Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

Ta/f u«in A 13 y I elérte célját: 150 induló a Vándor Kupán A 13+1 Vándor Kupa első tájfutóversenye előtt a verseny- hatóság 50—60 embert várt a tóstrandi edzőpályán. Nagy meglepetésre és természete­sen a versenybíróság örömé­re több mint 150 versenyző gyűlt össze. A rendezők a hirtelen megszaporodott fel­adatokat hiba nélkül oldották meg, s egy óra alatt útjára indítottak mindenkit. A pá­lyák hossza harmada-negyede volt a megengedett verseny­távoknak, hogy az esetleg el­tévedő versenyzők még a sötétedés beállta előtt célba érkezzenek. Szerencsére sen­ki sem tévedt el, még a leg­rosszabb idő is 75 percen be­lül volt. A felnőtt férfiak távja 3500 méter, a többi ka­tegória pályái 1000 és 2000 méter között voltak. Ennek köszönhető, hogy kilenc ver­senyző 10 percen belül hibát­lanul futotta végig saját pá­lyáját. 35 versenyzőnél talált a versenybíróság hibapontot, így ez a versenyzők eredmé­nyének értékét nagyban ron­totta. Űj színt jelentettek az in­dulók között a Szécsényi SE és a Zagyvarónai Általános Iskola versenyzői. A szécsé- nyiek a három első hely nel- lett, még három másodu. és négy harmadik helyet szerez­tek, s ezzel ők lettek a ver­seny legeredményesebb részt­vevői, Egyébként a résztvevő kilenc klub mindegyike szer­zett dobogós helyezést. Az el­indul 153 versenyző a követ­kező eredményeket érte el: N 11D: 1. Juhász Ildikó— Tóth Eeszter (SKSE) 18.07, 2. Tari Zsuzsa—Villányi Etelka (SKSE) 27,12, 3. Andó Csilla —1Tácsik Izabella (SKSE) 62,25. F HD: 1. Szabó István 8.41, 2. Kovács Zsolt 8.44. 3. Rip- ka Tamás 11,11 (mindhárom Zagyvarónai Ált. Isk.) N 13D: 1. Nagy Erika 12,33, 2. Kérdi Nóra 13,28 (mind­kettő Rákóczi), 3. Molnár Má­ria 19.37 (Zagyvaróna). F 13D: 1. Zsila Csaba 20,50, 2. Fekete József 21,32, 3. De­rne István 21,51 (mindhárom Szécsény). N 15D: 1. Várday Ildikó 12,53, 2. Molnár Katalin 17,06 (mindkettő Szécsény), 3. Vár- ga Mária 18,05 (Egészségügyi Sza'-iskola). F 15D: Bobál Gábor 7.06, 2. Molnár Oszkár 8.02 (mind­kettő Gépipari), 3. Varga Ist­ván 8,19 (Szécsény). N 17D: 1. Tajti Zsuzsanna 15,55, 2. Zachar Ilona 16.42t 3. Borda Kati 18.40, (mindhá­rom Szécsény). F 17D: 1. Mender Róbert 11,22, 2. Herczeg Vince 12,12 (mindkettő Bolyai Gimnázi­um), 3. Baksa Imre 14,40 (Szé­csény). F 21C: 1. Tóth János 19,57, 2. Beluzsár Imre 20.55 (mind­kettő Balassi SE), 3. Holtner András 27.40 (PSE), 4. Hideg Ferenc 30.42 (Balassi SE), 5. Szabó Attila 34.10, 6. Nagy Olivér 36.44 (mindkettő Bolyai Gimnázium). F 35D: 1. Szeverényi Béla 38,25 (SBTC). Az eredményhirdetésre a következő verseny előtt ápri­lis 2-án 14 órakor kerül sor. Találkozás az SBTC tóstran­di edzőpályáján. A terep ezút­tal a Karancs lesz. Zentai László Közgyűlés az SBTC-nél Biztos alapokon a jövőért Sorokban Mátraverebélyben kiállítás nyílt, amelyen a helyi model­lezőklub t.agjai mutatják be a klub életét, fejlődését. Az ünnepélyes megnyitó március 15-én volt. Miskolcon rendezte meg a Pedagógus Szakszervezet a női kosárlabdabajnokság egyik területi döntőjét. Az első ízben kiírt tornán/ Sal­gótarján csapata (Gerlei Ág­nes, Kulhavi Gáborné, Maj- zik Ágnes, Bakos Gáborné és Hangonyi Judit) Miskolc és Nyíregyháza mögött a harma­dik helyet szerezte meg. X Balassagyarmaton március 26-án réndezik a MEDOSZ női és férfi sakkversenyének országos területi döntőjét. Egyéni és csapatversenyre kerül sor. A küzdelmekre ké­szülődik a megyei MEDOSZ- bajnokság férficsapat-verse- nyében győztes Nógrád me­gyei Állattenyésztési Felügye­lőség. A győztes csapat tagjai: Kiss Lajos, Fehér József, Tóth Sz. Nándor és Szabó József. Loch mérgelődik. Fejese nyomán a kapu mellé ment a labda az SBTC—Békéscsaba labdarúgó-mérkőzésen. Ökölvívás Botos és Oláh győzelme Baja volt a színhelye a Ti­szántúl ifjúsági egyéni ököl­vívó-bajnokságnak. A pehely-, a könnyű- és a kisváltósúly- ban a nagy létszám miatt csak később rendezik a dön­tőket. Az SBTC öklözői az ed­dig lezajlott küzdelmekben kitűnően szerepeltek — két első hellyel tértek haza. Pa­pírsúlyban Botos Tibor bizto­san nyert a döntőben Varga (Hatvani MÁV) ellen. A to­vábbi sorrend: 3. Kálmán (Ózdi Kohász) és Iványi (Bak- talórántházi Tsz SE). Nagy­váltósúlyban Oláh Ernő a döntőben Kvintek (H. Bocs­kai) ellen nyert. A csoport­ban dobogóra került Tóth L. (Ny. VSC) és Pintér (Szolno­ki 605-ös ITSK). Harmatsúly­ban Nagy (Zalka SE) nyert Szonda (Szolnoki MTE) előtt. A csoportban dobogóra került Puporka, aki 3. lett Zelenka (Kecskeméti SC) társaságában. Az SZMT székházában a minap tartotta közgyűlését az SBTC. Az elnökségben helyet foglalt (többek között) dr. Lakatos József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Szú­nyog Tibor, az MTSH elnöké, valamint a tanács, a tömeg­szervezetek és a gazdasági szervek számos képviselője. Ozsvárt István elnök beszá­molójában vázolta az egyesü­let szervezeti működését. A megválasztott elnökségnek és intéző bizottságnak fo célja volt, a határozatok megisme­rése, megismertetése és kö­vetkezetes végrehajtása. En­nek a feladatának az egye­sület vezetése elegiet tett. Az egyesület elnöksége, intéző bizottsága ülését egy kivétel­lel megtartotta. A labdarúgó­szakosztály helyzetével az in­téző bizottság az év folya­máé többször is foglalkozott. Az elmúlt évben erősödött az egyesület kapcsolata az irá­nyító szervekkel, a város és a megye üzemeivel, intézmé­nyeivel. — Az eredményesebb mun­kavégzés érdekében rendsze­resebb kapcsolatot építettünk ki Salgótarján sportegyesü­leteivel, a szakszövetségek­kel, elsősorban az MLSZ-szel és a MÖSZ-szel. — mondotta. Az egyesület taglétszáma az 1977. január 15-i állapot sze­riint 1484, a pártoló tag 1040. A szakosztályokban 440 spor­toló tevékenykedett. Jobb propagandával, átgon­doltabb szervezéssel a párto­ló tagok létszámát 1977-ben 30 százalékkal kívánják emelni. Növelni szándékoznak a spor­tolók létszámát is. Az egyesület' vezetése nagy gondot fordított a szakmai munka mellett az eszmei-po­litikai munka javítására, az általános műveltség fokozásá­ra. Beszélt a társadalmi össze­fogással felújított klub je­lentőségéről, az irányító szer­vek célkitűzései alapján az egyesületnek a tömegsport fejlesztésében vállalt felada­tairól. Ismertette a hat — versenysporttal foglalkozó — szakosztály eredményeit, hi­báit. A labdarúgó-szakosztály el­maradt célkitűzéséitől. A ta­vaszi szezon legfontosabb fel­adata vezetőnek, játékosnak egyaránt az NB I-es csapat feljebb kerülése az alsóbb ré­giókból, több fiatal, tehetsé­ges játékos beépítése az első csapat keretébe. A csapatnál a jövőben szigorúbban végre kell hajtani az MLSZ köve­telményrendszerét. Alkalmaz­nia kell á korszerű edzésmód- szareket. A szakosztályon be­lül szükséges tovább fokozni a klubszeretetet. Az eredmé­nyesség érdekében meg kell oldani a fiatalítást — ami már eddig Í6 késett — főleg a megyéből, s elsősorban saját nevelésű játékosokkal. Az egyesület egyik legered­ményesebb szakosztálya az ökölvívó volt. Az 1976-os montreali olimpián az SBTC-t Botos András képviselte. Míg 1975-ben 11 olimpiai pontot szereztek, addig 1976-ban 23- at. A női kézilabda-szakosztály gyenge tavaszi szereplése után ősszel nagyszerű győzelmi so­rozattal harcolta ki a harma­dik helyet . A kézilabda, valamiint az asztalitenisz-, röplabda- és tájékozódási futó szakosztály­ban egyaránt elsőrendű fel­adat az utánpótlás biztosítá­sa. Befejezésül megjelölte az egyesület előtt . álló legfonto­sabb feladatokat. Ezek: a me­gyei szervek állásfoglalásai­nak következetes végrehajtá­sa. A szakosztályvezetés kö­vetelményeknek megfelelő biztosítása. Az iskolákkal, munkahelyekkel kapcsolatte­remtés. Végül szigorú, fe­gyelmezett gazdálkodás bizto­sítása. — Ezek a feladatok nem kU esik. A célkitűzések megvaló­sításához kérjük az irányító szerveink, sportvezetőink és sportolóink aktív támogatását — zárta beszámolóját Ozsvárt Lstván. A számvizsgáló bizottság je­lentése alapján Szabó Attila elnök ismertette az egyesület gazdasági helyzetét. A beszámolókat hozzászólá­sok követték. A szakosztályok felszólalói a gondokról és a fejlődés lehetőségeiről szól­tak. A szurkolók — Zeisler György, Borsi Sándor, Susán László és Bartha Ferenc — szavaiból, javaslataiból, tár­gyilagos kritikáiból a segí­teni akarás érződött. Lipták Sándor, a Nógrádi Szénbányák szociális igazga­tóhelyettese az egyesületben végzett mu'nkát pozitívnak ítélte. Megállapította, hogy a labdarúgó-szakosztályban a hanyatlás gyökerei mélyebb­re, távolabbi időkre nyúlnak. Kitért gazdasági kérdésekre is. Dr. Lakatos József megálla­pította, hogy az új vezetés jó szándékkal kezdett, de munkája nem volt eléggé tervszerű. A labdarúgó-szak­osztályban az eredmények ér­dekében a kritikus szemléle­tet tartja célravezetőnek. Az egyesület tevékenységéhez az anyagiak körültekintő gaz­dálkodás mellett biztosítottak. Elsődleges feladatként az utánpótlás biztosítását jelöl­te meg. Szúnyog Tibor, a megyei sporthivatal vezetője a gazda­sági feltételeket, az állami hozzájárulás mértékét ismer­tette. Felhívta a figyelmet a hullámzásmentes munkakap­csolatok fontosságára. A közgyűlés Ozsvárt István elnök válaszaival ért véget. Mátyus László uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirmiiiiMimiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiihiiMiiMiiiiiniiiiiiiiinmiinniiiiiiniiiiiimiiiiiiimiiiniiiiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiii» Mennyit kell sportolnunk? Gól utáni öröm. Vargát ölelik társai. (Herbst Rudolf felvételei) Bizony kell! A sporttevé­kenység hozzátartozik a he­lyes értelemben vett életvitel­hez. Ezt az igazságot száza­dunk második felében fedez­te fel a tudomány. Természetesen, ha a tudo­mány felfedez valamit, az már azt is jelenti, hogy bebi­zonyított dologról van szó. Ebben az esetben is rendel­kezésünkre áll a teljes bizo­nyítási anyag arról, hogy min­den korosztály számára szin­te létkérdés a rendszeres test­edzés. Ennek ellenére sem mondhatjuk el hogy társa­dalmunk minden tagja átérez- né a sporttevékenység fontos­ságát, sőt nem kevés azoknak a száma, akik előítéletet táp­lálnak az aktív sportolással szemben. Nagyon sok ember él úgy, hogy a szerencsére bízza éle­tét, nem törődik fizikai álla­potával. Legfeljebb panaszko­dik, legrosszabb esetben or­voshoz jár Pedig lényegében mindenki számára hozzáfér­hető öntevékeny módon is a rendszeres testedzés, amely biztosítja az állandó jó köz­érzetet, de ezen túlmenően je­lentősen késlelteti a szerve­zetben létrejövő öregedési fo­lyamatokat. De még egyéb előnyöket is megszerezhetnek azok, akik gondoskodnak tes­ti állapotúk folyamatos kar­bantartásáról. Így például ke­vésbé lesznek hajlamosak az lhízásra, növekszik munkabí­rásuk. A sportolás a testedzés va­lódi eredménye nem a re­kordokban jelentkezik. A csúcsteljesítményeket csak be­határolt korban, megfelelő te­hetség mellett és rengeteg munkával, áldozatvállalással lehet elérni. A fiatalság leg­nagyobb része. a középkorú és idősebb emberek nem az él­sport csúcsaira törekszenek, hanem sporteredményeiket a saját testi állapotukon ke­resztül mérhetik. Felmerül azonban mindez­zé1 kapcsolatban néhány alap­vető kérdés így mindenek­előtt az, hol lehet sportolni, kinek mit kell tennie és mennyit. Aki arra vár, hogy szerte a városokban annyi tornater­met, uszodát és sportpályát építenek, hogy azoknak egész lakosságunk kényelmesen el­férjen —, az nem kíván test­edzéssel foglalkozni. A köz­gazdászok számítása szerint ugyanis még a következő év­századokban sem lesz egyet­len ország sem olyan gazdag, hogy ezt a luxust megenged­hesse magának. A lakosság általános testedzésének tehát nem a sportlétesítmények ad­ják meg az alapját, hanem az egyének igénye, elhatározása. Tisztáznunk kell azt is, hogy lényegében négy fő te­rülete lehet a kondicionáló öntevékeny testedzésnek. Ezek a futás, a gimnasztika, az úszás és a természetjárás. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a lehetőségekhez mér­ten mással ne foglalkozhat­nánk. Jó módszer lehet példá­ul a rendszeresen űzött te­i niszezés, tollas'abdázás, a súlyemelés, vagy más sportok. Tudnunk kell azt is, hogy valamennyi sportág kelléktá­rában megtalálható a futás és a gimnasztika. Ugyanis a gyorsaság, az állóképesség, a fizikai erő megszerzésében ezek döntő szerepet játszanak, így például a labdarúgók, vagy a teniszezők a napi edzések folyamán nemcsak az' illető sportág technikai e'emeit gya­korolják, hanem futnak és gimnasztikáznak is. Ezért az öntevékeny kondicionáló test­edzést is erre kell építeni, s ezt lehet kiegészíteni más sportmozgásokkal. Aki tehát úgy határozott, hogy jó erőben, frissen, kelle­mes közérzettel és vidáman kíván élni, az futással és gim­nasztikával indulion el a si­kerhez vezető úton. Néhány szabályt azonban be kell tartani, mert ha ezek közül bármelyiket megszeg­jük, akkor a kívánt eredmény elmarad. Az első követelmény a rendszeresség, a második pe­dig a fokozatos terhelés. Csak alacsony szintrő’ indulhatunk és igen lassan fokozhatjuk a terhelést. Ha megszakítjuk a munkát, akkor a következők­ben mindezt elölről kell kez­deni. A terhe'és mértéke ak­kor jó, ha azt másnapra tel­jesen kipihenjük. Terhelés nélkül nem jutunk előre, de a túlterhelés veszélyes. A rendszeres testedzést vég­zők több fehéijét és kevesebb szénhidrátot fogyasszanak. Fehérjék a tejtermékek, a to­jás, fehérhúsok tartalmaznak nagyobb mértékben, míg a cu­kor, a liszt, a burgonya a főbb szénhidrátféleségek. Rendkívül fontos a napi al­vásszükséglet kielégítése. Ha testedzési foglalkozásunk mel­lett kevesebbet a'szunk a kel­leténél, rongáljuk szerveze­tünket. Az edzések terhelése az életkortól is függ. A fiatalok természetesen nagyobb terhe­léseket vállalhatnak. A sza­bály viszont minden korosz­tályra egyaránt érvényes:csak annyit végezzünk, amennyit ki tudunk pihenni. Az idő­sebb testedzők lassabban emeljék a terhelési szintet. Az öntevékeny testedzés bi­zonyos türelmet is igényel. Ne várjunk néhány nap alatt csodákat. Az első eredmények csak igen lassan jelentkeznek. Rendszeres munkavégzéssel, jól megállapított terhelési szintekkel, mintegy két-három hónap múlva kezdjük érezni magunkon a változásokat. Ez­után azonban már felgyorsul a folyamat. Ha elértük a ked­vező testi állapotot, az nem jelenti azt, hogy abbahagy­hatjuk az Edzéseket. Ugyanis jóval gyorsabban gyengülünk, mint erősödünk. Vagyis hóna­pok eredménye vész kárba néhány -kihagyott nap alatt. Ha kitartóak vagyunk, az öntevékeny testedzés öröm­telivé teszi életünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom