Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
Közlemény a magyar külügyminiszter görögországi látogatásáról Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Dimitri Biciosznak, a Görög Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1977. március 16—19. között hivatalos látogatást tett Görögországban. Púja Frigyest fogadta Konsztantin Cacosz, a Görög Köztársaság elnöke és Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök, továbbá tárgyalásokat folytatott Johannisz Varviciotisz kereskedelmi miniszterrel is. A tárgyalások során a két külügyminiszter áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. A külügyminiszterek megvitatták az enyhüléssel, valamint az európai biztonsággal es együttműködéssel összefüggő kerdeseket. Megelegeaessel állapítottak meg, hogy az európai helyzet aiaauiasat az enynüieg határozza meg- hangsúlyoztak, hogy az európai biztonsági es együttműködési erteaezlet jelentős lépés volt az európai beke és biztonság megerősítésében és az együttműködés bővítésében, valamint a résztvevő országok kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáló, kedvező légkör kialakításában. Megerősítették kormányaik azon szándékát, hogy teljes mértékben végrehajtják a helsinki záróokmány rendelkezéseit és erőfeszítéseket tesznek azok maradéktalan megvalósítására. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a belgrádi találkozóról. Egyetértettek abban, hogy az lehetőséget nyújt konstruktív légkörű véleménycserére a záróokmány alkalmazásáról és olyan megfelelő intézkedések tanulmányozására, amelyek előmozdíthatják a találkozó célkitűzéseit. A miniszterek kinyilvánították azt a szándékukat, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet vonatkozó rendelkezéseit valóra váltják kétoldalú kapcsolataikban. Ezzel összefüggésben rámutattak a két kormány közötti eszmecserék hasznosságára. Kifejezték a többoldalú együttműködésre irányuló készségüket is. A két ország — más országokkal közösen — szorosan együtt fog működni a találkozó előkészítésében. A felek hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés kövesse. Sikraszálltak az altalános és teljes leszerelésért, szigorú és hatékony nem- zetaözi ellenőrzés mellett. Nagy várakozással tekintenek a hadászati fegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások folytatása elé. Hangsúlyozták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kó'.csönös csökkentésere vonatkozó bécsi tárgyalások fontosságát és reményüket fejezték ki, hogy egy kölcsönösen elfogadható megállapodás csökkenteni fogja a katonai erőket Európában anélkül, hogy csorbítaná bármely résztvevő állam, beleértve a különleges státusszal rendelkező államok biztonságát. A felek hozzá kívánnak járulni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, a leszereléssel foglalkozó ülésszakának eredményességéhez- A magyar fél hangsúlyozta, hogy az ENSZ rendkívüli ülésszakának sikere előmozdítja majd a leszerelési világértekezlet előkészítését. A ciprusi helyzettel kapcsolatban a két fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy megállapodás történt a két ciprusi népközösség tárgyalásainak az ENSZ-főtitkár égisie alatt történő újrafelvételére. Kifejezték reményüket, hogy e tárgyalások érdemiek és tartósak lesznek, és a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, területi épségét és szuverenitását, el nem kötelezett politikáját szavatoló megoldást eredményeznek, az ENSZ vonatkozó határozataival összhangban. A két fél eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzetről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ENSZ határozatain alapuló tartós béke a térségben csak úgy teremthető meg, ha az izraeli csapatokat kivonják valamennyi 1976-ban megszállt arab területről, elismerik Palesztina arab népének törvényes jogait és tiszteletben tartják a térség valamennyi államának jogát, hogy békében és biztonságban éljen saját határain belül. A két külügyminiszter támogatja a Közel-Kelettel foglalkozó genfi értekezlet felújítását valamennyi érintett fél részvételével. A két miniszter megállapította, hogy az elmúlt év során az országaik kapcsolatai számos területen fejlődtek. Egyetértettek abban, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség együttműködésük szélesítésére, és kifejezték készségüket a két ország kapcsolatai további fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyar és a görög államférfiak és a parlamentek közötti találkozóknak, valamint a két külügyminisztérium képviselői közötti rendszeres konzultációknak. Kétoldalú gazdasági kapcsolataik áttekintése során a két fél megelégedését fejezte ki kereskedelmi forgalmuk 1976- ban történt növekedése kapcsán. Egyetértettek azzal, hogy lehetőség van a további fejlődésre ezen a területen Ugyancsak megállapították, hogy a két ország gazdasága széles lehetőségeket kínál az együttműködésnek új területekre való kiterjesztésére, és az lehetővé teszi országaik gazdasági kapcsolatainak elmélyítését. A két miniszter megállapodott, hogy kormányaik illetékes szervei megfelelő időben tárgyalásokat kezdenek a kölcsönös érdekeken alapuló, új kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötése céljából. A két miniszter egyetértett abban, hogy ösztönzik a magyar és a görög vállalatok, szervezetek és intézmények közötti érintkezéseket. Megerősítették szándékukat, hogy folyamatosan támogatják a kulturális csereprogram teljes végrehajtását. A két miniszter konzuli egyezményt, valamint kulturális és közúti szállítási megállapodást írt alá. Megelégedésüket fejezték ki a két ország idegenforgalmi szervezeteinek képviselői által nemrégiben aláírt idegenforgalmi megállapodás kapcsán. Megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek műszakitudományos együttműködési egyezmény mielőbbi megkötésére és megvizsgálják állategészségügyi és növényvédelmi megállapodás aláírásának lehetőségét. A magyar külügyminiszter látogatása Idején folytatott tárgyalások szívélyes légkörűek voltak és tükrözték a két fél azon szándékát, hogy fejlessze a két ország baráti kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere átadta Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnöknek Lázár György, a Minisztertanács elnöke levelét, amelyben a görög miniszterelnököt magyarországi hivatalos ’átogatásra hívja meg. Púja Frigyes külügyminiszter magyarországi hivatalos látogatásra szóló meghívást adott át Dimitri Bi- ciosz görög külügyminiszternek. Mindkét meghívást örömmel elfogadták. A látogatások időpontját diplomáciai úton egyeztetik(Vemzpli és nemzetközi a Tanácsköztársaságban Századunk utolsó negyedére a haladó emberek körében szerte a világon nyilvánvaló már a tény: 1919. március 21-ével kezdődő 133 nap eseményei Magyarországon nem csupán epizódot jelentettek egy nép életében, hanem a világtörténelmi folyamat új állomásának feltűntet tették bizonyossággá. Egy nyolcmilliós kis nép — nemzeti és társadalmi léte sorsfordulóján, a nemzetközi imperializmustól szorongatva is, sőt éppen azért, — követte a nemzetközi forradalmi erők fejlődésének logikáját, a távoli Szovjet- Oroszország példáját és a egyetlen, akkor lehetséges kiút, a szocialista forradalom megkezdése, a proletárdiktatúra mellett döntött. Mi volt ennek a döntésnek a hordereje, napjainkig tanulságos történelmi jelentősége? Számunkra, természetesen, azóta amióta a munkásmozgalom nemzeti történelmünk szerves alkotó elemévé vált, amióta a munkásosztály pártja a társadalom vezető ereje, egyre nyilvánvalóbb a Tanácsköztársaság nemzeti funkciója. Adott történelmi pillanatban és adott helyzetben a burzsoázia, a hagyományos és történelmi uralkodó rétegek, de még a hazai reformizmus erői sem voltak képesek az ország szekerét a kátyúból kitolni! Csak a kommunista program alapján egyesült egységes munkáspárt, a stratégiájában és taktikájában legkövetkezetesebb, a múlttal szemben minőségileg új alternatívát kínáló hazai mozgalom merte és tudta vállalni az országmentés és a társadalomátalakítás együttes feladatait. Az úttörők bátorságával, hibáival, illúzióival, tapasztalatlanságával, őszi~'*eségével, becsületességével. S képes volt jelentős történelmi pillanatokban és pillanatokra megmozgatni a dolgozó osztályokat és rétegeket, képes volt tartani és megvédeni magát egészen addig, amíg a külső, imperialista túlerő felülkerekedése lehetetlenné nem tette. Ugyanezek a sajátosságok és történések egyben bizonyító súlyú érvek voltak amellett, hogy a magyar kom- mün, a magyarországi társadalmi forradalom alapvető egyetemes jellegzetességekkel, nemzetközi érvénnyel is rendelkezik. Elsősorban persze maga a létrejötte, bekövetkezése igazoló erejű. Világossá tette, hogy a hatalom megragadása a munkásság által nem orosz sajátosság csupán, nem egy végzetesen elmaradott önkényuralmi rendszer felváltásának típusa, hanem — a hely és az idő alakító módosításaival — a szocialista forradalom útja. Története pedig a lenini elemzés egyetemes érvényességét bizonyította, a párt és a hatalom kérdéseinek elsődlegességét a nemzetközi politikai viszonyok befolyásának növekvő szerepét, a világforradalmi folyamat kezdetét. A Tanácsköztársaság létrejötte történelmünk természetes és logikus folyománya, a legújabb kori történelem nagy pillanatainak egyike volt. A nemzeti önismeretnek és az elemző internacionalista megbecsülésnek egyként a tárgya. Púja Frigyes hazaérkezett Athénból A görögországi látogatás hivatalos részének befejeződése után Púja Frigyes külügyminiszter szombaton hazaérkezett Görögországból A hét 3 kérdése Világszerte mély megdöbbenést keltett Kamal Dzsumb- lattnak, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökének a meggyilkolása. Érthető, hogy sokan kérdik: miért kellett meghalnia akkor, amikor egyébként a libanoni válság már a megoldásához közeledett? — Közelebb hozzánk, Olaszországban a társadalmi válság tovább tart, különösen az ifjúság lázongása kelti fel a figyelmet. Megismétlődik-e a mai Olaszországban az 1968-as párizsi diáklázadás? — Fidel Castro északafrikai és egyes arab országok meglátogatása után Feke- te-Afrikába utazott, így Etiópiába és Tanzániába. Mi magyarázza Kuba növekvő szerepét Afrikában? — sokan kérdezik. Miért kellett meghalnia Dzsumblattnak. amikor pedig a libanoni válság már a megoldásához közeledett? Meglehet, hogy azok az egyelőre ismeretlen fegyveresek. akik a libanoni hegyek között tőrbe csalták és gépkocsivezetőjével meg testőrével együtt agyonlőtték, a libanoni baloldal vezetőjét, éppen azért végeztek Dzsumblattal, hogy újra felélesszék a gyűlöletet és az ellenségeskedést Libanonban, ahol pedig az élet valóban kezdett visszatérni a régi kerékvágásba. Igaz, hogy a válság egy esztendeje alatt, a megannyi vérontás után sem dőlt el a nagy kérdés: igazabb, demokratikusabb rend alakulhat-e ki? De a libanoni rendezés a közel-keleti válság megoldásától is függ és fordítva: ha újraéled a libanoni polgárháború, akkor a közel-keleti megoldás tovább várat magára. Az is igaz, hogy Dzsumb- latt . kiemelkedő egyénisége volt a libanoni baloldalnak, az ő halála után az egységes baloldal több kisebb mozgalomra, csoportra bojnolhat. Megismétlődik-e a mai Olaszországban az 1968-as párizsi diáklázadás? Mind több olasz város utcáin émelyegteti az emberek gyomrát, csípi a szemüket a könnygázgránátok füstje. Helyenként kiégett autók füstölögnek; felforgatott,,kpesik és ■buszok, meg felszedett kockakövek formálódnak barikáddá. A kép valóban hasonlít az 1968 májusában, júniusában a francia fővárosban látotthoz; a párizsi diáknegyed, a Guartier Latin volt akkor a tőkés rend ellen lázongó fiatalok ellenállási, fészke. Van hasonlóság abban is, hogy a mái olasz ifjúság éppoly kilátástalannak látja a kapitalizmus által ígért jövőt, mint a francia diákság kilenc évr vei ezelőtt, pe, további egyezésként égy szónak az újra felbukkanását is ' említhetjük: „csoportocskák” szervezik a zavargásokat, ők szerzik a fegyvereket lövöldözéshez, a robbanóanyagot a merényletekhez. A „csoportocskák”, amelyek a háttérből a hatalomra törő szélsőséges jobboldal irányít, tartoznak lejáratni az igazi baloldalt, felelőtlenségükkel és bűnös fellépésükkel a valóban elégedetlen ifjúságot kell, hogy belesodorják a végzetes kalandokba. Így volt ez 1968- ban Párizsban is! Franciaországban sokan meg vannak győződve arról, hogy végeredményben bizonyos imperialista hatalmak titkosszolgálatai szervezték a „diáklázadást”! Annak akkor az volt a célja, hogy de Gaulle tábornokot megbuktassák, aki — mint tudjuk .— szembefordult a NATO-val, az Egyesült Államokkal Izraellel... Viszont még egy hasonlóság van a kilenc évvel ezelőtti Franciaország és a mai Olaszország között: a diákok, a fiatalok mozgolódása önmagában még semmilyen eredményre sem vezethet, csak ha a munkásság szervezett és fegyelmezett sztrájkmozgalma párosul hozzá, akkor válik jelentőssé, politikaformáló erővé. A hét végén tízmillió olasz dolgozó vett részt egy országos sztrájkban. Az elmaradott dél fejlesztése, az Andreotti-kormány legutóbbi gazdasági intézkedéseinek visszavonatása, — ez volt a sztrájkkal támogatott követelés. Komolyabb és felelőssebb követelés, mint a „csoportocskák” lázongásai közben hangoztatott maximalista program. I Mi magyarázza Kuba növekvő népszerűséget Afrikában? \ szocialista Kuba népének egy része afrikai eredetű: rabszolgakereskedők hurcolták őseiket a közép-amerikai szigetre. Fidel Castro akkor, amikor a népi Angola törvényes kormányának nyújtandó kubai segítséget megindokolta, a proletár nemzetköziség elvén túl még ezt az érzelmi elemet is felsorakoztathatta: Sok kubai szívén át afrikai vér lüktet. , Az afrikai népek is rokon- szenvvel, tisztelettel tekintettek és tekintenek az amerikai földrész első szocialista államára. A kubai forradalmi mozgalom sikere éppúgy kivívhatja elismerésüket, mint az, hogy a szocialista építőmunkában a kubai kommunisták vezetésével az a korábban elmaradott nép rendkívüli eredményeket mutathat fel. Az a segítség, amelyet önzetlenül és elvi alapon nyújtott Kuba Angolának, az imperialisták és a zsoldosaik által megtámadott országnak és törvényes kormányának, csak még inkább megnövelte Kuba tekintélyét. Ez érzik ki abból a lelkes fogadtatásból, amelyben Fidel Castrót részesítették északafrikai és fekete-afrikai kőrútjának eddigi állomásain. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a kormány elnöke, előbb Líbiában tett látogatást és éppen akkor tartózkodott az észak-afrikai arab országban, amikor Kadhafi ezredessel az élen az állam vezetői új népi és az ő megfogalmazásuk szerint „arab szocialista” alkotmányt hirdettek ki. Utána megfordult Castro Dél-Jemenben és Szomáliában, a Vörös-tenger bejáratánál levő államokban, ahol szintén népi hatalom van kialakulóban. Látogatást tett Addisz-Abebában, tárgyalt Etiópia új vezetőivel akik hatalomra kerülésük óta újra meg újra az antiimperialista harcra szólítják fel tömegeiket. Tanzániában azzal a Julius Nyererével folytatott eszmecserét Castro, aki az úgynevezett afrikai szocializmus úttörője. Pálfy József Halálos merénylet Ngouabi ellen A kongói Forradalom Hangja elnevezésű rádióállomás szombaton bejelentete, hogy Marién Ngouabit, a Kongói Népi Köztársaság államfőjét, a Kongói Munkapárt KB elnökét pénteken halálosan megsebesítették, és hogy Ngouabi még aznap este belehalt sérüléseibe. A politikai orvgyilkosságot egy terrorista csoport követte el, amelyet Kikadidi, a kongói hadsereg nyugalmazott századosa vezetett. A rádióállomás Kikadidit Imperialista ügynöknek nevezte. Kikadidi egy gyalogzászlóalj parancsnokának adta ki magát és ily’ módon félrevezetve az elnöki őrséget, behatolt az elnöki rezidencia területére. A bűntett elkövetése után sikerült elrejtőznie. Kikadidi ellen az egész ország területére érvényes körözési parancsot adtak ki. Marien Ngouab' személyében a kongói nép kiemelkedő afrikai politikust vesztett el. Ngouabi fáradhatatlanul harcolt az afrikai flépek szabadságáért és függetlenségéért. Afrika és a világ békéjéért és biztonságáért következetesen szembeszállt az imperializmussal, a gyarmatosítással, az újgyarmatosítással és a fajüldözéssel Szombaton ülést tartott a Kongói Munkapárt Központi Bizottsága. Az ülésen hozott döntés értelmében az országban a hatalmat egy 11 főből álló katonai bizottság vette át A rend és a biztonság fenntartása érdekében a bizottság este 18 órától reggel 8 óráig érvényben levő kijárási tilalmat rendelt el. Ideiglenes hatállyal lezárták az ország határait, betiltottak minden demonstrációt és gyülekezést az ország egy hónapig gyászolja elhunyt elnökét. A katonai bizottság közleményben szólította fel az ország lakosságát: őrizze meg éberségét és a nemzeti egységet, ügyeljen a rendre és a nyugalomra. Berlin vendégekre várva A hét végén megkezdték Berlin fő útvonalainak díszítését. Az NDK fővárosában német és magyar nyelvű feliratok, a két ország vezetőinek képei hirdetik az MSZMP és az NSZEP, a két szocialista ország, s a két nép szoros barátságát, jelezve, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyar párt- és kormányküldöttség közelgő látogatásának, s szívélyes szeretettel kívánják köszönteni Kádár Jánost és a küldöttség tagjait. A lapok szombat-vasárnapi dupla számai szinte „magyar lapszámok”. A Neues Deutschland terjedelmes cikkben méltatja a Magyarország és az NDK közötti szoros kapcsolatokat, amelyek a gazdaság mellett az élet más területein is, mind gazdagabbak. „Magyarországnak a Német Demokratikus Köztársasággal fennálló baráti kapcsolatai sokoldalúan fejlődnek” — állapítja meg az NSZEP központi lapja. A Morgen „Két ország — egy világ” című cikkében az 1976 —1980-as évek együttműködéséről ír, hangsúlyozva, hogy 1949. — a két ország között megkötött első kereskedelmi egyezmény időpontja — óta Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság árucsere-forgalma, mintegy harmincszorosára emelkedett. A Junge Welt Ajkát mutatja be, s a vegyipar területén kibontakozott magyar—NDK kooperációt méltatja, a National Zeitung pedig a magyar ötéves terv első évének mérlegét elemzi. _,
