Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-25 / 71. szám
Balassagyarmaton az utóbbi években egymást követően épültek a lakótelepek, melyek között az egyik legfiatalabb a Nógrádi Sándor nevét viselő lakónegyed. Képünkön: a kibontakozó épületegyüttes része látható, újszerű képet adva a fejlődő város főutcájának. — kj — A bizalom próbaköve A KISZ megalakulásának évfordulója alkalmat ad arra, hogy felmérjük a fiatalok munkáját, helytállását a mindennapi életben, a közéletben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jó irányban halad a fiatalok tevékenysége. Számítanak rájuk, számolnak velük, bevonják őket a vezetésbe. A gazdálkodás hatékonysága, a magasabb technika, a gazdaságos termelés igénye a hazai és a külföldi piacon egyaránt fontos értékmérője a munkának. A magas fokú szervezettség, a korszerű technológia és a hibátlan munka- rendszer követeli, hogy a jövő vezetőinek mielőbb bizalmat szavazzanak, lehetővé tegyék részükre, hogy megismerjék a vezetők iránt támasztott nagyobb követelményeket, hogy később önállóan is jól megállhassák helyüket. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek fiataljainak vezetőkké nevelését elősegíti, hogy már az elmúlt években jelentősen növekedett a fiatalok aránya a különböző választott tisztségekben. A pártalapszervezetek a KISZ- aktíva gárdáját mindinkább kádertartaléknak tekintik, ahonnan a káderutánpótláshoz folyamatosan jelentős segítséget kaphatnak. De ugyanígy cselekszik a szakszervezet és a gazdaságvezetés is. A legutóbbi választások alkalmával a vállalat pártbizottságába négy harmic éven aluli fiatalt választottak, az alapszervezeti pártvezetőségekben pedig tíz fiatal kapott funkciót. A szakszervezeti tanácsba összesen tizenhat, a szakszervezeti bizottságba pedig négy harminc éven aluli fiatal került De helyet kaptak a műhely- és osztálybizottságokban is, ahol összesen huszonöt fiatal végez felelősségteljes munkát. A különböző testületekbe újonnan beválasztott fiatalok egyre nagyobb tapasztalatra tesznek szert. Kialakul a vállalati és népgazdasági szemléletük, ezzel együtt jól képviselik az ifjúságot is. Az elmúlt években a pártépítő munkában megfelelő helyre kerültek a gyári fiatalok. 1974-ben például a párttagságot kiérdemlő 44 főből 34 volt a fiatal. Az elmúlt évben pedig a 41 főből 26 a KISZ-korosztályú. Ez egyben jelzi, hogy megnövekedett a KISZ-szervezetek ajánló szerepe, hogy a fiatalok figyelme a közélet felé fordult. örvendetes, hogy a fiatalok helytállása a gyár vezetőit a nagyobb bizalom megadására ösztönözte. Jelenleg a vállalatnál a munkahelyi vezető káderek 35 százaléka harmincöt éven aluli. Ugyanakkor a fizikai dolgozók vezetővé válásának folyamata is elkezdődött. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetői 120 olyan fiatalt választottak ki, akik az eddigi munkájuk és magatartásuk alapján alkalmassá válhatnak különböző vezetői funkciók betöltésére. Ezeknek a fiataloknak a munkáját, magatartását, szakmai és politikai fejlődését rendszeresen figyelemmel kísérik. A 120 főből 40 fiatalt kiválasztottak és számukra 300 őrás vezetőképző taniolyamot indítottak. A vállalathoz került fiataloknak az első számú vezetők tartanak ismertetést a vállalat helyéről és feladatairól, a követelményekről és a jövő útjait egyengető lehetőségekről. S, hogy végül is, ki, milyen funkciót, feladatot, vagy megbízatást kap. az nagyrészt tőlük függ. Az a tapasztalat, hogy a fiatalok igyekeznek megfelelni a velük szemben támasztott nagyobb követelményeknek, és a bizalomnak. o. b. Izgatottan, örömmel, igazi várakozással készülődött. Először képviselte Nógrád megyét országos tanácskozáson. Eddig Budapesten messziről csodálta a Parlament sok-sok tornyát, magas ablakait, hatalmas, kupoláját. Ezúttal meghívottként, ünnepi ruhában lépett be kapuján. — Először el sem akartam hinni, hogy engem, Bállá Sándornét örhalomból, választottak. Tűnődtem magamban, miért érdemeltem a megtiszteltetést. A férjem mondta, ha téged választottak, biztosan oka volt. Aztán még hozzátette egy kis szomorúsággal: milyen jó is, hogy ott leszel a Parlamentben. Jól nézz meg mindent, hogy itthon elmeséld nekünk... X Az ünnepi pillanatok elmúltak. A sötét ruha is a szekrénybe került. Bállá Sán- dorné őrhalmi parasztasz- szony. aki Nógrád asszonyainak, lányainak képviseletében részt vett a nőkonferencián, visszatért napi munkájához. A fiatalasszony tíz esztendeje termelőszövetkezeti tag. — Ha jól meggondolom, Eltérítés " A minap idegesen kiabált két idős utas az autóbuszon: hová megy ez a kocsi? A válasz után — Felsőtoldra! — kapkodtak a csomagjuk után, sürgették a kalauzt> állítsa meg az autóbuszt. Mert ők Bujákra igyekeznek. A két öreg lekászálódott a járműről, s a szécsényi országúton gyalogszerrel igyekezett vissza a 21-es út jelé. Ketten a gyakran eltérített utasok közül. Mert a jél háromkor Pásztóról Felsőtoldra induló autóbuszon ezúttal is ilyen tábla állt: „Pásztó~~Buják". A példákat lehetne még sorolni. Többek között a két gyermekkel kapaszkodó édesanyát, aki szerdán délután futkosott buszról buszra — a felvilágosítást közlő táblák hiányában. Utóbbi eset a Vadásztanya előtti megállónál történi, s végül a fiatalasszony nem is tudott gyermekeivel elutazni Mert a palotási kocsi önkényesen lerövidítette az útvonalat, kikerülte a megállót. Felháborodva akkor szereztek erről tudomást a kozardi járat utasai, amikor a 21-es útnál, kikanyarodásra váró másik autóbuszra átkiabált a sofőr: a Vadásztanyánál várnak az utasaid! E két példa is jelzi: a pásztói Volán-állomáson nem tartják fontos dolognak az utasok tájékoztatását. Négy-öt járat egyidőbeni indulásakor — különösen vonatok csatlakozásakor — eszeveszett a futkosás. Félrevezető táblák, illetve a jelzések hiánya miatt a rendszeresen utazók jobbára az ismerős kalauz, autóbuszvezető után tájékozódnak. Az alkalmi utasok pedig jóhiszeműen ülnek fel a helytelen táblát viselő kocsira. A nemtörődömséget tetézi, hogy piros betűs ünnepnek számít, ha megszólal o. hangosbeszelő. A rossz nyelvek szerint csak akkor hallani hangját, ha valakit „kávézni hívnak”. Rendeltetése pedig más. Ellenben: minden alkalommal, minden autóbusz indulása előtt közölni kellene az úticélt, az indulás helyét. Nem nagy dolog. De ha felszerelték, használni is kellene. Ezzel, s a félreérthetetlen, pontos útirányt jelző táblákkal elkerülhető lenne az utasok eltérítése. Ez a Volán érdeke isi —kelé— ÁRAK ÉS MŰSZAKI HALADÁS AZ Életszínvonal növekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerül a választás és a választékosság igénye: a hase- nálati érték mérlegelése mellett növekszik az esztétikai kívánságok súlya is. A válogatás, a választás lehetősége, ennek mértéke, egyre jobban minősíti ma már az ellátást. Például a ruházati cikkek forgalmának alakulása (most lényegesen kisebb mértékben növekszik évről évre, mint 10 évvel ezelőtt), a raktárakba felhalmozott bútorok mennyisége, a híradástechnikai cikkek iránti kereslet iránya (a sztereó és a kvadrofontechnika felé) mind arra utal, hogy az emberek az esetek nagy többségében a korszerűbbet, a szebbet, a jobb tulajdonságokkal bíró árukat keresik. Sok család automata gépre várakozván halogatja régi mosógépének, centrifugájának a cseréjét. Nem cserélik ki a 10 évvel ezelőtti rekamiét egy új, de ugyancsak 10 évvel ezelőtti típusú másikra. Vagy ismert tény: a fiatalok inkább „kéz alatt”, háromszor-négy- szer drágábban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az állami üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez, — s még sok példát felhozhatnánk — egyértelműen mutatja, hogy az életszínvonal, az életmód változásával olyan új fogyasztói igények születnek, amelyek kiszolgálása új megoldásokat, új szemléletet kíván. A legfontosabb talán az árak és az árváltozások korszerűbb, rugalmasabb megítélése. Az eddigi szemléletet ugyanis sok helyen közvetlenül fékezi a gyártmányok és a gyártási eljárások korszerűsítését, visszatartja a vállalatokat attól, hogy termékeik konstrukciójával gyorsabban kövessék az igényeket. Egy termék akkor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tartalmazva — „többet, tud” elődjénél. Vagy akkor, ha megjelenése előtt egyáltalán nem volt hozzá hasonló termék. (Igaz, gyakran igény sem volt ilyen cikkre.) A valóban korszerű (tehát nem csak a más, hanem á jobb) anyag, szerkezet, termék előállítása viszont szinte mindig drágább, s ráadásul az új termék gyártásához többnyire új gépek, költségesebb eljárások is szükségesek. Mindennek bele kell „férnie” a termék árába. Ritka kivételtől eltekintve lehetetlen tehát alacsonyabb áron, vagy a régi árön — korszerűbbet előállítani. Az áremelés azonban sohasem népszerű dolog. Az ilyesmit a társadalom és a hatóságok általában — a nem ritkán előadódott indokolatlan áremelések miatt — gyanakodva fogadják. Az „ál-újdonságokkal” megcélzott magasabb bevételek elkerüléséért, az effajta vállalati manipulációk leleplezéséért társadalmilag és a vállalaton belül egyaránt mindent meg kell tenni. A víz kiöntésénél azonban ne feledkezzünk el arról, hogy a „gyerek”, a műszaki haladás ügye. az ebben való érdekeltség is •— a kádban van. Ha valahol tehát — az exportképesség növeléséért és a hazai igények kielégítéséért — valóban korszerű terméket képesek kihozni és úgy látják (és ez elkerülhetetlen). hogy ehhez a termék árát is emelni kell, mert különbén a jobb anyag, vagy a jobb techn:ka befektetése nem térül meg — ott nem szabad félni az ár emelésétől. A társadalom a tisztességtelen nyerészkedést igyekszik elhárítani, de ami egy vállalatnak új, költségssebb terméket előáll'tó munkája után valóban iár, azt az összefüggéseket világosan látó emberek, — s a többség ilyen — nem tartják, nem tarthatják üldözendőnek. A kiállításokon megcsodált termékek egy része nem egyszer éppen azért hiányzik sokáig az üzletekből, mert a gyárak nem merik a magasabb áru terméket forgalomba hozni, nehogy az árdrágítás vádia érié őket. Ez a félelem pedig a műszaki haladás lassúbb ütemében, a minőségnek a lehetségesnél mérsékeltebb javulásában visszaüt Bonyolult kérdés ez. de látnivaló, hogv —■ legalábbis — vállalatonként nehéz hosszú távon megfelelni egyszerre két követelménynek: nevezetesen, hogy legyen magas színvonalú az ellátás, korszerű, jó minőségű a termék. ám ugyanakkor legyen stabil, alacsony az árszínvonal is. Mi vásárlók persze szeretnénk minél több korszerű, divatos árut az üzletekben, a tegnapi, divatjamúlt termék áráért. Ez pedig legtöbb esetben gazdasagilag lehetetlen. Az életszínvonal javulása, az életmód változása éppen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönözzék a termelőket — józan határok között — a gyorsan korszerűsödő fogyasztói igények kiszolgálására, vagy másképpen: a legújabb technikai vívmányok gyors átvételére, alkalmazására. AZT PEDIG valamennyiünknek el kell magunkban dönteni: mi az, ami jobban bosz- szant bennünket. Az-e, ha valami, ami korszerűbb, (indokoltan) drágább az átlagnál, de kapható, vagy az, ha jó és viszonylag olcsó, de nem kapható, mert a gyártóvállalat nem tudja elviselni a ráfizetést? A fejlődés mai szintjén, a mai élet gyakran így fogalmazza a kérdést. G. F. Háromszoros vízigény a következő 15 évben A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság rohamosan növekvő vízigényeinek kielégítése érdekében másfél évtized alatt meg kell háromszorozni a vízellátó művek teljesítményét. Ezért mindinkább figyelembe kell venni azokat a lehetőségeket, amelyek a tavaszi árhullámok és a belvizek megcsapolásával, visszatartásával szerzett tartalékok tárolásában rejlenek. Ennek megfelelően az ötödik ötéves terv tározó-építési programja 64 új tározó létesítését irányozza elő. Ezekben a tavakban majd mintegy 280 millió köbméter vizet tartalékolhatnak, s így 375 millióról 656 millió köbméterre emelkedik a tározókban „elraktározott” víz mennyisége. A legsürgetőbb vízellátási igényeknek mgefelelően elsősorban a Balaton környékén, a Tisza völgyében, a Kapós, a Zagyva, a Tama völgyében és a Nyírségben szorgalmazzák újabb tározók építését. Az Országos Vízügyi Hivatal programja szerint mindinkább előtérbe helyezik a tározók komplex hasznosítását. így építésüket összehangolják a vízgyűjtő terület patakmedreinek, belvízcsatornáinak rendezésével, az árhullámok és a káros belvizek egy részének felfogásával, s a hor- dalékos, iszapos víz ülepítésé- vel. ami egyúttal a víz minőségének védelmét szolgálja. A komplex tározó regionális vízművek közvetítésével pedig a lakosság és az ipar vízellátását. A hasznosítás teljeskörűségéhez azonban hozzá tartozik az is, hogy a tározó partján üdülésre, pihenésre is lehetőséget nyújtsanak. A felmérések szerint a domb- és síkvidékeken tározó építésre alkalmas területek hasznosítása országosan 1,5—i 2 milliárd köbméter víztartalék elhelyezését teszi lehetővé. A lehetőségek tehát korlátozottak, s ezért fontos követelmény, hogy optimális méretű tározók épüljenek, s a komplex hasznosítás nagy térségekben hozza létre a vízkészletek és vízigények egyensúlyát. Ezért a komplex tározók építésének kibontakoztatása érdekében egy sor fontos szabályozási feladatot is meg kell oldani. Többek , között meg kell * határozni a komplex hasznosítás feltételeit, arányait, egységesíteni kell a vízrajzi észleléseket, méréseket és gondoskodni kell a vízkészlet megbízható regisztrálásáról is. E sokrétű feladat megoldásával tulajdonképpen már a következő ötéves terv víztározó-építési programját készítik elő. Arcok közelről Ünnepek és hétköznapok éppen áprilisban lesz tíz éve, hogy beléptem. Édesanyám már régóta tagként dolgozott én mint bedolgozó. Ma már nem cserélnék senkivel. Akik eljárnak a faluból, azok sem keresnek többet, mint mi. Munkacsapat-vezető. A férje az Egri Közúti Építő Vállalat rakodógép-kezelője. A fiatalasszony mosolyog: — Neki ott a helye az útépítésnél. Nekem meg a burgonyaföldön. Lehet, hogy másnak furcsának tűnik, de én szeretem a földet. Kora tavasszal olyan szép ott kinn hogy csuda. Igaz nem mindig leányálom a burgonyával dolgozni. Amikor ültetünk, vagy ásunk, bőven van túlóra. De az ember megérti, hogy nem várhat. Tavaly egy hónapig reggel hattól, este hétig jártam, amikor ültettük a burgonyát. Szép házban laknak Őrhalomban. A munkájuknak megvan az eredménye. A nagymama segít a háztartásban. A kislány első gimnazista. A kisfiú hétesztendős. — A fiammal már igénybe vettem a gyermekgondozási segélyt. Három évig itthon voltam. Azelőtt egy parasztasszony még legmerészebb álmaiban sem gondolhatott ilyenre. Mondják is az idősebb asszonyok: de jó nektek, fiataloknak! Hát jó is. Balláné például büszkén mondja, hogy még az ebédet is kiviszik az asszonyok után a földekre. Méghozzá gépkocsival. — Jó Is, változatos amit kapunk. Mindjárt könnyebben megy utána a munka. Balláné vezetőségi tag a termelőszövetkezetben, immár harmadik esztendeje. Nagy a termelőszövetkezet, őrhalom mellett Hugyag, Balassagyarmat, Patvarc és Ipolyszög is idetartozik. — Sok az asszony a közösben. Nyilvánvaló, hogy beleszólunk a termelőszövetkezet dolgaiba. így van rendjén, azért van a nőbizottság is. Az őrhalmiról tudnivaló, hogy „utazó” tsz. A termelő- szövetkezet busszal viszi tagjait kirándulni, országjárásra. külföldre. — Jártunk már az NDK- ban, megyünk, ha módunk van rá. összekapjuk magunkat és irány a „nagyvilág” — nevet tréfásan. — Összegyűjtöttük a kocsiravalót. Amióta a gyerekek nagyok, velük együtt jövünk-megyünk. X A hétköznapok és ünnepek váltakozása törvényszerű. így van ez jól, egyik kiegészíti a másikat. Az élmény, az Országháza, a találkozás vezető politikusokkal, újságból, televízióból jól ismert asszonvok- kal, sokáig megmarad. Mint ahogyan az őrhalmi Bállá Sándorné is szívesen idézgeti a tanácskozáson töltött két felejthetetlen naoot. Csatai Erzsébet NŰGRAD — 1977. március 25., péntek 5 V
