnöke. továbbá Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára. A 600 meghívott, a nő tanács tagjai, a különböző szakterületek, a párt-, állami és tömegszervezetek, a szövetkezetek képviselőinek soraiban olt voltak az európai szocialista országok testvérszervezeteinek küldöttei. A vitában felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, aki a kormány nevében köszöntötte a tanácskozást. — A nők helyzetével foglalkozó párt- és kormányhatározat a lányok,, asszonyok érdekében végzett munkát társadalmi üggyé tette — hangsúlyozta. Az eredményekről szólva a társadalmi gondoskodás szép példájaként említette: hét évvel ezelőtt az óvodáskorú gyermekeknek csak 57 százalékát, ma már töblx mint 75 százalékát sikerül elhelyezni. Igaz, korántsem ilyen megnyugtató a bölcsődés korúak 10 százalékos elhelyezési aránya — bár ezen nagyrészt enyhített a gyermekgondozási segély bevezetése, és összegének felemelése. Népszerűségét bizonyítja, hogy míg 1970-ben 160 ezren éltek vele, napjainkban 290 ezer édesanya gondozza otthon gyermekét A megtett intézkedések között kiemelkedő jelentőségű volt a családi pótlék emelése, az anyasági segélyre jogosultak körének kiterjesztése, a kisgyermekes anyák számára betegápolási táppénz biztosítása, s a nőket, terhes anyákat védő munkaügyi intézkedések. Egyrészt ennek tudható be, hogy a dolgozó nők tábora a KB határozatának megjelenése óta több mint 200 ezerrel gyarapodott, s hogy ma már a munkaképes korú nők 75 százaléka dolgozik. Ugyanakkor — hangsúlyozta dr. Sághy Vilmos — egyet kell érteni a konferencia megállapításával, hogy jobb összhangra van szükség a bölcsődék, az óvodák és a gyermekgondozási segély fejlesztésében. A dolgozó nők továbbtanulásában az erkölcsi, anyagi ösztönzés, jelentőségéről szólva elmondta: e téren is vannak számottevő eredményeink, erőfeszítéseink ellenére azonban ma még az iparban dolgozó lányok, asszonyok nagy része szakképzetlen. E helyzet nemcsak a kereseti színvonal gyorsabb ütemű növekedését gátolja, hanem fékezi a dolgozó nők szakmai előrehaladását is. A párt- és kormányhatározatok alapján fontos feladat volt az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érvényre juttatása is. Az előző tervidőszakban központi támogatással végrehajtott man- kásbérrendezésben erőteljesebben támogatták a nagyobbrészt nőket foglalkoztató iparágakat. A kormány azóta többször ellenőrizte: végrehajtották-e az intézkedést. A tapasztalatok szerint a nők kereseti színvonala fokozatosan megközelíti az azonos munkakörben foglalkoztatott, ugyanolyan képességű, gyakorlati idővel rendelkező és teljesit- 'ményt nyújtó férfiak keres éti színvonalát. A további tennivalókat pártunk XI. kongresszusa és népgazdaságunk V. ötéves lerve határozza meg — hangsúlyozta. A gyakorlati munkában állandóan fgyelemmel kell lenni a dolgozó nők, az anyák helyzetére. A további feladatokról szólva kiemelte az 1977-ben tervezett központi béremelést a textilruházati ágazatokban. Emelik és egységesítik a több műszakban foglalkoztatottak műszakpótlékát az iparban, az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban e köztudottan nagyobb részt nőket foglalkoztató ágazatokban. Hasonló törekvések jellemzik az elkövetkező három-négy esztendőben is bérpolitikánkat. Az intézkedések hatására csaknem 1 millió nődolgozó részesül közvetlenül béremelésben. Dr. Molnár Frigyes, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke a szövetkezetek több mint 3 millió tagjának üdvözletét tolmácsolta. Deák Gábor, a KISZ központi bizottságának titkára elmondotta, hogy az ifjúsági szövetség az elmúlt években erősítette politikai tevékenységét a fiatal nők körében, nagyobb gondot fordított ismereteik gazdagítására. A vitában kicsendült: társadalmunkban minden lehetőség adott ahhoz, hogy a nők közös feladatukban alkotó társak, nélkülözhetetlen, munkájában kiteljesedő emberek legyenek. A vitában felszólaltak: Ba- ráth Pálné mátészalkai osztályvezető; Bokorné dr. Szegő Anna nemzetközi jogász, az MTA állam- és jogtudományi intézetének tudományos osztályvezetője; Desztics Gyu- láné bolhói tsz-tag; Godó György né, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztály- vezetője (felszólalását a 2. oldalon közöljük), Jenei Ar- túrné, a Heves megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet igazgatója; dr. Kiss István, a Komárom megyei Tanács elnöke; Mikó Jánosné, az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozója; Nagyváradi Istvánná, a dunaújvárosi Fésűsfonoda igazgatója; Sabján. Józsefné, a pécsi Kesztyűgyár varrónője; dr. Sipka Sándorné hódmezővásárhelyi gimnáziumi tanár: Schmidt Jánosné, a Csepel Vas- és Fémművek hegesztője; és.Turgonyi Júlia, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. A konferencia munkáját Erdei Lászlóné, a Magyar NóK Országos Tanácsának elnöke összegezte. Elmondtá, hogy a tanácskozás betöltötte hivatását, az elhangzott 37 hozzászólás, a sok értékes javaslat és indítvány hozzájárul a nők helyzetének könnyítéséhez, gazdagítja a lányok, asszonyok érdekében végzett munkát. A nők politikai, gazdasági és társadalmi helyzetének további javításáért az MNOT II. konferenciája állásfoglalási fogadott el- Ebben a íiibbi között javaslatokkal forckil a kormányhoz, továbbá az érintett főhatóságokhoz és társadalmi szervekhez. A Minisztertanácsot az 1013- es kormányhatározat végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére kérik. Különösen azt a rendelkezést ajánlják a kormány és a SZOT figyelmébe, amely szerint az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek adományozott kitüntető címek odaítélésekor tekintetbe kell venni a dolgozó nők munkafeltételeinek javításáért tett intézkedéseket is. Az ifjúság helyesebb pályairányítását az Országos Tervhivatal és az érintett minisztériumok figyelmébe ajánlják, javasolva: a távlati tervekben dolgozzák ki a nemek arányosabb foglalkoztatásának programját. Felhívják az Oktatási Minisztérium és a tanácsok figyelmét a tankötelezettségi törvény végrehajtásának szigorúbb ellenőrzésére, s a pedagógusok jobb felkészítését a (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács határozata alapján vasárnap Nógrád megye 5-ös számú országgyűlési választókerületében, a szécsényi járásban — a megyei tanács határozata értelmében —, a megye 133 tanácstagi választó- körzetében tartottak időszaki i'álasztásokat. Mindenütt ünnepi hangulat jellemezte a választásokat. A népfrontbizottságok tagjai ünnepélyesen fogadták a választókat a feldíszí- tett szavazóhelyiségben. Az idős embereket lakásukon keresték fel. (Képes beszámolónk a 3. oldalon.) Brutyó János Salgótarjánban Hatékonyabb, gyorsabb, jobb legyen a közérdekű bejelentések intézése Ülést tartott az ország gyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja Hétfőn délelőtt Salgótarjánba látogatott Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, a város országgyűlési képviselője. A vendéget a megyei párt- bizottságon Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, s tájékoztatta a megye időszerű politikai és gazdasági kérdéseiről. A megyei tanács székházában tegnap ülést tartott az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. Az ülésén dr. Körmendi József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tájékoztatót tartott „A lakosság közéleti bejelentéseinek és javaslatainak, valamint az állam- igazgatási panaszainak intézéséről a tanácsi szerveiméi” címmel. A tájékoztató alapján megyénk országgyűlési képviselői megállapították, hogy a lakosság panaszainak, közérdekű bejelentéseinek intézése megfelelő szinten és módon történik a megyében. A közérdekű bejelentés az alkotmány biztosította joga az állampolgároknak, s azzal élnek is. öt év átlagában évente mintegy 500 bejelentés érkezik a tanácsi szervekhez. Ezek elsősorban kommunális, kereskedelmi, egészség- ügyi és hivatali dolgozók magatartásával összefüggő bejelentéseket tartalmaznak. 1975 —76. első fél évében a bejelentések 35 százaléka az ÉKV-osztályhoz érkezett. Mintegy 60 a kereskedelem, 70 az egészségügyre vonatkozott a közérdekű bejelentések közül, melynek többsége segítő szándékú. Foglalkoztak képviselőink a közérdekű javaslatok sorsával is. Ezek közül évente háromezer érkezik a ta- riácsi szervekhez. Elsősorban jelölő gyűléseken, falugyűléseken, fogadónapokon hangzanak el. Az 1975-ös képviselőválasztás alkalmával csaknem négyezer közérdekű javaslatot terjesztettek elő a választópolgárok. A bejelentések elsősorban községfejlesztésekre, kommunális és egészségügyi, valamint lakáskarbantartásokra ' vonatkoznak. Ezeket a javaslatokat a tanácsok jól hasznosítják éves, vagy középtávú terveik készítésénél. Kedvező jelenség, hogy a bejelentők részt is vállalnak javáslataik megvalósításában, ennek köszönhető, hogy megyénkben egyre növekszik az elvégzett társadalmi munka értéke. Szó volt az államigazgatási panaszok intézéséről. Azt állapították meg megyénk országgyűlési képviselői, hogy a tanácsok megyénkben évente 300 ezer ügyet intéznek, ennek ellenére 1974-ben csak 183, 76-ban pedig 137 állam- igazgatási panasz merült fel. Az úgynevezett pánaszkodá- sok során évente mintegy ezer egyéni sérelem érkezik a tanácshoz. A panaszkodások jelentős része az ellátó- és szolgáltatószírvekre vonatkozik, egy részük valódi, jelentős részük képzelt sére- (Folytatás a 2. oldaton; 4z országos választási elnökség közleménye az iflőközi választás eredményéről Március 6-án, a Nógrád megyei 5. számú országgyűlési választókerületben időközi választás volt, amely a törvényes előírásoknak megfelelően folyt le. A szavazásban a választók 99.8 százaléka vett részt. Az érvényes szavazatok 99,9 százalékát Hütter Csaba kapta, aki a választókerület képviselője lett. A törvényes előírásoknak megfele'ően folyt le a 2735 tanácstagi választókerületben a hely, tanácstagok Időközi választása is. A szavazásban a jogosultak 92,1 százaléka vett részt. Ebből a jelöltekre -szavazott 99,4 százalék, ellenük 0.6 százalék. Megválasztottak 2183 községi. 359 városi. 190 fővárosi kerületi tanácstagot. Három tanácstagjelölt nem kapta meg a megválasztásához szükséges többséget. A pótválasztás kitűzéséről az illetékes választási elnökség gondoskodott. Még többet az ifjúságért Felhívás Salgótarján üzemeihez, intézményeihez A hét végén: mindenütt kommunista szombatot! Az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága, a KISZ városi bizottsága, valamint Salgótarján város Tanácsa felhívással fordul a megyeszékhely valamennyi üzemének, intézményének dolgozóihoz. Kérik, hogy március 12-én, a város gyermekintézményi ellátottságának javítása, valamint az ifjúsági és úttörő-váltótábor továbbépítése érdekében kommunista szombat megtartásával segítsenek a város ez irányú gondjainak megoldásában. Kérik a vállalatok vezetőit, hogy az eddigi hagyományokhoz híven, megfelelően biztosítsák a kommunista szombat munkájának eredményes megszervezését! A helyi párt-. KISZ- és szakszervezeti munkásokkal együttműködve, mind nagyobb számban mozgósítsák a dolgozókat a kijelölt feladatok végrehajtására! Azokban az üzemekben é« intézményekben. ahol a kommunista szombat megszervezését nem tudják biztosítani, kérik a dolgozókat: egynapi bérüket ajánlják fel a fenti célok megvalósítása érdekében. Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága döntése alapján: — az összeg negyven Százalékát a városi tanács fejlesztési alapjára (számlaszám: 750-3336-01). — negyven százalékát a városi tanács ifjúságpolitikai alapjára (számlaszám 750-90793-8909) kell befizetni. — a kommunista műszakból befolyt összeg húsz százaléka a gazdasági egységeknél marad, amelynek felhasználásáról helyben döntenek.
