Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

Széchényijén Magyar tájképfestészet a XIX—XX. században A Magyar Nemzeti Galé­riai és a Nógrád megyei Mú­zeumok igazgatósága közös tzervezésében az év legrango­sabb képzőművészeti kiállí­tása látható napjainkban Szé- csényben. Az itteni helytörté­neti múzeumban nyílt meg március elején s április 27-ig várja a látogatókat a Magyar tájképfestészet a XIX—XX. században című tárlat, ame­lyet a Magyar Nemzeti Galé­ria anyagából rendeztek. A szécsényi Helytörténeti Múzeum méltó keretet ny/’t a képeknek, a kiállítás ren­dezése világos» áttekinthető. Nógrád megye/'közönségének most első alkalommal nyí­lik lehetősége arra, hogy ezt a tematikus anyagot is együtt láthassa anélkül, hogy Buda­pestre kellene utaznia. Dicse­ret illeti ezért a Nógrád me­gyei Múzeumok igazgatósa­gát, s-nagy köszönet a Ma­gyar Nemzeti Galériát, amiért rendelkezésre bocsátotta a nagy értékű anyagot. Remél­jük, a nógrádiaknak még a jövőben is sok örömük szár­mazik majd a két intézmény együttműködéséből­A képeket a Magyar Nem­zeti Galéria Üj Magyar Kép­tárának gyűjteményéből vá­logatták. Ez az anyag rendkí­vül gazdag s felöleli mintegy másfél évszázad legfontosabb művészeti .törekvéseit. A ma­gyar tájképfestészetnek rop­pant gazdag hagyománya van. Dr. Szinyei Merse Anna a ka­talógushoz írt előszóban utal arra, hogy a táj kép festészet felvirágzása Magyarországon a múlt század első harmadá­ban következett be- Termé­szetesen az előzmények en­nél sokkal régebbre nyúlnak vissza, akár a középkori táb­laképek részleteire, akár a a XVIII. század tájfestóire gondolunk. Kitűnően érzékelteti a ki­állítás azokat a nagy művé­szeti korszakokat, amelyek Idején a képek születtek. így a tájfestés tematikája kap-» csán szinte vázlatos áttekin­tést kaphatunk e korszakok legfőbb magyar törekvései­nek néhány vonásáról. A tematika — a tájfestés — alkalmas arra, hogy a művé­szettörténeti érdeklődéssel nem bíró emberek is gyönyör­ködjenek a szécsényi kiállítás­ban. S a magyar tájképfesté­szet legrangosabb képviselő­inek művei a legmagasabb ízlés szükségességét, egyúttal örömét sugallják egy olyan területen, ahol erről még ál­talában nem beszélhetünk. Ez a kiállítás közművelődési ;e- lentőségét is emeli. A tárlat egészének ismerte­tésére nincs mód. Annyit ál­talában, hogy a klasszicizmus és a romantika korából több ismert műalkotás szerepel a tárlaton- Például id. Markó Károly a ,magyar tájképfes­tészet atyja” Faun és nymp- hák (1859) című képével nyit­ja a sort. Okkal, hiszen ő az iskolateremtő mesterek Közé tartozik, ez a képe pedig a klasszicista tájkép minden ismérvét magán viseli. Csak­úgy, mint a romantikus táj­képekét Telepy Károly, Ligeti Antal, Brodszky Sándor ké­pei. A realista tájszemlélet a ké­sőbbiekben alakult ki, a plein air festés megjelenésével- A plein air festés nagy hatású­nak bizonyult. A figyelmet a fényre, a légkör jelenségeire- a természetre irányította. Olyan kitűnő művek születtek jegyében, mint például Szi­nyei Merse Pál, Mészöly Gé­za képei, vagy Ferenczy Ká­roly „impresszionista” Kor­szakának alkotásai. Munkácsy Mihály, Paál László, a szolnoki iskola Kép­viselői» Rippl-Rónai József, Vaszary János, Tihanyi Lajos. Dési Huber István, Egri Jó­zsef, Ámos Imre képei követ­keznek ezután gazdag válto­zatossággal, — hogy csak né­hányat említsünk. A sort a mai tájfestési törekvések be­mutatása zárja. A Magyar tájképfestészet a XIX—XX. században című kiállítást Szécsény után a ba­lassagyarmati Palóc Múzeum­ban (április-július) és Salgó­tarjánban. a megyi József Attila Művelődési Központ­ban (július-szeptember) is be­mutatják. Tóth Elemér Nyolcadikosok vetélkedője A litkei könyvtár és a Ság- vári Endre KlSZ-alapszerve- zet rendezésében három köz­ségben szervezik meg az álta­lános iskolák nyolcadik osz­tályosainak szellem) vetélke­dőjét. A diákok őrsönként ve­télkednek úttörőmozgalmi és szaktárgyi témakörökben. Ka- rancslapujtőn ma, Litkén 26-án, Ludányhalászibin 28-án rendezik meg a ver­senyt. A községek 3—3 ieg- jobb eredményt elért csapata április végén közös szellemi erőpróbán méri össze erejét, a litkei körzeti könyvtárban. Ekkor a Szovjetunió életére. Ady Endre és Mikszáth Kál­mán munkásságára vonatkozó ismereteikről adnak számot az ifjú versenyzők. I ---------------------------­ílj szobrok Balassagyarmatnak Egész sor új köztéri szo­borral és más műalkotással gyarapszik Nógrád megye második városa, Balassa­gyarmat. Az idei március 15-én leleplezett Petőfi-szo- bor — Borbás Tibor alko­tása — után március 3Ö-án avatják Borsos Miklós új Szabó Lőrinc-portréját, ame­lyet a Palóc Múzeum előtti téren helyeznek el. Ugyan­ide kerül majd Nagy Iván A Rajkók az iskolapadban A Rajkó zenekar tagjaitól nemcsak azt várják el, hogy jól muzsi­káljanak, hanem, hogy jól tanulja­nak is. A zenekar valamennyi tagja a korának megje­lelő osztályban végzi tanulmánya­it a KISZ Köz­ponti Művész­együttese buda­pesti, Rotten- biller utcai szék­házában. Délelőtt tanulnak, délutá­nonként muzsikál­nak. A külföldi vendégszereplé­sek idején elmu­lasztott tanulmá­nyi időt és anya­got az esztendő más napjain pó­tolják. _____ A varsói királyi palota Hat éve csupán lövésektől sza­badult, romos falak mutatták, hogy itt állt valaha a lengyel ki- sályok palotája. A nácik által romba döntött épületrendszer újjá­építéséhez 1971-ben kezdtek hoz­zá, idén januárban pedig meg­nyílhattak kapui az első látoga­tók előtt. A történészek és a műemlék­védelem építészeinek jó együtt­működését dicséri ez a siker, to­vábbá az állami és társadalmi se­gítséget, amely nélkül ma aligha gyönyörködhetnének a palotában a varsóiak. Az újjáépítés nemzeti ügy volt; az irányítására alakított bizottság címére Lengyelországból — de még külföldről is érkeztek pénz- és természetbeni adomá­nyok. A királyi palota építői felhasz­nálták mindazokat a gazdag ta­pasztalatokat, amelyeket a hábo­rú sújtotta Varsó, Gdansk, Wroc­law újjáépítésénél eddig szerez­tek. Restaurálása mindamellett óriási feladat. Ugyanis most, hogy az épület külseje már teljes pom­pájában idézi a múltat, az erede­tit — felmerül a kérdés: milyen legyen a belseje, milyen intéz­ménynek adjon otthont? Nos, a terv az, hogy ne csupán múze­umok kapjanak itt helyet, ha­nem a kulturális és művészeti élet valódi központja legyen az újjávarázsolt palotasor. A termekben való berendezést gondos kutatómunka előzte meg. A berendezési tárgyak mintegy fele az egykori királyi palotából származik. Az akcióban, amely ezeket az értékeket annak idején megmentette, a Nemzeti Múzeum muzeológusain kívül a varsói la­kosság is részt vett. Így az újjá­varázsolt királyi palotába vissza­térhetnek a legértékesebb kincsek: a lovagterem festményei, Le Bruns és Monaldi bronzszobrai, a báltermet díszítő Minerva és Apolló szobrok, Canaletto képei, korabeli arany-, ezüst- és porce­lánremekek. Ami a termek, épületek rendel­tetését illeti, az egykori úgyneve­zett Szász Kápolnában kamara­zenei koncerteket fognak adni; a Szenátor-teremben — az egyike a legszebbeknek — rendezik majd a legfontosabb állami ünnepsége­ket; a várudvarban szabadtéri színházi előadásokat tartanak. A palotában kap helyet a lengyel történelmi festészeti galéria, s a múzeumok egész sora. A véglegesen berendezett királyi palotát előreláthatólag 1978-ban nyitják meg a látogatók előtt. ólomból készült Hadik szobra is. Szőllősi Enikő Játszó plasztikáival a Lenin- lakótelepen találkozhatunk még az idén. Somogyi Jó­zsef csaknem hat négyzet- méteres mozaikja az új, kor­szerűen berendezett szociá­lis otthont fogja szépíteni. Somogyi József Kossuth-dí- jas szobrászművész készülő Palóc pár című alkotását Balassagyarmat központjá­nak, a Köztársaság térnek szánják. Felavatására előre­láthatólag a jövő évi palóc napokon kerül sor. gascognei legények ? Mert azok legalább gémlábú sasok voltak. De ezek, lehet, hogy gémlábúak, de hogy nem sa­sok, az ziher. A fiatal tudós óvatosan le­tette a tálcát az asztalra. — En komolyan mondtam, hogy megfelelnek a kérdésed­re ők maguk: Csak az a fon­tos, hogy írásban érdeklődj. A lány csak nézett rá, ahogy a csészéket, kanalakat rakosgatta, bolond ez?! — Vedd elő a noteszodat — folytatta a fiú —, írd föl a kérdésedet, tépd ki a lapot, tedd az ablakpárkányra. Örült, nem vitás, ez a srác komplett őrült! Akkor pedig nem szabad neki ellentmon­dani, tenni kell, amit ajánl! Kapkodva, gyorsan elővet­te jegyzetfüzetét, felfirkantot- la a kérdést, kitépte a lapot, letette az ablakpárkány szé­lére. És attól, ami bekövetkezett, földbe gyökerezett a lába! Szempillantás alatt mintha mini-tornádó, tájfun, ciklon támadt volna a pár tenyérnyi területen! Rozsdabarna-szür­ke forgószél Mint tíz Szent György-lo- vag egyetlen sárkányra, úgy csaptak le a kongói zümbik a cédulára. Száz éles kis ka­rom tépte, tíz tűhegyes csőr szurkába, húsz kis szárny verte a szerencsétlen notesz­lapot. Valóságos eksztázisban ölték-gyilkolták áldozatukat a harcias támadók. Egy-kettőre már csak fec­nik. foszlányok maradtak a papírdarabból. És a következő pillanatban már ott állt moccanatlan az öt pár zümbi ismét a pár. kány szélén, mintha mi sem történt volna. Mozdulatlanul állt helyén Kosaras Kati is. tágra nyílt szemmel megdöbbenve. — Mi... mi volt ez?! — szólalt meg végre. — Mitől vadultak meg e?"k ?! (Folytatjuk) * ♦ ♦> V V V V *> V ♦> ♦> V V V •> V V ♦> ♦> V ♦> ♦> • ; V KÜRTI ANDRÁS: t ÖT PÁR 2ÜM KISREGEN! * <: v v v *:♦ •> •> ♦> ♦:* I (9.) Kati besétált és körülnézett. Nem nagyon Nagyon nem is lett volna érdemes. Spártai egyszerűséggel berendezett helyiség, egy ómódi szekrény, két rokkan rekafnié, egy konyhaasztal, pár tonettszék, gyalult deszkákból összeácsolt, mennyezetig érő, testetlen könyvespolc, dugig teive. És szemmel láthatóan a rend­szeres évi takarításra még nem került sor az idén. — Hát nem az a kimondott Hilton — állapította meg a lány, de semmi bántó nem volt a hangjában. Pók-karjával Guszt Róbert sietve lesöpört» pár könyvet egy székről, hogy látogatója leülhessen. — Tudod, sokba került az öregnek a taníttatásom. Meg a bort sem mérik ingyen mi­felénk. Én meg csak két éve keresek valamit. De jövőre új bútort veszünk, és ki is lesz festve.. Bocsáss meg egy percre, kimegvek a konyhába, fölteszek egv kávét. Oda ne gyere ki. oda csak nagyon erős iáegzetűek tehetik be a lábukat. Addig is foglalj he­lyet. Hány cukorral szereted? Ez a kérdés már a konyhá­ból érkezett. ' — Fele kávé. fele cukor — kiáltotta Kati —, de hol van­nak a zümbik? Látom a ket­receket a szekrény tetején, de azok üresek, nyitva az aj­tajuk. Már jött is a válasz a lég­téren át: — Akkor az ablakpárká­nyon lesznek, ott szeretnek üldögélni, oda süt a nap. Kosaras Kati izgatottan sie­tett az ablak felé, egészen el- ámult. — Micsoda?! Ezek lenné­nek azok a szuper-lények?! A csoda-csirkék?! Hiszen ezek csak elfuserált verebek! Guszt Róbert megjelent a küszöbön, egyik kezében ká­véscsésze. a másikban kockás törlőruha. — Nana! Ne sértegesd a zümbiket, lehet, hogy megér­tik. Annyiban igazad van. hogy a zümbi hasonlít a Passer-hez, a verébhez. Már­mint a házi verébhez. Körül­belül akkora, az ő fejtetője, hasaalja is hamuszürke, az ö tollainak a szegélye is rozs­davörösbe hajlik, neki szin­tén fekete a begye. Tényleg a Passeriformes, a verébala- kúak külsejére üt, bár sem­mi köze hozzájuk. Egyáltalán nem tartozik a ploceidák családjába, inkább törpe gém. Menj egészen oda. nézd meg őket közelebbről. Nem félnek, nem repülnek el. vonzódnak az emberhez, szeretik. Mint a kutyák, a delfinek, a pingvi­NŰGRAD - 1977. március 23., szerda nek. Rögtön meglátod, hogy mekkora a diííerencía! És két óriás-lépéssel már újra kint volt a konyhában. A lány az ablakhoz lépett, kicsit kihajolt. Tíz szürke kis tollcsomó, tíz zümbi nézett vele madár- szemet. Mozdulatlanul alva, kissé félrefordított íejjeL kí­váncsian vizsgálva az isme­retlent. Kíváncsian és vala­hogy — barátságosan. Nem kellett ahhoz termé­szettudósnak lenni, hogy az ember így közelről azonnal megállapíthassa — ezek való­ban nem verebek. Először is: más a fejük formája, kes­keny, hosszúkás, a csőrük is hosszabb, vékonyabb. Az ő szürkeségük selymes, a feke­teségük bársonyos. És hosz- szabb a lábuk is... Most az egyik elindult a lány felé a fólpattogzott pléh esőleme­zen. Kényesen lépdelt, nem ugrált páros lábbal, mint a veréb... És a törzse sem olyan golyószerű, könnye- débb, kecsesebb. nyúlánk.. . És a toüazata is mindenütt azért egy kicsit világosabb árnj alatú. Kati a fényképezőgépe után nyúlt, de a mozdulata abbamaradt. Odament az ajtóhoz. át­szólt az előszobán át a kony­hába: — Mondd. Robi. mit tud­nak ezek a te madaraid? Mi­től olyan extra-hasznosak? Aranyosak, jópofák, nem vi­tás, de én nem nézek ki be­lőlük sokat. Kicsik, szürkék, mi rendkívülit tudhatnak? Szépen énekelnek? Guszt Róbert újra megje­lent a' küszöbön, de immár tálfcával a kezében, a tálcán két gőzölgő csésze, cukortar­tó. kiskanalak. — Kérdezd meg tőlük. — Ne butáskodj. Én itt most dolgozom, nem szórako­zom. Szóval miért olvan cso- dalények ezek, mint a Kedvezően zárult a színházi évad első fele Az 1976*77-ies színházi évad első felének tapasztalatairól nyilatkozott Szabó István, a Kulturális Minisztérium szín­házi főosztályának helyettes vezetője. Elmondotta, hogy az évad eltelt hónapjai sikeresek vol­tak, az ország színházai a kö­zönség érdeklődésére számot tartó darabokat mutattak be. Az elmúlt időszak tendenciá­jának megfelelően a színhá­zak műsorpolitikájának közép­pontjában alapvetően a ma­gyar drámák bemutatója állt: a többi között Illyés Gyula, Örkény István, Fejes Endre, Szakonyi Károly, Csurka Ist­ván, Gyurkovics Tibor, Her­nádi Gyula, Galgóczi Erzsébet művei kerültek színpadra. Több kiemelkedő teljesít­mény született Így a pécsi Nemzeti Színház előadásában láthatta a közönség Illyés Gyuia: „Dániel az övéi között” című darabját. A 25. Színház Fejes Endre „Cserepes Margit házassága” című drámáját mu­tatta be. A győri színház nem­régiben mutatta be Galgóczi Erzsébet: „Kinek a törvénye” című történelmi drámáját, a kecskeméti Katona József Színházban Németh László: „Vu. Gergely” című törté­nelmi darabját állították szín­padra. Állandó műsoron vannak a klasszikusok is. A mostani évadban például Katona Jó­zsef „Bánk bán”-ját egyidő- ben játszotta a pécsi Nemzeti Színház, a veszprémi színház, a Déryné és a Thália Szín­ház. Szegeden az újjáépített Kisszínházban Madách: „Az ember tragédiája” című mű­vét mutatták be sajátos, fíj- szerű feldolgozásban. A színházak tovább folytat­ják munkájukat az orosz klasz- szikusok és a mai szovjet drá­mák színvonalas népszerűsíté­se érdekében. A kecskémén Katona Jó.zsef Színház a ná­lunk is népszerű Csingiz Ajtmatov: „Fenn a Fujija- mán” című darabjával képvi­seli a modern szovjet színpadi művészetet. Nem hiányoztak természe­tesen a drámairodalom klas­szikusai sem: a szolnoki Szig­ligeti Színház emlékezetes Tel­jesítményt nyújtott Shakes­peare: „Athéni Timon”-jánaJt bemutatójával, a debreceni Csokonai Színház a „Hamlet”- et adta elő, a miskolci Nemzeti Színház „A mi Moliére-ünk” címmel érdekes montázselő­adást szerkesztett a francia klasszikus műveibőL A színházak műsorpolitiká- jukban nagy súlyt helyeznek a szocializmus társadalmi kér­déseivel foglalkozó hazai drá­mairodalom felkarolására. Ezen a téren pályázatok és egyéb ösztönzőrendszerek ki­dolgozásával segítik a színhá­zak és az írók szorosabb és tartalmasabb kapcsolatának kialakulását. A Kulturális Minisztériumban újabb erőfe­szítéseket tesznek a szocialista országok drámairodalmának bemutatására és népszerűsí té­liére. További színvonal-emel­kedést kívánnak elérni a ze­nes játékok színre vitelében, s elsőrendű feladataik közé so­rolják gyermek- és ifjúsági da­rabok mind nagyobb számú megszületésének ösztönzését, színpadra segítését. Erre feltétlenül szükség van, mert az utóbbi években jelentősen megnövekedett a színházláto­gató fiatalok száma. Tavaly például az 5,5 millió néző mintegy 25 százaléka fiatal korosztályúból került ki. Az 1976/77-es színházi évad első fele kedvező volt, s ez re­ményeket nyújt arra, hogy az évad második felének teljesít­ményeivel együtt sikeres évet zárjának a színházak. Mai tévéaiénlatunk 20.00: Lángelmék a szigeten. Gyárfás Miklós tévéjátéká­ban a szigeten, a Duna egyik csendes, vadevezősök által lá­togatott festői részén hirtelen megbolydul az élet. A kis ví- kendház lakóit mintha meg­szállta volna az ördög; sehogy sem felel meg nekik az ed­digi partner — a férj, a fele­ség. Igaz nem teljesen saját elhatározásukból. Az egyik házaspár nőtagja válóperes ügyvéd, a szakma kiválósága. S ő mindig készen áll, jó vagy rossz tanácsokkal, ha arra van szükség. Válni vagy nem válni — a hamleti kérdésre a szerep­lők válasza — egyértelmű. A főszereplők Halász Judit, Almási "Éva, Szerencsi Éva, Márkus László, Bodrogi Gyu­la, Vogt Károly.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom