Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

Kolbászszezori Hónapról hónapra 1 I ■ i r I r Február tanácsadó A kolbász igen sokféle for­mában fogyasztható. Húsba, vagy tésztába töltve, levesbe vágva, főzelékbe, vagy szósz­ba téve. Olcsó és ízletes éte­lek készíthetők belőle. Serpenyős kolbász: Hozzávalók 4 személyre: 4 kis, sovány sertéskaraj, 1 evőkanál liszt, 4—6 vékony szalonnaszelet, 15 dkg nagy gomba, finomra vágott petre­zselyem és fokhagyma, 4 kis sertéskolbász, 4 közepes nagy­ságú paradicsom (mirelit), főzővaj, vagy olaj, paprika, só. bors. A fűszerezett sertéskarajt lisztbe mártjuk és forró olaj­ban, vagy vajban kisütjük. Közben a kolbászkákat kis lángon kb. 20—30 percig főz­zük (aszerint, hogy nyers, vagy már előzőleg megfőtt kolbászt használunk.) Majd a megtisztított és feldarabolt gombát vajban pároljuk, fok­hagymával és petrezselyem­mel fűszerezzük. Ezzel egyidő- ben a szalonnát (melyet meg­szórtunk paprikával) ropo­gósra sütjük. Végül az egé­szet egy serpenyőbe tesszük és sült, keresztbe bevágott para­dicsommal díszítjük. Bretoni sült kolbász. Hozzávalók 4 személy ré­szére: 60 dkg házikolbász, sze­letekre vágva, 2 dl fehérbor, 6—8 dkg vaj, 1 kg kemény alma, 1 evőkanál cukor, fél citrom leve. A kolbászt csiga alakban száraz serpenyőbe tesszük, és olyan sok fehér bort, vagy savanykás almabort öntünk rá, hogy ellepje. Előbb nagy, majd mérsékelt lángon süt­jük. Eközben a folyadék el* párolog és a kolbász annyi zsírt enged magából, hogy abban ropogósra sül. Közben egy másik serpenyőben felol­vasztjuk a vajat, beletesszük a meghámozott, kimagozott és vékony szeletekre vágott al­mát, hozzáöntünk 1 evőkanál vizet, óvatosan forgatva üve­gesre sütjük, majd beszórjuk cukorral és lelocsoljuk cit­romlével. Majd egy kerek forró tálra kiszedjük az al­maszeleteket. A megmaradt lébe az 5 cm hosszúra vágott kolbászokat megforgatjuk és almával díszítjük. Kenyérrel fogyasztjuk. Spanyol kolbászos omlett. Hozzávalók 4 személy ré­szére: 3—4 evőkanál olaj, 80 dkg nyers, egész apróra vá­gott burgonya, 1 kis, dara­bokra vágott hagyma, 4 to­jás, 2 evőkanál tej, só, papri­ka, esetleg bors, 2 evőkanál vaj, 2—4 db paprikás sertés­kolbász. A darabokra vágott hagy­mát és az egész apró kockára darabolt burgonyát olajban puhára pároljuk. Közben a tojásokat tejjel és fűszerekkel felverjük. A hagymás burgo­nyamasszát és a karikákra, vagy kockákra vágott kol­bászt hozzáadjuk. 3 evőkanál olajat felforró-, situnk, az omlett masszát hozzáadjuk, és mindkét olda­lán aranysárgára sütjük. Tesszini kolbásztál. Hozzávalók 4 személy ré­szére : 1 kg burgonya, 4 na­gyobb kolbász, fokhagyma, rozmaring, só, bors, 2 evőka­nál margarin és 2 evőkanál olaj. A burgonyát meghámozzuk, kockákra vágjuk és forró zsi­radékban minden oldalát aranybarnára sütjük. Megsóz* zuk, borsozzuk, rozmaring­porral fűszerezzük. Majd hoz­záadjuk a finomra vágott fokhagymát. A tálat lefedjük és a burgonyát kb. 20 percig kis lángon puhára sütjük. Közben a kohászt darabokra vágjuk' (héját nem kell eltá­volítani), forró zsírban ropo­gósra sütjük és a burgonyá­hoz keverjük. Sült kolbász cigány módra. Hozzávalók 4 személy ré­szére: 4 db kolbász* 1—2 evő­kanál liszt, 2 evőkanál mar­garin. Paradicsomszószhoz: 1 kis, apróra vágott vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma kipréselt leve, 2 evőkanál margarin, 3 mirelit paradicsom, 1 evőka­nál paradicsompüré, 1 evőka­nál liszt, 1 dl vörösbor, kb. 2 dl húsleves, só, bors, papri­ka, 1/2 babérlevél, esetleg 2 evőkanál tejföl. A kolbász héját eltávolít­juk, 3—3 hosszú szeletre vágjuk, liszttel beszórjuk és forró zsiradékban ropogósra sütjük. Paradicsomszósz elkészítése: Az apróra vágott vöröshagy­mát a fokhagymával, és a hámozott, apróra vágott para­dicsommal zsiradékban meg­pároljuk. Hozzáadjuk a pa­radicsompürét, liszttel meg­szórjuk és az egészet a borral és 1,5—2 dl forró húslevessel leöntjük. Hozzáadjuk a ba­bérlevelet, fűszerezzük és kis lángon 1/2 órát főzzük. Ke- vergetjük. A sült kolbúszsze- leteket beletesszük és még egyszer felforrósítjuk. Burgonyapüréhez tálaljuk. Bika — műszívvel A szívátültetések „divatja" elült, miután bebizonyosodott, hogy sebészeti-technikai szempontból nincs akadálya, immunbiológiai és etikai szem­pontból viszont annál több. De ha minden nehézség el is hárulna a szívátültetések elől, akkor sem lenne elegyítő át­ültethető szív, hiszen oly sok a szívbeteg. A tudósok tehát sokkal nagyobb jövőt jósol­nak a műszívnek, vagyis olyan mesterséges szerkezetnek, amely a szervezetbe beültetve átveszi a szív funkcióját. A világ számos országában végeznek remény tkel tő kísér­leteket és neves tudósok vé­leménye szerint később 1980- ig emberbe is beültetnek műszívet. A műsziv sok-sok állatba beépítve már kielégí­tően működött. Különösen két változat ígér sokat a to­vábbi kísérletek szempontjá­ból. Az egyik változatot elekt­romos áram működteti, ame­lyet egy, ugyancsak a szerve­zetbe beépített nikkel-kadmi- um telep termel. A telepet, ha kimerül, a test felvágása nél­kül rendszeresen fel lehet töl­teni. E szívhez parányi kom­puter is tartozik, amely a tü­dőből a bal pitvarba vissza­érkező vér mennyiségét meg­mérve, szabályozza a műsziv verésének a sebességét és ere­jét. A másik fajta gépszívet atomenergia működteti. A plutónium—238 radioaKtív bomlásakor termelődő hő a szívbe beépített parányi , gőz­gépben” levő vízcseppet elpá­rologtatja, s a vízpára nyomá­sa elegendő a vérnek az ér­rendszerbe préseléséhez. Ami­kor a vér elhagyja a szivet, a gőztérben csökken a nyo­más, a vízpára kicsapódik, vízcseppekké Válik, és az egész kezdődik elölről, any- nyiszor, ahány szívverésre egy perc alatt szükség van. Jóllehet ez a szív csak két óráig működött egy borjú szervezetében, a kutatók sze­rint alkalmas arra, hogy hete­kig, hónapokig életben tartsa az állatot. A képen látható bikába a nyugat-berlini Orvostudomá­nyi Egyetem Sebészeti Klini­káján ültettek be elektromos vezérlésű műszívet, amellyel az állat a felvétel készítésének idején már 26 napja élt. Értékes éremlelet Bogdan Szultov, a Veliko Tarnovo-i Történeti Múzeum kutatója munkatársaival öt evvel ezelőtt kezdett régészeti ásatásokat Pavlikeni közelé­ben. Az első töredékek feltá­rása után számos igen értékes^ antik kerámiára bukkantak. Szultov professzor ásatásai legutóbb ismét sikerrel jártak. Egy gazdag thrák főúr lakó­helyének átvizsgálása köz­ben ezüstpénzzel teli edényt talált. A 3700 darabból álló lelet között olyan ritkaságok voltak, amelyek alapján felté­telezhető: a ház egykori ura éremgyűjtó lehetett. Az első, ^második és harmadik század­ból való pénzérmeket Néró, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius császárnak és római istenek — Jupiter. Juno és Minerva — képei díszítik. NÓGRÁD — 1977. február 9., szerda Feltétlenül le kell vetkőznie Ernst Lubitsch új filmet for­gatott, amikor a főszerepet ját­szó színésznő váratlanul meg­betegedett. Hogy tovább foly­tathassák a forgatást, Lubitsch lázasan kutatott megfelelő he lyettes után. Egész álló nap nézte a próbafelvételeket, majd végül odafordult azegyiK fiatal színésznőhöz, és igy szólt: „ön valóban ügyes és tehetséges, csupán a kiejtése nem hibátlan, némileg laka rékoskodnia kell a mozdula­taival, és ehhez a szerephez kissé túl . nagyok a keblei, lia holnap mindezt levetkőzi és pontosan megjelenik 10 óra­kor a 3-as stúdióban, ön lesz a film főszereplője!” A tavalyi, 29 napos szökaévi feoruái után az idén í»z év má­sodik hónapja ismét 28 napos. A hó­nap során a Halak az uralkodó csillagkép. Februárt, amely a teli hónapok közül a harmadik, Tél­utónak nevezték valamikor. A Nap járása így alakul: l-én a Nap kel 7 óra 11-kor, nyug­szik 16.44-kor; 28-án kel 6.28-kor, nyugovóra tér 17.26-kor. A nappal tehát a hó végéig 1 óra 25 perc­cel no, hossza a hó első napján 9 óra 33, az utolsón 10 óra 38 perc. Tízéves ciklusban mért feb­ruári hőmérsékleti állas: szélső­ségéi: a legmelegebb ciklus 4. évében +5,7; leghidegebb a 8. évben volt: —7,6: Hatvan év át­laga; +0,7 °C. A csapadékátlag ugyanakkor 9 és 79 milliméter között ingado­zott az ötven évi átlaga pedig 32 millimétert mutatott. A népi tapasztalat is kétesélyes­nek mondja február időjárását: ,,Ha másodikén gyertyaszentelő­kor fénylett a Nap, nagyobb hi­deg lészen azután, mint azelőtt volt, ha ez a hónap nem hideg, a tavasz húsvéttal hideg lészen”. Ugyanez ,,mackósítva” • ha a med­ve gyertyaszentelőkor meglátja árnyékát, visszabűvik barlangjá­ba. mert hideg idő következik, ha zordságot talál, künn marad, mert megenyhül az idő. Jégtörő Mátvás liánján. február 24-én, ha jég van. Mátvás megtöri: Mikor Mátyás jégen lábal, mene­tünk maid mezítlábbal — mondo­gatták falun. A földeken már serénv munkái Javai] a Kincses Kalendárium: Ha megszikkad a talai fogasol- juk meg az ősszel megszántott földeket. A rétet, legelőket Is célszerű megfogasolni. Vakondtú- rást, hangyabolyt egyengessünk el, és Irtsi'ik a tüskét, tövist, gazt és dudvát. A szárazabb, me­legebb fekvésű földeken a tavaszi árpát, búzát, zabot és borsót el kel! vetni, csávázzuk a vetőmagot. A tél végi népszokások közül | legismertebb a busójárás, amely sokáé vidékeken dívik, és nálunk Mohácson sok vendéget vonzó szí­nes, jelmezes, álarcos ünnepség. A török hódoltság idejéből való történeti monda kapcsolódik hoz­zá, valóban azonban ősidők óta fennálló léltemető, tavaszváró ünnep, a farsangi mulatságok le­zárása. A farsanghoz a párválasztás gondolatköre is kapcsolódik, ez­ért azokat az eladólányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban például a kongózás járta: a kérő nélkül maradt lányok ablaka alatt pléhdarabok&t kongattak a fiúk és bekiáltottak: Akinek van nagy jánva, hajtsa ki a gulyára. A naptárba újabban felvett név­nap : február 15.: Kolos. Kérjük T. megrende­lőinket, hogy 500 ml feletti aszfalt- útépítésre, vagy burkolás­ra vonatkozó igényeiket legkésőbb március 15-ig jelentsék be az alábbi címre: Egri Közúti Építő Vállalat, 3301 Eger, Lenin u. 51. (PL: 89.) Salgótarján városi Tanács VB tcrmelés-cllátásfelügyeleti osz­tálya pályázatot hirdet a közeljövőben megnyíló vásárcsar­nok intézményvezető­helyettesi (Pénzügyi gazd. vez.) állás betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: FELSŐFOKÚ KÖZGAZDASÄGI VAGY SZÁMVITELI VÉG­ZETTSÉG + 3 ÉV GYAKORLAT, VAGY KÖZÉPFOKÚ KÖZGAZDASÁGI VÉGZETTSÉG + MERLEGKEPES KÖNYVELŐI TANFOLYAM. FELHÍVÁS! Keresem azt a becsületes szem­tanút. aki 1977. januar 12-én délután 1/2 3-kor a balassagyarmati háztartási boltban szemtanúja volt a sze­mélyemet ért be­csületsértésnek és bántalmazásomnak. Értesítést kérek le­vélben, vagy szemé­lyesen. Cím: Balassa­gyarmat, Tfiúsá« út 8. Költséget térítek. Apró­hirdetések CSALÁDI hAz el­adó 2 szoba, konyha, éléskamra zárt ve- renda épített mel­lékhelyiségek beke­rített 300 négvszösöl termő gyümölcsös. Zagyvapáifalva. Kál­mán i. út 20 sz. Bő­vebbet az udvarban. CSALÁDI HÁZ gyü­mölcsössé eladó íránvár: 130 000 Ft. Salgótarján Jonáste- lep. Akácos u. 7. ANGOL mechanikás rövid zongora eladó. Érdeklődni munka­időben 24-69 telefonon. SALGÖT AfLT \NB * V kertes családi ház eladó. Érdeklődők levelét ..Üi ház'* jeli­gére a kiadóba ké­rem. Közegész-spuüuyi okból pikíVöniieit (lolaozóh munkabére N. N. megjelöléssel egyik olvasónk Salgótarjánban fela­dott levelében több dolgozó társa nevében is kérdezi: jár-e munkabér, illetőleg táppénz és láppénzkiegészítés annak a dolgozónak, akit munkájától önhibáján kívül hatóságilag el­tiltottak. illetőleg elkülönítettek? Névtelen levelekre általában nem- szokásunk válaszolni. Hogy jelen esetben mégis kivételt teszünk annak az oka, hogy a kérdés, amire választ várnak, eléggé speciális és rit­ka. így hasznosnak tartjuk, ha olvasóink ezzel a problémá­val is megismerkednek. Munkajogi szabályaink alapelvét képezi, hogy munkabér csak a végzett munka után fizethető. Aki tehát munkát nem végzett, munkabérre sem tarthat igényt. Meggyőződésem vi­szont, hogy a táppénzfizetéssel ez ideig sem volt probléma. A 17/1975. (VI. 14.) Mt. sz. rendelet '16. §-ában foglaltak szerint ugyanis keresőképtelen az is, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltottak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni! nem tud es más munkahe­lyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Az a dolgozó tehát, akit közegészségügyi okból elkülöní­tettek, vagy nem különítettek el ugyan, de munkahelyén megjelenni nem lehet, keresőképtelennek minősül és a táp­pénzszabályok szerint hatvanöt, illetőleg két év folyamatos biztosítás esetén hetvenöt százalékos táppénzre jogosult. Bár egyértelmű, önmagában mégis helytelen következte­tésre vezethet az Mt. 62. §-ban rögzített szabály, mely sze­rint a vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében oko­zott kárért vétkességre tekintet nélkül felel, amely felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt műkö­dési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan, magatartása okozta. Ez a szabály ugyanis a vállalat vétkesség nélküli felelősségét a dolgozó mun­kaviszonya keretében okozott minden kár esetére kiterjeszti. így pld., ha a vállalat nem adja ki a dolgozó munkakönyvét, vagy egyéb okmányát (MIL-lap), vagy a vállalat a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okoz kárt a dolgozónak. De ide tartozik az az eset is, amikor a kár a vállalati megőr­zőben (öltöző) elhelyezett dolgokban keletkezik stb. Termé­szetesen kiterjed a szabály a dolgozó egészségének, testi ép­ségének, életének munkaviszony keretében történt megsérté­sével okozott kár megtérítési kötelezettségre is. Minthogy az ML V. 99. § (2) bekezdése értelmében a baleseten és foglalkozási betegségen kívül egyéb megbetege­désért a vállalatot kártérítési kötelezettség nem terheli, el­sősorban azt kell vizsgálni, hogy olvasónk esete minősíthe­tő-e üzemi balesetnek, vagy foglalkozási betegségnek. Egyik munkajogi bíráskodásban nagy gyakorlattal ren­delkező munkaügyi csoportvezető bíró meghatározása sze­rint „a baleset az emberi szervezetet ért külső környezeti hatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és egészségi károso­dást (sérülés, mérgezés, fulladás, napszúrás stb.) vált ki. Öngyilkosság, vagy az öncsonkítás nem baleset, mivel a szán­dék ilyen esetben a sérelem előidézésére irányul. Idegkime­rülés, megfázás vagy a természetes úton keletkezett más be­tegségek előzményei kapcsolatban lehetnek a munkavégzés­sel, mégsem tekinthetők balesetnek, hanem az egyéb meg­betegedések közé tartoznak, amelyért a vállalat objektív ala­pon nem felel.” Fenti meghatározásból egyértelművé válik, hogy olvasóink esete ez utóbbi kategóriában sorolható, va­gyis üzemi balesetnek nem tekinthető, így a vállalat sem kö­telezhető arra, hogy táppénz-kiegészítést fizessen. A munkajogi szabályok külön nem határozzák meg azo­kat a foglalkozási betegségeket, amelyekért a vállalat anyagi felelőssége fénnáll, hanem elfogadják a társadalombiztosítá­si szabályok által elismert és a 17 1975. (VI. 14.) Mt. sz. ren­delet II. számú mellékletében tételesen felsorolt foglalkozási betegségeket. Ebben a mellékletben azonban a közegészség- ügyi okból foglalkozástól eltiltott, vagy hatóságilag elkülö­nített dolgozók megbetegedései érthető okból nem találha­tók, hiszen az ilyen betegségek a szilikózissal, a tbc-vel es más súlyos fertőzés által kiváltott betegségekkel szemben maradandó egészségromlást általában nem idéznek elő. E2 egyben azt is jelenti, hogy A szalmonella fertőzés foglalko­zási megbetegedésnek sem minősül, a vállalatot tehát ezen a címen sem lehet kötelezni táppénzkiegészítés megfizetésé­re. Bár olvasóinkat mindezek után is megilleti a jog, hogy panaszukkal a munkaügyi döntőbizottsághoz forduljanak, an­nak elutasító határozatát pedig keresettel támadják meg a munkaügyi bíróságon. De ezen szervek jogszerű eljárása csak az elutasítást eredményezheti. Dr. J. S. Hogyan készül a hőmérő? „Papíron”, egyszerűen. A vékony üvegcsőbe higanyt vagy alkoholt helyeznek, ol­vadó jégbe, majd forrásban levő vízbe helyezik a csövet és a két higanyállás közötti távol­ságot száz egyenlő rubrikára osztják és kész a hőmérő. Nos, a valóságban nem ilyen egy­szerű a dolog. A Lombik Ipa­ri Szövetkezetben, ameiy az ipari hőmérőgyártas országos profilgazdája, Zinner Endre György üzemvezető ezeket mondja: — Egy-egy ipari hőmérő el­készítéséhez átlag csaknem 150 munkafolyamat szükséges. Az általában másfél méteres üvegszálakat feldaraboljak és olvasztásos forrasztó eljárással 40—50 féle művelettel készít­jük elő a hőre táguló folya­dék vagy higany befogadására. Több alkalommal ellenőrzik a hőfokot, a beállítást. A mérés- tartomány bejelölését speciá­lis vákuumszivattyú végzi és félautomata gépek készítik a skálát. Évente több mint negyed­millió, több ezernyi fajta hőt mérőt készítünk. Általában mínusz 80 foktól plusz 400 Celsius fokig terjed a „mérő- képesség”, de készítettünk már 625 fok felett mérő speciális hőmérőket is. Vannak a vá­lasztékban kétfokonként muta­tó hőmérők és századfokot mérő, nagy pontosságú Beck- mann-hőmérők. Ez jtóboinál öt fokot 30 centiméteres skála mutat be; speciálisan a vegy­iparban használják. — Szállítottunk azonban hőmérőóriást is, több mint 2 méteres egyedi darabot — ipa­ri felhasználásra — s készítet­tünk alig 4 centiméteres mini elektromos kapcsoló hőmérőt is. (Ilyeneket használnak az inkubátoroknál, ahol állandó­an 37 fokon kell tartani a hő­mérsékletet.) Kevesen tudják, hogy a Lombik Szövetkezet Európa legnagyobb hőmérőgyára. Az V. ötéves terv végére több mint 400 000 különböző ipari hőmérő kerül az ország külön­böző üzemeibe és exportra. Fényes Tanús

Next

/
Oldalképek
Tartalom