Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Ifjúsági aktívaértekezlet a néphadseregben Hazánkba érkezik a csehszlovák külüiiy miniszter II szocialista országok kommunista és munkáspártjai Pénteken Budapesten meg­tartották a magyar néphad­sereg ifjúsági aktívaértekez­letét. A katonafiatalok tanács­kozásán részt vett dr. Maró- thy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ kb első titkára. Kárpáti Ferenc vezérőr­nagy, politikai főcsoportfő­nök, honvédelmi miniszter- helyettes mondott megnyitó szavakat, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter összegezte a hadsereg­ben folyó ifjúságpolitikai mun­ka eredményeit, hasznosítha­tó tapasztalatait. Az előadói beszédet követő eszmecserében felszólalt dr. Maróthy László is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a KISZ központi bizottsága nevében köszöntötte az aktívaértekez­let részvevőit A felszólalásokból — mint ahogy itt, a néphadsereg ak­tívaértekezletén is — kicsen­dült: az üj generáció tudja a helyes ..sorrendet”, előbb a kötelességek, s azok teljesí­tése után a jogok — mondot­ta többek között. Dr. Maró­thy László a néphadseregben tevékenykedő ifjúkommu- nisták eredményeit méltatva rámutatott: munkájuk tar­talmának igazi minőségi mu­tatója, hogy a különböző, a parancsnoki elismerésekben részesülők 80 százaléka a KISZ-tagok sorából kerül ki. — Mutassanak továbbra is példát a harci és a politikai kiképzésben, a testedzésben, járjanak élen továbbra is a közhasznú társadalmi mun­kákban, társaik segítésében. Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének a meghívására Bo- huslav Chnoupek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság külügyminisztere március 7- én hivatalos, baráti látoga­tásra a Magyar Népköztár­saságba érkezik. ((MTI) Ünnepeltek a vasasok (Folytatás az 1. oldalról) és a világ különböző orszá­gaiban folytat a munkásság a kapitalista kizsákmányolás­sal és jogtiprással szemben. Szakszervezetünk magáé­nak vallotta és vallja a nem­zetközi munkásság közös céljait és érdekeit. Ezért nagy megtiszteltetésnek tart­juk és őszintén örülünk ne­ki, hogy a centenáriumi ün­nepségekre szóló meghívá­sunkat 18 európai ország 27 szakszervezeti szövetsége fo­gadta el. A munkásgyűlés szónoka végül utalt a centenáriumi ünnep kapcsán kibontako­zott országos munkaverseny- mozgalomra, amely erős szá­lakkal kötődik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom Bő. évfordulójának meg­ünnepléséhez. Szavait így fejezte be: Szocializmust épí­tő hazánkban minden, amit teszünk, a dolgozó emberért van. Méltóan akkor kö­szönthetjük a centenáriumot, ha szocialista jelenünk és jövőnk következetes építé­sével, cselekvési és szerveze­ti egységünk növelésével tő­lünk telhetőén mindent meg­teszünk szép hazánk, a szocialista Magyarország épí­téséért. Az ünnepi beszédet köve­tően az osztrák vendégek ne­vében Michael Zagenmeis­ter titkár, a delegáció vezető­je, a ciprusiak nevében pe­dig Michaelis Prokopiu, fő­titkár, a delegáció vezetője, köszöntötte, a munkásgyűlést. A munkásgyűlés után Szilá­gyi Dezső, a kohászati üze­mek pártbizottságának tit­kára megnyitotta azt a kiál­lítást, amely fényképeken mutatja be a vasasszakszer­vezet százesztendő« történe­tét, a vasasok évszázados küzdelmét. Az ünnepség folytatása­ként a külföldi delegációk részvevői, a vendégek, s a kohászati üzemek vezetői, a vasasveteránok baráti be­szélgetésen emlékeztek a va­sasszakszervezeti mozgalom nagy eseményeire, P. A. Nyugati hűhó az emberi jogok körül Aleksze) <Petrov, a TASZSZ politikai hírmagyarázója írja: Abban a rágalomhadjárat­ban, amely az emberi jogok ürügyén most több nyugati országban a Szovjetunió és más szocialista országok el­len kibontakozott, gyakran az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záró­okmányára és különösen az emberi jogok tiszteletben tar­tásának elvére hivatkozva próbálják igazolni a Bu­kovszkij és Amalrik típusú renegátoknak nyújtott párt­fogást. E nyilatkozatok nyilván az emberek tájékozatlanságára számítanak. A nyugati or­szágok többségében az át­lagemberek nem ismerik a záróokmány tartalmát. A helsinki záróokmány ki­mondja: az értekezleten részt vevő államok fajra, nemre, nyelvre és felékezetre való tekintet nélkül tiszteletben fogják tartani az emberi jo­gokat és az alapvető szabad­ságjogokat, beleértve a gon­dolkodás, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés sza­badságát, ösztönözni és fej­leszteni fogják a polgári po­litikai, gazdasági, szociális, és egyéb jogokat amelyek a személyiség méltóságából kö­vetkeznek és lényegesek a személyiség szabad és teljes értékű fejlődése szempontjá­ség jelentése szerint Bagdad­ban folytatódott az iraki— magyar gazdasági és műszaki­együttműködési vegyes bi­zottság tárgyalása. A tanácskozáson részt vevő Iraki küldöttséget Hasszán Ali belkereskedelmi és ügy­vezető külkereskedelmi mi­niszter, a magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, miniszter­elnök-helyettes vezeti. bői. Az emberi jogokról szóló zárótétel kimondja: az álla­mok oly’ módon teljesítik ilyen Irányú kötelezettségei­ket, ahogy azt a nemzetközi egyezményekben leszögez­ték. Ezek a szerződésjellegű nemzetközi dokumentumok pontosan és konkrétan meg­határozzák az állampolgárok jogait és azokat a kereteket amelyek között ezek a jo­gok megvalósíthatók. A Szovjetunióból kiebrii- dalt renegátok, akik egyéb­ként köztörvényes bűnözők voltak, többször konfliktus­ba kerültek a szovjet társa­dalommal, társadalomellenes cselekedeteket követtek el. A záróokmány továbbá ki­mondja, hogy a benne fog­lalt valamennyi elvet ..egy­formán és maradéktalanul al­kalmazni fogják, minden elv interpretálásánál figyelembe veszik a többi elveket”. Ez az igen fontos tétel azt jelenti, hogy az emberi jogok elvét a többi elv figyelembevételé­vel, egyebek között a szuvere­nitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét tiszte­letben tartva kell interpre­tálni. A szuverenitás elve pedig előírja, hogy az érte­kezleten részt vett államok „tiszteletben. tartják majd egymásnak azt a jogát, hogy szabadon válassza meg és fejlessze tovább politikai, A vegyes bizottság meg­vizsgálta a kereskedelmi, ipa­ri, mezőgazdasági, kőolajipari és szállítási kérdések meg­vitatására korábban alakí­tott Öt albizottság munkáját. Foglalkozott Irak és Magyar- ország gazdasági együttmű­ködésének fejlesztésével és kereskedelmük növelésével is. (MTI) társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerét, csak­úgy mint azt a jogát, hogy megszabja törvényeit és ad­minisztratív szabályait.” Mindezek fényében ho­gyan értékelhető egyes nyu­gati személyiségeknek az az igyekezete, hogy pártfogá­sukba vesznek olyan embe­reket, akik fellépnek a szov­jet nép saját országában te­remtett szocialista társadal­mi rendszere -ellen, a szovjet társadalom törvényei ellen? Beavatkozás ez a Szovjetunió belügyeibe, amivel megsértik a záróokmányt és a benne foglalt elveket. A záróokmány értelmében a a küszöbönálló belgrádi ta­lálkozó célja az lenne, hogy eszmecserét folytassanak az értekezleten részt vett államok kapcsolatainak javításáról, az európai biztonság megszilár­dításáról, az együttműködés fokozásáról és az eny­hülési folyamat fejlesztésé­ről. Erre az eszmecserére persze mindenki úgy ké­szül, ahogy jónak gondolja, de azok, akik a Bükovszkij- féle egyének segítségével ké­szülnek a belgrádi találkozó­ra, vajon mit gondolnak, mi­vé válhat ez a találkozó, ha az államok képviselői ilyen poggyásszal utaznak oda? A helsinki értekezlet rész­vevői megerősítették, hogy hű­ek a béke, a biztonság, az igazságosság ügyéhez, s fej­leszteni kívánják a baráti kapcsolatot és az együttmű­ködés folyamatát Mélyértelmű, bölcs szavak ezak. Nem szabad soha többé megismétlődnie a múlt há­borús tragédiának. Erre a felelősségre mindenkinek gon­dolnia kell. Gondolnia kell el­sősorban azoknak az állam­férfiaknak és politikusoknak, akik meghatározzák államuk politikáját — hangsúlyozza végül a TASZSZ politikai hír- magyarázója. Tárgyat az iraki—magyar vegyes bizottság Az.. INA iraki hírügynők­KB-titkárainak tanácskozása 1977. március 2—3-án Szófiában tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak a nemzetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt részéről: Grisa Filipov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Alexandr hilov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről: Vasil Dilak, az elnökség tag­ja, a KB titkára és Josef Haviin, a KB titkára; a Kubai Kommunista/ Párt részéről: Antonio Perez Herrero, a KB titkárságának tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részé­ről: Jerzy Lukaszewicz, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára és Ryszard Frelek, a KB titkára; a Magyar Szocia­lista Munkáspárt részéről: Óvári Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára. Győri Imre, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről: Szandagijn Szoszorbaram, a KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről: Kurt Hager, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára, Hermann Axen, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára, Werner Lamberz, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára; a Román Kommunista Párt részéről: Cornel Burtica, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja ré­széről: Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára, Konsztantyin Katusev, a KB titkára és Mihail Zimjanyin, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osztályveze­tői és osztályvezető-helyettesei is. A tanácskozás részvevői kicserélték az eszmei-politi­kai és a propagandamunkában szerzett tapasztalataikat, szem előtt tartva a pártkongresszusaik óta eltelt időszak­ban hozott határozatokat. Megelégedéssel szóltak az ideoló­giai együttműködés fejlődéséről és az ideológiai munkáról tartott tapasztalatcseréről. Véleménycserét folytattak azokról a rendezvényekről, amelyeket a testvéri országokban a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szerveznek. Október évfordulója lehetővé teszi, hogy még átfogóbban és szemléletesebben kifejezésre jusson a szocializmus vív­mányainak világtörténelmi jelentősége, a béke és a társa­dalmi haladás biztosításában betöltött szerepe. E dicső év­forduló, valamint a testvéri pártok és népek életében más fontos évfordulók és események megünneplése elősegíti, hogy az októberi forradalom nagy eszméi tovább terjedje­nek az egész világon. Hozzájárul a béke, a szabadság és a népek függetlensége október által meghirdetett és a test­vérpártok által megvalósított lenini eszméinek népszerű-- sítéséhez. Jól szolgálja azt a propagandát, amely bemutat-' ja a szocialista országoknak az új társadalom építésében elért kiemelkedő eredményeit, békeszerető külpolitikáju­kat, a fegyverkezési hajsza ellen, a leszerelésért, a nem­zetközi biztonságért és együttműködésért vívott követke­zetes harcukat. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a tömegtájé-- kozta tó eszközök fontos szerepét abban a harcban, amely-j nek célja, hogy a helsinki európai biztonsági együttműkö-i dési értekezleten részt vett valamennyi állam maradékta-- Iámul és következetesen megvalósítsa az értekezlet záró-- okmányában rögzített elveket és megállapodásokat, s biz-, tosítsák a kedvező feltételeket a belgrádi találkozó elóK^- szítéséhez és megrendezéséhez. Ez a találkozó arra hivatott,1 hogy pozitívan és építően hozzájáruljon a béke és az eu­rópai biztonság megszilárdításához. A tanácskozás rész­vevői fontoknak tartják a Varsói Szerződés tagállami po-j litikai tanácskozótestületének bukaresti értekezletén, vala­mint az európai kommunista és munkáspártok konferenciá­ján elfogadott dokumentumok széles körű népszerűsítését! Az értekezleten leszögezték, hogy erélyesen le kell lep-' lezni az antikommunizmust és vissza kell verni a szocia­lista országok ellen, az imperialista körök által szervezett kampányt. Ezek a körök megpróbálják eltorzítani a szo­cialista országok bel- és külpolitikáját, beavatkozínak ezen országok belügyeibe, ami ellentmond az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záróokmánya betűjének és szellemének. A szófiai találkozó az internacionalista szolidaritás, az egyenjogúság szellemében, tárgyszerű, baráti légkörben zaj­lott le. (MTI) 1 India választások előtt Márciusban tartják „a világ legnagyobb parlamenti válasz­tásait”. A színhely India, ahol több mint 320 millió ember járul az urnák elé, hogy meg­válassza a Lók Sabha, az in­diai parlament képvlselöbá- zát. A márciusi erőpróbát nem sokkal később két újabb vá­lasztás is követi: Először a nemrég elhunyt köztársasági elnök helyére választanak új államfőt. A választás közve­tett: a hatalmas ország egyes államaiban levő helyi parla­mentek, valamint a központi parlament megbízottai vá­lasztják meg az állam közjo- gilag első emberét. Ezt köve­tően az egyes államok helyi parlamentjeit is megválaszt­ják A három erőpróba közti! a legfontosabb persze a mos­tani : a Lók Sabha-választások. Indiában meglehetősen ki­élezett helyzetben kerül sor a parlamenti választásokra, Indira Gandhi miniszterelnök a kormányon levő Kongresz-/ stzus Párt vezetője 19 hónap­pal ezelőtt meghirdette a rendkívüli állapotot. Ez kü­lönleges jogokat biztosított a kormány számára és az an­gol szisztémától örökölt, nyu­gat-európai értelemben vett polgári szabadságjogok egy részét felfüggesztette. Indira Gandhinak volt bátorsága fel­tenni a hatalmas ország egész életének talán legfontosabb kérdését. Azt, hogy a világ egyik legszegényebb országát, amelyben a gazdasági hatalom továbbra is a tőke kezében van, s ahoi az emberi élet alapvető gondjaival kell meg­küzdeni — lehet-e egyáltalá­ban a burzsoá demokrácia elvei szerint eredményesen kormányozni. A miniszterel­nöknek ez a döntése óhatat­lanul kiélezte kapcsolatait a hazai tőkésekkel, valamint a középpolgárság és értelmiség egy részével. Ezzel egy idő­ben Indira Gandhi a kapita­lista (mindenekelőtt az ame­rikai) sajtó vad támadásainak középpontjába került. Aligha kétséges, hogy Indi­ra Gandhi és vele a Kong­resszus Párt megnyeri a vá­lasztásokat. A legszélesebb in­diai tömegek szemében to­vábbra is Indlra Gandhi az egyetlen általánosan ismert és becsült politikai vezető. Az ő személyével és az általa kép­viselt politikával szemben to­vábbra sincs nemzeti méretű alternatíva. Nem mindegy természete­sen, hogy Indira Gandhi és a Kongresszus Párt milyen arányú, milyen mére­tű győzelmet arat. A vá­lasztásokon 542 mandátum sorsa dől el. 1971-ben, politi­kai tömegbefolyásának csúcs­pontján, Indira Gandhi és a Kongresszus az akkori 518 mandátumból 350-et szerzett meg, de a szavazatoknak csak kedvesebb mint 44 százalékát kapta meg. A mostani válasz­táson a miniszterelnöknek és pártjának legalább 300 man­dátumra van szüksége ahhoz, hogy szabad kezet kapjon el­képzeléseinek megvalósításá­hoz. Így voltaképpen a győ­zelem aránya a márciusi vá­lasztás igazi po’itikai kérdése. Indira Gandhi ellen már 1971 táján összefogott a Kong­resszus Pártnak a burzsoáziá­val leginkább összefonódott jobbszárnya, az úgynevezett szindikátus. Ennek a pártból kiszakadt szárnyak az élén akkor is és ma is egy volt miniszterelnök-helyettes, az immár nyolcvanéves Deszai áll. Most ez a csoport nép­párt néven tömörülést szer­vezett, s belevonta a szélső­séges hindu jobboldali párttól kezdve a jobboldali szociál­demokratákon'át a maoista csoportokig mindazokat a Szervezeteket, amelyek Indira Gandhi megbuktatását tekin­tik politikai céljuknak. A tö­mörülés azonban csak akkor vált igazán veszélyessé, ami­kor Dzsagzslvan Ram, a kor­mány egyik veterán tagja rö­viddel ezelőtt hirtelen kilépett a pártból, szembefordult In­dira Gandhival és „Demokra­tikus Kongresszus” néven el­lenzéki pártot alakított, ö — éppen mert Indira Gandhi jobbkeze volt — országosan eléggé ismert politikus ah­hoz, hogy eáet'eg számottevő választórétegeket Szakíthasson le a miniszterelnök pártjáról. Országosan a választások eredményére aligha, lesz ha­tással, mégis, káros az a vita, amely az Indiai KP és Indira Gandhi pártja között bonta­kozott ki. Az IKP — miköz­ben a kormánypolitika bizo­nyos következetlenségeit bí­rálta — támogatta Indira Gandhi politikájának fővona­lát a belpolitika és a nem­zetközi élet legfontosabb kér­déseiben A miniszterelnoknő azonban közvet'enül a vá­lasztások kiírása előtt szük­ségesnek tartotta, hogy elha­tárolja magát az Indiai KP- től. Lépése mindkét fél hely­zetét gyengíti és bonyolítja. összefoglalva: Indira Gan­dhi választási többségének mértéke mutatja majd meg, hogy teljes, vagy a jelenlegi­nél korlátozottabb mozgási szobadsággal folytathatja-e az indiai kormány azt a politi­kát, amé'y eddig megfelelt a haladó erők érdekeinek. (-1 -e) 2 NÓGRÁD — 1977. március 5., szombat X ü I iigymi n iszteri konferencia Kairóban Kairóban folyik az arab és afrikai országok külügyminisz­tereinek tanácskozása. A mintegy 60 miniszter a közeljövő­ben megrendezendő államfői csúcs előkészítésére gyűlt össze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom