Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

Polgári védelem (jjabl» eredményekéi az ifiéi évre Czene Józsefnek a Salgoiar/áni /órást Hivatal elnökének nyi atkmata Védelem ér­és belvizek ellen Megelőző műszaki intézkedések Alapvető feltétel a tó lékoztatás A támadóeszközök fejlődé­sével a hadszínterek mélysége állandóan és fokozatosan nö­vekszik. A tömegpusztító fegyverek megjelenése, roha­mos fejlődése, különösen a különböző típusú rakéták fel­használhatósági lehetősége a hadszínterek mélységét to­vább fokozza és ma már a nagyhatású tömegpusztító fegyverek a Föld bármely ré­szére eljuttathatók. A korszerű fegyverek meg­jelenésével a hagyományos értelemben vett front- és hát­ország közötti különbség meg­szűnt. Ebből adódik, hogy a hátországvédelem összetett keretében egy sor olyan pol­gári védelmi intézkedés meg­valósítása válik szükségessé, »mely hathatósan hozzájárul megyénk felkészítéséhez, va­lamint csökkenti sebezhető­ségét. A megelőző műszaki-techni­kai intézkedések között jelen­tős helyet foglal el a lakos­ság riasztó- és tájékoztató­rendszerének megszervezése, valamint kialakítása. Ez a feladat lényegében kettős: egyrészt igénylik a megye riasztását, másrészt biztosítják a lakosság folya­matos tájékoztatását a bekö­vetkezett és a várható hely­zetről. Az ilyen rendszerek kiépítése korszerű híradás- technikai eszközöket igényel. Ebből adódik, hogy már a bé­kés körülmények között úgy kell kiépíteni, hogy az öez- szes riasztóeszköz igénybevé­telével számoljunk. A riasztá­si rendszer állandó korszerű­sítést igényel. Ennek érdeké­ben telepítjük lakott terüle­tünkön a korszerű riasztó be­rendezéseket. A lakosságvédelem alapve­tő, mivel a tömegpusztító fegyverek hatása elleni véde­lemmel az egész állam fenn­maradását biztosító, legfonto­sabb tényezőt jelenti. Minde­nekelőtt az anyagi javak al­kotóit, a termelőerőket kell megvédenünk, A második világháború ’é- gitámadásai következményei során utólag számos összeha­sonlítást végeztek a szakem­berek. Az egyik jelentős adat azt bizonyítja, hogy az ipar­telepeket ért súlyos támadás után ott indulhatott viszony­lag hamar újra a termelés, ahol a termelőeszközök ugyan megsérültek, de a dolgozók, a szakképzett technikai állo­mány megfelelően védett volt, tehát túlélte a támadást. Ez­zel szemben rendkívül nehe­zen, lassan lehetett újraindí­tani a termelést azokban az üzemekben, ahol a technikai eszközökben csak kisebb ká­rok keletkeztek, de a dolgo­zók jelentős része a támadás áldozatává vált. A lakosság a tömegpusztító fegyverek ha­tása elleni védelme biztosít­ható a ki- és széttelepítéssel í A háború kezdetét meg­előző felkészülési időszakban a várható csapás területéről a termelésben közvetlenül nem érintett lakosságot kitelepítik. A korszerű riasztás és ki- te'epítés nem oldja meg tel­jes mértékben a termelés miatt visszamaradt dolgozó',: védelmét. A kitelepült lakos­ság után a helyben maradók részére főleg békés körűimé nyék között megfelelő óvó­helyrendszert kell kiépíteni. Mivel a kiépítés bármilyen gyors ütemben folyik, még­sem érheti el a kívánt 100 százalékos ellátottságot, ezért a tervek realizá'ésának jelen­tős része a háborút közvet­lenül megelőző időszakra há­rul. A megelőző intézkedések között kell megtervezni a pincét, a tárók megerősítésé­nek munkáit, a föld alatt' vasútvonalak, átke' őhelyek kialakítását a kiszóródás el­leni védelemre. A SALGÓTARJÁNI JÁRÁS megyénk legnagyobb és egyik legjelentősebb járása. Jellem­zője, hogy területén van a megye ipari üzemeinek túl­nyomó része és a legtöbb nagyközség is itt található. Ipari fejlődésre különösen az elmúlt ötéves terv időszaka volt döntő Ebben az időben sok új üzem telepü't a járás területére. Az ipari termelés mellett jelentős a mezőgazdasági nagyüzemek tevékenysége is. Ezek a tényezők adják a já­rás vezetői részére a feladato­kat a polgári védelmi tevé­kenység megszer vezesere és el­látására. A polgári védelem korsze­rűsítése, az anyagi-technikai ellátás biztosítása, a megszer­vezett alakulatok, valamint a lakosság és üzemi do'gozók további felkészítése az 1977. évben is a járás vezetőinek fontos feladata maradt. Ezek­ről a feladatokról és a végre­hajtás módjáról beszélgettünk Czene Józseffel, a járási hiva­tal elnökével, a járás polgári védelmi parancsnokával. — A polgári védelem szer­vezetében az elmúlt évben je­lentős változás történt. Kor­szerűsítettük a szakszolgálati alakulatainkat, gondos mérle­gelés után átszerveztük üze­meink önvédelmét. 1976. év végére a salgótarjani járás pol­gári védelmi szervezete kiala­kult. Személyes tapasztalatból tudom, hogy a parancsnoki és a beosztott állománnyal a já­rási törzs kapcsolata jó. Még csak az 1977. év elején va­gyunk, de elmondhatom, hogy jók a tapasztalataink a kikép­zés előkészítésénél is. Felmértük az elmúlt ötéves tervciklus kiképzési eredmé­nyeit és megállapítottuk, hogy a szakszolgálati és önvédelmi beosztott állomány mintegy 80—85 százaléka vett részt rendszeresen a felkészítésen. Ezt igazolták azok a jó ered­ményeink is. amelyeket alegy­ségeink a 25 éves jubileumi Kedves elvtársak! Mi. az ötvözitgyar pv.-pa- rancsnoKság műszaki száza­da I. szakaszának tagjai a polgári védelem 25 éves év­fordulója tiszteletére rende­zett országos jubileumi verse­nyen negyedik helyezést ér­tünk el. Ez arra kötelez ben­nünket, hogy eredményein­ket tovább javítva tokozott munkát fejtsünk ki elméleti és gyakorlati polgári védelmi te­vékenységünkben. Éppen ezért elhatároztuk, hogy a polgári védelem sajá­tosságait figyelembe véve sza­kaszunk teljes állománya csat­lakozik a Nógt'ád megye: Polgári Védelem Parancsnok­ság pártalapszervezetének fel­hívásához és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére az alábbi felajánlásokat tesszük: Polgári védelmi gyakorlati foglalkozásokon és esetenként azon kívül Is, háromezer ío- nnt/fő/év értékű anyag­mentest végzünk. A kimen­tett anyagot a vállalat a MÉH-nél értékesíti. Egy darab — Zagyvarónán lebontott — családi ház fel­használható anyagát kiment­jük, a használhatatlant pedig pályaépítéshez elszállítjuk. Ötszáz méter hosszú vízel­vezető árok tisztítását elvé­gezzük, s a kiszedett földet elszállítjuk. A Nógrád megyei Polgári Védelem Parancsnokság egyik járási gyakorlatán szakaszunk bemutató gyakorlati foglalko­évfordulóra rendezett polgári védelmi versenyen elértek. SAJNOS. A KORSZERŰSÍ­TÉS után a kiképzett beosz­tottak jelentős hányada más beosztásba került. Részben fiatalítás, részben pedig az alakulatok üzemi bázisokra történő átszervezése miatt. A dolgozók differenciált fel­készítése járásunk területén 75—80 százalékban fejeződött be. Azok az üzemek nem tud­tak kellő eredményt elérni, amelyek felügyeleti szervei­től nem kapták meg időben a differenciált kiképzés tananya­gát. A felkészítés teljes befe­jezése ez évben biztosítottnak tekinthető. A lakosság felkészítésére az elmúlt időszak jól bevált mód1- szerét kívánjuk alkalmazni. Elsősorban a televízió adásai­ra a NÓGRÁD polgári védel­mi oldalaira és a járási törzs által szervezett versenyekre, bemutatókra számítunk. Az el­múlt években ezeknek sikere volt járásunk lakossága köré­ben, Igénylik a jövőben is, mi pedig erre alapozunk. Nagy gondot fordítunk a jö­vőben is az ifjúság honvédel­mi nevelésére. 1977. évre a járási MHSZ-el és a Vörös- kereszt szervezetekkel, vala­mint az Ifjú Gárda bevonásá­val polgári védelmi napokat kívánunk rendezni. Különösen kiemelném azt a segítőkész érdeklődést, amely a KISZ- alapszervezetek részéről az utóbbi időben megnyilvánul. A polgári védelem korsze­rűsítése az elmúlt évben nagy tömegeket vonzott. Rendkívül nagy segítséget nyújtott a já­rási parancsnokságnak a fel­adat végrehajtásában az üze­mek párt és gazdasági veze­tése, a községi tanácselnökök és községi pártszervezetek te* vékeny munkája. A korszerű­sítésnél abból az alapvető ál­láspontból indultunk ki, hogy a polgári védelmi feladatokat végrehajtani ezzel a munká­val hivatásszerűen foglalkozó személyek önmagukban kép­telenek. Ezért a politikai-gaz­zást vállal „A romos óvó­helyről történő mentés saeny- nyezett terepen’’ cimű tárgy­körből. Ezen vállalásunkat szakasz­gyűlésen megbeszéltük, s az­zal mindnyájan egyetértünk. Salgótarján, 1977. február 16. I. szakasz beosztottjai A vállalat gazdasági és po­litikai vezetése a polgári vé­delmi szakasz felajánlásával dasági vezetőkkel egyetértés­ben kell megszervezni közős feladataink végrehajtását. Tudjuk, hogy az elkövetke­ző időszakban végrehajtásra kerülő kiképzések, a megfele­lő propagandamunka bizonyos anyagi áldozattal jár, de csak így valósítható meg és tehető eredményessé a felkészítés. A korszerűsítésről elmond­hatom, hogy szervezeteinket, szakszolgálati alakulatainkat a járás adottságának megfelelő­en alakítottuk ki. Természe­tesen figyelembe vettük az or­szágos parancsnokság és a megye által előírt követelmé­nyeket. Polgári védelmi munkánk jelentős része a községekben folyik, ezért az államigazgatási feladatok korszerűsítésével egyidobén a községek polgári védelmi tevékenysége is át­szervezésre kerül. Szeretném, ha a községi vezetők körében is önálló tevékenység alakul­na ki e feladatok végrehajtá­sában. Ehhez természetesen a járási törzsnek rendszeres és szoros kapcsolattartásra kell törekednie a községi vezetők­kel. Tapasztalatból tudom, hogy a járási törzs tagjai je­lentős segítséget nyújtottak a gazdasági vezetőknek a kor­szerűsítés végrehajtásában. Minden esetben értékeltük a területen végrehajtott felada­tokat és egy-egy időszakra előre megszabjuk a végrehaj­tásra varókat. Kapcsolataink jók, az elkövetkező időben is megfelelő eredményeket várok együttműködésünktől. , FELADATAINK VÉGRE­HAJTÁSÁHOZ a pártbizott­ságtól és a megyei polgári vé­delmi parancsnokságtól az el­múlt időszakban megkaptuk a megfelelő segítséget, amelyet a jövőben is igénylünk. Elöl­járóinkkal és társszerveink­kel együttműködve kívánjuk az 1977, év polgári védelmi feladatait valamennyiünk ér­dekében lehetőségeinknek megfelelően végrehajtani — fejezte be nyilatkozatát Czene József. egyetért. A munkaidőn kívül tartott gyakorlati foglalkozá­sokon, valamint a társadalmi munkában végzett anyagmen­téshez a szükséges feltéte­leket (hely, művezetés, bal- est-elhárítás stb.) biztosítja. A járási gyakorlaton sorra kerülő szereplés alkalmával a szakasz tagjainak felkészí­téséről, oda- és visszaszállí­tásáról, étkeztetéséről gon­doskodik. A természeti katasztrófák elemzése alapján összegyűj­tött tapasztalatok igazolják, hogy a megfelelő felkészült­ség. a katasztrófa nyomán ki­alakult helyzet reális felmé­rése és ennek alapján a gyors cselekvés emberi életeket és anyagi javakat képes meg­menteni. Minden katasztrófa bekö­vetkezése után az a legfonto­sabb. hogy ne essünk pánikba, hanem őrizzük meg nyugal­munkat. Példák igazolják, hogy a természeti katasztró­fa által sújtott területeken so­kan azért pusztultak el. vagy szenvedtek súlyos sérülést, mert a veszély láttán pánik­ba estek, meggondolatlanul, vagy késve cselekedtek. Le­szögezhetjük, tehát, azt az el­vet, hogy veszélyhelyzetben előbb gondolkozzunk, és csak azután cselekedjünk, annak megfelelően, amit a helyzet megkíván. Ezzel saját és em­bertársaink életét menthetjük meg. értékes anyagi javakat megóvhatunk. Megyénk területén — az eddigi tapasztalatok alapján — esetenként az árvíz jelent veszélyt az emberekre, álla­tokra. Ezért célszerű, hogy az ilyen esetekben követendő magatartási szabályokkal foglalkozzunk. A folyamszabályozási és -védelmi munkák ellenére az árvíz a megye egyes területéin — főleg a tavaszi időszakban — jelentkező veszély. A víz­ügyi szervek által állandóan végzett figyel ó-felderítő-szol- gálat — esetleges árvízve­szély esetén — a rádió időben közli, az illetékes szervek pe­dig megteszik a szükséges in­tézkedéseket a veszély elhá­rítására. illetve csökkentésére. Az árvízveszélyről a rádióban elhangzott első tájékoztatás után — ha a veszélyeztetett területen tartózkodunk — hagyjuk rádiókészülékünket bekapcsolt állapotban, a Kossuth-adó hullámhosszá­ra hangolva, az esetleges to­vábbi értesítések időbeni vé­tele céljából. Ha a tartózkodási helyünk az árvízveszélyes területen van. és ott helyi hangosbe­mondó is üzemel, akkor el­sősorban ennek műsorát kí­sérjük figyelemmel, mert az árvízveszéllyel kapcsolatos helyzetről és a végrehajtandó feladatokról azon keresztül kapunk (elsősorban) tájékoz­tatást. A hangosbemondón a közvetlen veszélyre és a vé­dekezéssel kapcsolatos teen­dőkre figyelmeztetnek. A tá­jékoztatások és figyelmezte­tések arra szolgálnak. hogy megfelelően felkészüljünk a veszélyre. Az árviz elleni védekezés ál­talában két alapvető felada­tot foglal magában. Az egyik a védekezésben, a veszély el­hárításában, illetve a bekövet­kezett katasztrófa hatásának csökkentésében való részvé­tel. A másik a veszélyeztetett terület időbeni, szervezett el­hagyása. vagyis a kitelepítés. A védekezésben a veszély el­hárításában. illetve a bekö­vetkezett elemi csapás követ­kezményeinek csökkentésé­ben való részvételt a taná­csok szabályozzák. Ha az Illetékes szervektől utasítást kapunk arra, hogy készüljünk fel otthonunk ideiglenes elhagyására. pon­tosan jegyezzük meg. hol, mikor, milyen gyülekezési he­lyen kell megjelenni, illetve milyen útvonalon, milyen irányban kell lakó- vagy tar­tózkodási helyünket elhagyni. A kitelepítésre vonatkozó intézkedés végrehajtását ha­ladéktalanul kezdjük meg. Ha a rendelkezésre álló idő meg­engedi. akkor lakásunkban, lakóépületünkben, illetve gaz­dasági udvarunkon tegyük meg a legszükségesebb intéz­kedést. Az udvaron tárolt bú­torokat. szerszámokat, felsze­reléseket vigyük be az épület­be. hogv az árvíz el ne sodor­ja. A lakóház ablakait desz- kázzuk be. vagy a redőnyt engedjük le hogy az ablak­üveg kitörését, s ezáltal a lakás elöntését megakadá­lyozzuk. A bútorokat és az egyéb mozgatható tárgyakat toljuk egv sarokba, hogy a víz ne lökdösse. ne görgesse azokat. Kapcsoljunk ki min­den elektromos árammal mű­ködő készüléket és külön kap­csoljuk le a villanyórát. Zár­juk el a gázt a főkancsolóval. Ha főzéshez gázpalackot hasz- nálunk, az elzárt palackot kössük ki a csővezetékhez, vagy valamilyen nehéz bútor­darabhoz. Ne rakjunk homokzsákot a lakóház, vagy lakóépület kül­ső falai köré. hogy ezzel tart­suk távol az árvizet a falak­tól. A földön keresztül (a ho­mokzsákok mögött, vagv fe­lettük) átszivárgó víz össze­gyűlhet a falak körül és a padlózat alatt olyan nyomást hozhat létre, amelv megron­gálhatja a falakat és az egész nincézetet megemelve kimos­hatja a talajból. A négylábú háziállatokat tereljük a meghatározott gyűj­tőhelyre. ahonnan tovább­szállításukról, esetleg elhaj­lásukról gondoskodnak. A háztáji gazdaságban. vagv kertben használt mérgező anyagokat (gyomirtó, féregir­tó. permetező szerek stb.) gyűjtsük össze, helyezzük el­zárható fémdobozba, hordó­ba. vagy nylonzsákba úgv, hogv a víz ne férjen hozzá. Ezután az elzárt, mérgező anyagot ássuk el. Vegyük magunkhoz érték­tárgyainkat, az összes iga­zolványokat, a meglevő gyógyszer- és kötszerkészle­tet. Csomagoljuk össze a legszükségesebb ruhaneműt, takarót, és a nem romlandó ételekből egy napra elegen­dő készletet. Zárjuk le a lakást és a megadott időre je­lenjünk meg a meghatározott gyülekezési helyen. Ha saját gépkocsival ■ rendelkezünk és azon kívánunk a kijelölt be­fogadási helyre távozni, ak­kor is jelenjünk, meg a gyü­lekezési helven. mert távollé­tünkkel a kite’eoítést irányí­tó szerveknek felesleges gon­dot okozunk. Életünkből A szécsényi járási polgári védelem parancsnoksága törzsértekezletet tartott. Az értekezleten értékelték az el­telt év feladatainak végrehaj­tását, megbeszélték a követ­kező időszak tennivalóit, a korszerűsítés utáni tevékeny­séget. ★ A megyei polgári védelem parancsnoksága bemutatót szervez az állat- és növény- védelmi szakszolgálat részére a mentesítő eszközökből. A bemutatóval egyidőben tájé­koztatót tart a propagandis­ták és a mezőgazdasági üze­mek vezetői részére. * Űj po’gári véde’mi témájú filmek érkeztek a megyei pol­gári védelmi parancsnokság­hoz, melyek az elmúlt idő­szakhoz hasonlóan a film­színházakban kísérőfilmként kerülnek bemutatásra. 6 NOGRAD - 1977. március 15., kedd ( Ahhoz, hogy csapás idején állatainkat is megmentsük, nagy gyakorlatra van szükség. Ké­pünkön: a pásztói járás állat- és növényvédelmi alegységénél tartott záróíoglalkozás és bemutató látható Csatlakozunk a csepeli felhíváshoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom